Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-11 / 86. szám

és Termelőszövetkezet BŐSZ esztendővel ezelőtt sors­fordulóhoz érkeztek megyénkben is a férfi- és női fodrászok: Békéscsabán, Gyulán, Oroshá­zán, Békésen és Tótkomlóson megalakították az első önálló szolgáltató szövetkezetét. A kis­ipar egyéni elszigeteltségéből ^jlépő kezdeményezők mind»* pütt a fodrászok voltak, ezért aZ ’ ,új szövetkezetek főprofilja 6s a női és a férfifodrászat és a fényképészet volt Békéscsabán emeüett működött még üvege­ző, képkeretező és cimfestőrész- leg, Orosházán fogtechnikus, Gyulán kalapos, Tótkomlóson pedig vegytisztító. Tizenkét éven át működött egymástól függetlenül az öt szövetkezeit és éppen ezért nem bírt ötről a hatra menni. Egyéb­ként csak käs bevétellel rendel­keztek, nem tudták biztosítaná az előírt nyereséget s a terve­zett fejlesztési alapnak csak kevés hányadát bírták külön- külön előteremteni. Ilyen körül­mények között nem csoda, hogy az üfietek szakmai fejlesztése, korszerűsítése messze elmaradt a követelményektől. Szemlélte­tésképpen. csak néhány példa: Békéscsaba. Békés, Orosháza és Gyula egy-agy üzletet moderni­zált az 1960-as években és az át­alakítási költségek nagysága tíz évre lekötötte a fejlesztési alap­jukat. Ezek a tények bizonyos egész­séges érlelődért váltottak ki az öt nagyobb önálló, valamint az időközben alakult kisebb szö­vetkezet tagsága körében, ami­nek következményeként spon­tán csatlakoztak a nagyobbak­hoz a kisebbek. Gyoma például Békéshez, Mezőberény pedig Békéscsabához. A szakma szer­vezettebb fejlődésének elmara­dása érezhető volt az országos versenyeken való szereplések szintjében. Igaz ugyan, hogy az egyéni tehetség kiugrott ezen a téren, mert például Ferdi Béla három ízben is első helyezést ért el az országos versenyeken, ám a tömeges részvétel tekinte­tében a megye elmaradt az él­vonalbeli fodrászaktóOL A felzár_ kózásra szintén általános beru­házások kellettek volna, más szóval olyan körülmények meg­teremtése, amelyek között jobb adottságokkal lehetett volna folytatni a szakmát. Erre-azon­ban az akkori vezetőknek nem állt rendelkezésükre megfelelő anyagi alap, mert az erők szét- forgácsolódtak. EZEN a zsákutcán igyekezett változtatni a Békés megyei KI- SZÖV javaslata, mely azt aján­lotta az Öt önálló szolgáltató szö­vetkezet tagságának és vezető­ségének, hogy adják össze az erőiket. Ennek a javaslatnak a megvalósulása a fejlődés újabb döntő állomásához vezette a szolgáltató szövetkezeteket ]963. január 1-én* amikoris létrejött a fúzió. A Békés megyei Szolgáltató és Termelőszövetkezet, akkor olyan vezetőséget választót^ amelyik a tagság megelégedésé, re évről évre erősebbé, vagyo­nosabbá tudta tenni a szövetke« zetet. Az újonnan megválasz­tott vezetőség azzal kezdte a munkáját, hogy megvizsgálta a megye üzleteit. Megdöbbenés­sé! tapasztalta azt az elmara­dottságot, . melyet az üzletek épületei és berendezésed mutat­tak. Első látásra is megállapí­totta a vezetőség, hogy sok mil­lió forintra lesz szükség ahhoz, hogy ezeket az üzleteket csak részben is edfogadhatóbbá tudja tenni A fúzióból alakult szö­vetkezet kevés fejlesztési alap­pal rendelkezett, emiatt hitel­felvételre kényszerült. Másként nem tudta volna korszerűsíteni a berendezési tárgyakat, az ál­lóeszközöket. A szövetkezet köz­ponti raktára megtelt az elavult és behozott berendezési tár­gyakkal, melyek helyett újak kerültek az üzletekbe. Évek alatt kulturáltabbá vált az üz­lethálózat, ám ez sok anyagi gondot öltözött a szövetkezet vezetőinek. A hitel visszafize­tése mellett teherként neheze­dett rójuk az elavult berende­zési tárgyak selejtezése, hiszen az eredményrontó tételként je­lentkezett az óv végi mérlegek­nél A korszerűsítés mellett új kő­kereseti lehetőséget a megyé­ben, s hogy biztosítani tudják ezáltal a szakmai utánpótlást is. Ez a törekvés, a szövetkezet dicséretére, nagyszerűen meg­valósult és napjainkban is foly­tatódik. Csak jellemzésképpen.: a fúzió időszakában a szövetke­zet 90 üzemegységgel rendelke­zett. Jelenleg 162 az üzemegysé­gek száma. A fúziókor tíz pro­fil volt. 1971-ben már 16 pro­fillal működik a szövetkezet. A hagyományos tevékenység mel­lé órás, lakáskarbantartó és mű­anyagfeldolgozó részleget hoz­tak létre, hogy segítsék a lakos­ságot, mezőgazdasági termelő- szövetkezeteket a napi lakossá­gi szolgáltatási szükségletek ki­elégítésében. 1963-tól az üzle­tek korszerűsítésére, új ingatta, nők építésére, új részlegek lét­rehozására 21 millió forintot fordítottak, természetesen a felügyeleti szervek hathatós tá_ mosatásával. Hogy ez az elmúlt évek során milyen eredménye­ket hozott, annak szemlélteté­sére álljon itt egy táblázat: Látkép a békéscsabai Kulich-lakótelepi fodrászatról. határain. 1968 szeptemberétől minden évben megrendezik az Alföld Kupá-ért folyó fodrász­versenyt, melyen négy megye: Bács, Csongrád, Szolnok és Bé­lrés legjobb fodrászai mérik ősz. sze tudásukat. Megyénk fodrá­szainak szakmai fejlődését mu­tatja, hogy eddig két ízben nyerték el a Békés megyeiek az Alföldi Kupát; elismeréseként oklevelet kap­tak. E húsz esztendő alatt, elmond, hatjuk, új alapokra helyeződött a megyei szolgáltató és terme­lőszövetkezet, s dolgozód évről évre anyagialtban is érzik en­nek hatását. A közvetlen anyagi szolgáltatáson túl természete­sen a szociális körülmények ja­vulásában is. A szövetkezet ve­zetősége a lehetőséghez mérten minden évben szociális segélyt juttat, a legrászorultabbaknak, s a rendelkezésére álló keretből — mely évről évre nagyobb — jutalmazást, bel. és külföldi üdültetést biztosít tagjainak. Az elmúlt évek során általaiban az NDK-ban, Csehszlovákiában és Jugoszláviában vehettek részt üdülésen a jutalmazottak, min­denekelőtt a szocialista brigá­dok tagjai, valamint a fodrász- versenyek helyezettjei. Jelentős segítséget nyújt a megye ilyen irányú gondjainak enyhítésében azzal a szövetke­zet, hogy csökkent munkaképes­ségű dolgozóinak js biztosít ke­reseti lehetőséget. Műanyagfel­dolgozó részlegükben 130 ilyen embert foglalkoztatnak, eddig állandó orvosi felügyelet mel­lett, saját orvosi rendelőjükben, saját üzemorvosi segítséggel. Egyébként az üzemorvos eddig a megye egész területén bizto­sította az alkalmassági vizsgát a 16 üzemágban dolgozó több száz ember legnagyobb megelé­gedésére. Sajnos, megyei rendel­kezésre megszüntették a tevé­kenységét és így most a csök­kent munkaképességűek, de ugyanígy a műanyag részleg'' és a vegytisztátok állandó or­vosi felügyelete is gazdátlan maradt; és új gondként jelent­kezik ennek orvoslása. A húsz esztendő óta fennálló és kisebb-nagyobb zökkenőkkel azóta is végeredményben felfelé ívelő szövetkezet szép eredmé­nyekkel ünnepli a jubileumot. Nagyszerű fejlődését kormány­zatunk is elismerte azzal, hogy a felszabadulás 26. évfordulóján Perdi Bélának, a szövetkezet elnökének a Munka Érdemrend bronz fokozatát adományozta az Elnöki Tanács. Ebben szim­bolikusan az egész tagság jó munkáját ismerték el. A FEJLŐDÉST a jelentkező nehézségek — télephelyhiány stb. — ellenére együtt ková­csolja a jövőben is a vezetőség a tagsággal. Célul tűzték, hogy a negyedik ötéves terv végére 50 millió forint termelést bo­nyolítanak le. Célul tűzték to­vábbá, hogy mint ez ideig, a ja­vítás-szolgáltatást a jövőben is évente 500 000 forint többlet­termeléssel zárják. Mindez megfelel annak a célkitűzés­nek, melyet kormányzatunk je­lölt meg a lakossági szolgálta­tás állandó fejlesztésében, hogy egyre könnyebbé válhasson ez­által is a lakosság élete, évről évre enyhüljön az a gond, me­lyet a kisebb-nagyobb házkörüli hiányok pótlása okoz az embe­reknek. (x) Megnevezés 1951 1963 1970 Összes árbevétel: 4570 11 679 34 587/m Ft 17 385/m Ft Lakossági szolgáltatás: 4300 10 893 Szövetkezeti nyereség: 156 673 3 004/m Ft Összes létszám: 153 393 836". Szövetkezeti vagyon: 1560 3167 10 058/m Ft A FÜZIÖ időszakától 1970 Elismerésre méltóan szerepel. vegéig a községekben is modern nek az országos versenyeken is, szolgáltatóházak épültek a föd- mely öt év óta Balatonfüreden rász, fényképész és egyéb szak- kerül megrendezésre. Varga Garantalt javítások a szövetkezet órasrcszlegeibeo. vetéüményként állott élő a há­lózatfejlesztés bővítése, hogy a szövetkezet minél nagyobb vo­lumennél áldhasson a lakosság szolgálatába. A hálózatfejlesz­tést külön gondként kezelte a vezetőség, hiszen az egyben azt is jelentette, hogy szélesíthetik a Nemrég nyűt meg a békési új szolgáltató ház. mák kulturáltabb gyakorlására. Ugyanígy a járási székhelyeken is. mint például Békés és Szeg­halom nagyközségekben. Ezek a szolgáltatóházak új színt visz­nek a települések életébe, hoz­zájárulnak a községék arcula­tának kulturáltabbá formálásá­hoz, sok korábbi igényt elégíte­nek ki és panaszt szüntetnek meg. A szövetkezet minden te­rületen, de különösen a hagyo­mányos szakmákban nagy gon­dot fordít a továbbképzésre. A fadrászbemutatók, járási, váro­si, megyei versenyek immár ha­gyományossá váltak, melyeken jól felkészülés most már több szakmai lehetőséggel is rendel­kező szakemberek mutatják be a divat szerinti legmodernebb frizuráikat s azók alapozási munkáit. Az évenként megren­dezésre kerülő megyei fodrász­verseny reprezentatív kiállítá­sával a megye életének egyik jelentős eseményévé vált. És hozzá kell ehhez tenni, hogy ez az esemény nemcsak a szakma dolgozóinak előnyét, tovább­képzésük új formáit jelenti, ha­nem a vendégkör szélesítését is. A sikert jelzi, hogy ezek a be­mutatók már túlnőttek a megye Gyula orosházi férfifodrász ötö­dik helyezése az országos ver­senyen, a budapesti versenyzők mellett szép teljesítmény. Ha az imént azt mondtuk; a megye szakmai híre túljutott a megyehatárokon, ez csak sze­rény elismerés. De túljutott az országhatárokon is a jugoszlá­viai Zrenjanin városbeli testvér­szövetkezettel való jó kapcsolat révén. Közös kezdeményezésre kölcsönös fodrászbemutatót rendezett a két szövetkezet Zrenjaninban és Gyulán. A be­mutatók jól sikerültek, a szak­emberek és a vendégek megis­mertették egymással a két or­szág frizurakollekcióit és mind. két fél hasznos tapasztalatot szerzett ezáltal. A SZAKMÁK fejlesztésének új formáit elősegítendő első íz­ben szervezték meg 1970-ben a megyei fényképész-kiállítást, mely színvonalban nem maradt el az országos kiállításoktól sem. Ezt követően részt vettek a Békés megyeiek a Sopronban rendezett országos fotókiállítá­sán, ahol Kraszkó Endre és So­mogyi Márton művészi fotóik HÚSZÉVES a Békés megyei Szolgáltaié

Next

/
Oldalképek
Tartalom