Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-11 / 86. szám
Szöveikezeiünk negyedszázada I am* V*** ******** **>**«"*******'** *» *4 ** uns A Dévaványai ÁFÉSZ jubileumi kiadványa 2R smjmsm 19? 1. ÁPRILIS 11. M egsárgult jegyzőkönyvek, kézzel írt és már nehezen olvasható feljegyzések. Valamennyit negyedszázaddal ezelőtt írtak. A sorok történelmet idéznek. Történelmet a Déva ványai FöJdművesszövetkezeft kibontakozásáról. E régi ira-- tokban nevek sorakoznak. Imrét választotta a tagság. A felügyelőbizottság elnöke J. Erdős Lajos lett. tagjai pedig L. Papp Lajos, Juhász Zsig- mond. Molnár Imre, Sipos János, Szénást Ferenc és Nyúzó Mihály, Sajnos közülük már többen nem élnek. Azonban ma, 25 év után is nekik, az alapítóknak jár mindenek előtt köszönet és tisztelet. Azoknak, akik annak idején fáradságot nem ismerve, nagyon nehéz körülmények közepette álltak helyt A ma még élő szövetkezeti alapítóktól hallottuk, hogy a tagság legtöbbje milyen nehezen adta össze a részjegy ellenértékét, a gabonát a zsírt hogy a Günfeld-féle boltban, a szövetkezet bérbe vett egyetlen üzletében só, gyufa, s egyéb nélkülözhetetlen cikk legyen. Havancsák Ferenc, aki nem sokkal a szövetkezet létrejötte után boltvezetője lett az fmsz-nek, így emlékezik vissza a 25 évvel ezelőtti kezdetre: „Mint boltvezetőnek, 1000 forint kauciót kellett a szövetkezet pénztárába befizetnem”. Azt már a szövetkezet alapítóitól tudtuk meg, hogy Havancsák Ferenc kaució címén befizetett 1000 forintSeres István, aki 15 éve elnöke a szövetkezetnek. Azoké, akik szívükre és agyukra hallgatva, a szövetkezés nagyszerű eszméjének terjesztői, majd gyakorlati megvalósítói lettek. „1946. március 14-ét mutatott a naptár, amikor délután 6 órakor 39 dévaványai — nem törődve az ellenvéleményekkel — kimondta a földművesszövetkezet megalakulását” — olvassuk egy tíz évvel ezelőtt megtartott ünnepi beszédből. És ismét a 25 évvel ezelőtti iratokat lapozzuk, melyekből megtudjuk, hogy az említett napon a volt Mun- kásönképző Körijén megalakult a Dévaványai Földművesszövetkezet. Első elnökének Csatári Imrét az igazgatóság többi tagjainak ifj. Ur- bán Jánost, Földi Antalt, Papp Zsigmondot, Kádár Zsigmon- dot, Juhász Gáspárt és Szilágyi A szövetkezet alapítói, mint az első igazgatóság és felflgyelöbizottság tagjai: Urbán János, Kádár Zsigmond. Papp Zsigmond, Szilágyi Imre, J. Erdős Lajos, Nyúzó Mihály, Sipos János, jára nemcsak az esetleges hiány fedezése miatt volt szükség. (amire egyébként sem került sor), hanem mindenek előtt azért hogy abból árut vásároljon a szövetkezeti bolt számára maga Havancsák Ferenc, A földművesszövetkeaet megalakulásakor a tagok által részjegyre összeadott terményen kívül semmilyen vagyon* nem volt. Akkor a részjegy összege **■ mai értékben átszámítva — mindössze 930 forint volt. Ezen túlmenően egyéni kölcsönpénzekkel, valamint a tagok által összeadott természetbeni segítséggel gazdálkodhatott, melyekért csere útján áruit szereztek be. 1946-ban nagy vállalkozásba kezdett a szövetkezet. Az elhagyott nagybirtokok mezőgazdasági felszereléseit — három cséplőgépet. egy sor más mezőgazdasági gépet és eszközt, valamint a Csetei gyümölcsöst — vette kezelésbe. A gépek használati' díjából és a gyümölcsösökből nyert bevételeiből igyekezett feltölteni boltjának árukészletét és próbált versenyre kelni a községben levő magánkereskedőkkel. Mert miközben a szövetkezetre hárult az árubeszerzés, az új földhözjuttatot- tak kölcsön gépekkel történő segítése, Kéthalmon a daráló üzemeltetése is az fmsz-re várt. A földművesszövetkezet megszilárdulása és térhódítása azonban 1949-ben kezdődött, majd 1950-ben folytatódott Ugyanis ezekben az években egymást követték a magánkereskedők, akik munkaerejüket és üzletüket ajánlották fel az fmsz-nek. 1949- ben, amikor Nagy Lajos magánkereskedő boltját felajánlotta, az év lezárásakor már nemcsak két boltról, hanem jelentősen megnövekedett forgalomról adhatott számot az lis fizetség ellenében. Avagy a segítségnyújtásnak egy másik módja volt akkor, hogy a helyileg kialakult gépi mun- kadíjnak mindössze 50 százalékát kellett a szövetkezetnek fizetni. Már 1946 őszén megszervezte a földművesszövetkezet a terményfélvásárlást, melyet 1948-ban továbbfejlesztett, majd pedig 1949-ben a Nostra és egyéb magánfelvásárlók megszűnése után a terményfelvásárlást teljes egészében a földművesszövetkezet vette át A felvásárlással 1952-ig foglalkozott a dévaványai fmsz. Nagy feladatot vállalt a szövetkezet 1948- ban, amikor a termény és a baromfi, valamint az egyéb felvásárláson túl a szerződéses sertéshízlalásnak a megszervezésével is foglalkozott Igaz, hogy e sokoldalú fel- vásárlási tevékenység növelte a szövetkezet eredményét. Ma is elismeréssel szólnak a termelőszövetkezetek vezetői a dévaványai földművesszövetkezetről, amely első számú segítője volt a mezőgazdasági termelőszövetkezet megalakításának. A tsz-ek kezdeti lépéseinél nemcsak ott volt a földművesszövetkezet vezető testületé, hanem alapjában véve az fmsz tagjai hozták A 16-os bolt egy részlete. fmsz. Azonban ebben az időszakban — vagyis 1949-ben és 1950-ben — a szövetkezet erejének jó részét az új föld- hözjuttatottak és szegényparasztok mezőgazdasági munkájának elősegítésére fordították. Már ebben az időben legelők hasznosításával, kaszálók biztosításával is segítette az fmsz tagjait, minimálétre 1949-ben a Dózsa, a Petőfi, majd a Gábor Áron Termelőszövetkezeteket Elsőrendű feladatnak tekintette az fmsz a termelőszövetkezetek sokirányú támogatását, elszámolásaik elkészítését, segítették azok mielőbbi kibontakozását s a tagságot minden lehető szükségleti cikk ellátásával. / Az áruház vas-műszaki osztályának egy részletei
