Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-03 / 52. szám

Növekedtek a keresetek — Javultak a dolgozók élet- és munkakörülményei Megtartotta megyei küldöttértekezletét az Építők Szakszervezete Február 27-én Békéscsabán, az Építők Munkácsy Mihály Műve­lődési Otthonában ült össze az I Építők megyed küldötbértekez-1 lete. A részvevők megtárgyal- j ták az elmúlt négy esztendő' munkáját, tapasztalatait, majd j meghatározták a következő-évek feladatait. Lábos András, a megyei bi- • zottság elnöke üdvözölte a kül­dötteket, akiknek körében ott volt Baukó Mihály, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Nagy Ist­ván, az SZMT vezető titkára, Herczegfalvi István, az Építők Szakszervezete Központi Vezető­ségének tagja, dr. Takács János, a megyei tanács osztályvezetője és Kovács Pál nyugdíjas, ország- gyűlési képviselő, valamint több meghívott párt- és szakszerve­zeti funkcionárius, gazdasági és műszaki szakember. A küldött­értekezleten, amely ezután Győ­ri Jánosnak, a megyei építőipa­ri vállalat gazdasági igazgató- helyettesének elnökletével foly­tatta munkáját, Kneifel Antal. az Építők Szakszervezete megyei bizottságának titkára szóbeli be­számolóval egészítette ki az írá­sos jelentést. eredményes NÉGY ESZTENDŐ Az építő-, fa- és építőanyag- ipar dolgozói a legutóbbi, 1967-es választás után fő felada­tuknak tekintették a megye har­madik ötéves terveinek sikeres teljesítését. Elősegítette ezt, hogy ebben az időszakban a műszaki fejlesztésiben előreléptek. Az el­múlt években honosodott meg többek közt a paneles lakásépí­tési mód, kiterjedt az UNIVÁZ- szerkezetek felhasználása Az építőanyagiparban bevezették az alagútkemencés gyártási fend- szert, amely nemcsak a termelé­kenységet növeli, hanem a ne­héz fizikai munkát is kiküszö­böli. Ehhez hasonló jelentőségű fejlődés az is, hogy a széntüze­lésről több helyütt áttértek a gázégetésre. A szakszervezethez tartózó tíz vállalatnál — a szellemi tevé-i kenységet folytatók kivételével — már csökkentett munkaidő-; vei dolgoznak. Becsülendő, hogy i ennek feltételeit önerőből te-! remtették meg. A szakszervezet termelést segítő tevékenységé­nek köszönhető, hogy a csök­kentett munkaidő alkalmazása óta tovább nőtt átemelés és a termelékenység, s a dolgozók átlagjövedelme is megfelelőkép­pen növekedett. A szakszervezeti bizottság ösz­tön zésére a vállalatoknál követ­kezetesen, állománycsoporton­ként tervezték meg és hajtották .végre a bérfejlesztést. Nagy gon­dot fordítottak eközben arra, hogy az alacsony jövedelmű dol­gozók keresetét az átlagosnál jobban emeljék. A közvetlen pénzbeli juttatások mellett a közvetett juttatásokat is na­gyobb arányban növelték, mint korábban. Erőfeszítéseket tettek arra, hogy segítsek a dolgozók lakáskörülményeinek javítását. Az utóbbi három esztendőben öt vállalat részesedési alapjából 567 ezer forinttal, négy vállalat pe­dig tavaly' fejlesztési alapjából kétmillió 790 ezer forinttal já­rult hozzá a lakásépítési akció­hoz. FEJLŐDÖTT A SZOCIALISTA BRIGÁDMOZGALOM Mindehhez a szervezett dol­gozók munkájukkal igyekeztek megteremteni a feltételeket. Kezdeményezéseikkel arra töre­kedtek, hogy túlteljesítsék a ter­veket. A múlt évben becsület­beli ügyüknek, tekintették az ár- és belvíz okozta károk mielőbbi elhárítását, a többlet építőanyag gyártását, valamint a tönkre­ment házak felépítéséh Mint mindenből, ebből is elsősorban a szocialista brigádok vették ki a leghatékonyabban a részüket. Ez a mozgalom említésre méltó­an fejlődött az utóbbi években. A vállalatoknál 1967-ben 103 kollektíva (1355 taggal), tavaly viszont már 255 brigád (3737 | taggal) érdemelte ki a megtisz­telő címet. Kevésbé lehetnék ilyen elége­dettek az újítómozgalommal, amely nem hogy fejlődött vol­na, ellenkezőleg hanyatlott. Ezért — mint Kneifel elvtáns mondotta — a vállalatoknál meg kellene gyorsítani az újítások el­bírálását, majd utána az elfo­gadott javaslatok alkalmazását A beszámolók nagy figyelmet szenteltek a foglalkozási beteg­ségek megelőzésének témájára. Jól szolgálják ezt az évenként rendezett orvos-műszaki találko­zók. S bár az üzemegészségügy­ben kétségkívül fejlődés ta­pasztalható, mégis elmarad a társadalmi követelményektől. S ha már a tennivalók kerülték szóba, érdemes és szükséges megfogadni a megyei bizottság­nak azt a javaslatát, hogy a szakszervezeti bizottságok for­dítsanak megkülönböztetett gon­dot a nők és a fiatalok érdek­védelmére. helyzetüli rendsze­res javítására. MUNKAVERSENY A SZOT XXII. KONGRESSZUSÁRA A vitában Zahorán György, a békéscsabai II. téglagyár üzemi bizottságának titkára volt az első felszólaló. Hozzászólása jó nyitány volt, mert elmondta: azt kezdeményezik, hogy most a SZOT XXII. kongresszuséra in­dítsanak munkaversenyt. Felhí­vásának volt foganatja, mivel a küldöttértekezlet végére már mind a tíz vállalat csatlakozott a versenyhez. Helyes döntés volt a műhelybizottságok létrehozá­sa — állapította meg Dér János, az Orosházi Üveggyár műhely­bizottsági titkára —, mert az­óta közvetlenebb a kapcsolat a munkásokkal, s így érdekvédel­müket is jobban képviselhetik. A szakszervezeti választás fel­pezsdítette a mozgalmi tevé­kenységet — mondta Papp László, a Gyulai Bútorgyár szb- titkára —, majd hozzátette: ez­után is Ilyen munkára van szük­ség. A gyermekgondozási segély után munkába visszatérő asszo­nyok támogatásáról beszélt Cse- lovszki Mihály, a békéscsabai I. téglagyár üzemi bizottságának titkára. Mint mondotta, elsősor­ban ügy lehet segíteni rajtuk, ha gyorsabban növelik a nap­közis óvodák befogadó képessé­gét. Biztató jel — állapította meg Bogya Béla, a megyei bi­zottság vezető propagandistája —, hogy a politikai és szakmai oktatásban évről évre többen vesznék részt s az is, hogy a tanultakat jól hasznosítják moz­galmi munkájukban és a terme­lésben. Baukó Mihály elismeréssel szólt arról, hogy az utóbbi 2—3 évben meggyorsult a műszaki fejlesztés az építő- és építő­anyagiparban. Az eredmények­kel mégsem lehet megelégedni. Azért, mert a megye negyedik ötéves tervének sikeres teljesí­tése főként ennek az iparágnak a munkáján múlik. Ezért töre­kedni kell a megfelelő együtt­működési formák. kialakítására, valamint a gépesítés és a mun­kafeltételek további javítására Hasonló, a megye negyedik öt­éves tervéből az építő- és épí­tőanyagiparra háruló feladatok­ról, a beruházási piacon meg­levő feszültség csökkentéséről és az ágazati felelősségről szólt dr. Takács János hozzászólásá­ban. HALLGASSANAK A MUNKÁSOK SZAVÁRA Többen beszéltek az üzemi de­mokráciáról és fejlesztésének szükségességéről. Molnár Gyula., az Orosházi Üveggyár szb-tit- kára részletesen megindokolta ennek időszerűségét. Jobban kell apellálni a törzsgárda-tagok vé­leményére, hiszen ezt jól fel le­het használni a döntések elő­készítésében — mondotta. De ar­ra is alkalmas az üzemi demok­rácia, hogy segítségével feltár­ják és hasznosítsák a belső tar­talékokat, kibontakoztassák a dolgozók alkotó kezdeményezé­seit. Az üzemi demokrácia és a munkahelyi légkör javításának fontosságát elemezte felszólalá­sában Kovács János, a megyei bizottság tagja is. Hangsúlyoz­ta: a vállalati döntésstruktúra megfelelő alkalmazása azt je­lenti, hogy ott döntsék el a fel­adatokat, ahol azokat végre­hajtják. Figyelemre méltó gondolato­kat mondott Berki László, a Békés megyei Tégla, és Cserép- ipari Vállalat igazgatója. Szólt arról, hogy mindenkor igényel­jék és figyeljenek oda a mun­kások szavára, mert ez egyálta­lán nem sérti az egyszemélyi felelősség elvét. Nem. mert vé­leményük meghallgatása meg­könnyíti a döntések előkészíté­sét és elhatározását. Kovács Pál nyugdíjas, országgyűlési képvi­selő a felszabadulás előtti em­lékeket elevenítette fel, majd a viharsarki építőmunkások iránt támasztott mai követelmények­ről, a hagyományoknak méltó munkával megalapozott folytatá­sáról beszélt. Bátor szókimon­dásáén. méltán részesült nagy tetszésben Juhász Mátyásnénak, a békéscsabai II. téglagyár ége- tőjének hozzászólása. Mint mon­dotta: korábban gyakran úgy vélték egyesek, hogy mivel munkájuk durva kerámia, ezért az emberekkel való bánásmód­nak és hangnak is ilyennek kell lennie. Az utóbbi években van fejlődés s egyre több a törek­vés a nehéz fizikai munka meg­könnyítésére is. Szükség van er­re, mivel az építőanyagiparban dolgozóknak mintegy 50 százalé­ka nő. Felszólalásában nemcsak gyári munkájukról beszélt, ha­nem úgymond az üzem kapu­ján is kitekintett, amikor az V. kerület kereskedelmi és szolgál­tató hálózatának gyorsabb fej­lesztését sürgette. Megszívlelen­dő Hajkó Jánosnak, az állami építőipari vállalat négyszeres szocialista brigádvezetőjének ké­rése. Az eredményes munkához és versenyhez — teremtsenek megfelelő feltételeket — mond­ta. — Ehhez elsősorban a mun­kahelyi vezetőktől várnak na­gyobb segítséget. A munkásokkal szóbaállni, véleményüket igényelni és meg­hallgatni nem szívesség, hanem kötelesség — hangsúlyozta Nagy István, az SZMT vezető titkára. Ehhez azonban az szükséges, hogy egyes gazdasági és műsza­ki vezetők szemlélete is változ­zon. Vagyis együtt gondolkoz­zanak és cselekedjenek a mun­kásokkal. Az embereket is job­ban kell védeni. Ezért a jövő­ben gátat kell vetni a mérték­telenül elharapódzó túlóráknak. Ehhez hasonló kérdésekről és több előkészületben levő intéz­kedésről szólt Herczegfalvi Ist­ván, az Építőle Szakszervezete Központi Vezetőségének tagja. A munkaerő-hullámzás, a fluk­tuáció okát elemezve elmondta, hogy a munkásvándoriást nem­csak anyagiak váltják ki. Több dolgozó azért hagyja el a vál­lalatot, mert nem tartja meg­felelőnek a munkahelyi közér­zetet, a bánásmódot és a hang­nemet, vagy pedig a szociális körülményekkel nincs megelé­gedve. Ezért hasznos lehet, ha ezeket az okokat vizsgálják s ha a vezetők ennek tudatában igyekeznek megtenni a szüksé­ges és lehetséges intézkedéseket. A szó szerint alkotó vitában elhangzottakra Kneifel Antal válaszolt, majd a részvevők egy­hangúlag elfogadták a beszá­molókat, a számvizsgáló bizott­ság jelentését és a határozati ja­vaslatokat. Ezután megválasz­tották az Építőle megyei bizott­ságát, számvizsgáló bizottságát, valamint az SZMT megyei ér­tekezletére és a szákszervezet kongresszusára a küldötteket. A megyei bizottság elnökévé Bar- pel Tibomét, titkárává pedig ismét Kneifel Antalt választot­ták meg. P. P. Sok szó esik mostanában a párt és a fiatalok kapcsolatáról, összetett dolog ez, része annak az alapvető elvnek, amelynek célja tovább erősíteni a párton- kívüli emberek és a párttagok kapcsolatát. Nem egy értekezle­ten hallatják szavukat emiatt a kommunisták. Keresik azokat az utakat, amelyek ehhez a cél­hoz vezetnek. Beszélnek arról, hogy a pártszervezetek fordítsa­nak olyan gondot a fiatalokra, mint szülő a gyermekére, még a helyiségeiket is nyissák meg a fiatalok előtt. Legyen nagyobb lehetőség arra, hogy a szervezeti életet az ifjabb nemzedék köze­lebbről is megismerhesse. Ilyen kezdeményezések már vannak. Hogy csak néhány pél­dát említsünk: Békéscsabán a III. és a IV kerület kommunis­tái helyt adtak a fiatalok klub­jainak a pártszervezet házaiban. Gyakorlatilag megnyitották a párt ajtaját gyermekeik előtt, azzal az alapgondolattal, hogy sokkal jobb helyen vannak ott, mintha a füstös, alkoholgőzös vendéglőkben, presszóban ül­nének. Új gondolat ez, új dolog? Részben. Abban az értelemben igen, hogy hosszú időn át ha­sonló kezdeményezés kevés volt, abban viszont nem, hogy ezelőtt 20—25 évvel általános gyakor­latnak számított. Abban, hogy a társadalmunkban becsületesen munkálkodó ifjakat soraiba hívja a párt. Álljunk meg ennél a gondo­latnál. Pártépítési tapasztalata­ink figyelmeztetnek bennünket, ha mi nem gondolunk fiatalja­inkkal megteszik mások. Nem Március 24 és 25-én Békés­csabán rendezik meg a fogyasz­tási szövetkezetek VII. orszá­gos pénztárosversenyét. Az előkészületekről kértünk tájé­koztatást Király Sándortól, a MÉSZÖV munkatársától, a ver­seny szervezőjétől. — Az 1966-ban megrendezett országos versenyen Békés me­gye még csak a 18. helyet tud­ta megszerezni. Egy évvel ké­sőbb már harmadik, az utóbbi két évben pedig egyéni és csa­patversenyben egyaránt orszá­gos elsők lettek megyénk pénz­tárosai. A kiemelkedő eredmé­nyek elismeréseként kapta meg Békés megye az országos szö­vetkezeti pénztárosverseny ren­dezésének jogát Nagy felelősséggel járó meg­bízatásnak érezzük a verseny megrendezését és mindent meg­teszünk, hogy biztosítsuk a izgalmas tudományos előadás Újabb adatok Munkácsy Mi­hály életének békéscsabai idő­szakához címmel számolt be hét­főn este. a TIT Értelmiségi Klubjában kutatási eredményei­ről Czeglédi Imre gimnáziumi tanár. A figyelemre méltó téma mellett a legmaradandóbb él­ményt azzal szerezte hallgatói­nak, hogy feltárta a tudomá­nyos műhelymunka sajátossága, it, módszereinek változatosságát, azit a szinte bűnügyi filmekbe, regényekbe illő aprólékos, ugyanakkor mégis sok ötletet kí­vánó nyomozó tevékenységet, amelyet egy-egy név. hiányzó évszám, adat kiderítése után folytatott. Érdekes, jó előadás volt. Akik elmulasztották — nem kevesen voltak — sajnálhatják. véletlen, a X. kongresszus állás- foglalása többek között abban, hogy 18 évre szállította le a pártba való belépés alsó korha­tárát. Nem véletlen, hogy erő­teljesen szól a bizalomról. Saját gyermekeinket, a szocializmus építőit engedjük be az ajtókon. Mert bármennyire fájó dolog mégis igaz, hogy az idő múlik, eljár az ember felett. S az a nemzedék, amelyik az elmúlt hegyed században sok harcot vívott, csatát nyert, lassan ki­öregszik. A küzdőteret át kell adnia. S valahol ebben az érte­lemben van igazuk azoknak, akik az ajtókban a kulcsokat elfordítják és szélesebbre tárják a kapukat. Tennivalóink ebben egyértel­műek és világosak. Bizalommal kell cselekednünk s gondolkod­nunk kell azon is, hogy a KISZ- szervezetek ebben a felelősség­teljes munkában jobban támo­gassanak bennünket. Ehhez tar­tozik többek között az* is, hogy az ifjúkommunistáik szervezetei­ben ne forduljon elő olyan eset, amilyenről hallani lehet, hogy például az egyik békéscsabai KISZ-alapszervezetből azért nem tudnak felvenni a párt soraiba egy arra érdemes fiatalt, mert egy év óta nem tudnak határo­zatképes KISZ-taggyülést meg­rendezni. Ahhoz, hogy az idősebb kom­munisták időben át tudják adni az évtizedek harcaiban szerzett tapasztalataikat, belülről ismer­tessék meg a párt szervezeti életével a fiatalokat.. íd keR nyitni az ajtókat. Botyánszki János technikai féltételeket, A 150 személy elszállásolása, az öt ér­tékelő bizottság megszervezése és zökkenőmentes működtetése — hogy csak ezeket említsem» — nagy feladatot ró a rendező Békés megyei MESZÖV-re. Általában hajlamosak va­gyunk arra gondolni, hogy a „hazai pálya” előnyt jelent. Megítélésem szerint ennék sem­mi jelentősége nincs. Minden versenyző megkapta a 100 té­telből álló cikklistát, ez már önmagában is azonos feltételt teremt. A versenyt megelőző napon valamennyi részvevő a verseny színhelyén gyakorolhat, megismerheti a környezetet! Gondoskodtunk arról is, hogy a zsűriben valamennyi megye kép viselve legyen, de amikor egy megye versenyzői rajthoz áll­nak, az onnan delegált zsűritag nem vehet részt az értékelésben. Ami az esélyeket illeti: me­gyénk versenyzői a korábbi évek során már bizonyítottak. Meg vagyunk azonban arról is győ­ződve, hogy az ország más me­gyéiben sem ültek tétlenül. Meg­ítélésem szerint a verseny tel­jesen nyílt. Mi bízunk lányaink­ban és asszonyainkban, de szá­molnunk kell az esetleges meg­lepetésekkel is. Balkus Imre A BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG SZERKESZTŐSÉGE gyakori a ctal rendelkező gépírónot lelvesz Minden második héten szabad szombat. Jelentkezés: Népújság Szerkesztősége, BÉKÉSCSABA, Szabadság tér 17. III. eme’et 13 ajtó. Bízunk versenyzőink jó szereplésében Előzetes a március 24—25-én Békéscsabán sorra kerülő Eli. Országos Szövetkezeti Pénztáros Versenyről Ajtókat nyitunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom