Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-03 / 52. szám
Növekedtek a keresetek — Javultak a dolgozók élet- és munkakörülményei Megtartotta megyei küldöttértekezletét az Építők Szakszervezete Február 27-én Békéscsabán, az Építők Munkácsy Mihály Művelődési Otthonában ült össze az I Építők megyed küldötbértekez-1 lete. A részvevők megtárgyal- j ták az elmúlt négy esztendő' munkáját, tapasztalatait, majd j meghatározták a következő-évek feladatait. Lábos András, a megyei bi- • zottság elnöke üdvözölte a küldötteket, akiknek körében ott volt Baukó Mihály, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Nagy István, az SZMT vezető titkára, Herczegfalvi István, az Építők Szakszervezete Központi Vezetőségének tagja, dr. Takács János, a megyei tanács osztályvezetője és Kovács Pál nyugdíjas, ország- gyűlési képviselő, valamint több meghívott párt- és szakszervezeti funkcionárius, gazdasági és műszaki szakember. A küldöttértekezleten, amely ezután Győri Jánosnak, a megyei építőipari vállalat gazdasági igazgató- helyettesének elnökletével folytatta munkáját, Kneifel Antal. az Építők Szakszervezete megyei bizottságának titkára szóbeli beszámolóval egészítette ki az írásos jelentést. eredményes NÉGY ESZTENDŐ Az építő-, fa- és építőanyag- ipar dolgozói a legutóbbi, 1967-es választás után fő feladatuknak tekintették a megye harmadik ötéves terveinek sikeres teljesítését. Elősegítette ezt, hogy ebben az időszakban a műszaki fejlesztésiben előreléptek. Az elmúlt években honosodott meg többek közt a paneles lakásépítési mód, kiterjedt az UNIVÁZ- szerkezetek felhasználása Az építőanyagiparban bevezették az alagútkemencés gyártási fend- szert, amely nemcsak a termelékenységet növeli, hanem a nehéz fizikai munkát is kiküszöböli. Ehhez hasonló jelentőségű fejlődés az is, hogy a széntüzelésről több helyütt áttértek a gázégetésre. A szakszervezethez tartózó tíz vállalatnál — a szellemi tevé-i kenységet folytatók kivételével — már csökkentett munkaidő-; vei dolgoznak. Becsülendő, hogy i ennek feltételeit önerőből te-! remtették meg. A szakszervezet termelést segítő tevékenységének köszönhető, hogy a csökkentett munkaidő alkalmazása óta tovább nőtt átemelés és a termelékenység, s a dolgozók átlagjövedelme is megfelelőképpen növekedett. A szakszervezeti bizottság ösztön zésére a vállalatoknál következetesen, állománycsoportonként tervezték meg és hajtották .végre a bérfejlesztést. Nagy gondot fordítottak eközben arra, hogy az alacsony jövedelmű dolgozók keresetét az átlagosnál jobban emeljék. A közvetlen pénzbeli juttatások mellett a közvetett juttatásokat is nagyobb arányban növelték, mint korábban. Erőfeszítéseket tettek arra, hogy segítsek a dolgozók lakáskörülményeinek javítását. Az utóbbi három esztendőben öt vállalat részesedési alapjából 567 ezer forinttal, négy vállalat pedig tavaly' fejlesztési alapjából kétmillió 790 ezer forinttal járult hozzá a lakásépítési akcióhoz. FEJLŐDÖTT A SZOCIALISTA BRIGÁDMOZGALOM Mindehhez a szervezett dolgozók munkájukkal igyekeztek megteremteni a feltételeket. Kezdeményezéseikkel arra törekedtek, hogy túlteljesítsék a terveket. A múlt évben becsületbeli ügyüknek, tekintették az ár- és belvíz okozta károk mielőbbi elhárítását, a többlet építőanyag gyártását, valamint a tönkrement házak felépítéséh Mint mindenből, ebből is elsősorban a szocialista brigádok vették ki a leghatékonyabban a részüket. Ez a mozgalom említésre méltóan fejlődött az utóbbi években. A vállalatoknál 1967-ben 103 kollektíva (1355 taggal), tavaly viszont már 255 brigád (3737 | taggal) érdemelte ki a megtisztelő címet. Kevésbé lehetnék ilyen elégedettek az újítómozgalommal, amely nem hogy fejlődött volna, ellenkezőleg hanyatlott. Ezért — mint Kneifel elvtáns mondotta — a vállalatoknál meg kellene gyorsítani az újítások elbírálását, majd utána az elfogadott javaslatok alkalmazását A beszámolók nagy figyelmet szenteltek a foglalkozási betegségek megelőzésének témájára. Jól szolgálják ezt az évenként rendezett orvos-műszaki találkozók. S bár az üzemegészségügyben kétségkívül fejlődés tapasztalható, mégis elmarad a társadalmi követelményektől. S ha már a tennivalók kerülték szóba, érdemes és szükséges megfogadni a megyei bizottságnak azt a javaslatát, hogy a szakszervezeti bizottságok fordítsanak megkülönböztetett gondot a nők és a fiatalok érdekvédelmére. helyzetüli rendszeres javítására. MUNKAVERSENY A SZOT XXII. KONGRESSZUSÁRA A vitában Zahorán György, a békéscsabai II. téglagyár üzemi bizottságának titkára volt az első felszólaló. Hozzászólása jó nyitány volt, mert elmondta: azt kezdeményezik, hogy most a SZOT XXII. kongresszuséra indítsanak munkaversenyt. Felhívásának volt foganatja, mivel a küldöttértekezlet végére már mind a tíz vállalat csatlakozott a versenyhez. Helyes döntés volt a műhelybizottságok létrehozása — állapította meg Dér János, az Orosházi Üveggyár műhelybizottsági titkára —, mert azóta közvetlenebb a kapcsolat a munkásokkal, s így érdekvédelmüket is jobban képviselhetik. A szakszervezeti választás felpezsdítette a mozgalmi tevékenységet — mondta Papp László, a Gyulai Bútorgyár szb- titkára —, majd hozzátette: ezután is Ilyen munkára van szükség. A gyermekgondozási segély után munkába visszatérő asszonyok támogatásáról beszélt Cse- lovszki Mihály, a békéscsabai I. téglagyár üzemi bizottságának titkára. Mint mondotta, elsősorban ügy lehet segíteni rajtuk, ha gyorsabban növelik a napközis óvodák befogadó képességét. Biztató jel — állapította meg Bogya Béla, a megyei bizottság vezető propagandistája —, hogy a politikai és szakmai oktatásban évről évre többen vesznék részt s az is, hogy a tanultakat jól hasznosítják mozgalmi munkájukban és a termelésben. Baukó Mihály elismeréssel szólt arról, hogy az utóbbi 2—3 évben meggyorsult a műszaki fejlesztés az építő- és építőanyagiparban. Az eredményekkel mégsem lehet megelégedni. Azért, mert a megye negyedik ötéves tervének sikeres teljesítése főként ennek az iparágnak a munkáján múlik. Ezért törekedni kell a megfelelő együttműködési formák. kialakítására, valamint a gépesítés és a munkafeltételek további javítására Hasonló, a megye negyedik ötéves tervéből az építő- és építőanyagiparra háruló feladatokról, a beruházási piacon meglevő feszültség csökkentéséről és az ágazati felelősségről szólt dr. Takács János hozzászólásában. HALLGASSANAK A MUNKÁSOK SZAVÁRA Többen beszéltek az üzemi demokráciáról és fejlesztésének szükségességéről. Molnár Gyula., az Orosházi Üveggyár szb-tit- kára részletesen megindokolta ennek időszerűségét. Jobban kell apellálni a törzsgárda-tagok véleményére, hiszen ezt jól fel lehet használni a döntések előkészítésében — mondotta. De arra is alkalmas az üzemi demokrácia, hogy segítségével feltárják és hasznosítsák a belső tartalékokat, kibontakoztassák a dolgozók alkotó kezdeményezéseit. Az üzemi demokrácia és a munkahelyi légkör javításának fontosságát elemezte felszólalásában Kovács János, a megyei bizottság tagja is. Hangsúlyozta: a vállalati döntésstruktúra megfelelő alkalmazása azt jelenti, hogy ott döntsék el a feladatokat, ahol azokat végrehajtják. Figyelemre méltó gondolatokat mondott Berki László, a Békés megyei Tégla, és Cserép- ipari Vállalat igazgatója. Szólt arról, hogy mindenkor igényeljék és figyeljenek oda a munkások szavára, mert ez egyáltalán nem sérti az egyszemélyi felelősség elvét. Nem. mert véleményük meghallgatása megkönnyíti a döntések előkészítését és elhatározását. Kovács Pál nyugdíjas, országgyűlési képviselő a felszabadulás előtti emlékeket elevenítette fel, majd a viharsarki építőmunkások iránt támasztott mai követelményekről, a hagyományoknak méltó munkával megalapozott folytatásáról beszélt. Bátor szókimondásáén. méltán részesült nagy tetszésben Juhász Mátyásnénak, a békéscsabai II. téglagyár ége- tőjének hozzászólása. Mint mondotta: korábban gyakran úgy vélték egyesek, hogy mivel munkájuk durva kerámia, ezért az emberekkel való bánásmódnak és hangnak is ilyennek kell lennie. Az utóbbi években van fejlődés s egyre több a törekvés a nehéz fizikai munka megkönnyítésére is. Szükség van erre, mivel az építőanyagiparban dolgozóknak mintegy 50 százaléka nő. Felszólalásában nemcsak gyári munkájukról beszélt, hanem úgymond az üzem kapuján is kitekintett, amikor az V. kerület kereskedelmi és szolgáltató hálózatának gyorsabb fejlesztését sürgette. Megszívlelendő Hajkó Jánosnak, az állami építőipari vállalat négyszeres szocialista brigádvezetőjének kérése. Az eredményes munkához és versenyhez — teremtsenek megfelelő feltételeket — mondta. — Ehhez elsősorban a munkahelyi vezetőktől várnak nagyobb segítséget. A munkásokkal szóbaállni, véleményüket igényelni és meghallgatni nem szívesség, hanem kötelesség — hangsúlyozta Nagy István, az SZMT vezető titkára. Ehhez azonban az szükséges, hogy egyes gazdasági és műszaki vezetők szemlélete is változzon. Vagyis együtt gondolkozzanak és cselekedjenek a munkásokkal. Az embereket is jobban kell védeni. Ezért a jövőben gátat kell vetni a mértéktelenül elharapódzó túlóráknak. Ehhez hasonló kérdésekről és több előkészületben levő intézkedésről szólt Herczegfalvi István, az Építőle Szakszervezete Központi Vezetőségének tagja. A munkaerő-hullámzás, a fluktuáció okát elemezve elmondta, hogy a munkásvándoriást nemcsak anyagiak váltják ki. Több dolgozó azért hagyja el a vállalatot, mert nem tartja megfelelőnek a munkahelyi közérzetet, a bánásmódot és a hangnemet, vagy pedig a szociális körülményekkel nincs megelégedve. Ezért hasznos lehet, ha ezeket az okokat vizsgálják s ha a vezetők ennek tudatában igyekeznek megtenni a szükséges és lehetséges intézkedéseket. A szó szerint alkotó vitában elhangzottakra Kneifel Antal válaszolt, majd a részvevők egyhangúlag elfogadták a beszámolókat, a számvizsgáló bizottság jelentését és a határozati javaslatokat. Ezután megválasztották az Építőle megyei bizottságát, számvizsgáló bizottságát, valamint az SZMT megyei értekezletére és a szákszervezet kongresszusára a küldötteket. A megyei bizottság elnökévé Bar- pel Tibomét, titkárává pedig ismét Kneifel Antalt választották meg. P. P. Sok szó esik mostanában a párt és a fiatalok kapcsolatáról, összetett dolog ez, része annak az alapvető elvnek, amelynek célja tovább erősíteni a párton- kívüli emberek és a párttagok kapcsolatát. Nem egy értekezleten hallatják szavukat emiatt a kommunisták. Keresik azokat az utakat, amelyek ehhez a célhoz vezetnek. Beszélnek arról, hogy a pártszervezetek fordítsanak olyan gondot a fiatalokra, mint szülő a gyermekére, még a helyiségeiket is nyissák meg a fiatalok előtt. Legyen nagyobb lehetőség arra, hogy a szervezeti életet az ifjabb nemzedék közelebbről is megismerhesse. Ilyen kezdeményezések már vannak. Hogy csak néhány példát említsünk: Békéscsabán a III. és a IV kerület kommunistái helyt adtak a fiatalok klubjainak a pártszervezet házaiban. Gyakorlatilag megnyitották a párt ajtaját gyermekeik előtt, azzal az alapgondolattal, hogy sokkal jobb helyen vannak ott, mintha a füstös, alkoholgőzös vendéglőkben, presszóban ülnének. Új gondolat ez, új dolog? Részben. Abban az értelemben igen, hogy hosszú időn át hasonló kezdeményezés kevés volt, abban viszont nem, hogy ezelőtt 20—25 évvel általános gyakorlatnak számított. Abban, hogy a társadalmunkban becsületesen munkálkodó ifjakat soraiba hívja a párt. Álljunk meg ennél a gondolatnál. Pártépítési tapasztalataink figyelmeztetnek bennünket, ha mi nem gondolunk fiataljainkkal megteszik mások. Nem Március 24 és 25-én Békéscsabán rendezik meg a fogyasztási szövetkezetek VII. országos pénztárosversenyét. Az előkészületekről kértünk tájékoztatást Király Sándortól, a MÉSZÖV munkatársától, a verseny szervezőjétől. — Az 1966-ban megrendezett országos versenyen Békés megye még csak a 18. helyet tudta megszerezni. Egy évvel később már harmadik, az utóbbi két évben pedig egyéni és csapatversenyben egyaránt országos elsők lettek megyénk pénztárosai. A kiemelkedő eredmények elismeréseként kapta meg Békés megye az országos szövetkezeti pénztárosverseny rendezésének jogát Nagy felelősséggel járó megbízatásnak érezzük a verseny megrendezését és mindent megteszünk, hogy biztosítsuk a izgalmas tudományos előadás Újabb adatok Munkácsy Mihály életének békéscsabai időszakához címmel számolt be hétfőn este. a TIT Értelmiségi Klubjában kutatási eredményeiről Czeglédi Imre gimnáziumi tanár. A figyelemre méltó téma mellett a legmaradandóbb élményt azzal szerezte hallgatóinak, hogy feltárta a tudományos műhelymunka sajátossága, it, módszereinek változatosságát, azit a szinte bűnügyi filmekbe, regényekbe illő aprólékos, ugyanakkor mégis sok ötletet kívánó nyomozó tevékenységet, amelyet egy-egy név. hiányzó évszám, adat kiderítése után folytatott. Érdekes, jó előadás volt. Akik elmulasztották — nem kevesen voltak — sajnálhatják. véletlen, a X. kongresszus állás- foglalása többek között abban, hogy 18 évre szállította le a pártba való belépés alsó korhatárát. Nem véletlen, hogy erőteljesen szól a bizalomról. Saját gyermekeinket, a szocializmus építőit engedjük be az ajtókon. Mert bármennyire fájó dolog mégis igaz, hogy az idő múlik, eljár az ember felett. S az a nemzedék, amelyik az elmúlt hegyed században sok harcot vívott, csatát nyert, lassan kiöregszik. A küzdőteret át kell adnia. S valahol ebben az értelemben van igazuk azoknak, akik az ajtókban a kulcsokat elfordítják és szélesebbre tárják a kapukat. Tennivalóink ebben egyértelműek és világosak. Bizalommal kell cselekednünk s gondolkodnunk kell azon is, hogy a KISZ- szervezetek ebben a felelősségteljes munkában jobban támogassanak bennünket. Ehhez tartozik többek között az* is, hogy az ifjúkommunistáik szervezeteiben ne forduljon elő olyan eset, amilyenről hallani lehet, hogy például az egyik békéscsabai KISZ-alapszervezetből azért nem tudnak felvenni a párt soraiba egy arra érdemes fiatalt, mert egy év óta nem tudnak határozatképes KISZ-taggyülést megrendezni. Ahhoz, hogy az idősebb kommunisták időben át tudják adni az évtizedek harcaiban szerzett tapasztalataikat, belülről ismertessék meg a párt szervezeti életével a fiatalokat.. íd keR nyitni az ajtókat. Botyánszki János technikai féltételeket, A 150 személy elszállásolása, az öt értékelő bizottság megszervezése és zökkenőmentes működtetése — hogy csak ezeket említsem» — nagy feladatot ró a rendező Békés megyei MESZÖV-re. Általában hajlamosak vagyunk arra gondolni, hogy a „hazai pálya” előnyt jelent. Megítélésem szerint ennék semmi jelentősége nincs. Minden versenyző megkapta a 100 tételből álló cikklistát, ez már önmagában is azonos feltételt teremt. A versenyt megelőző napon valamennyi részvevő a verseny színhelyén gyakorolhat, megismerheti a környezetet! Gondoskodtunk arról is, hogy a zsűriben valamennyi megye kép viselve legyen, de amikor egy megye versenyzői rajthoz állnak, az onnan delegált zsűritag nem vehet részt az értékelésben. Ami az esélyeket illeti: megyénk versenyzői a korábbi évek során már bizonyítottak. Meg vagyunk azonban arról is győződve, hogy az ország más megyéiben sem ültek tétlenül. Megítélésem szerint a verseny teljesen nyílt. Mi bízunk lányainkban és asszonyainkban, de számolnunk kell az esetleges meglepetésekkel is. Balkus Imre A BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG SZERKESZTŐSÉGE gyakori a ctal rendelkező gépírónot lelvesz Minden második héten szabad szombat. Jelentkezés: Népújság Szerkesztősége, BÉKÉSCSABA, Szabadság tér 17. III. eme’et 13 ajtó. Bízunk versenyzőink jó szereplésében Előzetes a március 24—25-én Békéscsabán sorra kerülő Eli. Országos Szövetkezeti Pénztáros Versenyről Ajtókat nyitunk
