Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-03 / 52. szám

Hatezer résztvevőt várnak az Erkel Diákünnepekre Március S-én kezdődnek a megyei színvonal versenyek A ßJek Lapfa m Évkönyve —• 1971 Lassan az év első negyedének végéhez közeledünk s még mindig maradt évkönyv, amely­ről nem írtunk — pedig decem­ber óta tart a sor. S ez nagyon jó, mert ékes bizonyítéka, hogy különböző napi- és hetilapjaink az év fordulóján külön figyel­mességgel akarják meglepni ol­vasóikat. A Nők Lapja új év­könyvére a gyakorlatiasság a legjellemzőbb vonás. Igaz, eb­ben is vannak apró jelenetek, versek, kis elbeszélések, képző- művészeti mini-tárlat, melyek közvetlen hasznát nehéz lenne meghatározni, az évkönyv egé­szére azonban nem ezek nyom­ják rá bélyegüket. Hanem az ol­csó, célszerű lakásberendezéshez képben és szövegben adott taná­csok, s minden korhoz, évszak­hoz, alkalomhoz illő ruhajavas­latok gaffnadája, a házi illem­tan, a táplálkozás ábécéje, a Rengeteget tehetünk a rák ellen Az utóbbi években egész sor hatáskört adtak le a megyei és járási tanácsok a községeknek, városoknak. így lassanként for­málissá váltak a járási tanács­ülések, egy-egy ülés előtt sok fejtörést okozott az előkészítés a végrehajtó bizottságnak. A járá­si tanácstagoknak pedig jobbá­ra csak bosszúságot, hiszen egyéb dolgukat halasztva be kellett menniük a járási szék­helyre, hogy mégiscsak megtart­sák a tanácsülést. Egykor élő szervezetből — a fejlődés hozta így —, megfelelő tartalom híián, mindinkább bürokratikus for­maság lett. Április végén, a választások után hivatalosan is megszűnnek a járási tanácsok, ugyanakkor megkezdik működésüket a járá­si hivatalok, amelyek az új ta­nácstörvény előírása szerint a megyei tanácsok végrehajtó bi­zottságainak egységes, önálló hatáskörű szervei. A fokozott önállóságot kapott helyi tanácsok minden bizony­nyal úgy látnak majd munká­hoz a választás után, hogy fel­adataikat a lehető legjobban akarják ellátni. Ez azonban nem csupán elhatározáson múlik. Az igazgatási, hivatali munkának is —- mint minden szakmának- — ezernyi ága-boga van, a jó­szándék mellett jelentős szak­mai tudás és tapasztalat is szűk. séges hozzá. A járási hivatalok egyik legfőbb teendője lesz, hogy az önállóság velejáróira — a döntés biztonságára, az intéz­kedéssel járó felelősség érzetére és vállalására, a törvényesség tiszteletben tartására, s még az alaki-formai teendőkre is — megtanítsa a helyi tanácsok vég­rehajtó bizottságait, a szakigaz­gatási szerveit. S maradnak ügyek, amelyeket ■— első- vagy másodfokon — továbbra is a já­rási székhelyen intéznek. A járási hivatal, mint a me­gyei. tanács végrehajtó bizottsá­gának szakigazgatási szerve ru­galmasan, operatívan működő intézmény kell, hogy legyen. Apparátusának létszáma megkö­zelítően egyharmadával kisebb mint volt a járási taná­cimü okos cikk, a kis jogi ta­nácsadó, a horgolt sapkától és subaszőnyegtől a raglánszabású kisfiú-pulóverig meg a fehér hímzésű asztalfutóig terjedő té­májú kézimunka-rovat, az év­szakoknak megfelelően csopor­tosított ételreceptek s az orosz és a diétás konyhát ismertető Írások, valamint a kozmetikai tanácsok — egy oldal a borot­válkozásról beszél a férfiaknak — s a gyerekeknek szánt par lap meséi, rejtvényei, játékai. Egy kifogásunk van az év­könyv ellen: nem a nőknek, ha­nem csak egy rétegüknek, a fér­jük által ilyen életre kénysze- rített vagy ömaguktól ezt a sor­sot vállalt csak-háziasszony tí­pusú asszonyoknak szól. S hogy a gyakorlati, az 1971-es Ma­gyarország minden zugáig ha­toló emancipációért vajmi keve­set tesz. Pedig ezen a téren bő­ven akadna még tennivaló. csoké — hiszen feladatkörének jelentős részét és számos szak­emberét a helyi tanácsok, illet­ve azok szakigazgatási szervei veszik át. A járási hivatal elnö­ke és munkatársai nem válasz­tás, hanem kinevezés alapján töltik be hivatásukat. Ám azért, hogy munkájuk megfeleljen a törvényes előírásoknak, a fel­sőbb szervek rendelkezéseinek, választott testületnek: a megyei . tanács végrehajtó bizottságának tartoznak felelősséggel. Előreláthatóan ritkább lesz a kapcsolat ezután a járási hivatal és az ügyeiket intéző állampol­gárok között, mint volt koráb­ban a járási tanács és a sokszor minden apró-cseprő üggyel oda­fordulni kénytelen emberek közt. Ritkább —, de közvetle­nebb kapcsolat alakul ki, s ezért áll az a megállapítás a já­rási hivatalokra is, amit áz igaz. ságügy miniszter hangsúlyozott országgyűlési expozéjában: „Az apparátusnak úgy kell dolgoz­nia, hogy az állampolgárok az ügyintézőkben valóban a szoci­alista állam képviselőit, a nép szolgálóit lássák’. S ha fennáll ez a járásokra — még sokkal inkább vonatko­zik a helyi — községi, nagyköz­ségi, városi — tanácsok szak- igazgatási dolgozóira. Az ügyei­ket intézni akaró, személyes dől. gaikban a „tanácshoz’’ forduló állampolgárok elsősorban az ap. parátus dolgozóival,. a szakigaz­gatási szerv munkatársaival ta­lálkoznak, náluk tesznek beje­lentést vagy panaszt, tőlük kér­nek egy-egy hatósági igazolást — azaz számukra ők testesítik meg a tanács munkáját. A szakigazgatási szerv mégha, tározott jogkörökben önállóan dönt, egész munkásságát azon­ban a végrehajtó bizottságnak alárendelve végzi. A szakigaz­gatási szervek vezetőinek kine­vezése a tanács hatáskörébe tar­tozik. Mindez — a szocialista demokrácia Ivztesítéka: a taná- n keresztül a választók lenőrzik a szakigazgatás műkö­dését, Várkonyi Endre Négyszer hangzott fel eddig Gyulán az Erkel Diákünnepek szignálja, négyszer gyűltek a Körös parti városba a környék diákjai. S akik egyszer Is hal­lották a szignál dallamát, egyet is szippantottak a diáktalálko­zó tavaszi levegőjéből — soká­ig emélkeznek rá. Ha pedig módjukban ál], visszu-vissza- jönnek az új, a következő ün­nepre. Az idén, 1971-ben is megrendezik az Erkel Diákün­nepeket és Bács-Kiskun, Csöng- rád, Békés megye, Szeged, va­lamint néhány budapesti okta­tási intézmény ipari és mező- gazdasági szakmunkás-tanulóit, középiskolásait hívják Gyulá­ra, hogy május 19—23 között Számot adjanak felkészültsé­gükről, hogy barátkozzanak, hogy jobban megismerjék egy­mást. Az EDÜ programjáról, az előkészületekről érdeklődtünk Ivanics Katalintól, a KISZ Bé­kés megyei Bizottságának kul­turális felelősétől: — Politikai, szakmai és kul­turális rendezvényekre várjuk a felsorolt megyék, városok fiatal­jait. Nagygyűlésen nyitjuk meg a diáknapokat, a későbbiekben pedig lehetőséget biztosítunk arra, hogy az iskolák képviselői találkozhassanak párt-, áhaml, társadalmi és KlSZ-vezetőkkel. A szakmai program legfonto­sabb eseménye a nyomdaipari tanulók, szakközépiskolások és fiatal nyomdászok találkozója lesz. — Milyen ágasatokban hir­dettek versenyeket? — Művészeti és tudományos pályázatokon és diákművészetí bemutatókon versenyezhetnek a részvevők arany, ezüst és bronz minősítésekért. Március­ban dől el, hogy a megyékhez beküldött irodalmi, történelmi, helytörténeti, néprajzi, termé­szettudományi és technikai tár­gyú tanulmányok közül melyek kerülnek majd a központi zsűri elé. Ugyanis a festményeknél, szobroknál, népművészeti és iparművészeti alkotásoknál, Építettek; 37 és féi. MILLIÓ BÉKEBELI’- EORINTÉRT 1. Büszkék vagyunk rá: ha ven­dégeink érkeznek bárhonnan a világból, megmutatjuk nekik a Parlament épületét. A Kossuth Lajos téren egymást követik a legkülönbözőbb nyelven beszélő turistacsoportok. Kattognak a fényképezőgépek, elragadtatott megjegyzések hangzanak el. Steindl Imre alkotása valóban páratlan a maga neméb.n. S a parlament nemcsak gyö­nyörű, hanem méreteiben is monumentális aikoiAs: 26P mé­ter hosszú, 118 méter a legna­gyobb szélessége, magassága a Duna fe’ső rakpartjának járdá­jától számítva a kupola tetejé­ig 96 méter. A kupola tetején esténként három mét-r átmé- rő;ű vörös, ö’ágú csillag ra­gyog. Az épület teljes alapte­verseknél, prózai műveknél, fordításoknál. A fiatal fotósok megyei előzsürizés nélkül, azon­nal. Gyulára küldhetik pálya­munkáikat. Megyei színvonal- versenyeken dől el, hogy a vers- és prózamondók, diák­szín padok, szólóhangszeresek, szólóénekesek, kamarakórusok, énekarok, hangszeres kamara- együttesek, zenekarok, népi ze­nekarok, tánczenekarok, pol- beat-együttesek, néptáncosok, C- és D-kategóriájú társaslán­cosok közül kik, illetve melyik együttesek jutnak a gyulai dön. tőbe. — Mikor kezdődnek a szín* vonalversenyek Békésben? — Március 5-én Sarkadon ta­lálkoznak a vers- és prózamon­dók, és diákszínpadoik. Innen tíz egyéni versenyző és két ' együttes juthat tovább. A kö­vetkező napokban, hetekben Szarvas, Gyula és Orosháza a selejtezők színhelyei, majd március 21-én az énekkarok, ka­marakórusok és szólóénekesek versenyével Békéscsaba zárja a sort, Békéscsabán, a megyei műve­lődési központ nagy jelentőségű művelődéspolitikai kezdeménye­zést valósított meg az utóbbi hetekben. Mint arról lapunkban már többször is beszámoltunk, a művelődési központ „Közmű­velődési hétfők” címmel komp­lex-előadássorozatot szervezett. Ezeken politikai, művészeti, tár­sadalom- és természettudomá­nyos, később pedig ipari vonat­kozású előadásokat hallgathat­nak a résztvevők. Az első hét­fők politikai fórumán neves, új­ságírók beszéltek kül- és bel­politikai problémákról. Március 1-én Gárdos Miklós, a Magyaror­szág h. főszerkesztője — mint­egy száz résztvevő számára Nyu-1 gat-Németország külpolitiká já-' rülete 17 745 négyzetméter. A kupolacsarnok átmérője 20,8 méter, magassága 27,2 mé'er. A patkó alakú országgyűlési ta­nácskozó terem hossza 25,6 mé­ter, szélessége 23.45 méter, ma­gassága 17 méter. 412 ü őhely várja benne a képviselőket. A sa j t ón á h ol vök ba n egyszerre 62 újságíró foglalhat helyet. Az első és a második em leti páholy­sorban négy híján 400 vendég számára van hely. A kongr sz- szusí terem, amely az egykori főrendiházi ülésterme volt, va­lamivel még nagvobb. Ott 566 kü’döttnek és 460 vendégnek van helye. , A T. Ház 1902 október nyol­cadiké óta ülésezik ebben az épületben, amely azonban csak 1904-re készült el teljesen. Bi­zony, alaposan e'húzódott az építkezés: az első kapavágás (1885. október 12) ideién Steindl Imre, aki miután megnyerte az — Milyen új vonásai vannak az idei, sorrendben ötödik EDÜ-nek? — Budapesten nem rendeznék, hasonló mii veszeti versenye­ket, ezért 1971-től a fővárosi iskolák fiataljai is az öt vidéki városban rendezett — egri, gyu­lai, keszthelyi, sárospataki, sop. róná — diáknapokon vesznek részt. Újdonság, hogy ebben az esztendőben az arany-szintet elért írásos pályamunkák és képzőművészeti alkotások ké­szítőit is meghívjuk Gyulára. A megnyitón a Diáktanácsnak átadják a város kulcsát, jelké­péül annak, hogy ők a gazdái íi'Jtr ötnapos rendezvénysorozat­nak. Végezetül: minden részve­vő megkapja a Hódmezővásár­helyi Majolikagyár által készí­tett, a gyulai várat ábrázoló ke. rámia-eml ékplakettet. — Hány vendéget várnak az EDŰ-re? —* Hatezer plakett készül Vá­sárhelyen. Biztosak vagyunk benne, hogy mindegyik gazdá­ra talál május 19—23 között. <D> ról tartott érdekfeszitő elő­adást, és válaszolt a hallgatóság számos kérdésére. A tervek sze­rint április első hétfőjén dr„ Pálfy József, a Magyarország főszerkesztője jön Békéscsabá­ra. A „Közművelődési hétfők” sorozatban a második hétfőre, március 8-ra Szabó Árpád pro- feszort, a Matematikai Kutató­intézet tudományos munkatársát várják, aki a tudományok mai rendszerét ismerteti. A harma­dik hétfőn, március 15-én a „Művészeink”-sorozatban Ru- zicskay György festőművész lesz a művelődési központ vendége, Ez alkalommal nyitják meg a művész „Tessedik Sámuel éle­te” című rajzsorozatának kiállí­tását is. Országház tervezésére kiírt tervpályázatot, megbízást kapott, az építkezés irányítására és még azt vállalta: 1894-ig kilenc és fél millió forintért felépíti a magyar parlament új otthonát. A tízéves késedelem tetemes többletköltséggel is járt-- végül is az előirányzott összeg csak­nem négyszeresébe, 37 és fél millió „békebeli” forintba ke­rült a gótikus palota. Az or­szággyűlésnek azóta van igszd, s végleges otthona Budapesten, a magyar fővárosban. Évszázadokig nem Pest volt az országgvűlésii tanácskozások színhelye. Először a refomtkor- szak'ban 1843. július 10-én Po­zsonyban, a rendek ülésén ve­tődött fel az országgyű’és ta­nácskozásainak Pestre való át­tétele. Pest város egyik követe, Koller Ferenc sietett is mind­járt küldői nevében ígéretet tenni, hogy Pest városa „min­denről fog gondcskodni, hogy az országgyűlést méltóképpen el­helyezze”. Kossuth Lajos egvik élharcosa volt ennek a gondo­latnak. Klauzál Gábor indítvá­nyára Pozsonvban „közegyezés- srt országos választmány rendel­tetett, me’v még az országsvű- lés folytában azonnal érintke­zésbe tegye magát Pest városá­val, ha szükség, a helv színére is menjen ki, mint 1832-ben az álló híd tárgyában. A pesti pol­gárság át fogja látni, hogy a város emelésére nagyobb hatás­sal semmi s=-m leend. mintha az orszásgvűiés keblében fog tarta’ni; reményiem lehrt, hogy az ügyet lelkesedéssel fogadja ÍJ törvény a tanácsokról Fokozódik az érdeklődés a „Közművelődési hétfők” iránt Legközelebb: Szabó Árpád professzor tart előadást OgmoMuS' szakszerűen működi) küzlgazga!ás

Next

/
Oldalképek
Tartalom