Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-09 / 57. szám
Megkezdődött a munkagazdaság! konferencia fi legdinamikusabban fejlődő élelmiszeripari ágazat a baromfiipar öt év alatt 47 százalékkal fokozza a termelést Mintegy ezer munkaügyi szakember részvételével az Építők Székházában hétfőn munkagjazdasági konferencia kezdődött. A konferencia megnyitó előadását Lázár György ' munkaügyi miniszter tartotta1 A munkaügyi tevékenység \ főbb irányai és feladatai a W. ötéves terv időszakában címmel. A miniszter hangsúlyozta a munka- és üzem- szervezés, a munkaerőgazdálkodás iavításának nagy jelentőségét, A miniszter előadása után négy szekcióban megkezdődött a tanácskozás. A kétnapos konferencián megvitatják a munkaerőgazdálkodás és a munka termelékenységének kapcsolataival összefüggő kérdéseket, a munkaerőmozgás és a munkafegyelem problémáit, az anyagi érdekeltség és a bérszabályozás időszerű kérdéseit. megvitatják a munkaügyi apparátus helyzetét, a munkagazdaságtani kutatások eredményeit és feladatait. (MTI) A negyedik ötéves terv az élei. miszeiripamak abban az ágazatában is jelentős fejlesztést irányoz elő, amely az elmúlt években a legdinamikusabban fejlődött és kimagaslóan jó ellátást, biztosított a lakosság számára; a baromfiipar, amely az elmúlt öt évben megkétszerezte a vágóbaromfi-felvásárlást, 1975-ig 47 százalékkal fokozza termelését. Ez lehetővé teszi, hogy öt év múlva az egy főre jutó évi baromfihús-fogyasztás elérje a 17 kilót A tervidőszakban előirányzott fejlesztés egyik legfontosabb feladata, hogy felszámolja azokat a feszültségeket, amelyeket lényegében a termelés hirtelen felfutása okozott. A baromfiiparban például nehéz helyzetet teremtett, hogy a világviszonylatban is korszerűnek tekinthető előhűtö-berendezések színvona. Iától messze elmaradt a fogyasztó, és a tárolótér fejlesztése és ez ugyanúgy meggátolja a teljesítmény további fokozását, mint az, hogy a gyárak alapanyagellátása sok esetben még mindig idényszerű. A területi elhelyezkedésnél tapasztalható arányta. lanságok növelik a szállítási költségeket. Végső soron nemcsak az ipar, hanem a fogyasztó zsebére is megy. Tízéves a versenytánc-mozgalom Beszélgetés Kocsis Györggyel, a Népművelési Intézet munkatársával A közelmúltban országos társastáncversenyt rendezett az Orosházi Petőfi Művelődési Központ, amelyen a vezető pontozóbírói tisztet látta el Kocsis György, a Népművelési Intézet munkatársa. A verseny után tájékoztatót kértünk tőle néhány, a versenymozgalommal kapcsolatos kérdésre. — A népművelésben milyen szerepe van a társastáncnak, s az ön véleménye szerint miért vonz oly nagy közönséget? — A társastánc öntevékeny művészeti mozgalom. A különböző táncok tanulása, s az ehhez alkalmazkodó zene hallgatása közben fejlődik a fiatalok esztétikai érzéke, másrészt hasznosan töltik el szabad idejüket, kollektívát alkotnak. A versenyeken azután alkalom nyílik a sportszerű versengésre, képességeik bizonyítására. E versenyek élménye ugyanolyan, mint más öntevékeny művészeti csoportok, például a népitánc-cso- port, kórus vagy a színjátszók esetében. A kollektív munka s a sikerélmény itt is, ott is azonos. Ami a kérdés másik felét illeti, az előbbiből következik, hogy a közönség nagy érdeklődést tanúsít a tárcvensenyek iránt. Különösen így van ez éppen itt, Orosházán, ahol szinte minden versenyen részt veszek, így tapasztalatból tudom — mindig zsúfolásig megtelik a terem. — Hogyan indult és vált országossá hazánkban a társastáncmozgalom ? — Néhány táncpedagógus ausztriai turistaútjáról hazatérve elmondta tapasztalatait a szomszédos ország társastánc4 BÉKÉS Mm sz: uu március a. kultúrájáról. Ennek alapján merült fel a gondolat, hogy nálunk is hasznos lenne ilyen mozgalom. Egy táncpedagógus kollégámmal a Német Demokratikus Köztársaságban továbbképzésen vettünk részt, majd meghívtunk egy táncoktató-há- zaspárt, hogy segítsenek az indulásnál. Tíz évvel ezelőtt. Budapesten rendeztük meg az első versenyt, melyen vidékről egyetlen város, Kecskemét nevezett be. Az, hogy a versenytánc mozgalommá fejlődött, a lelkes támcpedagógusoknak köszönhető elsősorban, akik egymást segítve tették meg az első lépéseket. — Hogyan ítéli meg a Békés megyeiek munkáját, eredményeit? — Az előbb elmondottak folytatásaként azzal kezdem, hogy Békéscsaba, Orosháza, Szeged és Szentes körzetében — s ezt szeretném kétszer is aláhúzni — rendkívül jó együttműködés jött létre a táncpedagógusok között Az úttörők a békéscsabaiak és a szentesiék voltak. Az eredményes munkához természetesen elengedhetetlen a helyi népművelők támogatása s a városok vezetőinek segi tőkészsége. Emlékszem, Orosházán például hét évvel ezelőtt kezdett kibontakozni a versenytánc. Először D- kategóriában az Alföld-szálló jónak semmiként sem nevezhető nagytermében rendezték meg a versenyt. A város azután megfelelő helyiséget biztosított, s ez új lendületet adott a mozgalomnak. Ma már az orosházi nyári társastáncverseny az országos hírű rangos rendezvények sorába tartozik. Ami a versenyeket illeti, jelenleg a vidékiek közül az említett négy város táncospárjai jutottak el odáig, hogy minden osztályban — beleértve a legmagasabb kategóriákat is — indulni tudnak. Dicséretes kezdeményezés volt egyébként Orosházán « csapatverseny. Ha az adatokat nézzük, elmondhatom, hogy Békés és Csongrád megyében van a legtöbb magas kategóriába feljutott versenyző, akikre nemzetközi bajnokságokon is számíthatunk. — Befejezésül: a következő időszakban hol rendeznek jelentősebb versenyt? — A szentesiek kezdeményezésére minden évben sor kerül az Alföld kupa csapatversenyre, melyet március 21-én, Szegeden rendeznek meg. Az év legnagyobb eseménye természetesen a Savaria nemzetközi táncverseny lesz, május 14—15- és 16-án, Szombathelyen. Ezen a világ legjobb táncosai vehetnék részt. Az idén huszonöt ország benevezésére számítunk. Végül szeretném megemlíteni — éppen a nagy közönségsikerre hivatkozva —, hogy a társastánc kedvelőd a televízió képernyőjén szívesen látnának közvetítést a rangos versenyekről. S még valamit feltétlenül el kell mondanom: örvendetes, hogy az elmúlt tíz évben a KISZ is felismerte a társastáncban rejlő esztétikai nevelési lehetőségeket, s támogatója a mozgalmat — mondta befejezésül Kocsis György. Tóth Ibolya A IV. ötéves terv időszakában több, mint egyharmadával fokozzák a vágóbaromfi-felvásárlást. A feldolgozásra kerülő baromfifajok aránya valamelyest megváltozik; arányosan kevesebb csirkét vásárolnak fel, ugyanakkor azonban több libát & kacsá-t, de különösen pulykát vesznek át a termelő üzemektől. Az úgynevezett nagy testű baromfi k után ugyanis nagyobb az érdeklődés, ezekből a szárnyasokból nagyobb exportszállításokra is lehetőség kínálkozik. Nagyabb üzemek építését nem tervezik, arról azonban szó van, hogy a nagygazdaságok mellett, főleg a Dél-Dunántúlon és a Tiszántúlon kisebb, vagy esetleg közepes teljesítményű feldolgozókat létesítenek, éppen a szállítási távolságok csökkentésére, illetve a helyi munkaerő fokozottabb kihasználására. A MÉM szakemberei szerint egy ilyen feldolgozó-berendezés akkor működik gazdaságosan, ha teljesítménye eléri az évi 300 vagont A baromfiipar gyártmányfejlesztése nagyszabásúnak ígérkezik. A háziasszonyok több konyhakész, vágott baromfit vásárolhatnak majd. A baromfihúsból jó ízű konzerveket is hoznak forgalomba. Korszerűsítik a szárnyas-áruk csomagolását is. ■ MMIIllUIHIIIIUIIIIHHIlIfllinilllHIIUIinillllS fi m ■ ■ ■ : «HHirammnmiltumin ;hii 6. DlSZELNÖK: VLAGYIMIR ILJ1CS LENIN 19Í9. március 23-án a magyar történelem e felejthetetlen napján az Országház téren több mint százezer ember köszöntötte a két nappal előbb kikiáltott Magyar Tanácsköztársaságot. Ebben az időben még nem voltak hangszórók, s a százezernyi emberhez egyszerre több szónoknak kellett beszélnie. Kun Béla, Bokányi Dezső, Garbai Sándor a munkások vállán állva beszélt, Böhm Vilmos hadügyi népbiztos egy automobil tetejéről, Hamburger Jenő és Nyisztor György a földművelésügyi népbiztosság, Vágó Béla pedig az Igazságügyi Palota erkélyéről tartott szónoklatot. Az egész tér visszhangzott a proletárdiktatúrát, a Forradalmi Kormányzó Tanácsot, Szovjet-Qroszországot, a III. In- ternacionálét és Lenint éltető kiáltásoktól. A Forradalmi Kormányzó Tanács a lehető legrövidebb időn belül, 1919. április 7-én megtartotta a választásokat Rendelete így szólt: „A Tanácsköztársaság csak a dolgozó népnek adja meg a választójogot. Választók és tanácstagokká választhatók nemre való tekintet nélkül mindazok, akik tizennyolcadik életévüket betöltötték és a társadalomra hasznos munkából élnek, mint a munkások vagy alkalmazottak stb, vagy olyan háztartási munkával foglalkoznak, amely az előbb említett munkásoknak, alkalmazottaknak stb. munkáját lehetővé teszi. Választók és választhatók továbbá a Vörös Hadsereg katonái, valamint a Tanácsköztársaságnak azok a hasznos munkából élő munkásai és katonái, akik munkaképességüket egészen vagy részben elvesztették. Nem választók és nem választhatók azok: a) akik nyereség szerzése céljából bérmunkásokat alkalmaznak b) akik munEredményesen zárta az elmúlt évet a Békés megyei Vegyesipari Váiialat Az idén 2 millió forintot fordít a munkakörülmények javítására A Békés megyei Vegyesipari Vállalat az 1970. évi árbevételét az 1969. évihez képest 20 százalékkal növelte. A nyeresége is ennek megfelelően alakult. A legeredményesebben dolgozott a motortekercselő, az üvegcsiszoló, a lakatosrészleg, valamint a gyomai gyáregység, ahol jelentősen nőtt a termelékenység. Nagyban elősegítette ezt a X. pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny, melyhez minden részleg csatlakozott. Vállalásukat a dolgozók túl teljesítették. Az idei terv a tavalyihoz képest — főként a lakossági szolgáltatásban, a víz-, gáz- és fűtésszerelésben — 8 százalékkal magasabb árbevételt irányoz elő. Ezt a feladatot a vállalat saját szakember-utánpótlással oldja meg. Az üveg- csiszoló részlegnél korszerűsítik a technológiát, Gyomén az ÉTI-gázkazánok gyártás- és gyártmányfejlesztésére kerül sor. Mintegy 2 millió forintot fordít a vállalat a dolgozók munkakörülményeinek javítására. Ebből Békéscsabán, a SaHai utcai központi telepen új szociális létesítmény épíil, a békéscsabai és az orosházi szervestelepen pedig a szociális létesítményt korszerűsítik. ka nélküli jövedelemből élnek, c) kereskedők, lelkészek, e) elmebetegek és gondnokság alatt állók, f) akiknek politikai jogai aljas indokból elkövetett bűn- cselekmény miatt fel vannak függesztve annak az időnek tartamára, amelyet az ítélet megállapít”. A vagyonosok és az egyházi emberek kizárása az állampolgári jog gyakorlásából szinte természetes visszahatása volt az úri rend által alkalmazott vagyoni cenzusnak. A forradalom hívei azonban ezt az intézkedést csak ideiglenesnek szánták. Később nemcsak a volt vagyonosok szavazhattak volna, hanem a papok is, mert a Tanácsköztársaság vezetői úgy vélték, hogy történelmileg rövid idő alatt megszűnik a kizsákmányolás és az egyházak hatalma is. Az új választójogi rendszer szerint a falusi tanácsba minden száz választó, a városi és budapesti kerületi tanácsba minden 500 választó küldött egy-egy tanácstagot A 25 000-nél nagyobb lakosú községeket minősítette a rendelet városnak. A községi tanácsokban csak választott tagok foglalhattak helyet, a régi rend szerinti kinevezés, vagyoni vagy egyéb jogosultság megszűnt A tanácsok a falvakban 3—5 tagú, a városokban 10—20 tagú intéző bizottságot vagy ahogy akkoriban nevezték őket direktóriumokat választott az ügyek vitelére. A fővárosban a kerületi tanácsok 500 tagú budapesti tanácsot választottak, amely 80 tagú intéző bizottságot hozott létre, saját kebeléből. A járási tanáAz Antali—Győri orosházi pár a legutóbbi versenyen.
