Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-09 / 57. szám

Lmjcirt a tűzszünet Amar Szádat beszéde az EAK politikájáról Egyiptom a tűzszünet va­sárnap éjféli lejárta után nem érzi magára nézve kötelezőnek a további fegyvernyugvást, ez azonban nem jelenti sem az el­lenségeskedés azonnali felújítá­sát, sem a politikai tárgyalások leállítását — mondotta Anvar Szadat, az EAK elnöke vasárnap esti beszédében, amelyet az egyiptomi rádió és televízió is közvetített. Szadat közölte még, hogy március első napjaiban Moszkvában járt, ahol tárgyalt a szovjet vezetőkkel. Anvar Szadat a 28 perces be­szédben egyebek közt kijelentet­te: „Semmiféle provokáció nem téríthet el minket katonai és po­litikai terveink jelenlegi irányvo­nalától. Kezünkben kívánjuk tartani a kezdeményezést és el­veinknek megfelelően óhajtunk cselekedni. Célunk az arab föld felszabadítása, integritásának fenntartása, a Palesztinái nép jogainak védelme”. Az egyiptomi elnök a továb­biakban elmondotta, hogy átfo­gó .őszinte és tiszta képet festett az Egyesült Államok vezetőinek az egyiptomi álláspontról. Sürgette az amerikai kor­mányt, hogy felelőssége tudatá­ban és ígéretének megfelelően igyekezzék befolyásolni Izrael magatartását „Nem kérünk semmi olyat, ami az Egyesült Államoknak nem áll módjában, hiszen Izrael anyagilag és a fegyverszállítás tekintetében függ az Egyesült Államoktól” — tette hozzá, majd köszönetét mondott a Szovjet­uniónak, amely mindenben Egyiptom mellé állt „Az el­jövendő nemzedékek nem fog­ják ezt elfelejteni " — mondotta. Az elnök hangsúlyozta, hogy az egyiptomi kormány nagyra értékeli U Thant ENSZ-főtitkár felhívását amely mérsékletre intette a közel-keleti válságban érintett feleket „a tűzszünet meghosszabbítása azonban a K Szadat-beszéd visszhangja Hírügynökségi Jelentések sze-l rint Ammant és Damaszkuszi' diplomáciai úton, már a beszéd elhangzása előtt tájékoztatták j az abban foglalt kairói döntés­ről. Az elsó reagál’sok elsősor­ban az egviptomd elnök bátorsá­gát és nyíltságát emelik ki. továbbiakban már nem Egyip­tomtól függ— mondotta. Szadat moszkvai tárgyalásai­ról szólva, megállapította, ezek a megbeszélések meggyőzték őt arról, hogy a szovjet kormány támogatja az arab népek ügyét „Olyan . fenyegetéssel állunk szemben, melynek célja hazánk területi integritásának megszün­tetése. Az izraeliek nem is csi­nálnak titkot törekvéseikből, amelyeket nemzetközi okmány­ban is lefektettek” — tette hoz­zá. Az egyiptomi elnök hangsú­lyozta, döntését annak tudatában j hozta meg, hogy az Egyiptom - előtt álló küzdelem hosszú és j elkeseredett lesz. Az izraeli kihívás — mondotta j — nemcsak Egyiptom, hanem az ' egész világ ellen irányul. A különbség csupán az, hogy a népek nagy közössége ellen irányuló fenyegetés erkölcsi és politikai, míg az Egyiptom ellen | irányuló gyakorlati, az ország nemzeti létét és sorsát veszé­lyezteti. „E fenyegetés arra kényszerít minket, hogy követ­kezetesen ellenálljunk” — hang­súlyozta Szadat l2TCrf»l „D tűzszünet továbbra is kij elezi mindkét lé! szánéra" Az Izraeli külügyminiszter sajtóértekezletén szétosztották a megjelentek között a külügymi­nisztérium korábbi nyilatkoza- -j tát. amelyet a vasárnap délelőtt tartott minisztertanács után ad- ! tak ki. A nyilatkozat szerint Iz­raelnek az a véleményei hogy .,a tűzszünet továbbra is kőtele­ző mindkét fél számára”. Izrael ezzel kapcsolatban a Biztonsági Tanács 1967 júniusában hozott Határozatára hivatkozott. Diplomáciai körökben úgv ér­tékelik, hogy Izrael mindenkép- iven meg aksHa evőzni Washing­tont és az ENSZ-t; nem helyt­állóak azok a feltételezések, hogy Izrael elutasítja a meg­szállt területek kiürítését. Eban azt bizonygatta, ho°y a jeruzsá- lemi kormány nem a kivonulás elől zárkózik el, csupán az elő­zetes tárgyalásokhoz ragaszko­dik. Hasszuna, az Arab Liga főtit­kára rámutatott, hogy Szadat beszéde -„valamennyi egyiptomi polgár érzéseit juttatta kifeje­zésre”. Szaeb Szalam libanoni minisz­terelnök kijelentette: Szadat be­bizonyította, hogy „a békéért munkálkodik ugyanakkor meg­tartja adott szavát, amely sze­rint soha nem lesz hajlandó ka­pitulációra”. A Fehér Ház és az amerikai külügyminisztérium egyelőre hivatalosan nem kommentálta az egyiptomi elnök beszédét. J Nixon még a beszéd elhangzása: előtt telefonon kizárólagos in-' térj út adott a UPI hírügynök­ségnek, s ebben annak a remé­nyének adott hangot, hogy egyik fél sem kezdsményezi a fegyveres újulását. ellenségeskedés meg-. Provokáció Az amerikai imperialisták — durván megsértve a fegyverszü­neti egyezményt — az utóbbi időben törvénytelenül különböző legkorszerűbb fegyvereket és ha­dianyagot szállítanak Dél-Ko- reába. Egyidejűleg a demarká­ciós vonal körzetében agresszív katonai akciókat hajtanak vég­re a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen —, jelenti Re­szortból a KNDK hivatalos hír- ügynökségei Az amerikai csapatok március else'én több száz lövést adtak le a demllitarizált övezetre a ko­reai néphadsereg állásainak irá­nyába. az Oszomszan hegytől dél­re. Hasonló fegyveres provoká­ciókat követtek el február 24-én és 25-én és 26-án. I aaanaeaaaaaeaaaaaaaBaaaaaaaaaaBSGBBaaaaaBsaaaaaaaassaoi Síiikségáílapot Ceylonban Bandaranaike ceyloni minisz­terein ökasszony vasárnap beje­lentette, hogy az ország fegyve­res erői felszólítást kaptak, tart­sák fenn a közrendet Ceylonban. A miniszterelnök közölte a parlamenttel, hogy szükségálla­potot rendelt el, mivel az utób­bi időben több erőszakos inci­dens zavarta meg a közrendet. Bandaranaike és baloldali egységfront kormányának tag­jai az utóbbi időben többször is beszéltek arról a veszélyről* amelyet a Dzsanatha Vimukthi Peramuna nevű mao-ista „feV szabaditásd front” jelent a köz- biztonságra. A rendőrség szerint az említett szélsőbaloldali szer­vezet fegyveres felkelésre ké­szül. A szervezet néhány tagját letartóztatták, lakásukon házi­lag készített bombákat és fegy­verektaláltak. <1 s?ov;el kommnn'sták Rongressznsa elült A szocialista demokrácia fejlődése és tökéletesedése Irtc: Plo» Fedoszefev akadémikus ^ szocializmus és a kommu­nizmus építése — a töme­gek széles körű mozgalma, a nép kezdeményező készségének és alkotó tevékenységének reális megnyilvánulása, az egész nép akaratának és értelmének tár­gya. Ezért a kommunista párt a társadalom életének minden szférájában és minden szinten a szocialista demokrácia fej­lesztésére törekszik. A demok­rácia fejlesztése és tökéletesíté­se — a szocializmus és a kom­munizmus építésének elenged­hetetlen törvénye. A Szovjetunióiban és a többi szocialista országban kialakult politikai struktúra, amelynek irányító magva a kommunista párt, Igen nagy lehetőségeket nytott ahhoz, hogy lépésről lé­pésre fejleszteni lehessen és el lehessen mélyíteni a szocialista demokráciát, s az összes dolgo­zó osztályokat és lakosságréte­geket egyesíteni és tömöríteni lehessen a szocializmusért és a kommunizmusért vívott harc ér­dekében. A szocializmus szovjetunióbeü építésének egész időszakát a szovjet állam demokratikus alapjainak állandó terebélyase- vaianaiat as Jellemezte, hogy a dolgozókat egyre na­gyobb mértékben bevonták az ország igazgatásában történő legaktívabb közreműködésbe. A szovjet emberek milliói, a kommunista párt vezetésével, rövid idő alatt elsajátították az igazgatás módszereit, átérezték, hogy ők az ország gazdái, átha­totta őket az ország sorsáért va­ló felelősségérzet, magas fokú szocialista öntudatról, lelkese­désről és az új rendszerért ví­vott harcban tanúsított aktivi­tásról tettek bizonyságot. Mind­ez a szovjet demokrácia igazi felvirágzását eredményezte, s ez a demokrácia lett az egyik döntő tényezője annak, hogy a Szovjetunióban létrejött földünk első szocialista társadalma. A szocializmus felépülésével és a társadalom. egységének megszilárdulásával a proletár- diktatúra állama az egész nép politikai szervezetévé vált, amelyben a munkásosztály tölti be a vezető szerepet, élén a kommunista párttal. Ugyanak­kor a szovjet demokrácia fejlő­désének új, magasabb fokára emelkedett. Az egész népre ki­terjedő demokráciává lett, amely mindenki számára, min» Tárgyalások hete a német“nyugat-berlini problémákról Ezen a héten három szinten is folynak tárgyalások a német, illetve a nyugat-berlini problé­mákról. Hétfőn Berlinben nyol­cadik találkozójára ült össze Kohl NDK- és Bahr NSZK-ál- lamtitkár. Kedden a négy nagy­hatalom nagykövete 16-ik érte­kezletét tartja, pénteken pedig az NDK kormányának és a nyu­gat-berlini szenátusnak a kül­döttei folytatnak eszmecserét Brandt kancellár például va­sárnap egy rádióinterjúban a két német állam eszmecseréjé-1 vei kapcsolatban „bizonyos új fejleményekre” tett célzást Nem lehetetlen — hangoztatta —, hogy általános megállapodás he­lyett először részmegállapodáso­kat lehet kötni, amelyeket aztán fokozatosan kiegészítenének. Nagy feltűnést keltett egy CDU-politikus állásfoglalása a „keleti politika” keretében alá­írt szerződések ügyében. Zemltn Bundestag képviselő kijelentet­te: a moszkvai és a varsói szer­ződés hozzájárulás lenne az eu­rópai feszültség enyhítéséhez. Kína erélyes figyelmeztetése az amerikai agresszoroknak Csou En-laj az elmúlt napok-1 ban hivatalos látogatást tett f> I Vietnami Demokratikus Köz-1 társaságban, — közölte hétfőn délután a kínai külügyminiszté­rium sajtóosztálya a Pekingben akkreditált külföldi tudósítók­kal Csou En-laj látogatását pekin­gi megfigyelők összefüggésbe hozzák az amerikaiak és dél-vi- etnami zsoldosaik laoszi agresz- sziójával. Utalnak arra, hogy a miniszterelnök utazására és ha­noi tárgyalásaira azután került sor, miután a kínai kormány nyilatkozatban szögezte le: meg­teszi az összes szükségles, haté­kony intézkedéseket az indokí­nai népek támogatására és nem fogja megengedni, hogy az ame­rikaiak kényükre-kedvükre jár­janak el Indokínában. A Zsen- min Zsipao kommentátora nagy feltűnést keltő cikkében figyel­meztetett: „Nixon, ne veszítsd el a fejed!” s utalt arra, hogy Laosz, amely ellen az amerikai­ak dél-vietnami zsoldosaik fel­használásával februárban nyílt agressziót követtek el, „nem Eszaknyugat-Európában, vagy Dél-Amerikában van, hanem Eszak-Indokínában”. Az ameri­kai agresszió fenyegeti Kínát, 9 Kína ezt nem fogja közömbösen nézni — szögezték le a kínai kommentátorok. Brandt kirohanása Strauss ellen Willy Brandt hétfőn este be­szédet mondott a szociáldemok­rata párt által rendezett mün­cheni nagygyűlésen. A kancellár eddigi legélesebb támadását In­tézte Franz-Josef Strauss ellen. Szenvedélyek felszításával és a politikai ellenfél gy alá zásával nem lehet az országnak hasz­nálni — mondotta. — Strauss úrnak előnyére szolgálna a sze­rénységnek és az önkritikának legalább a minimuma. Ki min­denkit nem prédikált már ki? Az írókat, az ifjúságot, a szakszer­vezeti vezetőket és természete­sen mindig újból a szociálde­mokratákat, Strauss bizalmatlanságot igyekszik kelteni és ezzel kárt okoz az NSZK érdekelnek. A CSU elnöke azért is lehetne szerényebb — mondotta végű. Brandt —, mert gyászos Jóslatai nem váltak be. 1970-re külkeres­kedelmünk katasztrófáját, a pénzügyek összeomlását és nagy gazdasági válságot Jósolt A té­nyek mindig meghazudtolták. Csak ő maga nem hajlandó ezt bevallani — mondotta a kancel­lár. den osztálykorlátozás nélkül biz­tosítja a politikai egyenlőséget I gaz, akadnak olyan teore­tikusok, akik attól függő­en próbálják meghatározni a szocialista demokratizmus vala­miféle fontosságát hogy az egyik vagy a másik ország mi­lyen demokratikus vívmányok és hagyományok birtokában ju­tott el a proletár-forradalom­hoz. Minél kevesebb ilyen vív­mánnyal rendelkezett a múlt­ban az illető ország '— állítják ezek a teoretikusok — annál észrevehetőbb benne a demok­rácia korlátozott volta, „elma­radottsága”. Azok az emberek, akik ilyen állításokkal hozakodnak elő, a polgári demokrácia folytatásá­nak képzelik a szocialista de­mokráciát. Ez a felfogás, amely nélkülözi a reális osztálykrité­riumokat, olyan távol áll a va­lóságtól, mint az ég a földtől. A proletárforradalom győzelmé­vel a társadalom óriási ugrást tesz előre fejlődésében, új mi­nőségi állapotba megy át, amely az élet minden területén, első­sorban politikai téren, gyökere­sen különbözik a múltbelitől. Ez a törvényszerűség a Szovjet­unió tapasztalataiban nyilatko. zott meg a legszemléletesebben, abban az országban, amely a nép által kialakított, az Idők próbáját kiállt, a szocializmus politikai rendszerének haladó jellegét megtestesftó, valóban demokratikus hagyományokkal rendelkezik. A forradalmi harc során Oroszország munkásai, katonái és parasztjai kitűnő po­litikai iskolát jártak végig. A legvilágosabben érvényre Juttat. ták osztályösztönüket és szerve­ző tehetségüket, amikor meg­alakították a tanácsokat, a pro­letárdiktatúra államformáját amely milliószor demokratiku­sabb, mint a burzsoázia parla­menti köztársasága, A tanácsokban a szociálist* rendszer legmagasabb rendű alkotmányos elve, az igazi nép- hatalom testesül meg. A Szov­jetunióban jelenleg kb. 50 000 választott hatalmi szerv műkö­dik, • a szovjet emberek mil­liói ezeken keresztül igazgatják államukat. Az 1969. évi válasz­tásokon csupán a helyi taná­csokba 2 070 539 küldöttet vá­lasztottak meg, s ezen a szá­mon belül az arányok a követ­kezőképpen alakultak: nők — 44,6 százalék, párttagok és tag­jelöltek — 45 százalék, párton- kívülik — 55 százalék, munká­sok — 35 százalék, kolhozpa­rasztok — 29,3 százalék. A meg­választott küldöttek között a Szovjetunióban élő valamennyi nemzetiség képviselőit megtalál, juk. Tlyen megvilágításban köny. * nyen meggyőződhetünk ró­la, milyen távol állnak a reális, mindennapi gyakorlattól azok a fejtegetések, amelyek szerint az átmeneti időszak befejeződése után az államnak el kell halnia, mégpedig állítólag azért, hogy elkerüljék a „szocializmus bü­rokratikus deformál ódását”. A* Ilyen koncepcióknak semmi kö­zük sincs Lenin tanításához. Le­nin ugyanis hangsúlyozta, hogy „az állam teljes elhalásához teL les kommunizznua szükséges”»

Next

/
Oldalképek
Tartalom