Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-02 / 51. szám
Tariios / egykor és ma Tarhos a felszabadulás előtt közigazgatásilag Békéshez tar- 1 tozó uradalmi puszta volt. A birtokot csaknem egy évszázada a gróf Wenckheim család vette meg, a föld egy része később! az Országos Földhitelintézet tu- ! lajdonába került A puszta népének utoljára gróf ] Wenckheim László volt az ura. Hogy mennyire féken tartotta a cselédházak lakóit, azt a ma 75 éves Bardóczi Józsi bácsi egyet- j len példával is jól megvilágít- I ja: — Túri János egyszer elkese- j redősében csak ennyit mondott: j „Lesz itt még más világ is". A; csendőrök elhurcolták és agyba- főbe verték. Abba pusztult bele.! Mégis neki lett igaza, de saj-1 nos, ő már nem érte meg. A gróf 1944-ben elmenekült. A puszta október 6-án szabadult fel. A szovjet katonák mindjárt j kimérték az egész évi kommen- j ciót az uraság gabonájából. Hatszáz család kapott földet ezután. Amit a grófnak és a banknak 1944 őszén elvetettek, azt 1945 nyarán már ők aratták le. De az élet mégsem volt köny- nyű. A németek elhajtották az állatokat Két traktor és egy cséplőgép maradt csak, amivel dolgozni tudtak. Az új gazdák akkor földművesszövetkezetet alakítottak. Így próbálták szervezetté tenni a munkájukat Házsorok épültek A pusztán először 1949 tava-, szán a Kossuth Tsz alakult meg, ősszel követte a Petőfi Tsz. Később, 1960-ban létrejött az Üj Siet Tsz, amely 1967-ben egyesült a Kossuth-tal. Teljes elégedettséget végül is 1970 tavasza hozott, amikor bekövetkezett a Kossuth Tsz egyesülése a több mint 10 ezer holdás békési Egyetértés Tsz-szel. Közben ugyan más változás is történt. A pusztából 1954 végén önálló község lett. A 25 tagú tanács 1955 januárjában tartotta ünnepi ülését. Elnökül Vári Sándort választották, aki ma bognár a tsz-ben. Ahogy a lakosság anyagi helyzete javult, úgy fejlődött a köz- j ség is. Az 50-es évek elején még j csak típusterv szerinti 1—2 szó- j bás falusi házak épültek, később ! már olyanok, amelyek akár ki- | sebb villának is beillenek. Sőt 1967-től egész házsorok jöttek létre, ezekből, és ma szinte farkasszemet néznek a másik oldalon álló régebbi házakkal. Herpai Sándor tanácselnök örömmel újságolja: — Van törpevízművünk. Az idén már oda is bevezethetik a vizet, ahol még nincs. Használhatják majd mindenütt a fürdőszobát Az elmúlt választási ciklus alatt ebben az alig 1900 lakosú a megélhetésre. Többre van szükség. Így például a fiatalok ifjúsági házat szeretnének, mert nincs megfelelő hely arra, hogy kialakítsák a szervezeti életüket. — A kívánság ugyan a megvalósulás felé halad, de az idő Sürget — mondja Fábián Mihály tanácstitkár, aki egyben az MSZMP községi csúcsvezetőségének a titkára és folytatja: — A tanács 100 ezer, a tsz 80 ezer, a KISZ KB 120 ezer, a járási pártbizottság 60—80 ezer forint hozzájárulást helyezett kilátásba az építkezéshez. A terv már kész. Csak sikerüljön a megvalósítás. Nem üti meg a mértéket a község három vegyesboltja. Különösen a központban levő, ami az egyik régi cselédlakásban kapott helyet és ma is ott van. A tanács már tavaly kérte a Békési Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetei, hogy építsen új üzletházat, önkiszolgáló élelmiszerbolttal, vas-műszaki bolttal és presszóval. Telket és 100 ezer forintot ajánl erre a célra. Hadd mondjuk el még az aszA „nyeregben” Szabó István II. traktoros. szonyok kívánságát, azokét, akik szívesen dolgoznának a tsz-ben, de a kisgyermekük miatt képtelenek. Mert Tarhoson sem bölcsőde, sem óvoda nincs. A Gyógypedagógiai Intézet pedagó.. gus- és felügyelőnői közül is egyesek kénytelenek munka közben magukkal hordozni gyermeküket Fábián Mihály | úgy gondolja, hogy ha a növényvédő állomás elköltözik, az egyik épületet be lehetne rendezni bölcsődének, óvodának. Az iskola gondjai És ha már a legkisebbekről beszéltünk, következzenek az egy fokkal nagyobbak, a tanulók. Sáfrány László, az általános iskola igazgatója megállapítja: — A legtöbb szülő gondot fordít gyermeke nevelésére, anyagilag is mindent megad neki. De nem ártana, ha az ellenőrző könyvet is rendszeresen megnéznék. Akkor bizonyára kevesebb lenne a gyenge osztályzat. Azt is elmondja Sáfrány László, hogy nagyon hiányzik az első osztályba kerülő gyerekeknek az előképzés. Csak idényjellegű napközis óvoda van Tar- hoson, mégpedig nyáron az iskolában. Gond, hogy nincs elegendő szemléltetőeszköz. Főleg a fizikai oktatáshoz. Hiányzik a politechnikai műhely is. Egy vasúti kocsi áll rendelkezésre erre a célra, amiben azonban a KÖJÁL néni engedélyezi a foglalkozásokat. Szűk a hely, egészségtelenek a körülmények. Ami pedig a pedagógusokat illeti... Négyen Békésről, illetve Mezőberényből járnak át. Nekik bizony nemigen van módjuk arra, hogy bekapcsolódjanak a község kulturális és sporttevékenységének irányításába. Dehát nincs elég pedagógus-lakás. Egyébként a VIII. osztály után a legtöbben szakmunkásképzőiskolába mennek, csak néhányan tanulnak tovább gimnáziumban vagy szakközépiskolában. Az egyetemig, főiskoláig kevesen jutnak. Egyetértés az Egyetértésben Szabó Gáborral, a békési Egyetértés Tsz tarhosi üzemegységének áz agronómusával a gépjavító-műhelynél találkozom. Dicséri a traktorosok szorgalmát. A nevüket is sorolja: ,— Szabó István, Balogh Imre, Szabó István II., Hrabovszki Pál, Kozma János, Gábor Imre; Balog István. Nem akar senkit kihagyni azok közül, akik a leginkább kitesznek magukért. Mivel pedig éppen a közelben tartózkodik Szabó István, meg is kérdezem tői mindjárt: — Hallotta az elismerést? — Hát igen most naponta 10 órát megyünk. Sok múlik rajtunk — válaszol szerényen. — Megél a keresetéből? Elmosolyodik: — Elég szűkösen. Házat építettem. Vagy 150 ezer forintba került. Balog Imre sem szereti a tétlenséget. Kell a pénz mert nagy terve van. Tanyán lakik, be akar jönni a községbe. Legkésőbb jövő ősszel, hogy a gyerekeknek Az orvosi rendelő. ne kelljen ' távolról járniuk az iskolába. Házat építeni nem kis dolog. De elárulja: — Ötvenezer forintot már félretettünk. Talán a tsz is segít. Kamatmentes kölcsönnel és fuvarral. Szabó Gábor határozott véleménye, hogy Balogh Imre meg is érdemli. Molnár Gábor körzeti szerelő büszke traktoros társaira: — Ez a jő. Tehát munkanélküli az orvos. — Hát éppen nem. De, aki hozzám jön, az valóban beteg. Ok nélkül nem járnak ide. Néhány érdekes megállapítás következik ezután. Elmondja, hogy ő 1970 júniusában került Tarhosra. Meglepte a község tisztasága. Talán sehol másutt az országban nincs ilyen. Az ut— Nagyon belemenős gyere- ; kék. Nem ismernek fáradtságot. Megtanulták: egyéni boldogulásuk a közös munka sikerén múlik. Tisztaság, rend van Dr. Matolcsy Kálmán, a körzeti orvos. A tanácselnökkel együtt azért keressük fel az orvosi ren- j delőben, hogy a község egész- ‘ ségügyi helyzetéről megtudjunk J egyet, s mást. A beszélgetés így j kezdődik: — Tarhoson kevés a beteg ! Itt nincs idejük ilyesmire az embereknek. Bátorkodom megjegyezni: cák, kertek, az udvarok, a lakások... Szinte ragyog minden. Bámulatosnak tartja az emberek szorgalmát is. Senki sem várja a sült galambot. Mindenki igyekszik megfelelő1 életkörülményeket kialakítani magának. Nincs elesett ember Tarhoson. A lopás egyszerűen kiment a divatból. Egy este például kannákban gázolajat hoztak. Letették az utcán és otthagyták. Másnap is mind a helyén volt. Találkozásnál a köszönés egészen természetes. Ha valaki nem fogadja, a másik azt gondolja, hogy valami harag támadt közöttük. Elvárják az emberek a visszaköszönést. — összefüggnek ezek a dolgok az egészségügyi helyzettel? — kérdezem. községben 40-nél több családi ház épült. Büszkék az emberek, az új orvosi rendelőre, amely valóban páratlan a maga nemében. Az állatorvos is új lakást kapott. Két tanteremmel bővült az iskola és iskolai napközi otthon létesült. Sok járda és két kilométeres bekötő út épült, a villanyhálózatot teljesen felújították és bővítették. Három kívánság Mi kell még? Mielőtt a kér- désze válaszolnánk, előbb talán érdemes tudni, hogy Tarhosról nem vándorolnak el az emberek. Akik néhány éve máshova mentek, tavaly azok is nagyrészt visszajöttek. Itt akarnak maradni. A feltételek azonban nem korlátozódnak ma - már csupán Üj házsor. Fotó; Dciuéuy Gyula — Részben talán, de az egészséges' gondolkozással biztosan. • Miről lehetne még beszélni? Talán arról, hogy Tarhoson nincs templom. A cselédházak egykori lakóit nyomorúságukban nem a templomépítés gondja foglalkoztatta, a felszabadulás után pedig akadt bőven más tennivalójuk. Különben Wenckheim buzgó vallásos volt. Hát hogy imádkozhattak volna ugyanahhoz az istenhez, amelyikhez a gróf? Pásztor Béla SMMSSms 5 1971. MÁRCIUS Zc Szűk már a vegyesbolt.
