Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-02 / 51. szám

Vegyszeres gyomirtószerek alkalmazása a házikerti növényvédelemben KERT és háztáji Időszerű munkák a szőlőben: METSZÉS A metszés ideje Ősz: előnye: a tőkék a nedv- keringés megindulása után nem könnyeznek, és így tavasszal korábban fakadnak, de ha a rügyeik a téli fagytól elpusztul­tak, nem pótolhatók. Tavasz: kora tavaszi: február A háztáji és közös gazdaság együttműködésének > fejlesztése Az 5/1970. sz. Korm., illetve j/70. MÉM. sz. rendeletek lehe­tőséget adnak arra, hogy a köz­gyűlés által meghatározott kere­tek között a tsz és a tag meg­állapodást kössön a háztájiban előállított termékek közösön ke­resztül történő értékesítésére, s ezen az alapon munkanapok jó­váírására. A megállapodás alap­ján jóváírt munkanapok számát minden ilyan jogosultság meg­állapításánál, illetve elbírálásá­nál, amely a termelőszövetke­zeti tagot a jogszabály vagy alapszabály szerint megillet, olyannak kell tekinteni, mintha azokat a közösben teljesítette volna. Ez alkalommal csak azokkal a főbb kérdésekkel kívánunk foglalkozni, amelyeket a meg­állapodásban rögzíteni szüksé­ges. A megállapodásban szere­peljenek a szerződő felek nevei, valamint jogaik és kötelezettsé­geik. Ezen belül térjenek ki a megállapodásban arra, hogy a termelőszövetkezeti tag milyen állatok tartását, nevelését, hiz­lalását vállalja. Ezek a követke­zők lehetnek: tehén, hízómarha, tenyészüsző, borjú, koca, hízó­sertés és süldő. Állapítsák meg azt is, hogy a tag által vállalt állatokat meddig kell legkésőbb leadni. Megállapodásba kell fog­lalni, hogy a termelőszövetkezet milyen fajta és mennyiségű ta­karmányt biztosít az állattartó­nak s ezt mikor köteles kiadni, milyen ár-elszámolással. A megállapodásban fel' kell tüntetni az olyan különleges kérdéseket is, mint az állategész­ségügyi ellátás, a legeltetés és az ezekkel kapcsolatos költségek viselése. A háztájiban előállított termé­kek után jóváírt munkanapok száma: tehéntartás esetén 3 nap, hízómarha és tenyészüsző 1,5 nap, borjú 1 nap, koca 1 nap, hízósertés, süldő 0,25 nap. Ezek havonta írandók jóvá, 10 órás munkanap-teljesítménnyel. Térjen ki a megállapodás arra is, hogy a fentiek szerint já­ró munkanapok után ki és mi­lyen arányban viseli a társada­lombiztosítási járulékot. A megállapodás tárgya az is, hogy az állat tartására vonat­kozóan milyen különleges felté­teleket szabnak meg. Ilyen le­het a minőség, átadási súly, súlynorma elérést. Tartalmazza a megállapodás azt is, hogy mikor és milyen feltételek teljesítésének elma­radása esetén kerül sor a jóvá­írható munkanapok csökkenté­sére. Azt is rögzíteni kell, hogy az állat elhullása esetén az Ál­lami Biztosító által fizetett kár­talanítás a szerződő feleket mi­lyen arányban illeti meg. Végül rögzíteni kell azt is, hogy a tag munkateljesítését a tsz rendszeresen ellenőrizteti és a megállapodásból eredő esetle­ges viták rendezésére a Tsz Tör­vény, valamint az 5/70. Korm. rendeletben és 9/70. MÉM ren­deletben foglaltak az irányadók. Dr. Drágán Iván végén, márciusban metszünk, szintén csökkentjük a könnye- zést, ezáltal korábbi fakadást segíthetjük elő. Késed fajták ter_ mésénók beérésére kedvezően hat. (Kecskecsöcsű, Afuz Ali, Itália, Téli muskotály, Piros szlankamenka, Kadarka, Kecs­kemét virága, Piros vertelind, Kövidinka, Pozsonyi fehér, Olasz rizling). Házikertekben, fagy- j tói védettebb területeken ebben az időben javasolt a metszés. Késő tavaszi: ha az áprilisi fa­gyok ellen akarunk védekezni, vagy fagyzugos helyen van a szőlő. A metszetlen vesszőkön az alsó rügyek később fakadnak még zárt állapotban védve van_ nak, de kihajtva a zsenge haj­tások elfagynának, A metszés technikája: A met­szést mindig felülről lefelé ha­ladva kezdjük, így elkerülhet­jük, hogy tőből olyan vesszőt ki. vágjunk, amelyre még szükség lehet. Mindig az alsóbb helyze­tű vesszőkre metszünk, és lehe- | tóieg ne hagyjunk fok csapot. Egy elágazáson lehetőleg egy-egy csap, az ezt kiegészítő, alatta le­vő egy ugarcsap, és ha szüksé­ges egy biztosítócsap maradjon. Az eltávolításra kerülő fattyú- vesszőket teljesen tőből metsz- szük ki. A felső rügy felett min. dig hagyjunk 3—4 centiméteres csonkot A vesszőt ferde metsz- lappal vágjuk vissza, hogy a rüggyel ellenkező irányban lejt­sen, (hát-hasi irányban), így a sebhelyen kifolyó lé nem vakít­hatja be a rügyet. Az elhalt ré-' székét beszáradt csonkokat min­dig vágjuk le. Metszési módok csoportosítása Metszési mód: az adott tőke­formán fejlődött vesszők vissza­vágásának módját jelenti. A meghagyott éves vesszőkön a vesszők hosszúsága és a vissza­vágott részeik elhelyezkedése szerint: kopasz, rövid csapos, hosszúcsapos, félszálvesszős, és szálvesszős metszés lehetséges. Kopasz metszéskor; a vesszőket tőben, vagy fejlett kicsi, alsó rügyre vágjuk vissza. A megyé­ben nem javasolt, Mór környé­kén még ma is alkalmazzák. Csapos metszésnél, a csapok rendeltetésük szerint lehetnek termőcsap: célja a termőhajtá­sok nevelése, a termelés évében; ugarcsap: ezeken neveljük a következő évi metszési alapot képező hajtásokat; biztosító­csap: a tőke idősebb ágai és a felnyurgult termő alapok meg- ifjításához, visszavágásához szükséges. A csapok hosszúsá­guk szerint lehetnek: rövidcsap, 1—2 rügyes, hosszúcsap, 3—4 rü­gyes, ugar. és biztosítócsap (termőcsapok). Szálvesszős met. szésnél. hagyhatunk 5—6 rügyes félszálvesszőt, vagy 6—12 rü­gyes, hosszú szálvesszőt. Csapos metszést alkalmazunk: Kocsis Irma, Rekord, Ezeréves Magyarország emléke, Attila, Csemege szőlő és Ezerjó, Pozso­nyi fehér, Kövidinka, Olasz- rizling, Izsáki sárfehér, Mézes­fehér, Piros szlankamenka, Kecskemét virága, Kadarka bor­szőlő fajtáknál. Rövid csapra metszünk: Pannónia kincse, Téli muskotály, Mathiász Jánosné, Favorit, Bem tábornok, Othelló, Rizlingszilváni, Bánáti rizling fajtáknál. Hosszú csapra met­szünk: Csabagyöngye, Olimpia, Irsai Olivér, Szőlőskertek király­nője, Hamburgi muskotály, Gé- xiuai zamatos, Szauter, Gusztáv, né muskotály, Csiri Csűri, Pi­ros tramini fajtákat. Félszár- vesszőre metszünk: Glória Hun­gária, Cegléd szépe és a Leány­ka fajtákat. Hosszú szálvessző­re metsszük: Afuz Ali, Itália, Kecskecsöcsű, Ottonel musko. tály, Zöldszilvám és a Piros vertelini fajtákat. Kelemen Zsuzsa A zöldségtermesztés a mező- gazdaság legmunkaigényesebb ágazata, ahol a súlypont a gyom­irtásra esők, ha azt kézi úton végzik (gyomlálás, kapálás). A kézi munkaerőt mindinkább fel. váltják a termelésben a kémiai gyomirtószerek, amelyek már a nagyüzemekben tért hódítottak. Terjedésük rohamos és várható, hogy a házikertekben is hama­rosan alkalmazásra kerülnek. A gyomirtószerek alkalmazásával nagy eredményeket lehet elérni, de helytelen alkalmazásuk a kultúrnövényre nézve, végzetes is lehet. A kultúrnövények igen érzékenyen reagálnak a külön­böző gyomirtószerekre. A gyom. irtószerek teljes egészében nem küszöbölik ki a kapálást, még a legeredményesebb gyomirtási munka esetén sem kapunk 100 százalékos gyomirtó hatást (ki­vételek a totális gyomirtósze­rek). A megmaradó gyomokat nagyon egyszerűen, mechanikai eszközökkel meg lehet semmisí­teni. A gyomirtószerek elterjedésé, hez szeretnék segítséget nyúj­tani, ezzel is kiküszöbölve a 1. Hungazin PK Méregjelzés nélküli készít­mény. Felhasználható 4 évesnél idősebb szőlőben, alma és körte gyümölcsösben talajtípustól füg. gően 3—5 kg/kh mennyiségben. Laza talajon 3 kg/kh, közép­kötött talajon 4 kg/kh, kötött talajon 5 kg/kh mennyiségben. A gyomirtószer kijuttatásához 3 —500 liter/kh vízmennyiségre van szükség. A gyomirtószert a szőlő kinyitása után, a rügyek kifakadása előtt kell kijuttatni, gyümölcsösben a rügyek patta­nása előtt. A gyomirtószer az egy- és kétszikű gyomok ellen is védelmet nyújt. A gyomirtott területre más növény* vetni, il­letve ültetni nem szabad, mert a gyomirtószer ezeket kipusztít, ja. A gyomirtószer 3 éves hatá­sú. A gyümölcsösben a gyomir­tást csak a fent említett gyü- mÖLcsnemeknél szabad elvégez, ni. Egyéb gyümölcsfélékre káros hatású. 2. A —1114 (Gesagard) Gyenge méregjelzésű készít­mény, 1 éves hatású gyomirtó­szer. Felhasználható: burgonya gyomirtására ültetés után, kelés előtt 1—1,5 kg/kh mennyiség­ben, 300 liter/kh vízmennyiség felhasználásával. Sárgarépa gyomirtására vetés után, kelés előtt legalább 3—i nappal kell elvégezni a permetezést. Ka- tasztrális holdanként egy 1,3—2 kg szermennyiség használandó 300 liter/kh vízmennyiség fel- használásával. Petrezselyem gyomirtására vetés után, kelés élőt* 3—4 nappal kijuttatva. Kh. ként 1—1,3 kg vegyszer felhasz. nálásával, kijuttatásához 300 li­ter vízre van szükség. A gyom­irtószerek háti permetezőgéppel is kijuttathatok. A kijuttatásnál arra kell ügyelni, hogy a gyom­irtószer rögmentesen előkészített talajra egyenletesen legyen ki­szórva. Kerülni kell a permete­zésnél a túlfedést, de permete- zetlen sávok se maradjanak. A próbálkozásokkal járó anyagi veszteségeket, problémákat. Házikerti felhasználásra az alábbi gyomirtószerek jöhetnek számításba; 1. Hungazin PK 2. A—1114 (Gesagard) 3. Gramoxone (totális gyom- irtószer). A nagyüzemekben használha­tó gyomirtószerek egy része kis. üzemi felhasználásra nincs en­gedélyezve. Vegyszeres gyomir­tás csak olyan növényállomány­ban végezhető, ahol köztes ter­melés nincs. A gyomirtott terü­leten köztes termelés csak akkor végezhető, amikor a gyomirtó­szer már elbomlott. A gyomir­tást mindig szélcsendes időben kell végezni, nehogy a permetlé ' a szomszédos növényeken káro­sodást idézzen elő. A gyomirtó­szerek kijuttatásánál az előírt vízmennyiséget és vegyszerada­got pontosan be kell tartani. Helytelen mennyiség alkalmazá­sa a kultúrnövényeknél károso­dást idézhet elő. Az egyes gyom­irtószerekre előírt óvórendsza­bályokat, várakozási időket szi­gorúan be kell tartani. gyomirtószerek hatásürifejtésé- hez csapadékra van szükség. 3. Gramoxone Totális gyomirtószer, méreg- jelzésű. Felhasználható: azon területeken, ahol vetés előtt a terület begyomosodlk és a talaj mozgatása már nem célszerű. Itt a Gramoxone-ból 2—3 li­ter/kh mennyiséget kell alkal­mazni, 390 liter vízben kijuttat­va. Felhasználható kelés előtt is azon területeken, ahol erős mér. tékű gyomosodás tapasztalható kelés idejére. A kezelést kelés előtt két nappal kell elvégezni 0,8—1,1 liter/kh mennyiségű Gramoxone-val 300 liter vízben kijuttatva. Palántanevelő ágyak gyomirtására is felhasználható kelés előtt 2 nappal 0,8—1,1 li­ter Gramoxone-t kell alkalmazni kh-anként, 400 liter vízben ki­juttatva. Emellett műveletlen területek gyomirtására, vala­mint tarack. irtására is felhasz­nálható 1 százalékos oldatban (100 liter vízbe 1 liter Gramo­xone). A tarack irtásánál arra kell ügyelni, hogy a tarack új­bóli kisarjadása esetén a véde­kezést meg kell ismételni. Fel­használható gyümölcsfák törzs körüli permetezésére is, vala­mint sorpermetezésre 2,5 liter/kh mennyiségben, 300 liter vízben Iájuttatva. (Alma, körte, barack, egres.) A gyom irtószer totális hatású, ügyelni kell arra, hogy a zöld növényi részeket a gyom­irtószer ne érje, mert elpusztít­ja. A kultúrnövények megvédé­sére célszerű terelőlemezeket al_ kalmazni. A permetezést ala­csony nyomáson, 0,8—1 átmos z. féra mellett, durva cseppek for. májában szélcsendes időben kell végezni. A gyomirtószer méreg, kerülni kell a szembe, szájba, bőrre jutását. A hasz­nálati utasításon előírt védőin­tézkedéseket szigorúan be kell tartani. Kovács Gábor főmérnök 1971. MÁRCIUS 2. ■ •■**«**is*essBes*««s!SSf «sä*?*» tt »ss*stss«eB»sss! *te »taien i*s»s*B8B*esiB«s«B8BHBBa!iaB9 Fólia a házikertekben Kökény Mihály Gyulán, a bútor ipari vállalatnál dolgozik. Sza­bad idejében odahaza fólia alatt hajtat salátát. (Fotó; Demény Gyula) Gyomirtószerek felhasználása:

Next

/
Oldalképek
Tartalom