Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-05 / 54. szám
asző vásár Válasz lakásügyi kérdésekre Eczedi Jánosné (Békéscsaba, Szarvasi út 27.) 14 éve nyújtott be lakásigénylést, jelenleg egész ségtelen, szükséglakásban lakik. Magányosan él, havi jövedelme 1300 forint. Olvasónk több alkalommal hallotta, hogy lakáshoz csak a lakáshasználatbavételi díj lefizetése ellenében juthat 1071. július 1. után. Eczedinének anyagi nehézségei vannak, s azt kérdezi, lehetőség lesz-e arra, hogy ellenérték lefizetése nélkül jusson lak áshoz? VÁLASZ: A lakásépítési hozzájárulásról és a lakáshasználatbavételi díjról, továbbá a kedvezményeikről szóló rendelet ér. telimében: megüresedett félkom. fortos és komfort nélküli tanácsi bérlakás kiutalása, illetve ilyen lakásra fennálló lakásbérleti jogviszony folytatása esetén a használatbavételi díj megfizetését a lakásügyi hatóság elengedheti. A megjelölt lakások esetében a használatbavételi díj elengedésének szociálpolitikai tényezője: a család nagysága, a gyermekek és eltartottak (keresőképtelenek) száma, a család jövedelme és anyagi viszonya. Ennek alapján tanácsrendelet szabályozza majd, hogy milyen feltételek mellett van lehetőség a lakáshasználatbavételi díj elengedésére. Tizennégy évvel ezelőtt benyújtott igénylését meg kell újítani. A városi tanács igazgatási osztályán zöld színű igénylőlapot kérhet, amelyen a megújítás illetékmentes. Megújítás esetén az igénylés nyilvántartásba vételének időpontjául a ko- korábbi kérelem benyújtásának időpontját tekinti. „Egy békéscsabai lakásnélküli’’ jeligével ellátott levélben a következő olvasható: Házamat az 1950-es évek elején államosították, jelenleg az igény jogosultságomnak megfelelő lakással nem rendel_ kezem. Kérdésem, igényelhetek-e és kxiphatok-e lakást. VÁLASZ: Már a 35/1956. (IV. 30.) MT sz. rendelet értelmében igényjogosult volt lakásra, tehát ennek a rendeletnek a hatályba lépését követően — 15 évvel ezelőtt —> benyújthatott volna igénylést. Jelenleg tehát mint jogos lakásigénylő nyújthat be kérelmet. Annak eldöntése, hogy milyen lakást (állami, szövetke. zeti, vagy társasháziban levőt) kap és mikor, azt a társadalmi bizottság határozza meg, a most készülő tanácsrendeletben előírt szempontok alapján. Egy nagy családos békéscsabai olvasónk a következő kérdéssel fordult a szerkesztőséghez. Hogyan kaphatják meg azt a lakást a fiatalok, (a fiú, a feleség és a gyerek), amelyet eredetileg a szülők nevére utaltak ki, de a szülők most más városba szándékoznak költözni. VÁLASZ: Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet szerint 1971. július 1. napját követően a bér. lő a lakásbérleti jogviszonyról — a vállalati bérlakás és a szolgálati lakás kivételével — a há. zastársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott* mostoha- és nevelt gyermeke, örökbefogadó, mostoha és nevelő szülője, továbbá a vele legalább hat hónap óta állandó jelleggslegyütt lakó testvére és életrSfsa javára lemondhat. A lemondáshoz tanácsi bérlakás esetén a lakásügyi hatóság, nem állami lakás esetében pedig a bérbeadó hozzájárulása szükséges. (A lemon, dáshoz a kedvezményezett elfogadó nyilatkozata is szükséges.) A lakásbérleti jogviszonyról lemondó nyilatkozatot és a kedvezményezett elfogadó nyilatkozatát írásba kell foglalni. A lemondás folytán a bérlő lakásbérleti jogviszonya meg. szűnik. Ha a lemondás a felsorolt személyek javára szól, a kedvezményezett a lakásbérleti jogviszonyt változatlan feltételek mellett folytathatja. Lemondás esetén lakáshaszná. latbavételd díjat csak abban az esetben kell fizetni a felsorolt személyeiknek, ha a bérleti jogviszonyt olyan személy folytatja, aki a bérlővel a lakásban nem, vagy egy évnél rövidebb ideig lakott együtt. (A jelenleg érvényben levő 35/1956. (IX. 30.) MT sz. rendelet is lehetővé teszi a bérleti jogviszonyról történő lemondást. Amennyiben tehát a kérdező 1971. július hó 1. napját megelő. zően kíván elköltözni, lakásáról fia és annak családja javára lemondhat. Ezt a lemondást a lakásügyi hatóság köteles tudomásul venni). II fejlődéshez igazodva változik a kéményseprők feladata is A Békés megyei Kéményseprő Vállalat eddigi főtevékenysége a kéménytisztítás volt, ami azonban az olaj- és gáztüzelésű berendezések térhódításával csökken és egyre több a másfajta munkája. A pb (palackos) gáztüzelésű berendezések felülvizsgálatát 1970-ben kezdték meg a vállalat dolgozói. Megállapítják az esetleges hiányosságokat és azokat közlik a Délmagyaror- szági Gázszolgáltató (DÉGÁZ) Vállalat üzemvezetőségével. Ha a berendezésben olyan hiba van, amely robbanásveszélyt okozhat, a használatot azonnal megszüntetik. A vizsgálatért 10 forintot kell fizetni, a javítás költségeit a DÉGÁZ külön számolja el. A kéményseprő vállalat a vezetékes gáz használatára való áttérés előtt minden házban kitisztítja a kéményeket, füstnyomás alá veti és a repedéseket vakolással megszünteti. A DÉGÁZ csak ezután köti be a vegeteket. A vállalat tervezi, hogy jövőre bevezeti az olajtüzelésű kályhák garanciális javításét is. Ezért mind a tíz körzetében szakembereket képez ki. Két év múlva, tehát 1973-ban a pb gáztüzelésű berendezések javítását is átveszi a DÉGÁZ- tól és addig ugyancsak gondoskodik a szakemberek képzéséről. Végül 1974-ben a lakosságnak és a közületeknek egyaránt vállalja majd az úgynevezett kémény fej elést. Ehhez megfelelő műszaki berendezést is vásárol. A vállalat idei bevételi terve 7 millió 400 ezer forint, 1975- ben pedig csaknem 8 millió forint lesz. Hamarosan létrejön a kéményseprő vállalatok országos társulása, amely a szakmunkásképzésben, a szakmai irányításban, különböző szerszámok, eszközök közös gyártásában, újítások, ésszerűsítések alkalmazásában, tapasztalatcse_ rék szervezésében működik közA Békés megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat felvásárlói, vemhes üszőket vettek a domb- egyházi háztáji gazdaságokból, továbbtenyésztésre. (Fotó: Béla Ottó) * Könnyíteni a nehéz fizikai munkán! Követendő törekvések a csorvási Ady Tsz-ben Nálunk a termélőszövetke-1 zetd tagok átlagéletkora megközelíti az 98 évet — mondotta Fehér János, a csorvási Ady Tsz elnöke, aki • szintén ugyanilyen korú. — Könnyíteni szeretnénk a nehéz fizikai munkán, hogy a tagság könnyebben boldoguljon. Ey a célunk és most azt vizsgáljuk, hogyan .tudnánk ennek eleget tenni. / Az alapvető mezőgazdasági munkák gépesítésére évekkel ezelőtt megfelelő anyagiakat fordítottak ebben a szövetkezetben. A szántással és a vetéssel, továbbá néhány növény ápolásával már igen eredményesen megbirkóznak a gépes emberek. Az olyan speciális művelést igénylő növény gépesítéséveli mint a cukorrépa, most szeretnének előbbrelépni. Talán siker rül is. A Saiíkadi Cukorgyár partnere’ ennek a szövetkezetned is a cukorrópatermesztés gépesíj lésének megoldásában. ' Gépesítik a cukorrépatermesztést Ebben az esztendőben 150 holdon termesztenek cukorrépát, melyből 75 holdat már gépekkel és vegyszerekkel művelnek meg, takarítanak be. A tsz szakvezetése számításba vette, hogy a román gyártmányú SPC 6-os szemenként vető géppel sikeresen vethető az erre a célra előkészített cukorrépamag. Vetés után vegyszerrel irtják a gyomot, s ha szükséges, akkor gépekkel lazítják meg a felső talajrészt. Betakarításra NDK gyártmányú fejelő és kiemelőfelszedő gépet vásároltak igen kedvező gyári segítséggel. A két gép beszerzési ára állami támogatással csökkentve 65 ezer forint, melyből a tsz-re csak 21— 22 ezer forint jutott. A többit a gyár pótolta. A cukorrépa kiemelő és felszedő gép közvetlenül pótkocsira rakja a termést. A pótkocsival a csorvási vasútállomáson üzembe helyezett BUM járműürítő és prizmázó gépre szállítják a répát, ahol emberi kéz érintése nélkül kerül a termés tárolásra. A nagy teljesítményű jármű- ürítő és prizmázó gépet tavaly vásárolta öt termelőszövetkezet. A társulás tagjai: a csorvási Kossuth Tsz, a Vörös Október Tsz és az Ady Tsz, továbbá a gerendást Petőfi Tsz és a Búzakalász Tsz. Ezt a gépet is állami támogatással vettek, mégpedig 990 ezer forintért, melyből az Öt tsz félmillió forintot vállalt, a cukorgyár pedig 400 ezer BmHWmSzr 3 1971. MÁRCIUS 5. forintot. Egy-egy termelőszövetkezetnek tehát mindössze százezer forintjába került a szovjet gyártmányú BUM-típusú jármű, ürítő gép. —Jó üzletnek bizonyult ez az egész BUM-akció — mondta a tsz elnöke. Már tavaly kikereste a gép a szövetkezetek által befizetett összeget. Így hát ebben az esztendőben már csak az üzemeltetés költségeit kell viselni Tehát jövedelmet hoz. A csorvási Ady Tsz idős tagjainak most már nem kell nehéz fizikai munkával részt venni a cukorrépa termesztésében. Az ember irányította, gép köny. nyíti munkájukat. A gép „betö. rése” a csorvási határba azonban mégsem olyan egyszerű. A szövetkezeti gazdák — idős koruk ellenére — ebben az esztendőben még 75 hold cukorrépa kézi művelését vállalták el. Ennyire futja erejükből. Hát megcsinálják. Jövőre, ha esetleg csökken a tagok munkabírása, akkor tovább fokozzák a gépesítést. A Sarkadi Cukorgyárral jó kapcsolatot alakítottak ki, erre építenek, vigyáznak rá, nehogy megromoljon. Kevés a munkagép Az Ady Tsz gépudvarára november végén és decemberben öt MTZ-traktor érkezett. Hitelből vásárolták, mint akkoriban a többi tsz is. Ezekből a traktorokból négy jelenleg is a szín alatt áll. Nem tudják hasznosítani, mert nincsen hozzá munkagép. A múlt esztendő igén kedvezőtlen időjárása miatt ebben a szövetkezetben is csökkent a bevétel. Az egyensúly biztonságához hozzá kellett nyúlniuk a biztonsági tartalékokhoz. A tagság részesedésére és a felhalmozás növelésére megkülönböztetett gondot fordítottak. Mivel tartalékaikat felélték, most nincs pénzük semmire sem. így további gépek beszerzésére 1,2 millió forint rövidlejáratú, vagy középlejáratú hitelre lenne szükségük. Kultivátorokat, vatőgé- paket, pótkocsikat és egy gabonaáraié kombájnt szeretnének | vásárolni. Ezek beszerzése nél- j kül a tavaszi munkával és a nyári betakarítással csak késedelmesen tudnak megbirkózni. Tavaly, ha januárban ilyen igénnyel állt elő valamelyik termelőszövetkezet, akkor arra 4—5 hónapon belül megfelelő választ kaphatott. Ebben az esztendőben más a helyzet. A kormányzat messzemenően figyelembe veszi a csorvásáak és a többi hasonló gonddal küszködő termelőszövetkezetek óhaját és megtalálja a módját annak, hogy a tavaszi munkák elkezdéséig a kereskedelemben levő gépeikre a bank rövidlejáratú hitelt nyújt- | son. Énről különben a Magyar Mezőgazdaság című hetilap leg. utóbbi, 9-es számú információs mellékletében részletesen írnak. Szovjet óriástraktort vettek Ez év tavaszán egy nagyteljesítményű K—700-as szovjet gyártmányú traktort vásárolt az Ady Tsz a helybeli Vörös Október Tsz-iszel közösen. E traktor teljesítményét már több mezőgazdasági üzemben megcsodálták a csorvásiak is. Ezért is vállalták a beruházást. Vélemé. nyűk szerint a szovjet traktor- ipar ezzel olyan gépet adott a magyar mezőgazdaságnak, amellyel 8—10 lánctalpas traktor munkáját is pótolni lehet! A kiöregedett lánctalpas traktoraikat most áruba bocsátják. A két termelőszövetkezetben mindössze hatezer hold a közös szántó. Az új traktor jó kihasználásához legalább tízezer holdas határ szükséges. Ezérí azt latolgatja a tsz vezetősége, hogy szerződést köt az érdeklődő gazdaságokkal és elvállalja határuk felszántását, néhány vetéselőké- srítő munka teljesítését. A csorvási Ady Tsz-ben most már ilyen gondokkal küzdenek a gépesítésben. Bupsi Károly Nyugdíjasok találkozója Gyulán A Budapesti Harisnyagyár gyulai üzeme minden évben megrendezi idős volt dolgozóinak, nyugdíjasainak találkozóját. Az idei ünnepséget március 3-án a Jókai Művelődési Ház. ban tartatták meg, melyre ösz- szesen 160 nyugdíjast hívtak vendégül. A résztvevők többségié nő volt, s ez természetes, hiszen a gyár dolgozóinak zöme lány és asszony volt már évtizedekkel ezelőtt is. A találkozón Újhelyi Sándorné, az üzemi szak- szervezeti tanács titkára üdvözölte a résztvevőket, és tájékoztatta őket azokról az eredményekről, melyeket a szakszervezet és a vállalatvezetőség közösen ért el a dolgozók körülményeinek, helyzeteinek javítása terén. Horváth István, a gyár igazgatója első ízben találkozott a régi nyugdíjasokkal, mivel nemrég vette át a gyár vezetését. Ismertette az 1970. évi eredményeket, a 71-es elképzeléseket, terveket és g távlati tervet is. Ezt követően az 1. sz. általános iskola adott műsort az idősek tiszteletére, majd a gyár vezetősége és szakszervezeti bizottsága ebéden látta vendégül nyugdíjasait,
