Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-02 / 51. szám

Ij törvény a tanácsokról A lakosság szolgálatában Kiscsákói kommunisták Utolsó ülésén, m’ntegy a négy­esztendei munka betetőzéseként fogadta el az országgyűlés a ta­nácstörvényt. A népképviselet! legmagasabb szerve határozott arról: hogyan működjenek ez­után a népképviselet alsóbb szer­vei, köztük azok, amelyek a leg­közelebb állnak az egyes embe­rekhez: a helyi tanácsok. A tör­vényjavaslat vitájában hangzott el: „A tanácsok tevékenységének célja ... a lakosság szolgálata. Ez adja munkájuk társadalmi jelentőségét, politikai jellegét.” Meghatározza a törvény, hogy a helyi tanácsokhoz tartoznak — és a közeli jövőben még szé­lesebb körben fognak tartozni — azok az államigazgatási fel­adatok, amelyek a lakosságot közvetlenül érintik. A jövőben szükségessé váló új intézkedése­ket pedig már abban a szellem­ben hozzák, hogy amit csak le­het — intézzenek helyben, a községekben, nagyközségekben, városokban a tanácsok. Csupán egyetlen példa: sok városnak, nagyközségnek vol­tak már korábban is olyan gondjaik, hogy a fiatalok ott­hon tartása, a nők foglalkozta­tása érdekében szükség volna valamilyen üzemre. Azt is jól tudták a helyi vezetők, hogy üzem telepítése fellendülést hoz­na, magát a helységet is fejlesz­tené — ám ipartelepítésre, gyár­telep létrehozására sem pénzük, sem jogkörük nem volt. A törvény. most lehetőséget ad önálló vál­lalatok alapítására a tanácsok­nak, s a nagyobb, gazdasági ön­állóság révén megteremthetik hozzá az anyagi alapokat is. Mindez — lehetőség. A tör­vény szándéka és betűje nem a kötelező előírások rendszerén alapul, hanem éppen ellenkező­leg: kereteket ad a helyi köve­telménynek megfelelő önálló munkához. Egyetlen törvénnyel aligha lehetne meghatározni mindazt, amit több ezer telepü­lésen végre lehet hajtani. A he­lyi tanácsok éppen azért is kap­nak fokozott önállóságot, na­gyobb hatáskört, hogy a helyi viszonyok ismeretében élni tud­janak vele. A törvény az egyes helyi ta­nácsok belső szervezetét is csali nagy vonalaiban határozza meg. Azt viszont, hogy hány tagú végrehajtó bizottságot, hány függetlenített vezetőt választ a helyi tanács, mekkora és mivel foglalkozó szakigazgatási szer­vezet hagy jóvá — a tanács­nak, a frissen megválasztott testületnek kell eldöntenie. Ab­ban is a tanácsnak van döntési joga, hogy saját hatásköréből melyeket ad át — az ügyintézés meggyorsítása érdekében — a végrehajtó bizottságnak. Ezek­ben a kérdésekben a tanácsnak továbbra is döntő szava van: a végrehajtó bizottság ilyen ügyekben hozott határozatait megváltoztathatja vagy meg is semmisítheti. Olyan esetekben viszont, amikor a végrehajtó bi­zottság a törvényben számára előírt hatáskörében — tehát nem a tanács által ráruházott ügyekben — járt el, a tanács ugyancsak kifejtheti ellenvéle­ményét: ekkor a felsőbb szintű végrehajtó bizottsághoz — a megyeihez — fordulhat. Önállóan is rendelkezhet a tanács. Ha a tanácstagok több­sége úgy látja, hogy valamilyen kérdést helyileg szabályoznia kell, s ez semmilyen érvényes jogszabállyal nem ellenkezik — tanácsrendeletet alkothat, s ezt a helyileg szokásos módon ki­hirdetheti. A tanácsrendelet éppúgy kötelező az érintett ál­lampolgárokra, mint az országos főhatóságok rendelkezései. Éppen a tanácsok önállóságá­nak megnövekedéséből adódik, hogy több joga és kötelessége lesz ezután minden tanácstag­nak. A törvény külön leszögezi, hogy a tanács minden tagjának azonosak a jogai és a kötelessé­gei. Így bármelyik tanácstag a tanács vagy a végrehajtó bizott­ság elé terjeszthet megvizsgá­lás végett közérdekű kérdést vagy javaslatot. Ahhoz is joga van — az országgyűlési képvi­selők interpellációs jogához ha­sonlóan —, hogy a tanácsülésén vagy azon kívül felvilágosítást kérjen bármelyik helyi vezető, tői, illetve a szakigazgatási szer­vektől. A megkérdezett köteles a tanácstag kérdésére lehetőleg a tanácsülésen, s ha erre nincs mód, 15 napon belül válaszolni. A tanácstagnak joga, hogy képviselje választóit — s ez egy­ben kötelessége is. Rendszeres kapcsolatot kell tartania azok­kal, aikik a tanácsba küldték, s be kel számolnia nekik munká­járól. Az is kötelessége, hogy mindig és mindenütt tanácstagi megbízásából méltóan lépjen fel és viselkedjék. Hivatalos személynek kell tekinteni — s hivatalos személyhez méltó ma­gatartást is kell tanúsítania, mint a törvény kimondja: „min. den politikai, gazdasági vagy egyéb tevékenység, illetőleg ma­gatartás, amely ellentétben áll a nép érdekeivel, összeférhetetlen a tanácstagsággal’’. Várkonyi Endre Négy fiatal tsz-tag. Ugyan­olyanok, mint sok hasonló korú. Tömörek, mint a föld, amelyet művelnek. Valamennyien né­hány hete tagjai a pártnak. A legfiatalabb közöttük Schneider György 19 éves. A kiscsákói Tö­rekvés Termelőszövetkezetben keresem őket és az orosházi Űj Életben találok rájuk. Ismerked­nek. Arról van szó ugyanis, hogy a két termelőszövetkezet egye­sül. Kíváncsiak, hogyan alakul a következő években életük, munkájuk. Velüfe van Plesovsz- ki János is, a Törekvés Tsz párttitkára. Leülünk néhány percre, s a beszélgetést a köze­pén kezdjük. Sok mindenről szó esik ezalatt a rövid idő alatt. • * * Arról beszélnek, hogyan talál­ták meg az utat a párthoz, ho­gyan segítették őket ebben az idősebbek. Schneider György bérelszámoló. 1965 óta tagja a KISZ-szervezetnek. Pirospozs­gás arcán a mosoly otthon van. Hogy máért kérte felvételét a pártba, arra nehezen ad választ. Nem könnyű ezt megfogalmazni. — Mindig szerettem a törté­nelmet. Sokat olvastam, így megismertem sok munkáshős sorsát és valamennyire azt a harcot, amelyet a kisemmizettek a jobb életért folytattak. Sokat beszélt nekünk ezekről a dolgok­ról Sülé Józsi bácsi. A megye legfiatalabb párttag­ja arról is beszól, hogy az idős Sülé József — aki 41 éve tagja a pártnak — milyen szeretettel irányította, mennyire ember a szó mély értelmében. • * • Igaz, elsősorban a fiatal párt­tagokról szándékoztam írni. de ezt csak úgy tehetem, ha beszé­lek arról az egy idősről is, akit mind a négyen egyaránt példa­képüknek tekintenek, őket hall­gatva önkéntelenül adódik a gondolat: ahol van erő, akarat, és példamutatás ahhoz, hogy tö­rődjön valaki, vagy valakik a sokszor — ok nélkül is — elma­rasztalt fiatalokkal, ott ennek a munkának látható, valóságos ér­téke lesz. Mert nem véletlenül, nem ösztönösen kereste és ta­lálta meg a párthoz az utat Sza­bó Ilona, a tsz főkönyvelő-he­lyettese, Szabó Ferenc traktoros, Pleskó János gépszerelő és Schneider György, a legifjabb. A közeg, amelyben éltek és él­nek ugyanolyan, mint a többi mezőgazdasági üzemben és még­is más. Ez a különbség egy idős harcos emberszeretetében, for­radalmi hűségében és nevelő készségében ölt testet. Nagyrészt neki, Sülé József­nek köszönhető, hogy Kiscsákón éltek és ezután is élni fognak azzal a lehetőséggel, amelyet a X. kongresszus határozatra emelt Azzal, hogy a 18 éves ál­lampolgárt arra is érdemesnek tartjuk — ha valóban az —, hogy a kommunisták pártjának is tagja lehessen. * * * De térjünk vissza a fiatalok­hoz. Arról kérdezem őket többek között, hogy szerintük hogyan lehet ma, a fiatal forradalmár? Válaszuk, ha nem is egyöntetű, mégis megegyezik alapjaiban. Azt tartják — mint ahogyan igaz is —, hogy a megváltozott történelmi és társadalmi körül­mények a tenniakarásnak is újabb, más formát adnak, mint ezelőtt 15—25 éve. A mai fia­I 19.1. Mák, Cl US 2, tál, munkájával, tanulással, és a közösségi ügyek iránti felelős­séggel lehet forradalmi. Azt vallják, hogy az élet mindig kö­vetel forradalmiságot a felnö­vekvő korosztálytól, de nem ab­ban az értelemben, ahogyan azt sokan értelmezik, hogy a forra- dalmiság csak barikádokon le­hetséges, hanem úgy, hogy a gyökeres technikai és társadal­mi átalakulással az adott helyen és lehetőségekkel élve, lépést kell tartani. * * • A párttá tikár, Plesovszká János szavaiban is sok az igazság. Azt Kilencvenéves lesz március 3-án a sajtóvilág egyik legré­gibb európai hírközpontja: az MTI — a Magyar Távirati Iro­da. Alapítója a hajdani ország- gyűlési gyorsíró iroda két mun­katársa volt: Maszák Hugó és Egyesy Géza. Az első időkben kapcsolatot teremtettek az egy­kori híres sajtóügynökségekkel, köztük a londoni Reuter-rel (itt egyébként mindmáig őrzik az 1881-ben kötött szerződés ere­deti példányát), a párizsi Ha­vas, a berlini Wolff, a római Stefani és a bécsi Korr—Bureau hírszolgálati centrummal. Je­lenleg a nemzetközi sajtó mint­egy 40 hírügynökségtői naponta több mint 30 000 sor jelentést, híranyagot, tudósítást küldenek a Naphegyen működő MTI-be, ahonnan a hazai tudósítások­kal együtt — nonstop szerkesz­téssel — percről percre ontják az anyagot a telexgépek az új­ságokhoz, a rádióhoz, a tv-szer- kesztőséghez és a világ minden tájára. Az újságírói gárdához több mint 230-an tar+oznak: a buda­pesti eseményekre rendszeresen kijáró munkatársakon kívül 15 külföldi tudósító — ők Moszk­vából, Varsóból, Prágából. Ber­linből, Bukarestből, Belgrád- ból, Szófiából, Londonból, Pá­rizsból, Bonnból, Rómából, Washingtonból, Kairóból, Pe- kingből, és Tanzániából küldik jelentéseiket — mintegy 40 fo­tóriporter, továbbá a megye­székhelyeken dolgozó 32 mun­katárs. Saját híradásain kívül a vi­lágsajtó 400 újságját és folyó­iratát kíséri figyelemmel és dolgozza fel a budapesti távira­ti iroda. Ugyanakkor szerződé­ses kapcsolatban áll a baráti szocialista államok hírügynök­ségeivel. Az MTI kiadványai a sajtó- műhelyeken túl mintegy 5300 különféle szervhez jutnak el. Állandó telex-hálózatához 6 országos és 21 megyei, illetve városi lap, valamint több kül­földi hírügynökség szerkesztő­sége kapcsolódik. Naponta 80— 90 belpolitikai jelentés és sport­tudósítás, 80—100 külföldről ér­kező hír, valamint 20 oldal ter­jedelemben külföldre továbbí­tott magyar-vonatkozású hír­adás jelenti a „termést”, írás­mondja, hogy jó ha vissza em­lékszünk az úgynevezett hőskor­szakra, s akkor emlékeznünk kell arra is, hogy nem kevesen voltak, akik 16—17 évesen ke­rültek a kommunisták soraiba. S az is igaz, hogy nagyon kevés azoknak a száma, akik nem áll­ták meg az elmúlt évtizedekben a helyüket A kiscsákói kommunisták így hajtják végre a kongresszus ha­tározatát, élni mernek az új le­hetőséggel, bíznak a fiatalokban. Botyánszki Jáno< ban. Képen viszont: a hazai eseményekről és a külföldi tör­ténésekről nap mint nap 300— 350 fotó kerül ki az MTI-bőL Itt készül a kétnyelvű napilap, a „Daily News-Neueste Nach­richten” — elsősorban a Ma­gyarországra látogató külföldi­ek számára A központ „lelke” a legkor­szerűbb formában kialakított, 400 négyzetméter alapterületű nagyterem. A szó szoros értel­mében együtt van itt minden: kartávolságnyira egymástól a szerkesztők, a szüntelenül ko­pogó távgépírók, a világváro­sokból befutó telex-vonalak, a hazai tudósítók, a sportriporte­rek, a sok nyelven beszélő for- dítógárda. Klíma-berendezés temperálja a levegőt, fényjel­zéssel működnek a telefonké­szülékek, a fülhallgatóval dol­gozó gépírónőktől csőpostán jutnak el az anyagok a rovat­vezetőkhöz, az ügyeletes szer­kesztőkhöz, s onnan az adó­telexgépekhez. Sürgős tudósí­tásokat — az események per­ceiben — egyenesen telex-gépbe diktálnak, telefonon a tudósí­tók, s így a sajtó vérkeringése szinkronban lehet az élet rit­musával. A Magyar Távirati Irodánál dolgoznak az egykori alapítok szakmai utódai: a ma ország- gyűlési gyorsírók, aMk percen­ként 400—450 szótagos sebes­séggel sztenografálnak — szó­noklatod vitát. Körülbelül ezerhétszáz he­lyen lehet látni szerte az országban a hetenként friss anyagú „MTI képes hír­adó”-t; havonta kereken 3000 sajtó-fotó jut el külföldre, a hazai napilapok, képes újságok pedig 350—400 képriportot kap­nak közlésre az MTI-től. A Naphegyre viszont havi átlag­ban 5000—6000 képet küldenek a világ eseményeiről a külföldi fotóügynökségek; zömmel légi­postán továbbítják és naponta 1200 fénykép érkezik a tele- fotó szolgálat útján. Részese az MTI az európai szocialista táv­irati irodák képtávíró-szolgála- tának (Photo International), s így naponta eljutnak Budapest­re a TSZSZ, az APN. az ADN, a lengyel CAF, a CTK tele- és rádliófotói. l ' ................ 1........... J ó kereseti lehetőséggel, zöldségkertészetben budapesti termelőszövetkezet alkalmaz NŐI ÉS FÉRFI DOLGOZÓKAT. Jelentkezés levélben: Szabadság Mg. Tsz. feudapest, XVIII., (Pestimre), Vöröshadsereg u. 36 címre. Munkásszállást, étkezést biztosítunk. 249227 Jó jövedelmet biztosít A SZERZŐDÉSES T.IBAHIZLALÁS, HÁZINYÜL-TENYÉSZTÉS, GALAMBNEVELÉS! Tegyen számítást 1 kg élő liba 32,— Ft. Toll 105—160 Ft/kg. Májprémium súlytól függően: 150—400 Ft. Nyúl és galambnál: magas átvételi ár. SZERZŐDÉSKÖTÉS = BIZTONSÁGOS ÉRTÉKESÍTÉS KONDOROSI ÁFÉSZ A% MTt jelenti: Kilencvenéves a Magyar Távirati Iroda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom