Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-28 / 74. szám
MiuianiiEimssBtisimisiiiMtiMsniiKteiNmiBfstitiznninmminntncsi /Mi új vendéglátóipart —J.M egység tágas helyisé- (_/ l gélben vártak ünneplő. be öltözötten az alapítók: Saras István, Vany-ó Mátyás, Király István, Zöld Lajos, Frankó Pál, Kasza Mihály, Veszprémi Lajos, özv. Batta Imréné, Baranyi Péter, Mikula Pál, Kuzma János, Paulik József. Stafira András# Varali János, Gajdos János. Vagyis azok akik két és fél évtizeddel ezelőtt Végegyházán a szövetkezet bölcsőjét ringatták, őket az oly’ sok áldozatot vállaló alapítókat hallgattuk a napokban. És bár valamennyien idősebbek lettek 25 évvel, de szivük mélyén a szövetkezeti mozgalomnak ma is fáradhatatlan harcosai. Tudnak igazán és őszintén lelkesedni, közülük jó néhányan ma is aktívan részt vesznek a szövetkezet életében. S a fehér asztal mellett szinte kitárulkoztak előttünk. És ez érthető. Hiszen olyan dolgokról kérdeztük őket, melyeknek közvetlen részesei, a szövetkezeti mozgalomnak a szervezői voltak. A beszélgetés azzal kezdőszerűsítéséved, melyek szintén kiérdemelték a végegyházi szövetkezeti tagok, de az egész lakosság elismerését. E korszerűsítések közben a község központjában felépült az 5-ös sz. önkiszolgáló-bolt és a &-os sz. italbolt. E két egység egymáa mellett új színfoltja is lett Vég. egyházának. Köziben visszakanyarodott ■ beszélgetés az 1963-as esztendőhöz. S ez érthető. Ugyanis M Végegyházi Földművesszövetke. zet ekkor már olyan vagyoni helyzettel rendelkezett, ami nagyon is számottevő volt És máris tegyük hozzá: az a közös vagyon, amiről a következőkben szólni akarunk, sok év erőfeszítésed nyomán< az alapítók megannyi áldozatvállalása révén jött létre. És ezt senki sem vitathat, ja él a végegyháziaktól. Az egyesülés előtt már 720 tagja volt a földművesszövetkezetnék. Ugyanakkor a részjegyalap ősz. szege elérte a 46 ezer forintot. S miközben az fmsz árualapjának értéke 1 millió 200 ezer forint volt, éves forgalma megközelítette a 4 millió 200 ezer. £oÖnkiszolgáló- cs italbolt Végegyházán dött, hogy 1963 óta má minden változott meg Végegyháza bolthálózata körül. Valaki ugyanis a beszélgetés kezdetén azt mondta: „Az 1963. évi egyesülés előtt md tagadás csak a régi szatócs-boltokkal dicsekedhettünk. Azóta viszont sok minden megváltozott községünkben...” És már is kezdték sorolni ári;, ami az egyesülés óta valósult meg Végegyházán. Kezdték a 3- as számú bolttal, amely korszerűsítése után nemcsak még- egyszer akkora lett, mint azelőtt, hanem berendezése és egész kiképzése már a korszerű kereskedelmet jeleníti meg. Majd folytatták a 13-as és az Árpád-telepi 14-es sz. bolt korrintot. Saját vagyonának érteke 1963-ban 1 millió 200 ezer forintot tett ki. Ekkor már 4 kiskereskedelmi, 3 vendéglátódpari egységgel, egy húsbodttal, egy tej csarnokkal és egy felvásárló- hellyel rendelkezett az fmsz. És miközben az egyesülés előtti, majd az azt követő eredményeket sorolják az alapítok, valaki a huszonöt évvel ezelőtti kezdetet említi. Azt a kezdetet, amely mellett senkinek sincs jogában szó nélkül elmenni. Ugyanis a f öleim űvesszövetkezeti mozgalom alapjait keréken negyedszázaddal ezelőtt rakták le azok az alapítók, akikkel a közelmúltban az új italbolt fehér asztalai mellett találkoztunk. Ök iczőkovácsházi ÁFÉSZ jubileumi kiadványa Végegyháza vállalták az ismeretlen úton tör. ténő elindulást, kevés ismeretekkel, de végtelen nagy becsületességgel. Végegyházán is egy hosszú háború után, a felszabadulás beköszöntésével kerülhetett sor a szövetkezeti mozgalom kibontakoztatására. Csák az alapítók tudnák elmondaná, hogy milyen nehéz volt a földmunkás szövetkezet alapjait a részjegyenként! fél mázsa búzát előteremteni. A szövetkezet vezetőinek csak 1946-ban, . a forint életbe lépésével vált könnyebbé a helyzetük. De különösen akkor, amikor a már működő egyetlen bolton kívül a terményfelvásárlást is magára vállalta a szövetkezet. Közben erre az időre esett a község újgazdáinak anyagi és erkölcsi támogatása, ami szintén a munkásszövetkezetre hárult A Mezőhegyesről kapott 3 cséplőgép, a néhány vetőgép és egy sor más mezőgazdasági felszerelés kijavítása, azok kölcsönadása is a szövetkezetre hárult. A földmunkás szövetkezet vezetőd ott voltak a földosztó bizottságban is. Nekik kellett váUalniok annak az 50 hold földnek a bemunkálását, róla a termény betakarítását amely területet a fogságból még haza nem tértek számára tartalékolták. A szövetkezet vezetői ezt is vállalták. Mi.nt ahogyan azt is, hogy 1946-ban egy megvásárolt épületből társadalmi munkában zöldség-, kenyér- és tej boltot alakítottak ki. Jó szolgálatot tett a szövetkezetnek ugyancsak 1946-ban a község volt földbirtokosának 20 holdas gyümölcsöse is, amit szintén a földmunkás szövetkezet vett kezelésbe. A végegyházi földmunkás szövetkezet 1947-ben vette fel a földművesszövetkezet nevet. Er_ re az időre esik a felvásárlási tevékenység kialakítása, a gazdálkodás egészének felfelé Ívelése. A végegyházi veteránokkal való beszélgetésünk valahol ott ért véget, hogy nem csak a vezetők, de az egész tagság féltve őrködött az oly’ sok verejtékkel létrehozott szövetkezet vagyo- nán. S ez nemcsak abban jutott kifejezésre, hogy az igazgatóság ellenőrzött. A tagság legalább annyira vigyázott a szövetkezet vagyonára. Jó érzés tudni, hogy a szövetkezet alapítói, akikkel nem rég Végegyházán találkoztunk, ma is őrködA könyv is keresett cikk a végegyházi vegyesboltban. nek a földművesszövetkezetnek : a vagyona felett, melynek alap- : jait ebben a községben elvitat- : hatatlanul ők rakták le. De ott • voltak ők — mint a szövetkezés ! úttörői —, akkor is, amikor ■ 1949-ben a Szabadság Tsz, majd ; az Üj Élet és a Petőfi Termelő- : szövetkezet bölcsője körül kel- : lett bálbáskodniok. És ott vannak • ma is, amikor a fogyasztási é- ! értékesítő szövetkezetért tenni • kell. ; (x) ; ■ 22 méshfernst 1OTJ. MÁRCIUS 2S. Végegyházi alapítók. A végegyházi vegyes iparcikkbolt
