Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-04 / 53. szám

Mikor szüntetik meg a tengelyig erő sarat? Madártávlatból így néz ki Szarvason, a Kossuth tér látképe, il­letve annak egy része. Csatorna ás miatt a Béke utcába vezető úttest egy szakaszát felbontották és ma is tengelyig érő sár fo­gadja az érkezőket. Szó.morü ez annál is inkább, mivel az üz­letekbe árut szállító járművek nem tudnak behajtani amelyik pedig ide merészkedik, ott is ra rad. Vajon meddig kell Szarvas belvárosában ilyen körülmények között közlekedni? A megfelezett bolt? „Kérem Önöket, hogy a fel­adót ne szerkesszék ki, ha sor kerül az alábbi panasz közzé­tételére. Nem a magam nevé­ben fogtam tollat, hanem a község, vagy inkább egy kis település érdekében. Köztudot­tan kis község ugyanis Bánkút, de ez nem is lenne baj, hanem az, hogy a falunak önálló ta­nácsa nincs. Nagykamaráshoz tartozik közigazgatásilag, vi­szont az a probléma, amr, miatt Önöket több lakos nevében le­velemmel felkerestem, Med- gyesegyházához tartozik.” Ismeretlen levélírónk ezután arról tájékoztat bennünket, hogy a községben van egy ki­csi vegyesbolt, amelyet tudo­mása szerint meg akarnak osz­tani olyan formán, hogy a fele bolt legyen, a másik fele pe- i dig presszó. Ezt tervezi a1 Med gyes egyházi ÁFÉSZ. A bolt — olvasónk szerint —- így is I alig tulja kielégíteni a helyt igényeket, különösen tavasztól í őszig, amikor sok az idénymun­kás a Bánkúti Állami Gazda­ságban. Sokszor olyan gondok is fennállnak, hogy a kenyér­ért például órák hosszat sor­ban kell állni. Levélírónk má­sok nevében is tiltakozik az ellen, hogy a boltot megfelez­Összeföit járda, feltúrt park A Mokri utcai lakótelepről érkezett nemrég egy levél szer­kesztőségünkbe, és a DÁV-ra panaszkodott Idézünk a levél­ből: „Végre kaptunk bitumenes járdát befüvesítették, elültet­ték a fákat, örültünk végre, hogy rend van a telepen. En­nek az örömnek aztán vége sza­kadt. Megjelentek a DÁV ha­talmas kocsijai és össze-vissza túrták a szépen befüvesftett te­rületünket Ráadásul összetör­ték a járdát ahol keresztül­mentek ezek a kocsik.” Olvasónk ügyével megkeres­tük a DÁV-ot. Megtudtuk, hogy a panasz jogos. A gépkocsive­zető a munkahelyhez egészen közel akarta vinni az anyagot de közben „alábecsülte” kocsi­jának súlyát Levélírónk azt is megkérdez­te, ki fogja a helyreállítási munkákat elvégezni. Erre most nehéz lenne válaszolni, hiszen a munka java még hátra van. A városi tanácsot mindeneset­re megkérdeztük; az ő állás- potjuk (mi is ezzel érthetünk egyet): a helyreállítási költsé­gek azt a céget terhelik, ame­lyik a kárt okozta. A türelem rózsát terem A régi közmondást ezúttal arra a témára vonatkoztatjuk, amelyről egyik békéscsabai oZ- vasónk ír. Leveléből ugyanis türelmetlenség érződik, s bár, mint írja, nem kenyere a le­vélírás, kénytelen volt tollat ragadni, mert tűrhetetlen sze­rinte, ami a 4-es számú általá­nos iskola Hajnal utcai alsóta­gozatú épületében tapasztalható. Olvasónk nemrég ott járt és levelében közölte az állapoto­kat: „Az udvar úgy néz ki, mint egy TÜZÉP-telep — írja —, bokáig érő a sár, tele van építési anyaggal, homokkal, téglával. A gyerekek nem tud­nak a szünetben ki sem jönni, vagy ha igen, akkor képzelhe- „ tik mi van ott. A tanterem pa­dozata hibás, a tanítónőnek művészi tomamutatványokat kell véghez vinni tanítás alatt, hogy a bokáját ki ne ficamit- sa. Nem akarom elhinni, hogy a padozatot ne lehetne kicse­rélni.r A városi tanács művelődés- ügyi osztályától olyan tájékoz­tatást kaptunk, hogy az iskola felújításra kerül, csupán a jó időt várja a kivitelező, hogy hozzáfoghassanak a munkához. Egyébként a 4-es számú általá­nos iskola teljes tatarozása is megkezdődik, s a Hajnal utcai épületre mintegy 31 ezer S00 forintot fordítanak a 250 ezer forintos összköltségből. Lebont­ják a romos épületeket, az ud­vart kibetonozzák és a tanter­mek padozatát kicserélik. így hát csupán türelem kérdése, hogy a gyerekek valóban meg­felelő körülmények között, tisz­ta, egészséges iskolában tanul­hassanak és pormentes udvaron játszhassanak. Reméljük, a kő­vetkező tanévben már így lesz, s gondoljuk, ez megnyugtatja olvasónkat is. zék és presszót alakítsanak ld egyik részéből. Van a falu fő­terén egy olyan épület, amelyet át lehetné alakítani ilyen cél­ra. Sokkal jobban meg is fe­lelne — mivel központi helyen van —, mint a vegyesbolt. Mivel nem ismerjük a med- gyesegyházi ÁFÉSZ terveit, így nem tudjuk, hogy a bolt egyik felét valóban presszó céljára akarják-e kialakítani. Ha így van, természetesen olvasóink­nak adunk igazat, hiszen a cél az, hogy a lakosságot elsősor­ban a legszükségesebb élelmi­szerekkel lássa el egy kereske­delmi egység. Kérésüket min­denesetre továbbítjuk Medgyes- egyházára, hátha sikerül jobb belátásra bírni az ÁFÉSZ ve­zetőit, akiknek a válaszát la­punk hasábjain szívesen közöl­nénk^ Szerkesztői üzenetek VALASTYAN PÁLNÉ, BÉ­KÉSCSABA: Valóban fennáll az a helyzet, hogy egyes villa­mossági, háztartási cikkekhez nem lehet alkatrészt kapni, ezért a javító vállalatok is kés­nek az elkészítésével. Kérését természetesen továbbítottuk a Gelkának, reméljük, hogy ez­után mégsem kell egy hónapot várni. Az alkatrészhiány sajnos országos probl a, melyen első­sorban a gyártó vállalatoknak kell segíteniük. NAGY LAJOSNE, SARKAD: A helyi autóbusz-problémával már egyszer foglalkoztunk la­4 mjsEm tüU. ÄLAitLÜLS 4o púnkban, s azt a választ kaptuk, hogy új megállóhelyek létesíté­sére nincs lehetőség. Kérését en­nek ellenére továbbítottuk a Volán 8. sz. vállalatnak. Talán mégis találnak valami megol­dást arra, hogy Sarkadon a Szegfű utcánál Is megálljon a busz, DÉNES DEZSÖNÉ, OROS­HÁZA: A Pöröllyel kapcsolatos panaszára megpróbáltunk meg­oldást találni, i.lletve kapcsola­tot teremteni a gyártó vállalat­tal. Sajnos, mint lapunkban is már közöltük, a gyártó cég: az Óbudai Gépipari Szövetkezet olyan választ adott, hogy a RA- MOV1LL a hibás (Budapest, IX. kerület, Ráday u. 29.), mert a Pöröly gépet ők javítják. Ami a pénz visszafizetését illeti, azt tanácsoljuk, forduljon bíróság. hoz. Pest város közgyűlése hatal­mas energiával lát hozzá, hogy rendkívül rövid idő alatt ott­hont adjon az országgyűlésnek, s 1861. február 1-én a felsőház üléseinek színhelyéül a Nemzeti Múzeum nagytennét, míg a képviselőház számára a Nem­zeti Lovarda átalakított épüle­tét javasolja. A császár azon­ban ragaszkodott ahhoz, hogy az országgyűlés Budán üljön össze. Országos felháborodás támadt, s a tiltakozások alap­ján végül is Ferenc József kompromisszumos megoldást fo­gadott el: az országgyűlést a budai királyi palotában nyitot­ták meg 1861. április 6-án, de még aznap délután a képvise­lők testületé a Nemzeti Mú­zeum nagytermében tartotta el­ső ülését A második ülésen már egv ideiglenes képviselő- ház építéséről tárgyaltak. A tárgvalások még nem vezettek eredményre, amikor a király válaszúi arra a feliratra, amely­ben az országsvű!és kérte az uralkodót az 1848-as törvények visszaállítására — 1861 augusz­tusában feloszlatta az összesen öt hónapig működő országgyű­lést Legközelebb — amikor is­mét. bajba került Ausztria — Ferenc József 1865-ben kény­szerült a magyar országgyűlés összehívására. Máris megkezdődtek az ide­iglenes képviselőház felépíté­sének előkészületei. Ybl Miklós 21 nap alatt elkészítette a ter­veket, hozzáláttak a Főherceg Sándor utcában . (mai Bródy Sándor utca) álló szekerész pót­laktanya lebontásához, s aztán száz nap alatt felépítették az 50 ezer légköbméteres épületet. Itt tanácskozott aztán a képvi­selőház. s itt fogadta el az 1880. évi XVIII. tc-t, amely kimond­ja, hogy „az országgvűlég mind­két házát befogadó állandó or- szágházának a főváros ötödik kerületében levő Tömő téren énftése elrendeltetik” és az 1884. évi XIX. tc-t az „Állandó Országház építési tervének jó­váhagyásáról és az építés vég- reha'tásáról”. Vad viták dúltak mindkét törvényjavaslat körül, mint ahogy az elkészült par­lament sem tetszett mindenki­nek. Főként az ellenzék igye­kezet! hibákat találni. A leg­találóbban mégis egy keserű Segíteni szeretnénk Nagy bánata van Hoffman Márton mezőberényi olvasónk­nak. Nemrég, azaz pontosan ja­nuár 21-én délután a békési sze­mélyvonaton utazott, csak ami­kor leszállt, akkor vette észre, hogy ottfelejtette Sokol zsebrá­dióját. Azóta sincs nyugta. A becsületes megtaláló meg min­dig nem jelentkezett. Szívesen segítenénk, hogy ismét örömét le’j© a készülékben, sajnos nem áll módunkban, így csak a címét közöljük, hogy ha valaki mégis rátalált az elveszett Sokolra, vagy tud róla, értesítse olvasón­kat: Mezőberény, Szarvasi .u 115 sz. alatt. Hagy kerül a Trabant a járdára? Ügy látszik, Békéscsabán egy­re divatosabbá válik, hogy a sá­ros, esős időben járdán közle­kednek a személygépkocsik. Már második alkalommal kap­tunk levelet ilyen ügyben a Szerkesszen velünk rovat címé­re. Ezúttal a Táncsics utca lakói panaszkodnak egy Trabant sze­mélygépkocsi-tulajdonosra, aki zavartalanul közlekedik a jár­dán, fittyet hányva a rendetek­nek és szabályoknak. Akármilyen kicsi kocsi, még­sem illik, hogy járdán közleked­jen — írják olvasóink, és telje­sen joggal. Ugyanis akkor nekik kell a sárba menniük, gyerme­keikkel együtt. Ezt talán még­sem kívánhatja az a Trabant-tu- lajdonos. Pedig nap, mint nap ez történik az utcában. Igaz, lak­nak mások is itt, akiknek van személygépkocsijuk, mégsem te­szik ezt. Talán bennük inkább él a gyalogosok iránti tisztelet? Ha a helyzetet vesszük figye­lembe bizonyára így van. Re­méljük, nem sokáig fogja azon­ban zavarni a gyalogosok köz­lekedését, hiszen van arra meg­ölelő hatóság, amelvnek jogá­ban áll intézkedni, sőt pénzbír­sággal sújtani az ilyen rendet- lenkedőket. írőniájú kormánypárti képvise ló, Barcsay Domokos jellemezte a helyzetet, akii az új épületről így foglalta össze a vélemé­nyét: ... — Van ebben nagyterem, kisterem, ülésterem, kupolate­rem... Van tornác, terasz, to­rony... Van keskeny grádics, széles grádics, szűk folyósé, tág folyósó... Van ablak, ajtó any- nyi, mint ementáli sajtban a lyuk... Van itt minden a vi­lágon, ami a parlamentben kell. De hol a parlament?! AZ ORSZÁGHÁZI CSATA Az Országház felépültekor az országgyűlés, amely előszeretet­tel nevezte magát a „nemzeti akarat” letéteményesének, s amely csodálatos új palotát emeltetett magának, kifejeztet- ten és leplezetlenül az urak képviselőtestülete. A vagyoni állapot szerint mért választó­jog az ország lakosságának alig hat százalékának jut osztályré­szül. A nyílt szavazásos képvi­selőválasztás a nyilvános erő­szak és korrupció rendszerére épült. A képviselők közé föld­birtokosok, ügyvédek s legfel­jebb gyárosok, a kibontakozó magvar kapitalizmus képviselői kerülhettek. A felsőhá^ban, a főrendiházban, az országgyűlés másik testületében viszont ki- zárlóag az arisztokrácia és a főpapság képviselői foglaltak helyet. Ezen felül az uralkodó­nak bármelyik törvényt jogá­ban volt megkontrázni, s az or­szággyűlést bármikor feloszlat­ni. A jogfosztott magyar mun­kásság már öntudatra ébredé­sének első időszakában harcot kezdett az általános, titkos és egyenlő választóiogért. Jellem­ző módon a magyar munkás ­t

Next

/
Oldalképek
Tartalom