Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-04 / 53. szám

Két és félszeresére nőtt a beruházási összeg ] Telekgerendáson A napokban tárgyalta a telek- gerendási tanácsülés a község­fejlesztési lehetőségeket: a2 1971. évi tanácsi költségvetést. Az előterjesztésből tudtuk meg, hogy 1970-es évben 777 ezer fo­rintot fordítottak különböző be­ruházásokra. Ebben az összeg­ben kulturális célok, általános iskolák felszerelése, napközi ott­honok, óvodák és egyéb szociá­lis, egészségügyi kiadások sze­repeltek. Az 1971-es évben, mintegy két és félszer többet; egymillió 710 ezer forintot ru­háznak be. A tanácstagok helyesen hatá­roztak, amikor a község lakosai­nak igényeit és kérelmeit is fi­gyelembe vették. így 343 ezer forintot fordítanak villanyháló­zat fejlesztésére, utak, áttérék és járdák javítására. A tanács a fiatalok gondján is akar könnyí­teni. Éppen ezért a község sportlétesítményét tovább fej­leszti. A játékos-öltözőket is ta­tarozzák. A sportpályák karban­tartására jelentős összeget for­dítanak majd. A községi tanács apparátusa nagy erőfeszítéssel készül az új tanácsválasztásra. Igen sok segítséget adott a községi tanács végrehaitó bizott­ságának a Telekgerendási Álla­mi Gazdaság, aki két, a terme­lőszövetkezet pedig egy fogatot bocsátott a tanács rendelkezésé­re a külterületi választópolgá­rok összeírásának meggyorsítása érdekében. A község választására jogosult lakossága a választás során 29 tanácstagot választ. Azonkívül a megyei 5-ös számú országgyű­lési választókerület gyulai já­rás másik hat községével együtt egy képviselőt választ. Back Gynla «-aeeBaaaaaaeeeaweaaaaaaaaeeaaaaaaaaaBaaaaaaMi mozgalom egyik korai szerveze­te, a szociáldemokrata párt egyik elődje, a Nemválasztóik Pártja nevet viselte. A Magyar- országi Szociáldemokrata Párt megalakulása után az egyik leg­fontosabb követelésének a vá­lasztójogot tekinti A múlt szá­zad végén, s századunk első évtizedében a magyar munkás- mozgalom vezetői nagy, sőt túl­zott jelentőséget tulajdonítot­tak a parlamentnek, s a vá­lasztójognak. Ennek jegyében zajlott le 1905. szeptember 15- én a híres „vörös péntek”, amelyen sztrájksorozattal és nagvszabású tüntetéssel köve­telték a munkások a választó­jogot. Több mint százezer mun­kás indult a parlament felé. Egyes csoportok élén zenekarok haladtak, mások pedig a Mar- seiPa'se-t énekelték. Egy egy­korú visszaemlékezés szerint: „El kell csak képzelni a lát­ványt, ahogy egy ekkora tömeg ott áll a büszke magyar parla­ment palotája előtt, farkassze­met néz tornyaival, kuponjá­val, száz és száz kivilágított ablakával, ahogy a tömeg száz­ezer torokból kiabál, élj néz, abcugol, s szinte öklével éri el az impozáns főbejárat vaska­puját és a ,t Ház’ összes bejá­ratát...” Ekkor, 1905 szeptemberében nem került sor összecsapásra a munkások, s a készenlétbe he­lyezett rendőrök, katonák kö­zött. Hét esztendővel később, 1912. május 23-án, a „vérvörös csütörtökön” azonban már mun­kások hullatták vérüket a vá­lasztójogért. A 'talán minden­kinél jobban gyűlölt Tisza Ist­vánt, a volt és leendő minisz­terelnököt kívánták a kormány- oártiak. a wá*. elmükévé válasz­Egy, kettő, károm • • • Páni óm! mm esi Békéscsabán (Adatfeldolgozás, géppel.) Ai kívülálló számára csöppet sem látványos az amit itt csinálna«. Sokkal inkább zajos. Ugyanis, ha két-három gépen egyszerre dolgoznak, az ember a saját síavát sem érti és sokkal in­kább egy lőtéren, mint irodában érzi magát. Ha valaki keresi, a Békéscsa­bai Baromfikeltető Vállalatnál találja meg a gépkönyvelési cso­portot. Az íróasztalokkal, iroda­gépekkel, dossziékkal telezsúfolt szobában öten dolgoznak. Négy könyvelő és a csoportvezető, Kiss Pál Ám minden vágyuk az, hogy elkerüljenek innen. Korántsem azért, mintha tér- j hére lennének az „anyavállalat-1 nak”.. De ha új he’vre költöz-1 hetnének és úi gazdát (a Pénz­ügyminisztérium Szervezési és Ügyvi tel gépesítési Intézete) kap­nának, önállóbban és az adat­feldolgozó-információs tevé­kenység megyei feladataitól na­gyobb részt vállalva tudnának dolgozni. (Információ-éhség.) A terme­lés és a gazdálkodás korszerű- södésével párhuzamosan növek­szik az igény a pontos — és ahogy a szakemberek mondják — naprakész információk iránt Adott közösségen belül növek- , szik az adminisztrációs munka,' s az adminisztratív dolgozók aránya. Viszont a - személyzet végtelenségig nem növelhető. A döntések meghozatalához azonban egyre több adatra, sta- j tisztikai kimutatásra van szük­ség. A könyvelők — a hagyo­mányos módon dolgozva — csak az események után kullognak, s nagy valószínűséggel állítha-j tó, hogy ha közben nem törté- i nik valami, akkor az időkülönb­ség a mindenkori adatok szük­ségessége és rendelkezésre bo­csátása között csak nőni fog. Mi történhet? Minek kellene történnie? (Valami van) Az admim'sztrá- ' ciós munka meggyorsításának — és az adatok megbízhatóságá­nak — fokozására egyetlen mód kínálkozik; a gépesítés. A szám­viteli munka így szinkronba, kerülhet a napi élettel, s elvi­leg bármely pillanatban, az összesített adatok birtokában BaaaaaaaaaaaeaaeaeaaeaaaeaaaaaBsaaeaaaaaa*. tartó. Válaszul a Szociáldemok- ■ rata Párt vezetősége általános • sztrájkra hívta fel a munkáso- : kát: „A képviselőház elnöki: széke megüresedett. Miután a ■ pecérmunkána tisztességes em- j bér nem vállalkozik: Tisza 1st- ! ván gróf ül bele az elnöki szék- ■ be. Ez a bevezetése annak az • erőszaknak, amely az általános j választójogot akarja megfőj ‘a- : ni és a népet örök szegénység- ■ re, örök szolgaságra akarja kár- * hoztatni...” S a májusi hajnalon megin- ■ dúlt a tömeg áradása az Or- ■ szágház felé. A Soroksári úton : Erzsébetfalvárói és Csepelről ■ vonultak a munkások. Eleinte • egyetlen rendőr sem mutatko- j zott, csak amikor a tüntető tő- : meg a Boráros tér közvetlen ; közelébe ért, állta útjukat a • Liliom utcában elhelyezett sza- \ kasznyi rendőr. A rendőrtisz- : tek az út közepéről kémlelték, ■ hogy mikor jönnek a munká- » sok. Amikor a menet már égé- : szén közel jutott, kivezényelték í az útra a rendőröket, akik 2— ■ 3 lépésnyire egymástól helyez- j k ed tek el. Meg akarták állítani : a tömeget, de sikertelenül. A rendőrtisztek — látva, hogy j a nagy tömeggel szemben né- 1 hány rendőr teljesen tehetet- 5 len — kiadták a jelszót: át le- | hét engedni az embereket, de « nem egyszerre, hanem aprán- : ként, kisebb csoportokban. A: munkások negyvenes-ötvenes: csoportokban vonultak át a I rendőrkordonon,\azon túl ismét • gyülekeztek. A rendőrök nem _ sokáig tudtak helytállni, *2 • óriási tömeg elsodorta a kor- ■ dorrt, még csak összeütközésre ■ sem kerülhetett sor. szolgál információval a gazda-' sági vezetés számára. Az adatfeldolgozás gépesítése Magyarországon gyermekcipő- bsn jár. Szűkebb hazánkban, Békés megyében pedig... szóval még nagyon a kezdet kezdetén tart. Az emberek többsége (be­leértve az ügy érdekében tenni tudó vezetőket is) nem ismeri ezt a munkát és nem ismeri fel a gépesítésben reilő lehetőséget. Igaz viszont — és ezért nem teljesen helytálló az előző mon­dat állítása —, hogy valami van, s elmozdult a holtpontról az adatfeldo' gozás korszerűsíté­sének megyei megvalósítása. | (Gyors, pontos, megbízható) A megyei tanács támogatásával | a baromfikeltető vállalat és a vele kapcsolatban álló mező-! gazdasági üzemek adminisztrá-! ciós munkájának megkönnyíté­sére 1967 januárjában alakult meg a gépkönyvelési csoport. I (Ezt megelőzően és ezután is természetesen több nagy válla­lat szervezett hasonló, gépekkel többé-kevésbé jól felszerelt cso­portokat.) Az eltelt időszak be­bizonyította. hogy a csoport te­vékenysége beváltotta a hozzá­fűzött reményeket; gyors, pontos és megbízható adatszolgáltatás­sal járult hozzá a gazdasági döntésekhez. Az évek azonban rámutattak a fejlődés lehetősé­gének korlá*ára is. A baromfi- keltető vállalat — teljesen ért­hető okokból — nem tervezte a saját és a partnerek igényeit kielégítő gépkönyvelési csoport továbbfejlesztését. Viszont — Kiss Pál szerint — az önállósu­lási folyamat már régebben megindult, és ma már elodázha­tatlan szükségességként vetődik fel. Érdeke ez az adminisztráci­ós gondokkal küzdő vállalatok­nak, amelyek majdan partnerré válhatnak', és érdeke a — gépi adatfeldolgozás tekintetében fe­hér foltnak számító — megyé­nek is. A Kiss Pál vezette cso­port. amely a magját képezné az önálló vállalkozásnak, tár­gyalt azokkal a vállalatokkal is, amelyek jelenleg a főváros­ban dolgoztatnak, s ezek közül jónéhány szívesen oldaná meg helyben az adatfeldolgozást (Adat-hank) A terv tehát az, hogy Békéscsabán a Pénzügymi­nisztérium Szervezési és Ügyvi­telgépesítési Intézetének kere­tében önálló központ jönne lét­re. (Hasonlóan a pécsi, rrvskolei, kaposvári és bajai kezdeménye­zéshez. Szegeden, Győrben és Szolnokon most alakulnak meg az adatsz»1 gáltató központok.) Az intézet anyagilag is felelős lenne, s magára vállalja még a szakemberképzés, szervezés fel­adatait is. Mii ven előnyei van­nak egy önálló, megyei-jellegű ad^*,-zr>igá1tató központnak...? Mindenekelőtt mego’dódna a méregdrága gépek folyamatos kihasználása, állandósulna a továbbfejlesztés lehetősébe, és talán az összehangolt adminisz­tráció visszahatna a gazdálkodás­ra is. Természetesen egy megyei adatfeldo1 gozó központ létreho­zása korántsem jelentené a már meglevő, s néhány helyen jói ki­épített vállalati adminisztrációs rendszer visszafejlesztését. (Más kérdés persze, hogy egy-egy üzemnél többnyire alacsony a gépek kihasználtsága.) Tény vi­szont az. hogy teljességében ma még alig felmérhető előnyökkel járna egv ilyen új vállalkozás létrehozása. Nemcsak a gépesí­tésre képtelen kisvállalatok, ha­nem a nagyvállalatok, s nem utolsósorban az adatigénye« társadalmi szervek számára is. I (Hagpy-end) Az elmúlt év októberétől a gépi adatfeldolgo­zás megyei központjának létre­Fogadóira a megyei tanácsnál Soron következő fogadóóráját Nagy János vb-elnökhelyettes március 6-án, szombaton 9—12 óráig tartja, hivatali helyiségé­hozására a közeli siker remé­nyével kecsegtető tárgyalások kezdődtek. A Szervezési és Ügyvitelgépe­sítési Intézet minden tennivalót magára vállalt: kivéve egyet. Helyiséget a tanácstól kért. A csoportvezető K'ss Pál végigki­lincselte a hivatalokat, s hála a nem egy helyen „gyanúsnak” minősített lelkesedésének, csak­nem minden intézmény, szerv vezetője tud a központ létreho­zásának tervéről. Egy tizenegy- néhány nappal ezelőtti tárgya­lás eredményeként pedig hatá­rozat született, hogy a központ­nak helyet adó épü’et költségeit a megyei tanács fedezi. Most már tehát a dolgok könnyebb része van hátra, s így — akarva, akaratlanul — happy-enddei zárul ez az írás. Hamarosan kattogha'nak, szá­molhatnak a gépek. Egy, kettő, három... Bracké István Ősi kifejezési forma a panto­mim. Az a művészet, amelyben az előadó némán, arcjátékkal, szemmel, mozdulatokkal, az uj- jai rezzenésével fejezi ki gon­dolatait, mondanivalóját. A pan­tomim sokezer éves történeté­ben különösen fontos szerepe van a legutóbbi néhány évtized­nek. Ez idő alatt frissebb, ma­ibb, gondolatgazdagabb lett. Ez­zel együtt, ennek következtében — népszerűbbé is vált. Azok a csabaiak, akik néhány eszten­dővel ezelőtt látták az első nem­zetközi bábfesztivál előad'salt, egy fiatal pécsi művész párper­ces produkcióiból személyes él­ménnyel is rendelkezhetnek. Az Ifjúsági és Üttörőházban most Karsai János pantomim­művész egész estét betöltő műso­rára készülnek. Kársairól az If­júsági Magazin februári számá­ban olvashattunk képes riportot, Ö maga március 5-én este 7 órakor mutatkozik be a megye- székhely közönségének. íj történj a tanácsokról . ‘ és központi irányi ás @ Elvileg kimondja a törvény,! hogy a tanács, mint népképvise­leti-önkormányzati szerv irányi. | tásának legfőbb eszköze a jog-1 szabály. Legfelső irányító: az országgyűlés, amely „meghatá- j rozza a tanácsok fő feladatait, szervezetük és működésük alap­vető szabályait és anyagi eszkö­zeit; ellenőrzi a törvények vég­rehajtását”. Az országgyűlés két ülésszaka között a Népköztársaság Elnöki Tanácsa gyakorolja az alkotmá. nyos felügyeletet a tanácsok fe­lett. Az Elnöki Tanács azonkí­vül, hogy kiírja a tanácstagok választását, gondoskodik a ta­nácsok önkormányzati jogainak védelméről is és feloszlathatja azt a tanácsot, amelynek mű­ködése az alkotmányba ütközik vagy amely súlyosan veszélyez­teti a nép érdekeit. A Minisz­tertanács pedig ellátja a taná­csok tevékenysége törvényessé­gének felügyeletét. Ugyancsak a Minisztertanács feladata az ál­talános elvi irányítás is. Mostanáig, az új tanácstörvény életbe lépéséig a tanácsok egy- | másnak alá-, il’etve fölérendel­ten működtek. A községi tanács a járásinak, az pedig a megyei­nek volt alárendelve. Ez most megszűnik. A megyei tanács végrehajtó bzot+sága azonban törvényességi felügyeletet gva- korol a helyi tanácsok működé­se felett, megsemmisíti azok jog­szabálysértő rendeletéit vagy határozatait. Ugyanígy a Mi­nisztertanács is megsemmisíti a főváros; vagy a megyei tanács olyan rendeletét vagy határoza. tát. amely valamilven jogsza­bályt vagy társadalmi érdeket sért. Az eset'eges törvénvsértő tanácsrendelet vagy határozat megsemmisítse esetén a hely­telen renHo'kezést kiadott ta­nács feladata, hogy új tanács­rendeletet alkosson, a jov«ra>vi- lyoknak és a társadalom érde­keinek mégfelelőt. Közvetlenül irányítja a Mi­tt'sztertanács a megyei és a fő­városi tanács végrehajtó bízott, ságát — a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának közreműkö- ' désével. Ezeknek a magas szin­tű tanácsoknak elnökei és el­nökhelyettesei megválasztását, illetve visszahívását js a Minisz­tertanács hagyja jóvá, a fővá­rosi. megyei vb-titkár szemé­lyére oedig — tekintettel a tit­kár megnövekedett feladatai, hatásköre miatt — a Miniszter- tanács jelöl. Ez utóbbi ugyanis — mint ismeretes — nem vá­lasztott. hanem kinevezett tiszt, ség, a végrehajtó bizottság tit­kárának nem kell feltétlenül ta­nácstagnak lennie, s megbízását a tanácstól meghatározatlan időre kapja. csupán a jogszabályok irányít­ják, a legfelső államhatalmi és államigazgatási szervek pedig törvényességi felügyeletet gya­korolnak fölöttük. A végrehatjó bizottságoknál megmarad az alá-fölérendeltség. A miniszterek, országos ha­táskörű szervek vezetői is segí­tik és figyelemmel kísérik ata nácsok tevékenységéi Az irá­nyításuk alatt álló szakigazga­tási ág területén kiadott rendek kezéseik és utasításaik végrehaj. fásáért ugyancsak a vb-k fele« lősek. Természetes, hogy a jogszabá. lyok — a törvények, törvény- erejű rendeletek, miniszterta­nácsi és miniszteri rendeletek, határozatok — az egész országra érvényesek. Ezek végrehajtása a mindennapi munka során a szakigazgatási szervek feladata, tehát a miniszter vagy az orszá. gos hatáskörű szerv vezetője a megyei végrehajtó bizottságokon keresztül ezek feladatait is meg­határozza. Változatlan a minisz. terek hatósági jogköre is, ame­lyet az államigazgatási eljárás általános szabályairól, illetve a szabálysértésekről szóló törvény ír elő. Jó előre számoltak a törvény- javaslat kidolgozói azzal a le­hetőséggel is. hogy a megyei ta. nács végrehajtó bizottsága és valamelyik miniszter vagy or­szágos szerv vezetője között vita támadhat. Ilyen esetekben a Mi­nisztertanácsé a döntés joga. Egyértelműen azt szolgálja te. hát az új tanácstörvény, hogy tovább szilárduljon a központi irányítás az országos vagy ál­talános érvényű kérdésekben, egységesen valósuljanak meg a népképviselet legmagasabb ve­zető testületéinek határozatai — s ugyanakkor minél szélesebb területen érvényesül jön a helyi tanácsok önállósága a saját terű. létükét érintő kérdésekben. Ab­ban például — hogy csak a leg­utóbbi időben született, általá­nos érvényű rendelkezést említ­sük — aligha lehet különbség az ország különböző vidékei kö. zött. hogy hogyan, milyen elvek szerint rendezzék a lakásbérle­tek és bérek ügyét. Ez országos rendelkezés, amelynek végrehaj. tása a helyi tanácsok szak'gaz- gatási apparátusára vár. De az már kizárólag a helyi tanács ügve. hogy — például — a ren­delkezésére ártó pénzből m'lven intézmény épüljön a köz**»hen, városban vagv melvik utca kap­jon közvilágítást, új burkolatot stb. önállóság és központi irányí­tás — nem kettősség, csupán egy dolog két oldala. A szocialista demokrácia két, egyenrangú kö­vetelménye. (.Folytatjuk) • ben: Felsőkörös sor. Irodaházi lyisämgpii lödre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom