Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-20 / 67. szám
fl Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytaié» ar 1. oldalrőt} —1969 években volt számottevő (évi 3—4 százalék), ami 1967- ben jórészt « nagymértékű termelésnövekedés, 1968—1969 években pedig főleg a munkaidő-csökkentés hatására következett be, A teljesített munkásórák száma 1968 óta csökkent, ill. stagnált és 1970-ben alig 2 százalékkal haladta meg az öt évvel azelőttit. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés az első két évi növekedés után 1068-ban és 1969-ben lényegében változatlan maradt, 1970-ben ismét emelkedett. Az ötévi növekedés 20 százalék volt a tervben előirányzott 24—27 százalékkal szemben. A termelés növekedésének kisebb része (61 százaléka) származott az egy főre jutó termelés emelkedéséből, mint amekkorával a terv kidolgozásakor számoltak. — Az egy teljesített órára jutó tér. melés 1968-ban és 1969-ben is az előző évekhez hasonlóan emelkedett, öt év alatt a termelésnövekedés 95 százaléka származott az egy órára jutó termelés emelkedéséből. A termelés- és a termelékenységnövekedés részben abból származott, hogy a III. ötéves tervidőszakban az ipari beruházás 43 százalékkal nagyobb volt, mint az előző öt évben. A beruházásokon belül különösen kiemelkedett néhány nagy, központilag elhatározott fejlesztési program. A beruházásoknak, különösen a központilag elhatározott fejlesztési programoknak is szerepük volt abban, hogy a III. ötéves terv időszakában folytatódott az ipari struktúra korszerűsítése. A terv célkitűzései-; nek megfelelően a vegyipar, a j villamos-energiaipar és a gép» ipar az átlagosnál gyorsabban fejlődött, arányuk a termelésben ! emelkedett Csökkent az iparon belül a bányászat, elsősorban a szénbányászat, az építőanyag-; ipar és a könnyűipar súlya, míg a kohászaté gyakorlatilag nem változott A szénbányászat arányának csökkenése hozzájárult az energiastruktúra javulásához, az építőanyagipar mérsékelt fejlődése azonban nem volt összhangban a népgazdaság növekvő szükségleteivel 1966—1970. években jelentősen változott az energiatermelés és felhasználás szerkezete. A szén- termelés öt év alatt — a gaz-, daságtalanul működő üzemek le- ! állítása folytán — 11 százalék-! kai csökkent, a szénhidrogének termelése és behozatala a terv-, időszak folyamán lényegesen fokozódott A földgáztermelés több mint háromszorosára emelkedett Mindezek folytán a szén- hidrogének 1970-ben az energia- hordozók termelésének 35 száza- | lékát, felhasználásuknak 44 százalékát adták. (A terv a felhasz- J náláson belül legalább 38 százalékos arány elérését írta elő). A villamosenergia-kapacitás lényegében a tervezett mértékben, 930 mw-tal bővült az Import fokozása érdekében megépült a 400 kilovoltos távvezeték. 1970-ben 14,5 milliárd kwó villamosenergiát termeltünk, 30 százalékkal többet mint 1965- oen. Ennél nagyobb arányban nőtt a villamosenergia import 1965-ben a felhasználás 13 százaléka 1970-ben 21 százaléka származott importból. A kohászaton belül emelkedett az alumíniumkohászat súlya. Az alumíniumipar komplex fejlesztésére mintegy 8 milliárd Ft-ot fordítottunk. A bauxitvagyon gazdaságos kihasználásához nagyban hozzájárult a Szovjetunióval és Lengyelországgal létesített nemzetközi együttműködés. A bauxittermelés az 1965. évi 1,5 millió tonnáról 1970-ben 2,0 millió tonnára, a timföldé 267 000 tonnáról 441000 tonnára emelkedett. Alumínium-félgyártmányokból 1965-ben 50 000 ton9 békés UU. MÁKC1US 29. nát, 1970-ben nyolcvannégyezer tonnát termeltünk. A vaskohászat elsősorban a megfelelő termelőberendezések korszerűsítésére, intenzívebb kihasználására, valamint a termelés ösz- szetételének javítására, például a finomkohászati termékek arányának növelésére törekedett. A nyersacél-termelés öt év alatt 3 százalékkal, 3,1 millió tonnára nőtt. A vegyipar ötéves beruházásai meghaladták a 20 milliárd forintot Elsősorban a kőolajkitermelő és feldolgozóipari, a műtrágya termelő és a gyógyszer- ipari beruházások voltak jelentősek. A nitrogénműtrágya-gyártás a tervidőszakban átállt a korszerű és gazdaságos földgázbázisra. 1970-ben 1,7 millió tonna nitrogén műtrágyát termeltünk (hatóanyagban 517 000 tonnát), az 1965. évinek 2,4- szeresét. A felhasználás több mint 80 százaléka 1970-ben hazai termelésből származott A műanyagtermelés öt év alatt megkétszereződött, de a tervezett mennyiséget nem érte el. A műanyagszükséglet nagyobb hányadát behozatalból fedeztük. A műszálgyártás öt év alatt más- félszeresre, ezen belül a szinté- tikus alapú szálaké két és félszeresre emelkedett A gyógyszeripar termelése őt év alatt 78 százalékkal, az értékesítés kb. felét kitevő export kétszeresére emelkedett Az utóbbi években a kivitelen belül nőtt a tőkés export aránya. Az építőanyagipar termelése öt év alatt 24—26 százalékkal emelkedett A gyorsabb fejlődést kapacitás, és munkaerő- hiány, a beruházások elhúzódása, egyes ágazatokban gyakori üzemzavarok stb. gátolták. Az építőanyagiparon beiül a kimondattan építési anyagokat termelő ágazatok termelése mérsékelten, a fogyasztási cikkeket is gyártó iparágaké — a finom-kerámia iparé és az üveg. iparé — jelentősebben emelkedett. 1970-ben 2,8 millió tonna cementet termeltünk, 16 százalékkal többet, mint 1965-ben. és 1,2 millió tonna cementet importáltunk, ami a felhasználás majdnem egyharmadát tette ki. Az építőanyagipar viszonylag mérsékelt fejlődése és az építke. zések nagyarányú növekedése folytán az építőanyagellátás a jelentős import ellenére sem volt zavartalan. A gépipar termelése 1966— 1970. években 46 százalékkal emelkedett Leggyorsabban és legegyenletesebben a híradás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeripar fejlődött A tervidőszak végén a híradás- és vákuumtechnikai ipar, valamint a t műszeripar termelésének több, mint felét olyan termékek tették ki amelyeknek a gyártását a III. ötéves terv folyamán kezdték meg. A híradástechnikai iparban nőtt a szerepük az exportcélra készülő nehézhíradástechnikai termékeknek, a fogyasztási cikkek közül a magnetofonoknak, egyes tv-készülé- keknek stb. A műszeriparban főleg az ügyvitel- és Irányítástechnikai berendezések gyártása emelkedett, és arányuk elérte az ágazat termelésének egyötöd részét, A közlekedési eszközök gyártása 1970-ben gyorsult meg nagymértékben. Az ágazat termelésének szerkezeti átalakulására elsősorban a közúti járműprogram kibontakozása hatott. A program keretében az autóbusz-termelés az 1965. évi 2688 darabról 1970-ben 5979 darabra emelkedett. A termelés nagy része — 1970-ben 4745 darab — exportra került. Külföldi licenc alapján megkezdődött a nagy szériájú autómotor, és futómű- gyártás is. A mezőgazdasági gépgyártás az utóbbi években csökkentette a traktorok és növelte a munkagépek gyártását. — Az építőipar szükségleteinek megfelelően emelkedett a fém épüleitsaér» kezetek és az lpax^ fémszerkezetek termelése. — A gépek és gépi berendezések gyártása az 1966—1968. évi gyors fejlődés után 1969—1970. években stagnált. A KÖNNYŰIPAR termelésének 26 százalékos növekedésén belül a papíripar termelésének gyors fejlődése ellenére a papír, ellátásban a tervidőszak folyamán emelkedett az import szerepe. A papírtermelés 1970-ben megközelítette a 260 000 tonnát, az 1965. évinek majdnem másfél., szeresét, a tervezett 290—300 ezer tonnát azonban nem érte elA ruházati ágazatok termelésében az utóbbi években előtérbe került a korszerűbb, modernebb cikkek gyártása, a szintetikus anyagok és a fejlettebb technológiai eljárások fokozottabb alkalmazása. A tervidőszak első három évében az ipari értékesítés kevésbé nőtt, mint a termelés, a készlet- felhalmozás fokozódott. 1969-ben és 1970-ben a termelés jobban alkalmazkodott a kereslethez, az értékesítés növekedése mégha. ladta a termelését, a készletfelhalmozás mérséklődött. 1968. január 1-vel megváltozott a termelőd árrendszer. 1969ben a termékek egyharmadának az ára rögzített, ill. maximált volt. kétharmada szabad-mozgó- áras kategóriába tartozott. Az 1988. január 1-4 árrendezés nyomán az ipari termelői árak majdnem 6 százalékkal, ezt követően 1969-ben & 1970-ben évi 2—2 százalékkal emelkedtek, így az 1970. évi árszínvonal mintegy 10 százalékkal volt magasabb az 1967. évinél. ÉPÍTŐIPAR A m. ötéves terv időszakában az építőipari termelés a 24—28 százalékos növekedési előirányzatot jóval meghaladó mértékben, 62 százalékkal emelkedett. A növekedés nagyobb volt, mint az előző ötéves időszakok bármelyikében. Az állami építőipari vállalatok termelése 45 százalékkal, az építőipari szövetkezeteké 61 százalékkal, a nem építőipari szervezetek építőiperi tevékenysége pedig több. mint kétszeresre emelkedett. Mezőgazdaság — Élelmiszeripar — Erdőgazdálkodás A mezőgazdaság bruttó termelése 1966—1970. években kb. 16 százalékkal volt nagyobb, mint az előző ötéves időszakban. (A terv 13—15 százalékos emelkedést Irt elő.) Az összes terme, lésen belül a növénytermelés 17 százalékkal, az állattenyésztés 14 százalékkal nőtt. A termelés növekedése a mezőgazdasági keresők számának a korábbi éveknél mérsékeltebb csökkenése mellett ment végbe és teljes egészében a termelékenység emelkedéséből adódott, A termelékenység emelkedését elősegítette a gépesítés, az öntözés, a műtrágyák és a növényvédő szerek felhasználásának fokozódása. öt év alatt a mezőgazdasági üzemek 30 300 traktort, 7000 gabonakombájnt, 5700 traktoros sorvetőgépet. 14 800 traktorekét, 4300 silókombájnt vásároltak, az öntöző berendezésekkel ellátott területet 370 000 hektárról 460 000 . hektárra növelték, 450 000 szarvasmarha és 810 000 * sertés számára új férőhelyeket létesítettek, a magtárak befogadóképességét 400 000 tonnával bővítették. A jelentős beruházás ellenére a traktorbeszerzés és a talajjavítás elmaradt a tervezet. tőL A mfltrágvafelhasználás a terv előirányzatának megfelelően emelkedett és az 1966—1970. években kétszer annyi volt, mint az előző öt évben. Egy hektár területre (szántó, kert, szőlő, gyümölcsös) hatóanyagban 1965- ben 63 kg, 1970-ben 146 kg műtrágya Jutott. A mezőgazdasági termelés szerkezete a gazdaságpolitikai intézkedések hatására a népgazdasági igényeknek megfelelően változott. A kenyérgabona-termés. a tervidőszakot megelőző évektől eltérően, minden évben fedezte a szükségletet. A korábbi nagyarányú telepítések termőre fordulásának eredményeként a növénytermelésen belül emelkedett a gyümölcs, és a szőlőtermelés aránya Bár az állatállomány időszakonként csökkent, a hústermelés évről évre emelkedett A mezőgazda- sági üzemek termelésének szerkezetét módosította az ün. kiegészítő tevékenység gyors ütemű elterjedése és növekedése Is. A mezőgazdasági terület, azon belül a szántóterület is, valami, vél kisebb volt, mint az előző ötéves időszakban. A vetésterületen belül nőtt a kenyérgabona, a zöldség, egyes szálastakar- mány-növények aránya, a kukoricáé alig változott, több növényé viszont (köztük az árpáé, cukorrépáé, a burgonyáé) csökkent. A termésátlagok emelkedtek és a tervben számítottnál is magasabbak voltak. A FONTOSABB NÖVÉNYEK TERMÉSMENNYISÉGE ÉS TERMÉSÁTLAGA évi átlagos termésmennyiség, millió tonna termésátlag, q/hektár 1961—1965 1966—1970 1961—1965 1966—1970 Búza 8,8 Árpa 1,0 Kukorica 3,3 Cukorrépa .3,1 Burgonya 1,7 Az állattenyésztés termelésének növekedése nagyrészt az állomány minőségi változásaiból adódott. A mezőgazdaság átszervezése óta fokozódott az új fajták tenyésztése, nőtt a hústermelő állatok aránya, csökkent a tenyésztéshez, hizlaláshoz szükséges idő. a termelés intenzívebbé vált A hozamok az állattenyésztés minden ágában emelkedtek. A vágómarhaitermelés. az elmúlt öt év átlagában évi 300 000 tonna volt, 20 százalékkal több, minit a II. ötéves tervidőszakban. A vágósertés termelés az előző öt évhez képest 6 százalékkal nőtt és éves átlagban 8,0 18,6 24,3 0,8 18,7 21,2 4,0 26,1 32,3 3,2 246,4 325,2 L7 79,1 104,5 690 000 tonnát tett ki. Átvágóbaromfi-termelés kb. 28 százalékkal. a tojástermelés 34 százalékkal, a tejtermelés 5 százalékkal volt több, mint az előző öt évben. A tehenenként! tejhozam 12 százalékkal emelkedett. Az ötéves terv a hozamok emelése mellett elsősorban a szarvasmarha, és juhállomány növelését tartotta szükségesnek. A szarvasmarhaállomány 1970. decemberében 1,9 millió darab volt, kb, akkora, mint 1965. év végén. A sertésállomány a tervidőszak végén 7,3 millió darab volt, 11 százalékkal nagyobb az öt évvel korábbinál. A juhállomány öt év alatt kismértékben csökkent, a baromfláUo-j mány jelentősen emelkedett, A mezőgazdasági termékek áruforgalma a termelést meghaladóan, öt év alatt 25 százalékkal nőtt Az arányok javítása céljából a tervidőszakban többször emelték a mezőgazdasági termékek termelői árát és árszínvonaluk 1970-ben 33 százalékkal haladta meg az 1965. évit A tervidőszak alatt az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek gazdálkodása önállóbb lett A termelői árak emelése lehetővé tették, hogy a beruházások nagyobb részét fedezzék vállalati eszközökből és növelte a vállalati jövedelmet te. Az adó- és a pénzügyi rendszer az eltérő adottságokból származó különbségeket részben kiegyenlítette, a kedvezőtlen természeti adottságú gazdaságok azonban a jelenlegi árszínvonal mellett sem voltak jövedelmezőek. Az élelmiszeripar 1970. évi termelése 24 százalékkal meghaladta az 1965. évit A fogyasztói igényeknek megfelelően a hagyományos ágazatok — malomipar, sütő- és tésztaipar — termelése csak kismértékben emelkedett 1970-ben a húsipar termelése 23 százalékkal a baromfi- és tojásíeldogozó-iparé 80 százalékkal, a tartósítóiparé 68 százalékkal haladta meg az 1965. évit A növekvő belföldi szükséglet mellett a tartósítóipari termékek iránt külföldön te nagy volt a kereslet 1966—1970-ben az előző öt évhez képest 15 százalékkal nőtt a fakitermelés és kedvezően alakult a kitermelt fa választéka. A keménylombos fafajokat nagyobb arányban használtuk fel farost- és í or gácslem ez gyártás céljaira. Megszűnt c tűzifa behozatala és nőtt a paptrfa-ex- port SZÁLLÍTÁS—HÍRKÖZLÉS A közlekedési vállalatok áruszállítása (áru tonnakilométer alapján) 1970-ben 25 százalékkal volt nagyobb mint 1965-bea, a nem közlekedési vállalatoké pedig több mint kétszeresre emelkedett Az elmúlt öt évben a szállításban tovább nőtt a gépkocsi közlekedés szerepe. 1970- ben a vasút áruszállítási teljesítménye 15 százalékkal a tehergépkocsi közlekedési vállalatoké 67 százalékkal múlta felül az 1965. évit A MÁV kevesebb, a HÉV több utast szállított, mint 1965-ben, a városi villamosokat* utazók száma számottevően nem változott A távolsági és a helyi közlekedést lebonyolító autóbuszokon 1970-ben 27, ill. 30 százalékkal többen utaztak, mint öt évvel azelőtt KÜLKERESKEDELEM, IDEGENFORGALOM A külkereskedelem szerepe a népgazdaságban az elmúlt öt évben tovább nőtt 1970-ben 134 országgal volt kereskedelmi kapcsolatunk. Legjelentősebb külkereskedelmi partnerünk változatlanul a Szovjetunió és a többi szocialista ország. Ezekkel az országokkal az áruforgalomnak majdnem kétharmadát a nem szocialista országokkal 35 százalékát bonyolítottuk le. A terv a külkereskedelmi tevékenység javítása érdekében előírta az exportképes áruk termelésének növelését a devizahozamnak, valamint az árukivitel gazdaságosságának fokozását A gazdaságirányítás új rendszerében több, mint 60 termelő és kereskedelmi vállalat kapott felhatalmazást önálló külkereskedelmi tevékenység folytatására. Változott a termelő, a forgalmazó, valamint a külkereskedelmi vállalatok kapcsolata, a vállalatok jobban alkalmazkodtak a nemzetközi piac igé(Folytatát a 3. oldalon)
