Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-20 / 67. szám
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás a 2. oldalról!) nyeihez, változtattak termékösz- szetételükön. A fogyasztási cikkel? Importján belül a személygépkocsi, a rádió és a háztartási villamosgépek aránya csaknem kétszer®-1 sére emelkedett. A ruházati cikkek importja bővítette a bel-: földi árualapot, és hatással volt a hazai termelés minőségére és J választékára is. Az élelmiszer- i importon belül nőtt a déllgyfl-' mölcs, a nyerskávé és a kakaó-; bab aránya. Az import jelentősen gazdagította egyes élelmi-' szerek és élvezeti cikkek válasz- tékát is. Népesség, foglalkoztatottság, életszínvonal Az 1970. év végén az ország népessége 10 347 000 fő volt, 187 000-rel több mint 19651 év végén. Az 1000 lakosra jutó ter_ mészetes szaporodás az előző öt évben 3, az utolsó öt évben 3,7 volt. 1966—1970 években csaknem 750 000 gyermek született, 12 százalékkal több, mint az előző öt évben. Az 1000 lakosra jutó él vészül etés öt év átlagában 14,6 volt. az 1961—1965 évi .13,2 százalékkal szemben. A születések számának növekedésében szerepük volt az anyák helyzetét javító kormányintézkedéseknek. 1906-ban 4 hónapról 5 hónapra növelték a dolgozó nők szülési szabadságát, 1967-ben bevezették a gyermekgondozási segélyt. Hozzájárult a születésszám növekedéséhez a szülőképes korú nők számának emelkedése is. 1966—1970. években 563 000-en haltak meg, 10 százalékkal többen .mint az előző öt évben. Ezer lakosra éves átlagban 11 halálozás jutott (az előző ötéves időszakban 10,2). A halálozási arány emelkedését a népesség öregedése Idézte elő: 1965 végén a népesség 16 százaléka, 1970 végén 17 százaléka volt 60 éves és idősebb. A csecsemőhalandóság csökkent: 1906—1970 átlagában 1000 élve szülöttre 36 egy éven aluli meghalt Jutott, 15 czázalékkal kevesebb. mint 196t—1965-ben. 1966—1970 években állandó lakóhelyüket 11 százalékkal kevesebben változtatták meg. mint az előző öt évben. 3 százalékkal csökkent az Ideiglenes jelleggel lakóihelyet változtatók száma is. A ITI. ötéves terv időszakában 13 községet nyilvánítottak várossá. Jelenleg 76 város van az országban. 1970-ben n népesség 45 százaléka, 4 700 000 ember élt városokban, 300 000-rel több, mint öt évvel korábban. Az aktív keresők száma a in. ötéves tervidőszakban több mint 300 000 fővel. 7 százalékkal nőtt és 1970 végén meghaladta az 5 milliót. A foglalkoz-, tatottság növekedése nagyobb ■ volt, mint az előző öt évben és nagyobb, mint a tervezeti A tervidőszak kezdetén a népesség 46 százaléka volt aktív kereső, a végén pedig csaknem 49 százaléka. A kereső férfiak száma öt év alatt lényegében nem változott, a növekedés teljes egészében a nők fokozódó munkavállalásából adódott. 1970-ben az aktív keresők kb. 60 százaléka volt férfi és kb. 40 százaléka nő. A III. ötéves tervidőszakban az aktív keresők száma a mezőgazdaságban valamelyest csökkent, a többi népgazdasági ágban emelkedett. Az aktív keresők túlnyomó része, több, mint 96 százaléka a szocialista szektorban dolgozott. Ez az arány öt év alatt lényegében nem változott. A szellemi munkakörben dolgozók aránya 1970-ben az öt évvel azelőtti 22 százalékról 26 százalékra emelkedett. A ITI. ötéves terv Időszakában nőtt a munkaerő-kereslet. Szerepe volt ebben többek között a munkaidő-csökkentésnek, az összgazdasági szabályozóknak és a munkahely-változtatásoknak. A munkaerőszükséglet kielégítése érdekében a gazdálkodó szervek egvre nagyobb mértékben alkalmaztak nem telies munkaidőben dolgozókat, főleg nyugdíjasokat. Időnként és helyenként emelkedett a túlórák száma is. Az ún. inaktív keresők (nyugdíjasok. járadékosok, gyermek- gondozási segélyben részesülök stb.) aránya a népesség 9 százalékáról csaknem 15 százalékára emelkedett, az eltartottaké 45 százalékról 37 százalékra csökkent. A lakosság egy főre jutó ösz- szes reáliövedelme öt év alatt 34 százalékka] nőtt, a III. ötéven tervben előirányzott 14— 16 százalékkal szemben, A reál- jövedelem évenkénti emelkedése az előző ötéves időszaktól eltérően viszonylag egyenletes volt. A LAKOSSÁG EGY FŐRE .TOTO ÖSSZES REÁLJÖVEDELMÉNEK ALAKÚ VASA A n. ötéves terv A ül. ötéves terv időszakában előző év — 100 időszakában 1961 101 1966 105 1962 104 1967 106 1963 106 1968 106 1964 106 1969 106 1965 101 1970 107 1965 év 1970 év 1960 év százalékában 118 1965 százalékában 134 A reáljövedelem-emelkedés döntő mértékben a pénzjövedelem növekedéséből adódott. Az egy lakosra jutó nominális pénzbevétel öt év alatt 47 százalékkal emelkedett. Mivel fogyasztói árak is emelkedtek, az egy lakosra jutó pénzjövedelem reálértéke 1970-ben 42 százalékkal haladta meg az 1965 évit. A reáljövedelem másik nagy tétele, a saját termelésből származó fogyasztás öt év alatt alig változott. A III. ötéves tervidőszakban a munkások és alkalmazottak egy főre jutó összes reáliövedel. me éves átlagban majdnem 6 százalékkal, a parasztságé több, mint 7 százalékkal emelkedett és az 1970 évi színvonal a munkás és alkalmazott népességnél •31 százalékkal, a parasztságnál 41 százalékkal volt magasabb, mint 1965-ben. Az eltérő fejlődés következtében a tervidőszak végére a fizikai dolgozók két alapvető csoportjának, a munkásoknak és a parasztoknak a jövedelmi színvonala országos átlagban kiegyenlítődött. A munkás-alkalmazotti népességnél a reáljövedelem-növekedés legfontosabb forrása a reálbér változása volt. Az állami szektorban a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkások és alkalmazottak havi nominális átlagbére öt év alatt 428 forinttal, 25 százalékkal emelkedett. A MUNKÁSOK ES ALKALMAZOTTAK HAVI ÁTLAGBÉRE AZ Állami szektorban (FT) 1965 1970 1970 év milliárd forint volt. 1965 év százalékában A társadalmi juttatások gyors Állami szektor összesen ezen belül: 1715 2143 125 növekedése is hozzájárult ahhoz, hogy az ötéves terv időszakáIpar 1767 2127 120 ban az alacsony jövedelmű réÉpítőipar 1839 2341 127 tegek színvonala közelebb került Mező-, erdő- s vízgazdálkodás 1576 2127 135 az átlagoshoz és számottevően Közlekedés és hírközlés 1743 2241 129 csökkent a legalacsonyabb jöveKereskedelem 1572 1970 125 delmi kategóriákba .tartozók Nem anyagi ágazatok 1547 2122 137 száma. 1965-ben a lakosság 18 A jövedelmeken belül az utóbbi években, különösen 1969- ben, nőtt a részesedési alapból kifizetett nyereségrészesedés szerepe 1970-ben az Ilyen címen rendelkezésre álló összegnek az előző évinél nagyobb résziét, mint bért folyósították. Az átlagbérek, valamint az egyéb bérjellegű kifizetések növekedését a fogyasztói árak emelkedése mérsékelte, öt év alatt az egy keresőre jutó reálbér 18 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági munkából származó pénzbevétel öt év alatt jelentősen emelkedett. Ez egyrészt a termékértékesítés fokozódásából és az értékesítési árak emelkedéséből, másrészt a tsz-alkalmazottak számának növekedéséből s a részükre kifizetett bérek emelkedéséből adódott. A tsz-tagok a közös gazdaságban végzfett munkáért is több pénzt kaptáik, mint korábban és javadalmazásukban változást jelentett, hogy 1968-tól kezdve egyre több szövetkezet a végzett munka ellenértékének nagy részét rendszeresen havonta előlegfolyósítás formájában fizette ki a tagságnaík. A parasztság jövedelmének még ma is csaknem egvharmadát ki tevő saját termelésből származó fogyasztása a tervidőszakban lényegében nem változott A lakosság reáljövedelmének alakulását a munkából származó jövedelem mellett befolyásolják a pénzbeli és természetbeni társadalmi juttatások is. Az elmúlt öt év alatt a természetbeni társadalmi juttatások (ingyenes egészségügyi, oktatási, bölcsőuei ellátás stb.) egy főre jutó reálértéke kb. 25 százalékkal, a pénzbeli juttatásoké mintegy 67 százalékkal emelkedett. A oénz- beli társadalmi juttatásokon belül a családi pótlók és a gyermekgondozási segély, valamint a nyugdíjak növekedése volt a legszámottevőbb. 1966- ban gyermekenként havi 50 forinttal emelkedett a munkások és alkalmazottak családi pótléka. A termelőszövetkezeti tagoknál bővült a családi pótlékban részesülők köre. és a jogosultság feltételei azonosak lettek az alkalmazásban állókéval. A családi pótlékban részesülő családok száma öt év alatt 600 000-ről 700 000-re, a kifizetett összes családi pótlóit az 1965 évi 1.6 milliárd forintról 1970-ben 2,8 milliárd forintra emelkedett. 1967- ben vezették be a gyermekgondozási seréivt, amely lehetővé teszi a munkaviszonyban álló amváknak, hogv 3 éves korig maguk gondozzák gyermeküket. 1970 végén 167 000 nő részesült gyermekgondozási segélyben, és az év folvamán e rímen 1,2 milliárd forintot fizettek ki. Az elmúlt öt év alatt többször emelték a nyugdíjakat, elsősorban az alacsony nyugdíjakat. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokra vonatkozóan új nyugdíjrendszer lépett életbe, amely jelentősen közeledett az alkalmazásiban állókéhoz. Az egy nyugdíjasra jutó összeg havi átlaga 577 forintról 757 forintra emelkedett. 1970 végén 1 453 000 személy részére fizettek nyugdíjat, vagy járulékot, 300 000-re] többnek, mint öt évvel azelőtt A nyugdíjra folyósított összeg öt év alatt 69 százalékkal nőtt és 1970-ben 13,1 százaléka élt hav! 600 forintnál! kisebb egy főre Jutó jövedelem-1 bői, 1970-ben kb. 5 százaléka. | A tervidőszakon belül részleges fogyasztói ármódosítás először 1966-ban volt Ekkor emel-; kedett a hús- és húskészitmé-| nyék. a vaj, a tejtermékek és aj tüzelő ára, valamint a helyi köz- j lekedés díja Egyidejűleg csők- i kerítették a zsír és szalonna- j félék, valamint bizonyos ruházati termékek (ágynemű, kártolt szövetek, szintetikus harisnyák stb.) árát, Az élelmiszerárak átlagosan 5 százalékkal, a fűtés- világítási kiadások 8 százalékkal emelkedtek, a ruházati cikkek ára 4 százalékkal, az egyéb iparcikkeké I százalékkal csökkent 1968 januárjában olyan árrendszer lépett életbe, amely a fogyasztási cikkek viszonylag széles körénél lehetővé tette a szabadabb ármozgást. Ez az árrendszer a központi árellenőrzés mellett az alapvető fogyasztási cikkek árának hatósági rögzítésével, illetve maximálásával biztosította, hogy az általános árszínvonal ne emelkedjék az éves tervekben számítottnál nagyobb mértékben. A szabadabb árformák viszont lehetővé tették a kereslet és kínálat fokozottabb érvényesülését és ezzel elősegítették, hogy a termelés jobban igazodjék az igényekhez. Az 1968. január 1-i fogyasztói árváltozások összességükben valamelyest csökkentették az árszínvonalat 1968. január 1-e után a folyamatosan vásárolt, egész évben fogyasztott élelmiszerek és élvezeti cikkek (kenyér és liszt, hús és húskészítmények, tej és tejtermékek, vaj, cukor, üdítő és szeszes italok, konzervek stb.) árszínvonala gyakorlatilag nem változott Az idénycikkek — el" sősorban a zöldség- és gyümölcsfélék — bolti és piaci ára folyamatosan emelkedett. A ruházati cikkek és a többi iparcikk árszínvonala — egyes cikkek jelentős áremelkedése folytán — az utóbbi két évben évente 2—3 százalékkal haladta meg az előző évit. A parasztság által fogyasztott termékek és szolgáltatások ára kevésbé emelkedett, mint azoké, amelyeket a munkások és az alkalmazottak vásárolnak. Ez annak a következménye, hogy a parasztság fogyasztásában kisebb azoknak a cikkeknek az aránya, amelyeknél nagyobb áremelkedés volt. A munkások és alkalmazottak fogyasztói árindexe az egész. tervidőszakban kb 5 százalékkal, a parasztságé mintegy 1,5 százalékkal emelkedett. Bizonyos cikkek áremelkedése egyes rétegeik — alacsony jövedelműek, sokgyermekesek, nyugdíjasok — számára az átlagosnál nagyobb megterhelést jelentett. A zöldség és gyümölcs, valamint a burgonya ára az egész tervidőszak alatt elég jelentősen emelkedett. Az áremelkedés kiterjedt néhány olcsóbb iparcikkre is. mint például a gyermek- ruházati termékek. Emellett egyes olcsóbb cikkek kínálata csökkent, vagy időnként hiány volt belőlük. A közszükségleti cikkek importja bővítette az áruválasztékot, de emellett, egyes importtermékek kirívóan magas ármegállapítása folytán esetenként a hazai termékek áremelésére is ösztönzött. Az egy főre jutó fogyasztás 1970-ben 29 százalékkal volt nagyobb. mint 1965-ben. Az élelmiszerek fogyasztása öt év alatt az összes fogyasztásnál mérsékeltebben. mintegy 17 százalékkal nőtt és az összes fogyasztásnak az 1965 évi 38 százalékkal szemben 1970-ben kb. 34 százalékát tette ki. A tervidőszak folyamán fokozatosan bővült az élelmiszerek kínálata: újfajta húskészítmények, tejtermékek kerültek forgalomba, szélesedett a konzervipari termékek, a lisztből készült termékek, a csokoládék és más cikkek választó- ’ ka, nőtt a forgalomba Tiozott déligyümölcsök mennyisége stb. Az árukínálatot mind mennyiségileg, mind minőségileg javította a termelőszövetkezetek közvetlen bolti értékesítésének emelkedése. Az alapvető élelmiszerek iránti keresletet a tervidőszak folyamán — a sertéshús kivételével— maradéktalanul kielégítették. Az utóbbi években, az átmeneti hiányok ellenére, a sertéshúsellátás is jobb volt, mint. korábban. Az élettani! ag értékesebb, fehérjedús élelmiszerek fogyasztásának gyors ütemű emelkedése mellett a sok kalóriát tartalmazó liszt, kenyér- és tésztafélék fogyasztása valamelyest csökkenti Gyors ütemben, évenként átlagosan 7—8 százalékkal emelkedett az élvezeti cikkek — italok, kávé, dohányáruk — fogyasztása. A növekvő igényeket a kereskedelem gazdag választékban elégítette ki. A tervidőszak elején időként jelentkező ellátási hiányok egves cikkekből a termelés és az import növekedése folytán jelentősen enyhültek. Az alkoholmentes italok kínálata és fogyasztása a tervidőszak végén is alacsony volt. A ruházati cikkek vásárlása nagyjából a jövedelmekkel azonos mértékben nőtt, arányuk az összes fogyasztáson belül lényegesen nem változott. Az ötéves terv folyamán ruházati cikkekből az áruellátás színvonala lényegesen javult, amit 1969-ben és 1970-ben az import jelentős fokozása is elősegített. A kínálat általános javulása mellett időnként egyes, főleg olcsó, cikkek hiánya, a nem megfelelő választék és minőség, az ellátás rendszertelensége nehezítették az igények kielégítését. A lakosság fogyasztásán belül leggyorsabban a vegyesiparcák- kek fogyasztása emelkedett. A gyors növekedés mindenekelőtt a nagymértékű tartós fogyasztási cikkek — híradástechnikai cikkek, háztartási gépek stb. —• használatának tömegméretűvé válásából adódott, A hazai termelés és az import fokozása lehetővé tette, hogy a megélénkült keresletet nemcsak menynyi ségi, hanem minőségi szempontból Is a korábbinál magasabb színvonalon elégítsék ka. 1970-ben a háztartások több mint fele rendelkezett mosógéppel és televízióval, közel egy- harmada hűtőszekrénnyel. A személygépkocsi-állománv öt év alatt 1ÓO000 darabról 236 000 darabra emelkedett, A kiskereskedelmi forgalom értéke 1970-ben folyó árakon számítva, 139 milliárd forint volt, az öt évvel ezelőttinél 51 milliárd forinttal több. öt év alatt a növekedés folyó árakon számítva, 59 százalékot, összehasonlítható árakon 53 százalékot tett ki. A kiskereskedelmi üzlethálózat, a foglalkoztatottak száma, a kereskedelem technikai színvonala nem fejlődött olyan mértékben, mint a forgalom. Elmaradt az igények növekedésétől a szolgáltató hálózat fejlesztése és a szolgáltató tevékenység minőségének javulása is. Ennek is szerepe volt abban, hogy a lakosság által vásárolt szolgáltatások viszonylag mérsékelten emelkedtek. A III. ötéves terv időszakában összesen 327 000 lakás épült, 45 000-rel több mint az előző ötéves időszakban és 27 000-rel több, mint amennyit a terv előirányzott A lakosság és a termelés céljaira a közművek 1970-ben 30 százalékkal több vizet szolgál™ tattak, mint 1965-ben. A III. ötéves tervidőszakban a közműves, vízvezetéki vízzel ellátott lakosság aránya 44 százalékról 55 százalékra, a csatornázott területen élő lakosságé 24 százalékról 28 százalékra emelkedett, 1970. év végén 850 községben volt közműves vízellátás az 1966. évi 663-mai szemben. Jelentős összegeket fordítottunk (Folytatás a 4. oldalon)
