Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-20 / 67. szám
MA 1971. MÁRCIUS 20.. SZOMBAT Ara: 1 forint xxvi. Évfolyam, 67. szám Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG VÁLASZ LAKÁSÜGYI KÉRDÉSEKRE (4. oldal) OSZTJÁK A PÉNZT (5. oldal) JELÜLÖGYÜLÉS FÉNYESEN (7. oldal) HETI RADIO-, TV- MÜSOR (10. oldal) fi Központi Statisztikai Hivatal jelentése Több mint ezren kaptak törzsgárdaj el vény t ) Sokan részesülnek kitüntetésben és pénzjutalomban a 25 éves Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál a társadalmi és gazdasági élet fejlődéséről, a népgazdasági terv teljesítéséről a HL ötéves terv időszakában (1966—1970) A népgazdaság fejlesztésének III. ötéves terve 1966—1970. évekre alapvető feladatként tűzte ki, hogy a népgazdaság fejlődése alapján rendszeresen emelkedjék az életszínvonal, javuljon a termelés és a szükségletek összhangja, mind a meny- nyiség, mind a választék és a minőség tekintetében és hogy a nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyban legyen. E célok elérése érdekében a terv előírta a rendelkezésre álló erők és eszközök hatékonyabb felhasználását, a termelékenység fokozását és a termelési költségek csökkentését, a korszerű technika meghonosításával a műszaki színvonal általános emelését, valamint azt. hoav a termelést elsősorban ott kell növelni, ahol arra a hazai feltételek kedvezőek. A nemzetközi munkamegosztás fokozását a terv szerint eredményesebb külkereskedelmi tevékenység, a behozatalnál gyorsabb ütemű kávitelnövekedés útián kellett biztosítani. A III. ötéves terv időszakában fejlesztettük a gazdálkodás, a gazdaságirányítás rendjét, ennek nyomán a gazdasági munka hatékonyabbá, a népgazdaság egyensúlya kedvezőbbé vált. IMindezek lehetővé tették, hogy a nemzeti jövedelem és a lakosság életszínvonala az előző öt évinél és a tervezettnél gyorsabban emelkedjék. A gazdálkodás fokozatos javulása hozzájárult ahhoz, hogy a tervidőszak folyamán mind a lakosság jövedelme és vásárlása, mind a beruházások és építkezések tekintetében az eredeti előirányzatokat meghaladó célkitűzéseket valósítsunk meg, A gazdasági növekedés 1966— 1970-ben folyamatos és viszonylag egyenletes volt. Javult a termelés és az áruforgalom szerkezete. A fejlődés az iparilag kevésbé fejlett területeken az átlagosnál naevobb volt. Fokozódott és sokoldalúbbá vált a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk, ami hatékonyan szolgálta az alapvető gazdasági célkitűzések megvalósulását A terv azt irányozta elő, hogy 1966—1970 években a nemzeti jövedelem 19—21 százalékkal haladja meg az előző öt évit A növekedés ennél nagyobb, 31 százalék volt A tervidőszak utolsó évében, 1970-ben a nemzeti jövedelem 39 százalékkal haladta meg az 1965. évit ami évi átlagban 7 százalékos növekedésnek felelt meg. Az aktív keresők száma öt év alatt kb. 7 százalékkal emelkedett, nagyobb mértékben, mint ahogy a terv előirányozta. Az egy foglalkoztatottra jutó nemzeti jövedelem a III. ötéves terv időszakában 30 százalékkal nőtt, szemben az előző öt évben elért 23 százalékos növekedéssel. A tervidőszakban a termelés gyorsabban nőtt, mint az anyagfelhasználás. A fő termelő ágazatok közül az ipari termelés az elmúlt öt évben a tervezett mértékben, 35 százalékkal emelkedett. A központi célkitűzéseknek fnegCelelően a vegyipar és a gépipar termelése az átlagosnál gyorsabban nőtt, javult a termelés szerkezete az egyes ágazatokon belül is. Az ipari termelés emelkedése a III. ötéves terv időszakában is a nemzeti jövedelem növekedésének legfontosabb tényezője volt, az ipar aránya a nemzeti jövedelemben az 1961—1965 évi 40 százalékról 1966—1970 években 42 százalékra emelkedett. Az ötéves terv az építőipari termelés 24—28 százalékos növekedését irányozta elő. 1970- ben az építőipari termelés 62 százalékkal haladta meg az 1965. évit Az építőipari termelés gyors növekedése folytán az építőipar aránya is nőtt a nemzeti jövedelemben. A terv célkitűzése az volt, hogy a mezőgazdasági termelés Öt év átlagában 13—15 százalékkal emelkedjék az előző öt évhez képest. Ezt az előirányzatot a mezőgazdaság kismértékben túlteljesítette: a bruttó termelés 1966—1970. években kb. 16 százalékkal több volt, mint 1961— 1965- ben. A műszaki-agrotechnikai fejlődés folytán, a korábbi évekhez hasonlóan a mezőgazdaság anyagfelhasználása 1966—1970- ben is jobban nőtt, mint a termelés, a bruttó termelés viszonylag jelentős növekedése mellett a mezőgazdaság által megtermelt nemzeti jövedelem csak kis mértékben emelkedett A mezőgazdaság aránya a nemzeti jövedelemben a II. ötéves tervidőszakban 25 százalék, a III. ötéves terv évedben 21 százalék volt. A népgazdaság gyors fejlődéséhez hozzájárult a külkereskedelmi forgalom növekedése. 1966— 1970. években 47 százalékkal több árut importáltunk és 53 százalékkal többet exportáltunk, mint az előző öt évben. A behozatali többlet a korábbi időszakhoz viszonyítva mérséklődött: 1961—1965. években a nemzeti jövedelem 1,4 százalékát, 1966—1970. években 0,5 százalékát tette ki. A nemzeti jövedelem gyons növekedése folytán az elmúlt öt év átlagában mind a fogyasztás, mind a felhalmozás emelkedése meghaladta a tervezettet. A fogyasztás aránya az összes felhasználáson belül 1966—1970. években lényegében a tervnek megfelelően 76 százalék, a felhalmozásé 24 százalék volt. (A második ötéves terv időszakában a fogyasztás a felhasználás 79 százalékát, a felhalmozás 21 százalékát tette ki.) Az összes anyagi fogyasztáson belül a lakosság fogyasztása 1970-ben kb. 32 százalékkal haladta meg az 1965. évit. A fogyasztás növekedése mellett javult annak szerkezete is: az élelmiszerek aránya csökkent, az iparcikkeké pedig emelkedett. A szolgáltatások fogyasztása a III. ötéves terv időszakában kevésbé emelkedett, mint a termékeké. A fogyasztás növekedését és szerkezetének átalakulását a jövedelmeknek a korábbinál és a , tervezettnél nagyobb emelkedése tette lehetővé. A III. ötéves terv a reáljövedelmek 14—16 százalékos emelkedését irányozta elő, ténylegesen a lakosság egy főre jutó összes reáljöve- - delme 1970-ben kb. 34 százalékkal volt magasabb az 1965. évinél. (Az előző ötéves időszakban a növekedés 18 százalék volt.) A jövedelmek a fogyasztásnál nagyobb mértékben emelkedtek, ennek folytán nőttek a lakosság pénztartalékai. A takarékbetét-állomány az 1965. év végi 20,4 milliárd forintról 1970 végére több mint kétszeresére, 42 milliárd forint fölé emelkedett és nőtt a lakosságnál levő készpénzmennyiség is. A közösségi fogyasztás 1970- ben 48 százalékkal haladta meg az öt évvel azelőtti szintet. A közösségi fogyasztás növekedése lehetővé tette az egészségügyi viszonyok javítását, az oktatás és népművelés fejlesztését, az ország védelmének és belső rendjének, a jog- és közbiztonságának a szilárdítását. A felhalmozás növekedése túlnyomórészt az állóeszközök fejlesztésére fordított összeg emelkedéséből adódott, készletnövekedésre a nemzeti jövedelemnek valamivel kisebb hányada jutott, mint az előző öt évben. 1966—1970 években, 1968 évi árakon számolva több, mint 330 milliárd forintot fordítottunk- beruházásokra, kereken 50 százalékkal többet, mint a II. ötéves terv időszakában, és 14 százalékkal többet, mint amennyit a III. ötéves terv előirányzott. Az üzembehelyezett beruházások értéke öt év alatt mintegy 300 mjllíárd forint volt. Az állóeszközök bruttó értéke — az üzembehelyezések és a kiselejtezések különbségeként — 26 százalékkal emelkedett. A befejezetlen beruházások állománya a III. ötéves terv folyamán több, mint 30 milliárd forinttal nőtt és 1970 végén megközelítette a 70 milliárd forintot. A III. ötéves tervidőszakban, részben központi árintézkedések, részben a kereslet és kínálat hatására változtak az árarányok. Az áremelkedés a termelő ágazatokban — elsősorban a mezőgazdaságban és az építőiparban — nagyobb mértékű, a fogyasztói áraknál viszonylag mérsékelt volt. II .termelő ágazatok fejlődése IPAR A III. ötéves terv azzal számolt, hogy az ipari termelés 32 —36 százalékkal emelkedik. Ténylegesen az ipar 1970-ben 35 százalékkal termelt többet, mint 1965-ben. A termelés növekedése a tervidőszak első két évében viszonylag gyors, a következő két évben mérsékeltebb, 1970- ben ismét gyorsabb volt. Az 1970. évi ipari létszám 13 százalékkal volt nagyobb az 1965. évinél. A növekedés 1967 (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap, március 19-án fejeződtek be a szakszervezeti taggyűlések a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat 11. építésvezetőségénél, melyen megvitatták az elmúlt évi kollektív szerződések tapasztalatait, s ez alkalommal kapták meg a törzsgárdajel vényt több mint ezren azok, akik 25, 20. 15, 10 és 5 éve dolgoznak a vállalatnál. A 25 éve dolgozók csoportjába tartozik Drienyovszky János, a vállalat igazgatója, Győri János gazdasági igazgatóhelyettes és Uhrin Pál, a műszaki osztály dolgozója. A vállalat fennállásának 25 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat április 3-ig tart. Ezen a napon a törzsgárda és a szocialista brigádok tagjai közül sokan kitüntetésben és pénzjutalomban részesülnek. Koszorúzást ünnepség a Tanácsköztársaság 52. évfordulóján Békéscsabán, március 21-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a 19-esek terén levő Tanácsköztársaság emlékműnél a megyei és a városi pártbizottság az államhatalmi szervek és a tömegszervezetek képviselői helyezik1 el az emlékezés koszorúit. A® ünnepélyes aktuson jelen lesznek az 1919-es veteránok. Ünnepi köszöntőt Tóth Pál, a békéscsabai Kulich Gyula nevét viselő munkásőr-zászlóalj parancsnoka mond. Időszerű feladatokról tanácskozik a HTESZ megyei szervezetének elnöksége A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének elnöksége március 24-én, szerdán délután 2 órakor tartja ülését Békéscsabán, a KISZÖV előadótermében. A mostani elnökségi ülésen több időszerű feladatról tárgyal, nak. Először a Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezetének munkáját vitatják meg, majd azt a jelentést, mely a szakközépiskolák tevékenységének segítését célzó előkészületeket tartalmazza. Végül megtárgyalják a megyei ipari kiállítás szervezésével kapcsolatos tennivalókat, majd meghatározzák a műszaki fejlesztési hetek témakörét MaRaaaaaaaaBaaBaRBaaBaaaaaaaaaaaaaBRBREaaRaaaaaaaaaaBaaBRBaBBaaaaaBaaaaaaaaaaaaaaaBaaaaai A BÉKÉSCSABAI VASÚTÁLLOMÁSON Indul a vonal. (Fotó: Demény Gyula) Összefoglal® megállapítások
