Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-18 / 65. szám

Mennyi szalonna lehet a húson? Egy téma, ellentétes előjelekkel Szarvasról hosszú levélben tá­jékoztattak bennünket arróL hogy Molnár Pálné harmadik gyermekét szülte, tanyán lakik, s amikor a vajúdás órái eljöttek, nem volt, aki segítsen. Nem tud. fcak ugyanis mentőt * kiküldeni, mert az úton volt, az akkori ügyeletes orvos pedig'nem ment ki, mondván, mit tud segíteni körzeti orvos lévén egy vajúdó édesanyán. Röviden ennyi a tör­ténet, s levélírónk feiháborodotl tan közli véleményét az ilyen esetekről. Mivel ez kivizsgálásra szorult, ezért a megyei tanács egészség- ügyi osztályához fordultunk, A viszgálat hosszabb időt vett igénybe, így olvasónknak csak most tudunk válaszolni. Közöl­jük, hogy dr. Kovács István mb. szarvasi városi főorvos vizsgálat után a kővetkezőket írta levél­ben: „Az ügy kapcsán és az ügy tanulságaképpen úgy intézked­tem, hogy a jövőben — amennyi­ben a mentőkocsit szüléshez hív­ják és az nincs a mentőállomá­son — a terepjáró gépkocsi igénybevételével egyidejűleg az ügyeletes orvos is köteles a helyszínen megjelenni. Abban az esetben is. ha a szüléshez csak a gépkocsit lavánják igény beven­ni, az ügyeletes orvos köteles a szülő nőhöz kimenni. Intézked­tem továbbá, hogy az ügyeletes terepjáró gépkocsit rögzíthető hordággyal, továbbá fehérnemű­vel, takarókkal az ügyeleti szol­gálat ideje alatt lássák él.” A vizsgálat természetesen fényt derített olyan, addig még tisztázatlan kérdésre is, hogy az ügyeletes orvos végül is mikor ment lei, és nem volt sző egyál­talán arról, hogy nem lett volna hajlandó segíteni a szülő nőn. A másik levél orvosok és ápo­lónők dicséretéről szól. Benkó Jánosné pusztaottlákai olvasónk a gyulai megyei kórház I-es se­bészetének női osztályán feküdt öt hétig. így volt alkalma bőven m eggyőződni arról, hogyan bán­nak a betegekkel orvosok és ápolónők. „Az a nagy szeretettel való gondozás, törődés adott tol­lat kezembe — írja — amit irán­tam tanúsítottak a ma már nagy tudással rendelkező orvosok és ápolónők. Mindent megtettek ami emberileg és orvosilag egy betegért megtehető. Bár azt is tapasztaltam, hogy a betegek sokszor türelmetlenek, érzéke­nyebbek és nem mindig tartják be az utasításokat sem, pedig az Hiánycikkek nyomában V. Gy. aláírással érkezett le-j vél szerkesztőségünkbe, két hi. ánycifckrő! ír olvasónk, amit | hosszú hetek óta nem lehet kap_ j ni Békéscsaba boltjaiban. Az ( egyik a tűzkő, pedig — mint írja — igen nagy szükség lenne rá, nemcsak azoknak, akik öngyúj­tót használnak, hanem azoknak is, akiknek gázkészülékük van, s ehhez úgynevezett gázrezsógyúj­tót alkalmaznak. Hiába járta be azonban a város boltjait, sehol sem talált erre az igazán apró hiánycikkre. Hasonlóképpen járt a fogvájó­val is, bár műanyagból készültet korlátlan mennyiségben lehet kapni, csakhogy — mint írja — eziránt ellenszenvvel viseltetik, s az ára sem tetszik, mivel sokkal drágább, mint a hagyományos. A rnsHtmL. ­um. MÁRCIUS 1H Tréfásan hozzáteszi még, hogy fogvájó híján, már egy egész ci­rokseprűt elhasznált ilyen célra. Még szerencse, hogy nem úgy tett. ahogy azt rajzolónk elkép­zelte, mert az ugyebár kissé ve­szélyes játék lenne. Ami a tűzkövet illeti, a Do­hányelosztó Vállalattól érdek, lődtünk .miért hiánycikk a ko­rábban korlátlan mennyiségben kapható áru. A válasz: hiába rendeljük meg a Dohányértéke­sítő és Készletező Vállalattól a mai napig még a februári meg­rendelést sem kaptuk meg. Saj­nos remény sincs ama egyelőre, hogy kielégítik megrendelésein­ket, a válasz mindig az, hogy nincs „kiszerelve”. Ezt a ldssé szokatlan kifeje­zést — bár számunkra idegen — el kell fogadnunk indoknak, mi mást tehetnénk, azonban a Do­hányértékesítő és Készletező Vállalatnak (Budapest, XI.. Bu­dafoki u. 59.) ezúton is üzenjük: „szereljék ki” végre azt a fránya tűzkövet. Tudomásunk szerint ugyanis ebből országosan nincs hiány. A másik kérdésre a Papír- nagykereskedelmi Vállalattól kaptunk választ. Közölték, hogy több boltot felhívtak, s megtud­ták, még egynémelyikében kap­ható a hagyományos fából, ké­szült fogvájó is, azonban a leg­több helyen valóban nincs. Gon­doskodnak arról, hogy a meg­rendeléseket a gyártó cég a le­hető legrövidebb időn belül tel­jesítse. Az elmúlt évben ugyanis negyedévenként átlagosan 6 ezer dobozzal rendeltek ez év első negyedére viszont már 8 ezer dobozzal, s ez 35 százalékkal több az eddiginél. A megrendelt mennyiségnek viszont csupán még csak az 50 százalékát szál­lították le, remélhetőleg a ne­gyedév végéig, vagyis március 31-ig megérkezik a többi is, így húsvétra nem lesz hiánycikk fogvájó saját érdekük. Volt olyan idős j asszony, aki a szolgálatban levő éjszakai ápolónőt egy percig sem hagyta pihenni, pedig ezek az: emberek, orvosok és ápolónők egyaránt megérdemlik, hogy a | legnagyobb tisztelettel övezzük és köszönjük meg áldozatos munkájukat. Olvasónk neveket is említ, végül azzal fejezi be, hogy köszönetét mond áldozatos munkájukért. E levél örömünkre szolgál, de az is, hogy az előbbiben leírt pa­naszt sem hagyták kivizsgálatla­nul azok. akik eme illetékesek, s a szükséges intézkedések meg­történtek. Ezt kérdezi Könyves János gyomai tudósítónk, aki többek panaszát meghallgatva fogott tollat és közölte velünk észre­vételeit. Gyomén működik egy hatósági húsbolt, de hogy ott mikor lehet húst kapni, azt csak úgy tudhatják meg a gyo­mai háziasszonyok, ha minden­nap legalább kétszer elmennek megnézni, nyitva van-e. A hús­kimérés rendszertelen, rapszodi- kus, és annak a háziasszonynak, aki családjáf el akarja látni, rengeteg idejét veszi el a fölös­leges járkálás. A másik — a címben is sze­replő kérdés —, hogy milyen 1 vastag szalonna adható el aj hatósági húsboltban árusított, hússal együtt? Ugyanis sokan kifogásolják, hogy a boltvezető a húson általában vastagon hagyja a szalonnát Pedig így rosszul járhat a háziasszony, hiszen a szalonna értéke, illet­ve ára lényegesen alacsonyabb a húsénál. Javítás óh! f Mindkét kéidéssei a megyei f tanács kereskedelmi felügyelő­ségét kerestük meg. A bolt nyit­va tartásával kapcsolatban kö­zölték, hogy a hatósági húsbol­toké nincs szabályozva, ugyan­is akkor tartanak nyitva, ami­kor hús van. Ellenben a boltve­zető megteheti, ho'gy az üzlet ajtajára vagy ablakába helye­zett táblán már előző napon közli a vásárlókkal: mikor, mettől meddig lesz nyitva, illet­ve lesz húskimérés. A másik kérdéssel kapcsolat­ban elmondották, hogy ha ser­téshúst mérnek és a sertés sú­lya 6 kilótól 60 kilóig terjed, akkor azt' malachúsnak kell hogy árusítsák, s így szalonná­val, bőrrel együtt adják el. Ha pedig ennél nagyobb sertésről van szó, akkor a boltvezetőnek arra. kell törekednie, hogy mi­nél kevesebb szalonna marad­jon a húson. Természetesen, mi­vel más húsboltoiktoan árusított húsok áránál itt lényegesen ol­csóbban adják, a követelmény — a szalonnát illetőm — nem olyan szigorú. Mostanában több olvasónk is hozzánk fordult kérésével, se­gítsünk megoldani egy-egy vil­lamos készülék — tv, mosógép stb. — javítását, mert hiába fordulnak a szervizhez, nem kapnak orvoslást. Boldizsár Gyula tudósító, Takács Imréné kétegyházi olvasónk nevében írt. Még 1970 júliusában elvitte Kétegyházán a gyűjtőtelepre a mosógépét, hogy a gyulai szer­viz átvegye és megjavítsa. De­cemberben készen lett végre, több mint 500 forintot fizetett a javításért. Amikor hazament, akkor döbbent rá, hogy nem tudja használni. Két hét után ismét elvitte, újabb költségek, s visszakapta a gépet, de a tár­csája most is rossz, s kérdi, mit tegyen, kihez forduljon ezek után. Minek a szerviz, ha így javít, és minek a mosógép, ha nem moshat vele. Vagy várjon még egy évet? Kollár Miklós battonyai olva­sónk villany melegítő párnát vá­sárolt, de még garanciális ideje alatt elromlott, elvitte a békés­csabai GELKÁ-hoz javításra. Sajnos, azt a választ kapta, hogy nem tudják megjavítani és javasolják a kicserélését. Ka­pott is egy papírt, de az üzlet- j vezető nem hajlandó kicserélni, j ha nem visz még egy másik úgynevezett csereutalványt is a GELKÁ-tól. A készüléket gyó- J gyítás céljából vásárolta és nagy 1 szükség lenne rá, de sajnos, j csereutalvány híján nem kap: másikat. • *** 1 Valastyun Jánosné békéscsa­bai olvasónk pedig hiába vár január 26 óta arra, hogy a be­adott centrifugát megjavítsák. Olvasóink panaszait ezúton továbbítjuk az illetékes GELKA szervizekhez. reméljük, lesz eredménye is. Telefon — táviratügy Békéscsabán, március 9-én, es te 21.30 órakor egy táviratot szerettem volna telefonon felad, ni — írja egy előfizető. — Ki­használva azt a kényelmet, hogy az ember lakásáról tárcsázza a postahivatalt és beolvassa a szö­veget. Igen ám, de hiába hívtam a 001. majdí a 002 számot, egyik sem jelentkezett. Bevallom őszintén, hogy nagyon bosszan­tott. Az jutott ugyanis eszembe, hogy előfordulhatna, hogy sür­gős táviratot akarok küldeni, s akkor mi van? Megtudtam, hogy a postahiva­talban 21 órakor van váltás, te­hát 21.30 órakor még nem lehe­tett olyan fáradt a szolgálattevő, hogy elszunnyadhatott. Hangsúlyozom, nem nagy ügy- ről, csak egy dísztáviratról van szó, amit végül is másnap küld­tem el, de lehetett volna „nagy ügy” is. 14. Az 1971-ben megválasztandó országgyűlés feladata, hogy ezt az alkotmánymódosítást elvégez­ze. Ez lesz a hatodik választás, amely pártversengés nélkül ke­rül sorra. Az 1949-es választá­sok után legközelebb 1953. má­jus 17-én tartottak választáso­kat Ezen részt vettek már a 18—20 éves fiatalok is. Ez az országgyűlés — az ellenforra­dalmi támadás következményei felszámolásának időszakában másra kellett az erő, nem a választásokra — 1957. május 9- én megkezdett történelmi je­lentőségű ülésszakán meghosz- szabbította megbízatását. . A meghosszabbított parlament az­tán 1958. szeptember 26-i ülé­sén tűzte napirendre az or­szággyűlési képviselők és a ta­nácstagok választására vonatko­zó jogszabályok módosítását. Ekkor hozták az 1958-as Ill-as törvényt. Ugyanezen a parla­menti ülésen mondták ki az or­szággyűlés feloszlatását és tűz­ték ki november 16-ra a válasz­tást. Október 2-án kezdődtek meg a jelölőgyűlésék az ezúttal első ízben közösen megtartott országgyűlési és tanácsi válasz­tásokra. Három hét alatt több mint százezer jelölőgyűlést tar­tottak meg. 1958. november 16- án 6 600 686 választási jogosult 98 százaléka járult az urnákhoz. A 6 460 483 érvényes szavazat közül a Hazafias Népfrontra ju­tott 99,6 százalék. A 89 192 köz­ségi, s egyéb tanácsi jelölt kö­zül csupán 91 jelöltet nem vá­lasztottak meg. A jelölőgyűlések egyre fonto­sabb szerepet játszottak a vá­lasztásokban a szocialista ál­lamélet fejlesztésében. 1963 ja­nuárjában már több mint 3 mil­lió 400 ezren vettek részt a kü­lönböző jelölőgyűléseken és 370 ezren szólalták fel. A különbö­ző választási szervekben több mint 412 ezer választó műkö­dött. 250 450-nel többen szavaz­tak, mint 1958-ban. A választás­ra jogosultak száma 7114 850 s ennek 97,2 százaléka élit szava­zati jogával. Az érvényes sza­vazatoknak száma 6 880 830 volt, s a voksok 98,9 százaléka a Ha­zafias Népfront jelöltjeire ju­tott. 340 országgyűlési képviselő és több mint 105 680 tanácstag kapott megbízatást. Az állam­polgárok a szavazással kifejezés­re juttatták, hogy helyeslik ha­zánk fejlődését, a szocializmus alapjainak lerakását, s a szoci­alizmus teljes felépítését saját törekvésének, egyéni és közös tevékenységünk alapjának te kintik. Jelentős lépést jelentett s szocialista demokrácia és a par­lament munkájának továbbfej­lesztésében az 1966 novemberé­ben elfogadott új választójogi törvény. Ez az ország addigi ■ fejlődését tükrözve szabályozta az országgyűlési képviselők és tanácstagok megválasztását. Ez a törvény továbbfejlesztette a választás demokratizmusát és a? addigi lajstromos szavazás helyett bevezette az egyéni, vá­lasztókerületek szerinti szava­zást. Elnnék értelmében minden választó négy szavazólappal sza­vazott. Eggyel a községi, eggyé; a járási, eggyel a megyei ta­nácstagra, eggyel pedig az or­szággyűlési képviselőkre. Ez a törvény már lehetővé tette,

Next

/
Oldalképek
Tartalom