Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-18 / 65. szám
Tavaly megkétszerezte a termelését a Gyomai Háziipari Szövetkezet A dolgozók több mint egy hónapi keresetnek megfelelő összegű nyereségrészesedést kaptak A Gvomai Háziipari Szövetkezet 1970-ben 38 millió 300 ezer forint értékű terméket állított elő, ami az előző évinek a kétszerese. Az eredményt jelentős fejlesztéssel és a létszám 25 százalékos növelésével érte el. s Dévaványán kivarró üzemet ho-• zott létre, Gyomán pedig bő-; vitette a kötőüzemet. A terme-1 lékenység növekedését elősegí-* tette az ésszerűbb szervezés,; valamint a dolgozók begyakar-1 lottséga és az a törekvés, hogy s a X. pártkongresszus tiszteletére ■ tett vállalásukat becsülettel tel- jj jesítsék. * Tavaly több újfajta kötöttárui készült, a népművészeti kötött É cikkek ismertekké és keresettek- : ké váltak az egész országban, : A szövetezet terméked a TRIAL : Hangszer és Sport Nagykereske-: delmi és a Divatnagykereske-: delmd Vállalat, a Ruházati Bol- ; tok Központja és a Centrum : Áruház útján kerülnek forga- 5 lomba, S * A szövetkezet nyeresége 1970- ; ben a tervezett kétmillió forint; helyett meghaladta az 5 és fél jj millió forintot, s így több mint * egy havi keresetnek megfelelő; összegű nyereségrészesedést fi- s zetett ki a dolgozóknak. Azok, ■ akik 15 éve dolgoznak a szövet- • kezeiben kétszeres nyereségre- « szesedést kaptak. : • * Az idei termelési terv érték-: ben 42 millió forint. A szövetke-! zet a kötőipar fejlesztésére — 2 pályázattal— 10 millió forintot S igényelt a Könnyűipari Minisz- : tóriumtól. Ha ezt megkapja, a: jelenlegi 32 tonna termelést: 1975-ig 150 tonnára emeli. A : létszám a közös üzemben 200-: zal, a bedolgozók száma pedig: 150-net lesz több. ; A nemrég megtartott mérleg- ! záró közgyűlésen a szövetkezet • vezetősége ifjú Tóth Andrásmé j kötőbrigád-vezietőt, Schmidt Mi- : hály szövőmunkást és Túry: Miklós elnököt Kiváló Dolgozó: jelvénnyel tüntette ki. Többen : pénzjutalmat kaptak. Megvá- \ lasztották a szövetkezet új: tisztségviselőit is. Az elnök is-: mét Túry Miklós lett, a szövet* ’ kezeid bizottság elnöke Izsó Mihály, az ellenőrző bizottság elnöke Tóth Edéné, a nőbizottság elnöke pedig Múth Ádárnné. Fogadóóra a megyei fanácsnál Soron következő fogadóóráját Klaukó Mátyás vb-elnők március 20-án, szombaton 9—12 óráig tartja Békéscsabán, hivatali helyiségében. Felsőkörös s< Irodaház. Új magyar film, egy Truffanf-alkoíás és újra a Rómeó és Júlia a hét moziműsorán A Sárika, drágám főszereplője, Kern András A Kitörés után ezen a héten is új magyar film kívánkozik a lista élére. Ezúttal Sándor Pál: Sárika, drágám című alkotása. A korábbi Bacsó-filmhez és Sándor Pál megelőző művedhez hasonlóan ennek a hőse is fiatal ember, Bóna Péter filmrendező. Az ő életének nagy próbájáról, családjával, barátaival, idős nagynéniével való összeütközéséről, s az utána következő megbékélésről szól a film. Az érdekes szerepet Kern András játsz- sza — kitűnően. Sárika alakítója a felszabadulás előbbi évek híres — azóta visszavonult — operettprimadonnája, Patkós Irma. Árnyalt, finom eszközökkel, az idős emberek bölcsességével nllóia elénk a hetven esztendőn Müli, hajdani spanyolországi hogy egy-egy mandátumra több jelöltet is lehessen állítani. Az új törvény alapján lezajlott 1967-es választásokon a közösen jelöltekre, a közösen megvitatott programra mondott ■ogent országunk lakossága. _Az igy megválasztott országgyűlés sok jelentős törvényt alkotott az elmúlt négy évben. Az új Munka Törvénykönyve, a termelőszövetkezeti törvény, a földtörvény, a negyedik ötéves tervről, valamint a tanácsokról megalkotott törvények jelzik azt a jelentős társadalmi, gazdasági haladást, amelyet a szocializmus teljes felépítésének útján hazánk az elmúlt parlamenti ciklus időszakában elért. A LEGALKALMASABB EMBEREKET A Magyar Szocialista Mun- íőspárt X. kongresszusán Kádár János elvtárs, az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésének kérdéseiről szólva kiemelte: „Nagy jelentősége van az új választási törvénynek, azoknak az új eljárási szabályoknak, amelyek választási rendszerünket továbbfejlesztik, hogy még alkalmasabb legyen a népakarat kifejezésére és érvényrejuttatá- sára. Az általános, egyenlő és titkos választói jog nálunk a népi demokratikus rendszer vívmánya. A szocialista demokrácia továbbfejlesztésének fontos eleme választási rendszerünk tökéletesítése. Ebinek lé- 'tye®ea hogy az állampolgárok, — a jelölési jog és választási lehetőségiek bővítésével — mégin- kább, mint eddig, a véleményük szerint legalkalmasabb személyeket küldhetik az országgyűlésbe, a tanácsokba.” A választási rendszer olyan jól bevált alapelvei és az általános. egvenlő választások elve. a szavazás titkossága, tehát továbbra is fennmaradnak. Az országgyűlési képviselők és a helyi tanácstagok megválasztásánál érintetlenül marad a közvetlen választások elve, csupán a fővárosi és a megyei tanácsoknál lesz a választás közvetett. Vagyis: a helyi tanácsok megválasztott tagjai választják meg a képviselőket a megyei, illetőleg a fővárosi tanácsba. Korom Mihály igazságügyminiszter az országgyűlés előtt expozéjában így indokolta ezt a javaslatot: — A tanácsok választásának és működésének húszesztendős tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy a választópolgárok két fórumra irányítják fő figyelmüket. Az egyik az országgyűlés, a másik a helyi tanácsok, illetve az e testületekbe választott kép- viselők és tanácstagok. A választók velük maradnak rendszeresen kapcsolatban, őket ismerik leginkább. A fővárosi, illetve megyei tanácsok tagjaival a választóknak általában nem alakult ki szorosabb kapcsola- tulk. E tanácstagok közvetlen megválasztásában sok volt a formalizmus. Pintér István (Folytatjuk) szabadságharcost, akt ha fizikailag nem is olyan friss már, gondol kodásmnódjábam még mindig példát tud adni nála csaknem fél évszázaddal fiatalabb unokaöccsének. A Lopott csókok színes francia film. EYancois Truffaut munkája, aki ezúttal is, mint korábban például a nálunk is ismert A négyszáz csapásban, a maga életét^ feszült, izgalmas ifjúkorát használja fel témának, A főszereplője is azonos: Jean- Pierre Léaud. S ettől a filmtől is Truffaut legjobb erényeit kapjuk: nagyvonalúságát, álom és valóság érdekes egymásba- játszatását, igaz gyötrődéseit, mindenekelőtt pedig őszinte emberségét. A hét harmadik filmjét nem kell külön bemutatni. Shakespeare Rómeó és Júliájának Zefirelli-rendezte színes, szinkronizált változata. Egészen biztos, hogy azok közül, akik már láttáik, nagyon sokan újra megnézik majd. Akik pedig még nem, azok számára álljon itt egy 1968-as, egyáltalán nem túlzó kritika-részlet: „Kápráztató! Ez a film töltött el a legnagyobb elégedettséggel ebben az évben. Aki egyszer látta, soha többé nem fogja másképp elképzelni a Rómeó és Júliát”. A társadalmi munka ás az egyenletesebb elosztás ;.. Dévaványaí tanárházaspár szerint hat órával róvideöb minden nap, mint szükséges volna iskolai munkájuk, társadalmi tevékenységük elvégzéséhez, a megfelelő pihenéshez, az elviu- laszthatattan otthoni tennivalókhoz; ismerek Békéscsabától néhány kilométerre dolgozó pedagógust, akinek tizenhét különböző — nem anyagi ellenszolgáltatásért végzett — megbízatása, tisztsége, funkciója van; részlet egy megyei helység végrehajtó bizottsága elé került beszámolóból: „Pedagógusai nk jóval több társadalmi munkát végeznek, mint más értelmiségiek"; egyik járási tanácsunk művelődésügyi osztályának munlca- társától hallottam: rengeteget dolgoznak a pedagógusok az iskola falain kívül is, és társadalmi munkájuk a közvélemény számára egyre természetesebb lesz, egyre inkább elvárássá válik... Társadalmi rendünk alapja a munka. Életünk, anyagi és szellemi viszonyaink milyensége mind-mind a munkától függenek. Az elvégzett munkától, tekintet nélkül arra, hogy azt anyagi ellenszolgáltatásért, vagy anélkül végezzük. Ez utóbbinak, tehát a tulajdonképpeni társadalmi munkának igen sok formája van: a tanácstagságtól a járdaépítésig, az óvodai játékok megjavításától a névadó ünnepségek szervezéséig és sorolhatnánk tovább. Szerepét nem hangsúlyozhatjuk eléggé: sok-sok milliós anyagi értékeket hoz létre, s forintokban kifejezhetetlen mértékben járul hozzá a kellemesebb élethez, az emberfőik hathatósabb formálásához. Hatalmas részt vállalnak a társadalmi munkából a pedagógusok. Főleg a falvakban élő, s főleg az általános iskolákban tanító pedagógusok. Jóval nagyobb hányadot, mint amekkora az értelmiség rétegéből egyenletes elosztás esetén rájuk hárulna. Részben ténylegesen vállalással, önként, kedvvel, közösségi érzésből, felelősségtudatból, részben társadalmi elvárásból. Tévedés ne essék: a mi társadalmunk lényegéhez tartozik — és egyre inkább lényegéhez tartozik —, hogy tagjai tevőlegesen törődjenek a közelebbi és távolabbi körülöttük élőkkel. Tehát: általában elvár bizonyos fizetett munkán túli hasznos tevékenységet; legalább annyit, hogy ne legvünk közömböseik a rajtunk kívüj levő világ iránt. Most azonban nem erről az elvárásról beszélünk. Hanem arról a szemléletről, mely gyereA Fővárosi 4. sk. Építőipari Vállalat építőipari könnyügépkeselői tan folyamot szerves nők részére A résztvevőket a vállalat egy műszakban foglalkoztatja. — Minden héten szabad szombat, — Vidékieknek munkásszállás. — Tanszerek. A tanfolyam ideje alatt biztosított bért folyósítunk. A tanfolyam ideje: 4 hónap. Jelentkezhetnek 18-tól 40 éves korig, 8 általános iskoia igzélí.«- íűfck a vállalat munkaügyi osztályán (Budapest, VI., Bástya u. 35) levélben vagy személyesen. kével alig törődő szülőtől a soih társadalmi feladatot elvégző funkcionáriusig, politikai pályán működőktől a gazdasági szakemberig elsősorban a pedagógusokra gondol, ha valamilyen közösségi érdekű, „társadalmi munkában teljesítendő” tevékenységről van szó. Mi ennek a gyökere? Sok-sok egyéb mellett egyrészt az a tény, hogy a pedagógustársadalom képzett, igen sokféle területhez értő, ■megbecsült egyénekből áll. Másrészt az a látszat, hogy más munkaterületeken dolgozóktól eltérően a tanárok, tanítók — a gyerekeket délben hazaengedvén — délutánonként „ráérnek”. Így aztán „természetesen” van idejük — s elsősorban nekik van idejük — a közösség dolgaival való foglalkozásra. De hogy egy, csak közepesen elvégzett pedagógusi munka mennyi előkészülettel s mennyi óra utáni tevékenységgel jár, arról gyakran megfeledkezünk. Pedig ezek az elfoglaltságok a délután nagy részét elvennék. Csakhát lehet „csúsztatni”, a tanítási órán kívüli iskolai tevékenységet a társadalmi feladatok teljesítése után elvégezni — ez azonban nem- szabad, hogy mindennapos gyakorlattá váljon. Mi hát a teendő? Ezután ne legyen a pedagógusoknak társadalmi megbízatása? Korántsem! Változatlanul elvárjuk tőlük — mert képesek rá. mert értenek hozzá, s nem utolsósorban, mert ezzel megtiszteljük, megbecsüljük őket! —■, hogy a szigorúan vett fizetett munka mellett mást, többet is tegyenek a társadalomért. Mint ahogy őértük is tesznek hasonló módon a társadalom más tagjai. A társadalmi munkában elvégzendő — részben csak így elvégezhető — feladatok meny- nyisége 1971-ben sem fog csökkenni. És ez egyáltalában nem baj. A problémát az elosztás egyenetlenségei jelentik. Nem mondjuk azt, hogy minden pedagógusra aránytalanul sok elvárt tevékenység jut. Azt sem, hogy nincs sok jlyan falusi mérnök, orvos, agronómus, aki nem tesz túl — megintcsak: önként vagy elvárásból — akármelyik tanítón, tanáron. De az átlagos elfoglaltságra vonatkozó adatok aránytalanságra mutatnak. S ezen feltétlenül — szocialista humanizmusból és a nevelőmunka nagyobb tiszteletéből — változtatni kell. Vannak objektív szükségszerűségek, melyek igénylik és nélkülözhetetlenné teszik a pedagógusok sokféle társadalmi tevékenységét, ezen csökkenteni csak hosszabb idő alatt lehetséges. De a szemlélet megváltoztatása — azoké, akik elvárják a tanárok ennyi és ilyen munkáját, s azoké, akik képesek lennének helyettük elvégezni ennek egy részét — rajtunk múlik. A tevékenység egyenletesebb elosztása össztársadalmi érdek. Hogy minél kevesebb embernek legyen a „hivatalos” munkáján kívül még tizenhétféle tennivalója. Hogy senkinek se legyen hat órával rövidebb a napja a szükségesnél. Hogy mindenkinek legyen elegendő ideje pihenésre, önművelésre, szórakozásra. Hogy a másnapokon is mindenki teljes értékű munkát legyen képes végezni. Erről a társadalom egyetlen tagja sem feledkezhet meg. D. Gy. BÉKÉS MEGYE! £ mi. MíU&UUS 18, 5