Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-03 / 52. szám

Városiasodé Szeghalom -h Dohos lisztből csak dohos Nagy fejlődés tapasztalható Szeghalmon. A városiasodás programjában máris emeletes házak egész sora épült feL A Békéscsaba és Debrecen felől érkezőket ez a kép fogadja. (Fotó: Oravszki) Piros téglák és lekér fóliák A Méhkerékre érkező idegen­nek két dolog tűnik fél mind­járt az első pillanatban. A pi­ros téglahalmok a házak előtt, az utcákon, a kerítéseken belül I pedig a portákon a fehér fólia­sátrak. Az ember azt hinné oly hir­telen meggazdagodott a község, hogy mindenki, vagy legalábbis minden második család házat épit Pedig nem erről van sző. Ezt már a tanácselnöktől tudtuk meg. A tavalyi ,,vizes év” sok kárt okozott a régi —• többségében vályogtéglés vagy vertfalu — házakban. Összesen 86-ot kell újjáépíteni, vagy felújítani. A károsultak ilyen célra OTP- kölcsönt vehettek fel, mégpedig kamatmentesen, maximálisan 130 ezer forintot. Az anjag egy részét, így a téglát is, már be­szerezték. A megyei Vöröskereszt erre a célra segélyt adott, a méhkeré­és alkalmas helyről gondosko­dik. Hely lévén, az ige testté fog válni; mere amíg hely nincs, addig terveket sem lehet készíteni”. A Pestre utazó bizottság az Országházat az 1838-as, pusz­tító pesti árvíz után a Duna- parton, a mai Tudományos Aka­démia helyén kívánta felénfte- ni. Mire azonban 1844. június 23-án a Kossuth szerkesztette Pesti Hír’apban napvilágot lá­tott a „Pesten építendő Ország­ház és e’ körüli sétaliget (par- que) tervének készítésére vonat­kozó Csőd-hirdetés”, ez az épü­let színhelyéül az úgynevezett Üj Vásár piacot (Neuer Markt­platz). vagyis a mm Eng-ls te­ret jelölte meg. összesen 42 pályamű érkezett be. eredményt azonban soha nem hirdettek. A rendek 1847 ben ismét Pozsony­ban láttak munkához. Az or­szággyűlés itt hozta meg törté­nelmi jelentőségű tő-vén veit. többek között az 1848. évi V. törvénycikket, s ettől kezdve a Pesten (és nem Pozsonyban vagy Budán!) háromévenként tartandó nemzetsvű'és képvise­lőit nem egyedül a nemesek, hanem azok az országlnkosok is válasz* iák ak k a vá’asztó- joghoz törvén'"Peg kívánt va­gyonnal rendelkeznek. Az első magvar népképvise­leti new7 tevő1 és a fen'bb idézett törvénycikk a1 apján 1848 nyarán Pesten ült ös'ze. A régi V:ga<jö épületében gyűl­tek egybe a képviselők, majd néhány ülésüknek az egyetemi klek 700 ezer forintot kaptak, s j ezt az összeget társa talmi bi- ! zottság osztotta szét, figyelem-' be véve a rászorultságot; az anyagi, szociális és családi hely- j zetet A háromgyermekes csa­ládok például. 15 ezer forintot kaptak, melyet nem kell vissza­téríteniük. A kétgyermekesek 10 ezret és így tovább. Össze-, sen 80 család részesült :lyen se- I gítségben, amely aztán építő- j anyagokban realizálódott. így I már érthető tehát az, hogy sok- ] sok ház előtt ott virít az újjá­építésre szánt piros téglarakás. A fóliasátrak látványa viszont valóban a „gazdagodásra” utal. j A községben 350 kertész, illetve kertészkedéshez értő ember él. Néhány éve sokan rájöttek, | hogy a háztáji kerteket jobban ki lehet használni, mint aho-1 gyan azt eddig tették. A föld kitűnő uborkatermő talaj — ezt már régen is tudták —» s igencsak kifizetődő fólia alatt primőr uborkát termeszteni. Így templom adott otthont. Amikor - a császári seregék szorongató- S sára a képviselőknek menekül- ; niük kellett, s Debrecenben tar- ■ tották meg 1849-ben azt a híres * nemzetgyűlést, amelyen ki- ! mond ák a Hab;burg-ház det- ; ironizálását, trónfosztását. A : Bach-korszak eszt~ndeib‘n Fe- ; renc József nem hívta össze a j nemzetgyűlést, vagyis fel s?m j vetődhetett a színhely kérdés-1, £ 1860 októberében azonban a l nemzetközi helyzet változása • miatt arra kényszerült, hoey ■ köze’edést keressen a magyar I uralkodcosztáiyokhoz, s egvéb * inté-tkecPs’k mellett összehívta \ az országgyűlést. Az „oktb'ri* diploma” úgy intézkedett, hogv • a kópvise’ők 1861. április 2-án • Budán évüljenek össze. 1861. január 26 án P^st sz. 5 kir. város kö-»eyű1é-én Rotten- : biller Linót főoo1gárm-s‘er in- ■ dítványában felhívja a közgvű- ■ lés fievelmét a köze’gő ország-; gyűlésre, és egyúttal bizottság ■ kinevezését javasolja. amely- ■ nek feladata lenne orsz-íygvű- . lési termekn k at ka1 más he yi-: ségeket megtekinteni, a szűkké- " ges éppkezési vaev áta’aVítári m költségekkel k-p^Catos terve- ; két elkészíttetni. Ezen a köz- s evűlésen fel*eriesz*é sel for- • dúlnak a He’vtartó anáochoz, I hogv az 1848 IV. te alapján az ! orszáeevűlé'eket ne Budán, ha- £ nem Pesten tartják meg, ahogy 5 azt a törvény kötelezően elő- " írja. (Folylatvik) . Pintér István £ aztán akik csak tehették, el­kezdték a sátrak építését és az uborka termesztését. Jól jártak. Tavaly ennek eredményeként már sokkal többen termeltek uborkát ilyen módon, mint bár­mikor azelőtt. A bizonyíték er­re egyetlen szám: 1970-ben 5,3 millió forint értékű primőrt vet. tek át Méhkeréken - 'felvásár­lók. Az idén még többen kaptak kedvet ehhez a munkához, s amikor ott jártunk, éppen meg­érkezett az 1971-re rendelt fó­lia az ÁFÉSZ-boltba. Mivel máshol nem volt hely, az utcán a járdára fektetve mérték a szinte végnélküli fóliahengert. Volt aki 20—30 vagy ennél is több métert vásárolt. A tanács- 1 elnök szerint a községben élő 1 családok 70 százaléka termel az idén uborkát fóliasátor alatt A gazdagodás jele megmutatkozik a község fejlő­désében is. Már régebben el­kezdték a törpevízmű társulás megalakítását, hiszen az új há­zak építésével nőttek az igé­nyek és szaporodtak a fürdő­szobák. A megnövekedett igé­nyeket vette figyelembe a köz­ségi tanács, amikor elhatározta, a törpevízmű építését. A meg. valósítás persze nem volt köny- nyű, hiszen jelentős összeg kel­lett hozzá. Másképp nem volt lehetséges, csakis társulás útján. A lakosság rregszavazta, hogy családonként 3 ezer 700 forint­tal járul hozzá a törpevízmú lé­tesítéséhez. Ma már nagyban fo­lyik a munka, s a vízvezetékek fektetése is iellvmző a község képére, összesen 6.2 millió fo­rintba keni1 a vízművesítés, s ennek eredményeként nínden utcában lesz víz. Már eddig 2h0 család kérte, nogy a lakásba is vezessék bau Nagy fejlődés fiz, főleg ha fi­gyelembe vesszük, hegy a ko­rábbi években a Község >en a vízellátás nem volt megfelelő. Mindössze két. úgynevezett Nor- thon-kút és a Község közepén egy artézi kút szolgáltatta a jó ivóvizet Most összesen 42 kifo­lyócsap lesz az utcákon. Méhkerék arca szinte szemlá­tomást változik. Kasnyik Judit nttís 5 197L MÁRCIUS 3. kenyeret lehet sütni Az utóbbi hónapokban több | alkalommal foglalkozott lapunk) a Békés megyi Tanács 1. számú Sütőipari Vá dalaiénak munká­jával, különös tekintettel — a közvéleményt is élénken foglal­koztató — a dohos lisztből sü- söbt kenyér körüli problémákra. A közelmúltban a vállalat fő­mérnöke és főkönyvelője — a mellékletekkel együtt kereken 30 oldalas — írásos feljegyzést jut­tatott el a laphoz, közlés céljá­ból. A szerkesztő bizottság helyt adott a kérésnek. Korántsem al vita lezárásának, sokkal inkább! az okok teljes feltárásának j szándékával. Feltételezhető, hogy i az ügyben érintett szervek ve- j zetői néhány vitás pontban más véleményt vallanak, mint a Sü­tőipar. Éppen ezért, a témához kapcsolódó, hozzánk érkező, s közérdeklődésre számot tartó észrevételeket a mostanihoz ha­sonló terjedelemben szintén köz. readjuk. •** A dohos kenyér vizsgálatának reális értékelése miatt perges­sük vissza az eseményeket. Mi is történt múlt év decemberé­ben? Vállalatunk 1970 december 10-én észlelte először, hogy a malomipar által gyártott 51. té­telszámú (őrletű) liszt egy része dohos szagú és ízű. Azonnal ér­tesítettük az István Malom ve­zetőit. Haladéktalan intézkedést kértünk; valamint a rossz minő­ségű liszt kicserélését. Másnap a malomipar által megfelelőnek és jöpak mondott 52-es tételszámú liszt érkezett, amit azonnal megvizsgáltunk ér egy részben szintén dohosnak találtuk. Sze­mélyes tárgyalást kértünk a ma­lom vezetőivel, akik közöltök, hogy az egész országban ez a helyzet, más lisztet adni nem tudnak. Ezen tú'menően közöl­ték, hogy napokon belül megyei értekezletet hívnak össze. A té- i nyékhez tartozik, hogy ekkor a termeléshez viszonyítva naponta1 1 százalékban fordult elő eny­hén ’ dohos kenyér. Ezt a körül- I ményt, mivel rendkívüli ese­ménynek tartottuk, azonnal je- ] lentettük az illetékes párt- és tanácsi szerveknek, valamint a hatóságoknak és azonnali intéz- j kedést kértünk. A címzettek kö- I zölték, hogv az ügyet kivizsgál­ják és intézkednek. A kenyér minősége miatt a lakosság jogosan volt felhábo­rodva. A kereskedelem tájékoz­tatta az esetről az illetékeseket, köztük a vegyvizsgáló intéze­tet is. , Eltelt négy nap, de semmi olyan intézkedés nem történt, amely biztosította volna, hogy vállalatunkat szabványos. szag­mentes liszttel lássák el. Tizen­kétezer mázsa dohos, szaggrl fertőzött lisztről van szó, s e: hatalmas m'nnyiség behatárolta a helyzetet és a cselekvőképes­séget. Ezzel a ténnyel sz^mb n tehetetlenek voltak a Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vállalat vezetői és velük együtt a sütő­ipari vállalat dolgozói *s, mivel a lisztnek más helyről való be- [ szer-""éré vál'a'e'oeknak csak | a GFV-n keresztül van l,he'ő- j sége. Hiába á’lanította meg ideje­korán a sütőipari vállal"t, pár nap múlva pedig a Minőség- vizsgáló Intézet és a koordiná­ciós bizottság, bogy a lis’t do­host A GFV néhány naD a'att nagv töm~gben nem tudo't meg­felelő lisztet biztosítani, mert a megye többi sütőüzeméibe Is bő­ven került dohos liszt. Egyön­tetűen megállapítható, hogy — a malomipar szerint — akár a zsák okozta minőséghibák, akár az alapanyag feldolgozása terü­letén jelentkezett probléma, mindenképpen bizonyított, hogy a malom nem tartotta be a szabványt és a felelősség V malomipar vezetőit terheli. Tudomásul kell venni, hogy a sütőipar tovább-feldolgozó vál­lalat. Termékeink minőségét a monopol helyzetben levő malom­ipartól kapott liszt minősége ha­tározza meg, annak ellenére, hogy mind a lakosság, mind a hatóság az ellátás területén ész­lelt kisebb vagy nagyobb prob­lémákért egyoldalúan a sütőipa. ri vállalatot teszi felelőssé. Tisz­tában kell lennünk azzal is, hogy az elmúlt évben a vártnál mennyiségileg kevesebb, minősé­gileg pedig gyengébb búza ter­mett. A dohos liszt és dohos kenyér ügye végül is december 17—18- án rendeződött, amikor is a GFV Orosházáról és Békésről hozott lisztet. Két nap alatt kö­zel ezer mázsát. Az egész ügy döntő tanulsága vél. ményünk szerint az, hogy a hibát m gál­lapítani és kimondani viszony­lag könnyű. A problémát meg­oldani — jelen esetben megfe­lelő alapanyagot időben bizto­si .ani — annál nehezebb. Hiá­ba hozták az illetékes hatósá­gok a határozatokat! Dohos lisztből csak dohoß kenyeret le. hét sütni! A kenyérgyár mű­ködését senki sem függ:sztette fel és nem vállalta a fel'lőssé- get a háromnapos karácsonyi ünnep előtt. A probléma úgy oldódott meg, hogy a vidéki malmokból kaptunk lisztet és az István Malom is szagmentes lisztet állított elő és csodák cso­dájára a dohos kenyér eltűnt az üzletekből. A tényeken túl szerintünk na­gyon lényeges az elkövetkezen­dő hetek, hónapok zavartalan kenyérellátása. Az új termésig még hét hónap van hátra. Va­jon a gabonaraktárakban és a szükségtároló helyeken jelenleg milyen a gabona minősége? Szakszerű-e a tárolás? A búza a nedvesség miatt nem dohos o- dott-e meg? Vállalatunk laboratóriuma minden lisztszállítmányt ellen­őriz annak ellenére, hogy a ma­lomipartól legutóbb december 19-én kértük a garantáltan szagmentes és szabványos liszt szállítását s arról minőségi bizo­nyítvány kiadását. A malomipar részünkre ilyen biztosítékot nem adott, levelünkre sem válaszolt. Ellenben január 19 i átira'ában közölte, hogy vizsgáljuk át da­rabonként a zsákokat és válo­gassuk, nehogy megint dohos le­gyen a liszt...?! Vajon ez az utóbbi közlés nem sejteti-e a dohos kenyér ismételt megjele­nését? Ezzel kapcsolatos véle­ményünkről és aggodalmunkról értesítettük a hatóságot, mert úgy érezzük, hogy a lakosság ió minőségű kenyérrel való ellátá­sát vállalatunk egyedül nem tudja biztosítani. A tényeket vizsgálva ben­nünk Is fe1m"rült a kérdés; mi­lyen mulasztás terheli a sütő­ipari vállalatot. Erre a kérdésbe szeretnének választ ka^ni a vál­hat vezetői és dől érzői. Zöl'>hP'rw ’őssé' 7JVer .Táno« főmérnök v főkönyvelő A Békéscsaba Ép te- és Éoii’ellarban'arié Ktsz. felvesz SZEGEZŐLAKATOST. ASZTALOS SZAKMUNKÁSOKAT, AS7TALOSÜZEMBE FÉRFI ÉS NŐI SEGÉD­MUNKÁSOKAT. KŐMŰVES SZAK. ÉS SEGÉD­MUNKÁSOKAT VASBETONSZEREL? SZAKMUNKÁST. Minden szómba* szabad 16 kereseti 'ehetőség! Jelentkezni: Békéscsaba. Kétegvház: út. munkaügy.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom