Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-05 / 30. szám

Mi újság lakás-ügyben? Májú» 1-ig köxlik a% új lakbért — Évenként kiutalási terv késsül A mezőgazdasági szakirodalom ünnepén Február 3-án. a Mezőgazdasági Könyvhónap ünnepélyes meg­nyitóján készült ez a felvétel az újkígyósiak reprezentatív könyvtárában. Dr. Sárkány Pál, a Mezőgazdasági Kiadó igazga­tója Újkígyósról indította el az idei szakirodalom februári ün­nepségsorozatát. (Fotó: Demény) Negyedik éve: Békési Élet A Tudományos Ismeretterjesz. j tő Társulat Békés megyei szer­vezetének kiadásában a Békés megyei és a békéscsabai városi tanács támogatásával negyedik évfolyamába lép a Békési Élet, Betanítják az új munkásokat A gyomai Háziipari Szövetke­zetben jól dolgozik a 9 tagú nő­bizottság. Segítik az asszonyo­kat a továbbképzésben, üdvöz­lök az új dolgozókat és vállal­ták, hogy a szakmunkások egy- egy betanított munkásnőt pat­ronálnak, hogy minél előbb el­sajátítsa a szakmai fogásokat. A nőbizottság az új munká­sokkal úgy is foglalkozik, hogy segíti a kollektívába való beil- j leszkedésüket. Ezenkívül mun- j kásakadémiákat szervez, vala- J mint különböző előadásokat, de j nem marad le a kulturális te- j vékenységben sem. megyénk népszerű tudományos és kulturális folyóirata. A fo­lyóirat az elmúlt években ki­vívta olvasóinak elismerését és nem egy száma országos vissz­hangot keltett. A Békési Élet szerkesztő bi­zottsága elhatározta, hogy 1971- ben új köntösben jelenteti meg a szervezet népszerű kiadvá­nyát. Az első szám a napokban hagyja el a nyomdát, a második szám megjelentetését pedig áp­rilis 4-re tervezik. A Békési "Élet új borítólapját Vollmuth Frigyes rajztanár tervezte. Rafia helyett ötletes termékkel jelentkezett a vaszari Hunyadi Tsz kiegészí­tő üzemága: a rafiát, vagy a szőlőkötöző műanyagfonalat he­lyettesítő rögzítőt állított elő. A két és fél centiméter átmérőjű, patkó alakú műanyagkarika a kordonművelésű szőlőknél telje­sen helyettesíti a rendkívül munkaigényes kötözést. Az utóbbi időben kevés sajtó- j tájékoztatót előzött meg akkora érdeklődés, mint — éppen egy héttel ezelőtt — Bondor Józse- l fért, s aligha foglalkoztatja közvé- ! leményünket annyira aktuális téma, mint a lakáskérdés. A sajtóból, rádióból, televízióból már ismert a lakásépítés fejlő­déséről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről kidol­gozott jogszabályok néhány ál­talános vonása. Befejezéséhez közeledik a bérlakások felmé­rése, s most már csak az új jogszabályok részletes közzététe­lére várnak az illetékes tanácsi szervek, hogy hozzákezdhesemek a — lakás területének, fekvésé­nek, műszaki állapotának és a komfortosság fokának ismereté­ben — az új tarifákkal számított bérek kimunkálásához. Az új lakásügyi jogszabályok július elsején lépnek életbe, de addig a régiek érvényben ma­radnak. Öt hónap áll rendelke­zésire a végrehajtási utasítások­ban foglaltak gyakorlati megva­lósítására. Nagy és biztosan nem vita nélküli munka lesz ez. A „menetrend” a következő. Március 31-ig mindenütt befe­jezik a felméréseket és folyama­tosan, de legkésőbb május 31-ig I kötelesek a bérbeadók közölni az új lakbért a bérlőkkel. Egy­úttal igazolási lapot adnak a lakbér-hozzájárulásként igényel­hető összegről. A bérlők á lak­bérközléssel szemben felülvizs­gálati kérelmet terjeszthetnék élő. Az új lakbérek megállapítá­sával egyidőben folyik majd a tanácsoknál levő lakáskérelmek megújítása, ám itt a határidő szeptember lesz. Életre hívják azokat a társadalmi bizottságo­kat, amelyek elbírálják az igé­nyeket, rangsorolnak s megálla­pítják — az anyagi, családi szempontok szerint —, hogy ki milyen lakásra (állami, szövet­kezeti, OTP) jogosult és közlik a kiutalás időpontját is. Napokon bélül megjelenik a végrehajtási utasítás. Ám a ta­nácsok dolgozói addig sem tét­lenkednek. Az előkészületeikről Farkas Páltól és dr. Molnár Margittól, a Békés megyei Ta­nács igazgatási osztályának ve­zetőjétől, illetve főelőadójától kértünk tájékoztatót. Eszerint a helyi tanácsok már készítik az úgynevezett lakókörzetek tervét. Erre azért van szükség, hogy a besorolásnál figyelembe vehes­sék a lakás fekvését. (Egy vá­rosközpontban levő lakásnál például — a kedvező fekvés mi­att — 10 százalékkal növelhető a lakbér.) A körzethatárokat egyenként figyelembe veszik a lakáshasználatbavételi díj meg­állapításánál is. Elkészültek az új lakásigény. lési lapok is. Ám a korábbi egy lap helyett ez a mostani 11 ol­dalas s olyan kérdéseket is tar­talmaz, hogy az igénylőnek mi­lyen az egészségügyi állapota, s (ha van) milyen a kocsijának márkája. Az adatlap praktikus meggondolásokból egységes lesz a megyében, ám mindazok, akik csak megújítják kérelmüket, 1971. FEBRUÁR 5. zöld színű nyomtatványt, az új igénylők pedig fehéret töltenek ki. A megújítás egyébként ille­tékmentest Jelenleg Békéscsa­bán mintegy 3000, Gyuláin 1000, Orosházán 900, Szarvason 300, a nagyközségekben 100—100 la- káskérel met tartanak nyilván. Valószínű, hogy szeptember után ezek a számok csökkeni fognák, mivel lényegesen megváltoznak a lakásszervezés feltételei. A kétévenként kötelező lakásel­osztási és az évenkénti konikrét kiutalási tervek elkészítésében a majdan megalakuló társadalmi bizottságok működnek közre. Bár megyénk városaiban, koráb. ban, kísérleti jelleggel életre hívtak ilyen bizottságokat, de ezek közül — az igazgatási osz­tály vezetőjének véleménye sze­rint — csak a gyulai működik megfelelően. A megyeszékhelyen mindenképpen új alapokra kell helyezni ennek megszervezését... A körzeti valasztopölgaroik nevében meg kellene köszönni Békéscsaba Városi Tanács V. B. építési és műszaki osztályának azt, hogy a Temető sor, a Bartók Béla út, a Szemere utca és a Tessedik utca által határolt te­rületen, a földes utcákban eltil­totta az átmenő gépjárműfor­galmat. Helyes, és minden te­kintetben jó intézkedés volt. Ezért a körzet választópolgárai köszönetüket fejezik ki. Telje­sült tehát a körzetben lakók kérése, meghallgatásra talált az alulról jövő kezdeményezés. Aki nem ismeri a táblák fci- ralcása körüli huzavonát, az kö­rülbelül úgy fejezné ki elisme­rését, mint ahogyan az előzőek­ben írtuk. Alti viszont részt vett az igen éles, néha már a dur­vaság határát stlroló vitában, és a forgalom terelő útra irányítá­sa mellett szólt, az azt mondja; végre! A választópolgárok ebben az egész ügyben olyan álláspontot képviseltek, hogy a városban húzódó köves- és bitumenes uta­kat ne sározzák össze a jármű­vek, a földes utcákból felhor­dott latyakkal. Sok balesetve­szélyt rejteget a műútra felhor­dott sár. Decemberben vizsgál­ták a kialakult helyzetet, de kü­lönösebb intézkedéseket nem tettek. Időközben a földes utcá­kat teljesen összevágták a te­hergépkocsik. Helyenként olyan huppanok jöttek létre, hogy pat­togott a féder, sajnos tört is, de el is akadt néhány tehergépko­csi, amelyikkel azután éjszaká­kon át birkóztak, hogy kiszaba­dítsák. Igen gyakran oktalan próbára tették a gépkocsik motorját és az alvázak teherbíróképességét. Köztudott ugyanis, hogy a föl­des, sáros úton használt gépko­A közeljövőben várható a bi­zottságok megalakulása, csak­úgy, mint a lakókörzetek meg­határozása. Az új jogszabály fel- , hatalmazza a tanácsokat arra is,' hagy maguk állapítsák meg — tanácsrendelettel — azokat a jövedelmi, vagyoni és szociális feltételeket, amelyek esetén az igénylő részére tanácsi béi’la- kást biztosítanak, A tényleges munka azonban a tanácsoknál csak az új lakás­ügyi rendelet megjelenésével kezdődhet meg Attól kezdve, de előtte is készséggel válaszolunk olvasóink e témához kapcsolódó kérdéseire. Egy-egy konkrét, de közérdeklődésre számoftartó té­mát a lap hasábjain vitatnánk meg szakértők bevonásával. Kérjük, hogy leveleiket a Békés megyei Népújság címére (Békés­csaba, Szabadság tér 17) küld­jék, „LAKÁS-ÜGY” megjelölés­sel. Braczkó István csi hamarább tönkremegy, ke­vesebb üzemóra teljesítmény után szükséges javítani, pótolni az elhasználódott részeket, mintha normális körülmények között használják. Ha gyakoribb a javítás, akkor a fuvarozó vál­lalat kiadásai növekednek. Ezt a többletköltséget minden eset­ben áthárítják a fuvaroztatom. Az évközi többle tkiadásokat azonban, melyek az ilyen ese­tekből adódnak, valamennyi vállalat a nyereségéből fedezi, Vagyis év végén a dolgozó borí­tékjába kevesebb pénz kerül. Ennek az egész utcalezárás­nak van azonban egy másik ol­dala is. Az adófizetők pénzéből és az állam segítségéből épített korszerű utak a sártól hama­rabb tönkremennek, mintha nem hordanák rá a latyakot, nem is beszélve az így keletke­zett balesetveszélyről. Csakhogy nem mindenhol számoltak így. Ezért is húzódhatott az ügy in­tézése két hónapon iát. Végül is kénytelenek voltak intézkedni, mert a földes utcákat annyira felszántották, hogy most már ott életveszélyessé vált a köz­lekedés. A közérdekű ügyek intézésé­ben felesleges az emberek ideg- rendszerével két hónapon át szórakozni. Ha egyszer decem­berben megvizsgálták a helyze­tet, akkor nyomban intézkedni­ük lcellett volna, még mielőtt életveszélyessé válik a közleke­dés a földes utcákban. Miért kellett megvárni ezt az állapo­tot. miért nem lehetett mindezt akkor „egy füst alatt” megcsi­nálni? A tanácsiaknak jobban szívükön kellene viselni az ál­lampolgárok érdekét, különösen akkor, ha nem személyes prob­lémák intézéséről van szó, ha­nem közérdekről, közügyről! Dupsi Károly közülük nincs kettő, amely azo­nos volna. Már a Gediminas tornyából jól látható, hogy Vilniuszt fél- körívben modem lakónegyedek övezik. A repülőgépből, vagy a Várhegyről mindenekelőtt rend­kívül ízléses és praktikus elhe­lyezésüket figyelhetjük meg. Közelről viszont megcsodálhat­juk, hogy ezek az épületek, épü. letcsoportok milyen gondosan és nagyszerűen illeszkednek a ter­mészetes környezetbe. Vilndusztól autóval fél órára van Trakai, Litvánia hajdani fővárosa. A festői tó közepéin sziget, rajta fejedelmi kastély. A tó engem valahogy Martanvá- sárra, közelebbről a Brunswick kastély parkjának kis szigetecs­kéjére emlékeztetett. Ott ugyan nincs középkori várkastély, mint Trákaiban, nem is a falá­dák hasonlósága vezetett erre, inkább á hangulat, amit a tó és sziget áraszt emlékeztet Marton, vásárra. A vár maga viszonylag jó állapotban maradt és kitűnő­en restaurálták. A bástyákról viszont Shakespeare Hamletié­nek történelmi színhelye Helsdn. gör jutott eszembe. A látogatás a késő délutánba hajlctt, s a hirtelen alkonyban, a párás, kö­dös levegőben szinte vártam: az egyik bástya mögül megszólal Hamlet szelleme. Csak később értesültem., hogy ! gondolattársításom másban is • megfogant: a nemrég forgatott í szovjet Hamlet-űlm a trakai ! várban készült. » * * A Szovjetunió északi csücské- ! ben, a Balti-tenger mentén levő ■ észt lett és litván köztársaságnak S együttes területe alig kétszere ; Magyarországénak. Összlakossá- • guk fele a mienknek. Mindenek- ■ előtt sajátos kultúrájuk, egyéni ! varázsuk az, amely megragadja s az embert. Az észtek rokonaink, ■ s nyilván ezért állnak közel hoz- ■ zánk, magyarokhoz. Lettország • magas technikai kultúrájával, * ügyes kezű munkásaival, nagy- ! szerű termékeivel a Baltikum • műhelye. Litvánia nemcsak tér- 5 mészeti szépségével, a fővárosa- : ban középkori építészeti reme- : keivel hívja fel magára a figyel- : met, hanem azzal is, hogy a tej- : termelésben Dánia után a máso- • dik Eurónáhan. s az egv főre ; eső mezőgazdasági termelésben ' első a Szovjetunióban. A Balti­kum népei sok történelmi há- i nyatottságuk után, megőrizvén s t továbbfejlesztvén nemzeti ha- j gyományaikat, az elmúlt ne- S gyedszázadban meggyorsították; felemelkedésüket, és biztosítót- » ták kommunista jövőjüket, a > Szovjetunió soknemezeüségű né- • peinek nagy családjában. Boros Béla ■ / Mennyi lesz az új lakbér? Lakás-ügyben a szerkesztőség cí­mére is írhatnak az olvasók. Két hónap bosszúság

Next

/
Oldalképek
Tartalom