Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-12 / 36. szám

Elkészült Békéscsaba ötéves terve «Zárszámadási tapasztalatok A város fejlesztésére a IV. ötéves tervben mintegy három­má lliárd forintot irányoztak elő, ami több mint másfélszerese az előző tervidőszak előirányzatá­nak. A dinamikus fejlődésre jellemző: iparosításra 800 mil­liót költenek s legalább 4500 új munkahelyet alakítanak ki. A program egyik legterjedel­mesebb fejezete a kommunális fejlesztés. Közműépítésre egy- mdllíárd forintot szánnak, a tervek szerint különböző erőfor­rásból több mint 2600 lakás épül. A művelődési ágazat 120 mil­lió forintjából többek között 15 általános iskolai, 17 középisko­lai tantermet és négy tanmű­helyt hoznak tető alá. Az óvo­dai helyek száma 250-nel gya­Tegnap tartotta Gyulán a városi tanács dísztermében kül­döttgyűlését a Gyulai ÁFÉSZ. A több mint hétezer taggal rendelkező szövetkezet 125 kül­dötte a már előzőleg kiadott írásos beszámolóból értesült a szövetkezet III. ötéves terv idő­szaka alatt elért eredményeiről és a IV. ötéves terv feladatai­ról; Paulik János, a Gyulai ÁFÉSZ igazgatósági elnöke szó­beli kiegészítést adott az írásos beszámolóhoz, amely elsőként a szövetkezet forgalmi és terme­lési eredményeivel foglalkozott. Az ágazatokat vizsgálva kide­rült, hogy legnagyobb növeke­dést a kiskereskedelem árufor­galma érte el, több mint 80 szá­zalékot, míg 1965-ben a kiske­reskedelem árbevétele alig ha­ladta meg a 78 millió forintot. Ez az összeg az elmúlt évben közel 142 millió forintra emel­kedett. Az áruforgalom és ter­melés emelkedésével természe­tesen együtt növekedett a szö­vetkezet áru állóeszközénekj bruttó értéke is. 1965-ben ez 9 millió 700 ezer forint volt, ami az elmúlt év végére már több minit 21 millió forintra nőtt, ugyanilyen ütemben nőtt a saját vagyon is. Az öt év előtti Ha valamely nagyközség olyan gyorsan fejlődik, mint Tótkom­lós, gondjai is megnőnek. Ez lát_ szölag ellentmond egymásnak. Az tény, hogy a fejlődés — új létesítmények, intézmények, üzemek létrejötte — következ­ményeként sok olyan problémát megoldanak, mint például a gyermekek elhelyezése, nők fog. lalkoztatottsága, és így tovább. Az új létesítmények belépésé­vel, a korszerűsítéssel viszont újabb igények is felmerülnek. Tótkomlóson most a tanács vezetőinek a legnagyobb fejtö­rést a csatornázás okozza. Nagy fába vágták a fejszéjüket, a szó igazi értelmében. Már évekkel ezelőtt gondoltak erre, de nem volt elég pénzük. A csatornázás ugyanis milliókba kerül. Erre egy példát: most a község egy- harmada, vagyis a központi csa­tornázás sürget a legjobban. Itt épült az utóbbi években a leg­több létesítmény — szolgáltató­ház, takarékszövetkezet. E terü­let csatornázása 3 millió forint­ba kerül. A pénz egy részét sa­ját erőből, községfejlesztési alapból biztosították. A járási tanács is segített 500 ezer fo­rinttal és a szövetkezetek: ÁFÉSZ. Viharsarok Tsz, vala- mánt a vegyesipari vállalat. Az rapszik. Négyszáz személyes középiskolai diákotthon épül, s megkezdik az új megyei könyv­tár és az új filmszínház építé­sét is. Jelentős előrehaladást érnek el 1975-ig a megyeszékhelyen az egészségügyi ellátásban. A vá­rosi kórház három új pavilon­nal bővül, új székhazat kap a KÖJÁL, a gyógysáertári köz­pont, 15 munkahelyes fogászati rendelő nyílik. Az öregek szá­mára 150 személyes szociális otthont, 30 személyes napközi otthont építenek, s 250 szemé­lyes egészségügyi gyermekott­hont adnak át rendeltetésének. Az egykori „földszintes vá­rosinak nevezett Békéscsaba főbb pontjain 9—10 szintes to­ronyházakat emelnek. 23 millió forintról több mint 35 millió forintra. Jól érzékelteti a szövetkezet eredményes munkáját az is, hogy eddig négyszer érték el a Kiváló Szövetkezet kitüntetést és az elmúlt évek eredményei alapján várható, hogy ötödször­re is a megtisztelő cím birtoko­sai lesznek. A negyedik ötéves terv célki­tűzései között szerepel Eleken egy ABC-áruház és lakberende­zési bemutatóterem kialakítása. Dobozon szeszfőzde, benzinkút és fűtőolaj cseretelep, valamint a helyi takarékszövetkezettel közösen bisztró és takarékszö­vetkezeti iroda építése. Gyulavá­riban — a helyi tanács segítsé­gével — tüzelő- és építőanyag telep. Gerlán gáz, tüzelőolaj, va­lamint benzin cseretelep, illetve lerakat, Szabadkígyóson esz­presszó épül. Sor került a szövetkezet élel­miszerboltjainak hűtőgépekkel való ellátására, a nagyobb egysé­geknél pedig hűtőpultot és hűtő­vitrint szerelnek fel. A beszámoló megvitatása után megválasztották a 15 tagú igazgatóság, a 9 tagú felügyelő­bizottság és a 11 tagú nőbizott­ság tagjait. Az igazgatóság el­nökének újra Paulik Jánost vá­lasztották meg. utóbbi egyedül 500 ezer forint- | tál járult hozzá. Bár a tanács | évekkel ezélőtt is tartalékolt pénzt ilyen célra, azonban még mindig nincs meg a 3 millió forint. Főhet hát a fejük a ve­zetőknek, honnan teremtsék elő a még hiányzó összeget. Épül az új ÁBC-áruház, amely a lakosság egyre növekvő igényét hivatott kielégíteni. Ezenkívül 27 új lakás bekötése — melyek építése a jövőben kezdődik — szintén sürgeti a csatornázást. A munkákat tehát a meglevő pénzből is elkezdték. A főútvo­nalon, a Kossuth utcán már el­készültek a csatornázással, s az idén folytatják a többi beterve­zett utcában Ezzel viszont ki is merül a negyedik ötéves tervre a fejlesztési alap. Másik nagy gond itt a tan­teremhiány. Sürgős lenne egy iskola építése, hogy a magyar iskolába járó tanulóknak ne kelljen délután menni. A szlo­vák iskolában nincs ilyen gond, hiszen ott egy tanteremre 10 gyermek jut, a magyarban vi­szont 30. Általában a különböző megyei szerveknél az a véle­AZ UTÓBBI ÉVTIZEDBEN alig volt annyi hangvételében kiegyensúlyozott zárszámadási közgyűlés termelőszövetkeze­teinkben, mint napjainkban, no- ha nem is akármilyen esztendő áll közös gazdaságaink mögött. Az emlékezetes természeti csa­pás következményének első ré­szén csak megsokszorozott em­beri akarattal jutottak túl, Ta­valy még augusztusban is ke­mény küzdelmet folytattak a fojtogató vízzel. A nyári és az őszi betakarítás sikere, az őszi vetéselőirányzat teljesítése és a mélyszántás csaknem teljes be­fejezése beszédesen bizonyítja, miért is vonhatja meg a mér­leget 1970-ről kiegyensúlyozott hangvételben, megyénk paraszt­sága. A gazdálkodás eredménye a természeti csapás hatására csak­nem minden tsz-ben más mó­don alakult. Megfigyelhető, hogy ahol némi tartalékkal indultak 1970-nek, ott a hozamok csök­kenését, az árbevételekben ke­letkezett időleges zavarokat vi­szonylag könnyen áthidalták. Nyomban, szinte a gond felfe­désével együtt tudtak intézked­ni. A füzesgyarmati Vörös Csil­lag Tsz és Aranykalász Tsz, a Medgyesbodzás-pusztaottlakai Egyetértés Tsz, az orosházi Üj Élet Tsz példája tanúsítja ezt leginkább. Megfigyelhető azonban, hogy az eredményesen gazdálkodó szövetkezetek egy részében csök­kent az egy holdra jutó bruttó termelési érték. Ez 1970-ben alig éri el, vagy haladja rneg az 1969. év; szintet. Ha tavaly nor­mális időjárású esztendő lett volna, akikor a bruttó termelési érték csökkenéséből — a me­gyei átlagon felüli eredménnyel gazdálkodó tsz-ek esetében is — bizonyos tanulságokat kellene levonniuk a pártszervezeteknek és a tsz-ek választott testületed­nek. Bár ez még jelen körülmé­nyeik között is hasznos lehet, mivel a mezőgazdasági termelés helyi módszereinek felülvizsgá­lásával mélységében is jobban napirendre kerülhet a növény- termesztés és az állattenyésztés fejlesztése. A KÉT FÖ ÁGAZAT, de kü­lönösen a növénytermesztés hoí zamainak csökkenését helyenj- ként kedvezően ellensúlyozta á melléküzemágak hatékony fej-\ lesztése. Ez végső soron helyes volt. A melléküzemági tevékeny­mény, hogy Tótkomlós ilyen szempontból ellátott, viszont nem veszik figyelembe, hogy a szlovák iskolába nem helyez­hetnek el máshonnan gyereke­ket. A tantermekre tehát rend­kívül nagy szükség lenne. A meglevők több régi épületben vannak, s négy tantermet az idei tanévben életveszélyesség miatt le kellett zárni. A IV. ötéves írv megvalósí­tása tehát gondokkal kezdődik Tótkomlóson, de a fejlődés nem áll meg, és ezért mindent .meg is tesznek a tanács vezetői. I ség egyelőre még nem vonta el J a figyelmet a mezőgazdasági tér. melés tulajdonképpeni két fő ágazatától. Így a továbbiakban mind nagyobb figyelmet lehet fordítani a növénytermesztésre és az állattenyésztésre úgy, aho­gyan ezt« az alapszabályban rög­zítették. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a mellék­üzemágakkal. ne az 1970. évi színvonalom foglalkozzanak. Tö­rődni kell a segédüzemágakkal, a fejlesztésükre is gondolni szükséges, hiszen ha a mezőgaz. dasági termelés és a mellék­üzemágak között jó az összhang, akkor a két fő ágazatot minden tekintetben jól kiegészítheti a melléküzemág. Ezt tapasztal­tuk a körösladányi Magyar- Vietnami ' Barátság 'Tsz-ben, amely a község egyedüli jöve­delmezően gazdálkodó szövet­kezete. A termelőszövetkezetek másik csoportja csak társadalmi segít­séggel zárhatta kedvezően 1970- et. A bevételi hiány összege az 1971. gazdasági előkészítésére kapott állami segítséggel, támo­gatással kedvezőbben alakult, mint arra 1970 nyarán számíta­ni lehetett. A tsz-parasztság lé­nyegében a tavalyi nagy termé­szeti csapás idején tapasztalhat­ta, hogy a párt és a kormány, a munkásosztály mennyire együttérez vele, mert olyan anyagi támogatást nyújtott a bajba került közös gazdaságok­nak, hogy a termelés folyama­tosságát biztosíthatták. Talán éppen ezért nem érezték a mér­leghiánnyal járó gondot olyan súlyosnak, mint 1965-ben és azt megelőzően. Akkor ugyanis még nem volt törvényben biz­tosított paraszti jog a tagrésze­sedés 80 százalékának fizetése. Most az. és ez igazán megnyug­tató. Hatása érződött a gazda­sági munkák menetén és az idén is érzik majd a veszteségek ki­gazdálkodásában. A PARASZTI JÖVEDELMEK alakulásában azonban emlékez­tetni szükséges a korábbi évek zárszámadásaira. Megállapítható ugyanis, hogy a harmadik öt­éves tervben előirányzott pa­raszti jövedelemben — a közös­ből származót alapul véve — a tervezettet nagyobb arányban teljesítették túl, mint az optimá­lis lett volna. Senki sem gondol­jon arra, hogy a megnövekedett paraszti jövedelmet bárki is sajnálná! Nem ezért szólunk ró­la mi sem, hanem bizonyos ta­nulságokért. Nyugodt léfkiismereittel mond­hatjuk. hogy a tsz-parasztság, néhány gazdaságtól eltekintve, a közös munka gyümölcséből korábban többet felélt — ará­nyaiban —, mint egyéni gazda korában. Szövetkezeti vezetőink a jövedelem felosztásakor na­gyobb figyelmet fordítottak a fogyasztási alapra, mint a fel­halmozásra. Azután az is igaz, hogy 1968 és 1969 után egyes tsz-vezetőket valósággal megszé­dített a növénytermesztésben el­ért rekorderedmény. Már azt hitték, hogy az igái szélsőséges időjárás a szövetkezeti gazdál­kodás térhódításával többet nem kísért. Néhány üzemben erre alapoztak, amikor mellőzték a tartalékok képzését és olyan be­ruházások kivitelezésére vállal­koztak, melyek anyagi fedezetét nem teremtették meg. GAZDASÁGI VEZETŐINK nézőpontjából sajnos akkor es­tek ki a jövőt alapozó feladatok, amikor lett volna miből erre a célra félretenni és lehetett is volna, ha megfontoltan beszél­nek a szövetkezetek és a pa­rasztság holnapjáról. Most, hogy 1970-ben a mezőgazdasági termelés nem járt a várt siker­rel, p!jx egy írás u án jöttek és jönnek a gondok. Sok a be­fejezetlen beruházás. De hol van ezek folytatásához a leg­szükségesebb saját erő? Elöre­gedett a géppark! Kicserélésére bizonyára egy egész nemzeti bank pénzkészlete is kevés len­ne! Ezeken kívül még számos kiadással kell számolni. A ve­tőmag beszerzése, a műtrágya vásárlására, alkatrészekre, üzemanyagra, munkadíjra és egyébre, egyáltalán nem vár­ható kisebb kiadás 1971. első felében sem. mint a múlt év azonos időszakában. Honnan ke­rül elő az ehhez szükséges se­gítség? A társadalomtól, az ál­lamtól. De hát ennek konzek­venciái vannak! A következő években a már eddig igénybe vett rövidlejáratú és középhi­teleket, valamint az óvadékhi­teleket ki kell gazdálkodniuk a tsz-eknek, és még azt is sa­ját erőből kell előteremteniük, ami az év első felében kiadás­ként jelentkezik. Fejlesztésről csak azután lehet szó, ha a tsz pénzügyileg tisztázta magát. A világon ugyanis nincs egyetlen olyan pénzintézmény, amelyik a fizetésképtelen vállalatoknak az esedékes hitelek lejárta után újabb hitelekre szórja pénzét A bevételre jó évek után jobb, színvonalasabb is lehetett volna a tudatos, gazdaságfejlesztő munka. Sajnos, helyenként ez elmaradt. Most és a következő években ennek tandíját törlesz­tik az 1970. évi munkadíj, a kö­zösből származó jövedelem szín­vonalán. Ha a korábbi években nem mulasztják el a fejlesztési alapok rendszeres feltöltését, akkor most valamivel könnyebb lenne a helyzet. Lehetséges, hogy az 1969. évi közösből szár­mazó jövedelem biztosítása sem okozna különösebb gondot. A SZÖVETKEZETI MOZGA­LOM nagy eseményei ma a zár­számadások, melyek eddig ilyen tanulságokat, gondolatokat ad­tak. Mlindenesetre örvendetes, hogy a mai nehéz helyzetben se­hol sem merült fel bizalmatlan­ság a szövetkezeti gazdálkodás, a falu új életformája iránt Az emberek bölcsen mérlegelnek, s bíznak saját erejükben. Abban, hogy közös összefogással már az idén is igen sokat tehetnek, pó­tolhatják a korábbi években el­mulasztott gazdaságszervező munkát. Dupsi Károly Kőműveseket, kőműves segédmunkásokat, kubikosokat keresünk BUDAPESTI ÁLLANDÓ MUNKÁRA. Jelentkezés: az ÁPRILIS 4 KTSZ munkaügyi osztályán. Budapest, VIII., Auróra u. 23 sz. alatt. 3 K. J. A Kőolajfúrási Üzem Orosházi Üzemegysége keres felvételre DIESELMOTOR SZERELŐKET (bér megegyezés szerint). SEGÉDMUNKÁSOKAT FÜRÓMUNKÁSNAK (18—45 év között) havi 2600 Ft körüli kezdő fizetéssel, Rövidített havi munkaidővel. Vidékieknek díjtalan legényszállóhasználatot, kedvezményes vasúti jegyet biztosítunk. Munka- és védőruháról a vállalat gondoskodik. Dolgozóink részére kedvezményes gázfogyasztást biztosítunk. Jelentkezés: Orosházán, Csorvasi úti telepünkön. Küldöttgyűlést tartott a Gyulai ÁFÉSZ Jelentős beruházások a IV. öléves tervben Nagy fába vágott a fejsze - avagy: milyen gondokkal küzd a tótkomlósi tanács? 1971. FEBRUÁR 12.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom