Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-12 / 36. szám

Aktivisták százai dolgoznak a Pedagógus Szakszervezetben Megyei küldöttértekezlet Békéscsabán, az SZMT-székházban A Pedagógusok Szakszerveze­tének megyei küldöttgyűlése tegnap délelőtt 9 órakor az SZMT békéscsabai székházénak nagytermében kezdte meg mun. káját. A küldöttértekezleten részt vett Enyedi G. Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Szalóki Lambert, a Pedagógu­sok Szakszervezete Központi Ve­zetőségének titkára, Nagy Ist­ván, az SZMT vezető titkára és sokan mások társadalmi éle­tünk vezetői közül. A megye bizottság beszámoló­ját Mayer Andrásné terjesztette elő. Elmondotta, hogy a szak- szervezeti munka továbbfejlesz. téséhez kedvezőek a feltételek. A párt X. kongresszusa mélyre­hatóan értékelte társadalmunk fejlődését, a bekövetkezett vál­tozásokat, elemezte azt a társa­dalmi közeget, amelyben és ami. ért a közoktatás munkásai, a pedagógusok szakszervezete is dolgozik. — Meggyőződésünk — mon­dotta —, hogy szakszervezeti tagságunk — mint ahogy eddig is tette — a kongresszus hatá­rozatainak megfelelően maga­sabb színvonalon igyekszik hoz­zájárulni a párt által kijelölt társadalmi feladathoz, a szocia­lizmus építéséhez. Külön öröm számunkra aho­gyan a pártkongresszus ér­tékelte az értelmiség, a pe­dagógusok munkáját, vala­mint az, hogy határozatá­ban egyik fontos feladat­ként jelölte meg a közokta­tás fejlesztését. Megyénk — mondotta a továb­biakban — igen sokat fejlődött. Iparunk korszerűsödött, rend­kívül megerősödött szocialista mezőgazdaságunk. A nagyará­nyú fejlődés következtében tár­sadalmunkban is változások történtek. És ami a legfonto­sabb: igen jelentősen változott az emberek gondolkodása, élet- szemlélete. Beszélt ezután az iskolare­form-törvény gyakorlati megva­lósításáról, a szakszervezetek tagságának mind aktívabb tévé. kenységéről, majd ismertette a küldöttértekezletet megelőző időszak eseményeit. A közokta­tás fejlesztésével kapcsolatos szakszervezeti feladatokról szól­va hangsúlyozta: — Közoktatás-politikánk ér­dekében segítséget nyújtottunk a megye állami, társadalmi és gazdasági szerveinek, hogy a várható szakemberszükséglet­nek megfelelően iskoláink az igényekhez alkalmazkodjanak. Segítséget nyújtottunk a szak­középiskolai hálózat fejlesztésé­hez, a gimnáziumi rendszer lá- alakításához, valamint az isko­lai munka tartalmi javításához. Alapvető fontosságúnak tar­totta és tartja szakszerveze­tünk azt, hogy az általános iskolákban emelkedjen az oktatás-nevelés színvonala, mert ennek hatása a tovább­tanulásra és a munkába álló fiatalok számára igen lé­nyeges. Ezt követően a személyi fel­tételek javításáról, a fizikai doL gőzök tehetséges gyermekeinek szociális, tanulmányi és mozgal. mi segítéséről, a korszerű mód­szerekkel kísérletező pedagógu­sok támogatásáról és ösztönzé­séről beszélt. Részletesen tájé­koztatta a küldöttértekezletet arról, hogy a pedagógusok szak- szervezetének megyei bizottsá­ga mit tett a szocialista demok­ratizmus elméleti és gyakorlati megvalósításáért, hangoztatta, hogy a megfelelő nevelőtestü­leti alkotó légkör elegendhetet- len közoktatáspoiitikánk diffe­renciált megvalósításához. 4 MMlMS A továbbiakban részletesen I foglalkozott a megye oktatás­ügyi dolgozóinak élet- és mun­kakörülményeivel, a szakszer­vezet érdekvédelmi tevékenysé. gével. Elmondotta, hogy az ille­tékes művelődésügyi osztályok­kal egyetértésben egész sor olyan intézkedést hoztak, me­lyek a bérezési sérelmek korri­gálását, a feszültségek csökken­tését voltak hivatva szolgálni. Állandó jelleggel ellenőrizték a különböző munkákért járó dí­jazásokat, és az a megállapítá­suk, hogy csak elvétve fordult elő olyan, amikor egyes nevelők társadalmi munkában végeztek olyan feladatokat, amelyekéit díjazás járt volna. Szólt a technikai dolgozók érdekvédelméről és bérezé­sük sürgős felülvizsgálatát javasolta. Beszélt a jutalma­zási lehetőségekről is, je­lentve, hogy négy év alatt megyénkben hárman kaptak Kiváló Tanár, négyen Kivá­ló Tanító, hárman Kiváló Óvónő, 57-en az Oktatásügy Kiváló Dolgozója és 18-an Kiváló Dolgozó kitüntetést. Az elmúlt években nőtt a iu- talmazottak száma, és a jutal­mak nagysága is. Külön kiemel­te a kedvezményes lakásépítési kölcsönt, bejelentve, hogy a leg. utóbbi szakszervezeti választá­sok óta 275 pedagógus kapott kölcsönt Békés megyében, a mi. nisztériumj keretből ped.g 54 oktatásügyi dolgozó lakásprob­lémáját oldották meg. Beszámolója végén tájékoz­tatta a küldöttértekezletet a ta­nyai pedagógusok helyzetéről, az oktatásügy" nődolgozóinak problémáiról, a gyermekgondo­zási segély bevezetésének hatá­sáról, a segélyezési rendszerről,. a nyugdíjasokkal való foglalko-1 zásról, a munkavédelemről és! az üdültetésről. Végül ezeket mondotta: — Békés megyében aktivistá­ink százai becsületesen teljesí­tik azt a feladatot, amellyel a választások során megbízták őket. Bízunk abban, hogy a tör­vényes és széles körű társadal­mi bázisra épülve a most meg­választandó megyebizottság a következő küldöttgyűlésen még eredményesebb munkáról szá­molhat majd be. A megyei számvizsgáló bizott­ság jelentését Kírcsj István, a bizottság elnöke terjesztette be, majd megkezdődött a vita. Zsi­linszky Ádám, a békéscsabai 7. sz. általános iskola igazgatója a pedagógiai munka színvonalá­nak emelését sürgette. Bálint József, a szakszervezet szeghal­mi járási titkára a pedagógusok továbbképzéséről és az önkép­zés különböző formáiról beszélt. Hangoztatta, hogy továbbképzés nélkül nem képzelhető el kor­szerű oktató-nevelő munka. Bori Györgyné, a békéscsabai 7- es számú általános iskola igaz­gatóhelyettese a nevelők társa­dalmi megbecsüléséről szólt és körvonalazta a pedagógusnők helyzetét. Kincses László, a gyu­lai járás tanulmányi felügyelő­je hozzászólásában azt fejteget­te, hogy a pedagógus tekinté­lyének megszerzése és megtar­tása a pedagóguson múlik. A bé_ késcsabai 10-es számú általános Eredményesen zárta az elmúU évet a Csaba Szőnyegszövő HTSZ 1971, FEBRUÁR 12. Lemezdarabolást és présmunkát válla unk RL 16x2500 mm-es da­raboló ollóra, SD 100 tí­pusú présgépre. Mezőgép Vállalat gyáregység, Mezőberény. Telefon 82. Kooperáció. 221057 iskola igazgatója, Orosz György a nevelők túlterheleiését tette szóvá, mint megoldásra váró problémát. Szalóki Lambert, a Pedagógus Szakszervezet Köz­ponti Vezetőségének titkára rá­mutatott: a szakszervezet önál­lóságának növekedésével a szakszervezetben dolgozók fele­lőssége is megnövekszik. A szakszervezeti munka segítse elő a nevelői közösségek formálását, a demokratikus vezetői stílus módszerednek és tapasztalatai­nak terjesztését. Szekeres Béla, békéscsabai kollégiumi igaz­gató a kollégiumi nevelők élet- és munkakörülményeit vázolta, majd Nagy János, a megyei ta­nács elnökhelyettese üdvözölte a tanácskozást, és szólt a köz­oktatás jelentőségéről, arról az áldozatos munkáról, melyet a pedagógusok végeznek. K'szely Mihály, a békéscsabai Szlovák Kollégium igazgatóhelyettese a technikai dolgozók bérrendezé­sének szükségességét hangoztat, ta, Deák Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályának ve­zetője elismerve a szakszerve­zet munkájának eredményessé­gét, azt a jövőben is a közokta­tás lényeges feltételének tartot­ta. Üdvözölte a küldöttértekez­letet Bocskai Mihályné, az SZMT titkára is.'majd Enyedi G. Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára hozzászólásában a szakszervezeti munka fon­tosságát méltatta, felhívta a küldöttek figyelmét, hogy a szocializmust nemcsak az anyagi szférákban, hanem a fejekben is fel kell építeni. Ebben óriási feladat jut az is­koláknak és a pedagógusoknak — mondotta. A küldöttértekezlet ezután megválasztotta a 15 tagú megye­bizottságot, melynek titkára Mayer Andrásné, elnöke pedig dr. Bielik Károly lett; valamint a küldötteket a szakszervezet kongresszusára és az SZMT küldöttértekezletére. S. E. A Csaba Szőnyegszövő Házi-1 ipari Szövetkezet 1970. évi érté­kesítési tervét 57 millió helyett 61 és fél millió forintra telje­sítette. A termékek mintegy 78 százaléka került exportra. Az árbevétel jelentős részben a szö­vetkezet olyan új cikkeiből szár. mázott, amely kedvezőbben ér. j tőkésíthető. Így lehetővé vált aj munkabérek, növelése, ami a törzspárdatagoknál h"vonta át­lag 150 forintot tett ki. A szövetkezet nyeresége 1J millió forinttal több. mint! 1969-ben volt, melynek eredmé­nye, hogy a dolgozók nyereség- részesedése meghaladja az egy hónapra jutó munkabér össze­gét. Az idén a termelési érték 4 millió forinttal való íiövelése a célkitűzés. A mérlegzáró közgyűlést feb­ruárban tartja a szövetkezet, mégpedig Békésen és Mezőbe­rény ben 17-én, Békéscsabán 18- án, Battonyán és Dévaványán 19-én. Felépült a székház A TITASZ szeghalmi kiren­deltsége nemrégiben avatta fel a két és fél millió forintos be­ruházással épült új székházát. A nagyközségben építik fel a 110 kilovoltos állomást, amely- lyel jelentősen megjavul az energiaellátás. A hozzájuk tar­tozó körzetben csaknem 150 ki­lométer hosszúságú nagyfeszült­ségű vezetéket kell középfe­szültségűre alakítani és mint­egy 150—200 kilométernyi kis­feszültségű hálózatot kel] fel­szerelni. Fejlesztik, korszerűsítik nem­csak a környező települések köz. világítását, hanem Szeghalomét is. Nemsokára megkezdődik a Fáy lakótelep közvilágításának szerelése, korszerűsítik a Lenin úti elektromos vezetéket és nagy fény erejű higanygőz lám­pákat szerelnek fel. Még ebben az évben sor kerül a kisfeszült­ségű hálózat rekonstrukciójára, és csaknem 15 kilométernyi hosszúságú hálózat felújítására. fim b~IÖLVQp)\ ’ —~55 „ 6. Késő este volt, amikor az ut­casarkon Blake ismét beszállt a japán kocsijába. A volánnál ismét Yamamoto ült. — Megváltoztatom az utasí­tást! — mondta halk, de igen határozott hangon, mint, aki tö­kéletesen biztos a dolgában. — Nem repülővel megy, hanem a Matsoniával, amely két nap múlva indul San Franciscobói. Ütirány. ismét csak Honolulu.. Ott a Kühn-léle szalon melletti szállodában megszáll. .. Blake megijedt. Talán sej­tenek valamit a japánok? Hi­szen hajóval sokkal tovább tart az út... Yamamoto nagy köteg papír­pénzt nyomott a markába. Bla­ke gyorsan számolni kezdte, higgyék csak, mennyire érdekli a pénz. Nyolcezer dollár... Ez Igen... De miért ilyen sok? Nem ennyiről volt szó.... Meg is kérdezte. — Hogy a barátjától se saj­nálja a pénzt — felelte Yama­moto. Amikor elváltak, Blake előtt újra ott ágaskodott a tanácsta­lanság kérdőjele: hogyan érte­sítse Stanlcyt? Hátra pillantott: két férfi sétált a nyomában. Bizonyára ezek ig németek. — gondolta. Hazafelé indult. Azalatt az ONI emberei tel­jes gőzzel dolgoztak. Megálla­pították Yamamoto személy- azonosságát: valódi neve Itaru Tachibaka, sorhajókapitány a japán flottánál. Múltja: a japán tengerészakadémián és a tókiói tengerészeti kollégiumban vég­zett, sorhajóhadnagyként került ki, majd rövidesen előléptették sorhajókapitánnyá. 1930-ban az Egyesült Államokba költözött, s beiratkozott a pensylvaniai egyetemre, ahol Amerika törté­netét és külföldi kapcsolatait tanulmányozta. Amikor ezeket a tanfolyamokat elvégezte, a dél-kaliforniai egyetemre iratko­zott be, Los Angelesben. Ezt követően évekig utazgatott a Csendes-óceán partvidékén, aho] japán üzletemberekkel, vállal­kozókkal tartott fenn kapcso­latot. Aztán mintha megszakadt volna Yamamoto amerikai tar­tózkodásának fonala ... Az ONI semmi egyebet sem tudott meg­állapítani róla... Csak jóval később tudták azonosítani, hogy Yamamoto nem más, mint a japán konzulátus egyik szerény kis alkalmazottja, aki éveikkel előbb eltűnt az USA-ból, s alig egy esztendeje érkezett csak vissza, persze más néven. Jó­formán minden szabad idejét a „Vörös Malom”-hoz címzett, hírhedt mulatóban tölti — leg­alábbis tengerészeti hivatal hír­szerzői és elhárítói ezt tudták később megállapítani. Ez a mu­lató viszont a japán hírszerzők találkozóhelye. De minderről Stanleyék ezekben a napokban vajmi keveset tudtak, ’ noha Yamamoto súlyosam vétett az utasítások ellen, amikor Blake- kel közvetlenül felvette a kap­csolatot. Mert a parancs úgy szólt, hogy amerikai ügynö­kökkel a közvetlen kapcsolatot csak Kono, illetve a „Vörös Malom” japán lánykái” tarthat­ják. A módszer a következő volt: az ügynökök betértek egy- egy pásztorórára a „Vörös Ma­lomiba. s miközben a szerelem perceit élvezték, értesüléseiket átadták partnernőikneik, akiket azután szobákká'ukban m^g’á- togatott időnként Yamamoto hogy átvegye a híreket A „Vörös Malom” minden al­kalmazottja a japán hírszerző központ szolgálatában állt: fér­fiak, nők egyaránt Ide látogatott el rendszeresen Yamamoto, a „kis szürke kon- zulátuso alkalmazott” is. És egy-egy ilyen „Vörös Ma- lom”-beli útja után működésbe lépett a konzulátus különleges sifre-gépje, amely átalakította a bediktált szöveget a naponta változó kulcsra, hogy az éteren át továbbítsa Tokióba, a japán hírszerző, szolgálat központjá­ba... Persze ezekről a mozzanatok­ról az ONI csak jóval később értesült Meet azonban még

Next

/
Oldalképek
Tartalom