Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-28 / 50. szám

Mozaik a fórumról Kérdezők a párttitkárok — válaszolnak a város vezetői Lapunk február 12-i számá­ban megírtuk, hogy Békéscsa­bán a kerületi, üzemi, vállalati és intézményi, valamint terme­lőszövetkezeti párttitkároknak egyhetes tanfolyamot rendeztek az Ifjúsági és Üttörőházban. A tanfolyamon 19-én délután fóru­mot rendeztek, amelyen több mint 40 kérdés és válasz hang­zott el. Kérdezők, a párttitkárok voltak, s a válaszokat a város vezetői adták. Annak szemlél­tetésére, hogy mi érdekli a köz­véleményt, — mert hiszen a kér­dezők a lakosságot érdeklő gon­dokról faggatták az illetékeseket — szolgáljon itt néhány példa. A fórumot dr. Pankotai Ist­ván, az MSZMP békéscsabai vá­rosi bizottságának osztályvezető­je nyitotta meg, majd dr. Becsei József, a városi pártbizottság titkára, dr. Haraszti János, a vá­rosi tanács végrehajtó bizottsá­gának megbízott elnöke és Van- tara János elnökhelyettes vála­szolt a következő kérdésekre: Kérdés: Belpolitikában a kö­zépponti kérdés az ártéma. Az árcsökkenésekről a sajtó, a tv és a rádió sokszor tájékoztatott, az áremelésekről csak akkor szerzünk tudomást, amikor . vá­sárolunk. Válasz: Amikor nagyobb ár­emelésről volt szó az elmúlt idő­szakban, akkor azt hónapokkal, hetekkel előbb a rádióban, a sajtóban és a televízióban a köz­vélemény tudomására hozták. Voltak esetek, amikor a pártta­gokkal konzultáltak ezekben a kérdésekben. A kérdezőknek igazuk van, hogy megesik, ami­kor egyes termékeknél áreme­lést hajtanak végre, azt nem közlik az újságok. Ez azonban jelentősebb áremeléseknél nem fordul elő. Más kérdés termé­szetesen, a szabadáras termé­kek kategóriája. A kereskede­lem egyénileg dönthet és dönt is, hogy melyik termékeknek s milyen legyen az ára. Például a i tojás ma egy forint 50 fillér, jól­lehet, holnap 80 fillér lesz, hol­napután pedig egyhetven. Ezt az ármozgást a gazdasági me­chanizmus lehetővé teszi. Kérdés: Egyes vezetőknél, kü­lönösen középvezetőknél tapasz­talható a dolgozóktól való el­szakadás. Nem veszik figyelem­be a munkások javaslatait, nem tájékoztatják őket az üzemek, vállalatok gondjairól, eredmé­nyeiről. Válasz: Sajnos, amint erről már beszéltünk is a héten, nem kevés helyen tapasztalható a kérdésben felvetett gond. Azt állítani azonban, hogy általános lenne ez a jelenség, nem lehet. Nem is lenne igaz. A pártnak a vezetők ilyen irányú kötele­zettségéről megvan a határoza­ta. Azt várjuk, hogy az üzemi demokrácia minél jobban szé­lesedjen. Ezt pedig csak úgy le­het megvalósítani, ha a dolgozók Véleményét jobban figyelembe veszik, minden területen. Véle­ményünk szerint ezzel elsősor­ban a termelő vállalatoknál, üze­meknél és intézményeknél levő pártvezetőségeknek, párttagság­nak kell foglalkozni. Többször kiemeltük, hogy a vezetők a közvéleményt jobban tájékoztas­sák és vegyék figyelembe azt, ámít a dolgozók mondanak. Ennél a gondnál nem arról van szó, hogy a párt politikájú' val van baj, hanem annak meg­valósításával. Kérdés: Lesz-e Békéscsabán felsőfokú tanintézet s ha lesz, mikor? Válasz: Az elmúlt években a megyei tanács és az országos szervek kidolgozták, illetve jó­váhagyták a területfejlesztési besorolást. Ezekben a koncepci­ókban Békéscsaba részleges fel­sőfokú ellátásba került. Ebből adódóan lehetnek felsőfokú ok­tatási intézmények is, hiszen a besorolási rang ezt feltételezi. Az azonban, hogy mikor lesznek vagy lesz, nem elsősorban Bé­késcsaba város, nem is a me­gye, hanem az országos szervek döntésétől függ. Pedagógiai, mezőgazdasági, ' élelmiszeripari felsőfokú intéz­mény helyt kaohat és jó is len­ne, ha kapna Békéscsabán. Vár­ható ilyen felsőfokú intézmé­nyeknek az elhelyezése a város­ban. Kérdés: Várható-e, hogy a vá­ros köztisztasága még a jelenlegi nehézségek mellett is elfogad­hatóbb lesz? Válasz: Röviden fogalmazva — várható. A sajtóban a lakos­ság nyelvén elég sokat szerepel a Békéscsabai Kertészeti és Köz- tisztasági Vállalat munkája. Nem ok nélkül. Éppen ezért min­dent meg kell tennünk, hogy a jövőben minél kevesebb bosz- szúsága legyen a város lakos­ságának. Ügy látjuk hogy a ker­tészeti és köztisztasági vállalat munkáját generálisan meg kell javítani, mert a jelenlegi hely­zet tűrhetetlen. Akár a hóelta­karítási munkáknál, akár más kérdésekben. A megoldást két vonatkozás­ban látjuk. Bizonyos személy­zeti, káderproblémákat kell megoldanunk, de ugyanakkor a vállalat eszközellátását is meg kell javítanunk. A tanács végre­hajtó bizottsága 1971. február 12-én határozatot hozott. A vég­rehajtó bizottság tagjaiból és a szakosztályokból összeállított bi­zottság vizsgálja meg a kerté­szeti és köztisztasági vállalat munkáját Dolgozza ki azokat az intézkedéseket, amelyek szüksé­gesek a vállalat munkájának megjavításához. Kérdés: Mikor épül szövetke­zeti lakás, illetve garzonlakás egyedülállók részére? Válasz: Garzonlakást szövet­kezeti formában eddig nem ter­veztünk, csak állami kivitele­zésben. Szövetkezeti lakás előre­láthatólag 450 épül a negyedik ötéves terv időszakában. A me­gyei tanács terve szerint 1973 után kellene megkezdeni száz garzonlakás építését. Mi vi­szont azt szeretnénk, ha már ebben az évben hozzáfoghat­nánk, s 1973-ban befejeznénk. Őszintén szólva, kevésnek tart­juk az állami erőből épülő la­kások számát a negyedik öt­éves tervben. Indokoltnak tart­juk a lakásszám megemelését, ahhoz persze számításba kell vennünk az ország teherbíró ké­pességét is. Kérdés: Mikor épül meg Er- zsébethelyen a strandfürdő? Válasz: A városi tanács már­cius 1-én tar ülést. Ezen a ta­nács vezetői már javaslatot tesz­nek a fürdő építésének megkez­désére. A tervek már készülnek. Erre ötmillió forintot biztosítot­tunk az 1971-es fejlesztésből. Ha a tanácsülés elfogadja javasla­tunkat, a fürdő három lépcső­ben épül meg. Az első terminus­ban a tisztasági fürdő és a gyógymedencék, második lépcső­ben a fedett uszoda, harmadik­ban pedig az 50 méteres szabad medence. Szeretnénk, ha az egész komp­lexum még ebben az ötéves tervben teljesen felépülne, de az anyagi lehetőségeink behatárol­tak. A fürdőn kívül nagyon sok gond van, ami véleményünk szerint előbbrevaló. így pél­dául a lakásépítés, az iparfejlesz­tés, kommunális ellátás. Kérdés: Épül-e áruház a Mok- ri utcai lakótelepen és mikor? Válasz: Ismerjük a Mokri ut­cai lakótelep áruellátásának gondját. Éppen ezért már ezt megelőzően tárgyaltunk a Békés megyei Élelmiszeripari Kiske­reskedelmi Vállalattal egy ABC kisáruház építésére. Ehhez a ta­nács egymillió 200 ezer forintot adott. Várható, hogy az idén a terveket elkészítik és az épít­kezést is megkezdik. A lakótelepek parkosításéval, a telefonállomások bekötésével, az utcák kövezésével, a KISZ- lakóházak építésének gondjai­val, a gázprogrammal kapcsola­tos kérdésekre Vantara János, a városi tanács elnökhelyettese válaszolt. Elmondta, hogy a gázprogram még nagyon sok ideig lehetet­lenné teszi a parkok befejezését így például a Bánszki utcai la­kótelepen ebben az évben sem­miképpen sem valósítható meg. Ugyanakkor a Kulich Gyula La­kótelepen már befejeződött a nagy munka, így a tereprende­zésre is sor kerül ebben az év­ben. A telefonállomások bekötéséről adott tájékoztatója szerint a Kulich Gyula Lakótelepen ezer- vonalos alközpont épült. 1975-ig a városban kétezer vonalat ad át a posta. A város főútvonalait összekötő mellékutcák kövezé­séről elmondta: a tervek sze­rint a közlekedés-fejlesztési prog­ramban 1975-ig 90 millió forin­tot fordítanak városi erőből er­re a célra, a KPM pedig kö­rülbelül negyvenmillió forintot. A KISZ-lakások építésével kapcsolatban arról beszélt, hogy 674 lakás építését kezdik meg a KISZ-lakótelepen. Tervek sze­rint itt épül meg három kllenc- szintes és hat ötszintes épület. Arról is szó esett, hogy a KISZ- lakás kategória megszűnt. A fia­tal házasok részére azonban jócskán van kedvezmény. így például egy gyerek után 30, két gyerek után pedig 60 ezer fo­rint kedvezményt kaphatnak, ha lakást akarjak építtetni. Példa­ként elmondta, hogy ha 240 ezer forintos lakást kíván vásárolni a házaspár és tíz éven belül két gyermekük születik, úgy ebből az összegből 60 ezer forint au­tomatikusan leíródik. Ezenkívül az OTP 120—140 ezer forint egy­szeri lakásépítési kölcsönt adhat. A vállalat, amelynél a fiatalok dolgoznak, szintén segíthet a ré­szesedési alapból. 30—50 ezer forinttal. Lehetőség van arra is, ha a vállalat nem adna támoga­tást, hogy a fiatalok az OTP- től személyi kölcsönt is felve­hetnek hosszabb időre. A város területén a negyedik ötéves tervben közel háromezer lakás építését tervezik, zömé­ben 1973—75 között kerülnek át­adásra. A gázprogrammal kapcsolat­ban arról tájékoztatott, hogy 1971-től minden évben ötmillió forintot fordítanak lakossági, és ötmillió forintot közületi erőből e program megvalósítására. 1971-ben megépül a gázvezeték a Micsurin, a Bajza, a Deák ut­cában és összekötik a Gyulai és a Deák utca közötti részt. Befe­jeződik a KISZ és a Mokri utcai lakótelepre a vezeték megépíté­se. Az Orosházi úton a Madách utcáig és a Berényi úton is meg­épül a gázvezeték. A lakások bekötésére az ingatlankezelő vállalat ötmillió forintot fordít ebben az évben. Járdaépítésre és felújításra a tanács a negyedik ötéves terv­ben évenként kétmillió 500 ezer forintot fordít ••• Jó dolog az ilyen találkozás, s nem lenne eredménytelen ha a jövőben a város vezetői több­ször rendeznének ehhen hason­lókat. Hiszen mint a fórum is bi­zonyította, az embereket érdek­lik a várospolitikai, urbaniszti­kai gondok, s nagyon sok félre­magyarázásnak lehet elejét ven­ni egy-egy ilyen tájékoztatás­sal. Botyánszki János Az üzemi demokrácia erősítése gazdasági és politikai kérdés Megválasztották a HVDSZ új megyei bizottságát A Helyiipari és Városgazda-j sági Dolgozók Szakszervezete Békés megyei B.zottságának feb­ruár 26-án megtartott megyei bízottságválasztó küldöttértekez­letén egyöntetű volt az a véle­mény, hogy a szakszervezet az elmúlt 4 év során eredményesen teljesítette a rá háruló felada­tokat. A beszámoló helyesen tükrözte az eredményeket, és feltárta a hiányosságokat is. Ez utóbbival kapcsolatban különö­sen a lakossági javító szolgálta­tás fejlesztésének szükségessége került szóba, amely nagyrészt a helyiiparra hárul. A megvalósu. lést azonban hátráltatja, hogy nincs lehetőség a szolgáltató- iparban dolgozók bérének megfelelő növelésére. A küldöttek közül többen helytelenítették, hogy egyes ren­delkezések különbséget tesznek az állami és tanácsi vállalatok között az előbbiek javára. Emiatt a dolgozók méltatlankod. nak, közülük sokan munkahe­lyet változtatnak. Seprényi Sándor, a HVDSZ Központi Vezetőségének elnöke méltatta azt a tevékenységet, amelyet a szakszervezet a gaz­dasági reform megvalósításának elősegítéséért folytatott. Nem utolsósorban ennek köszönhető, hogy a helyiipar 1970-ben ered. ményesen teljesítette a felada­tát. Beszélt az üzemi demokrá­cia erősítésének szükségességé­ről, ami gazdasági és politikai kérdés egyaránt. Felhívta a fi­gyelmet, hogy az élőszó a dolgo­zókkal pótolhatatlan. A női egyenjogúsággal kap­csolatban megemlítette: nem­csak az üzemben, hanem ott­hon. a családban is meg kell teremteni. Llpták Mihály, az MSZMP Békés megyei Bizottságának osztályvezetője tolmácsolta a megyei pártbizottság üdvözletét, majd ismertette, a HVDSZ-hez tartozó megyei vállalatok ered­ményeit, melyekkel hozzájárul­tak egyes polit.kai célkitűzések megvalósításához. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a szakszer­vezet éljen még jobban törvény, adta jogaival. Igen fontos, hogy a munkahelyeken nyílt, őszinte légkör uralkodjék. Törekedjenek a vezetők és a beosztottak egy­más jobb megismerésére. Tájé­koztatta a megjelenteket a helyi tanácsi ipar, valamint a javító, szolgáltató kapacitás további fejlesztéséről. Dr. Takács Lőrinc, az SZMT titkára ugyancsak az üzemi de­mokrácia erősítésének fontossá, gát hangsúlyozta. Politikai kö­telesség is, mert a Munka Tör­vénykönyve előírja. Am erre le- gyen igényük a dolgozóknak, a szakszervezet nevelje rá őket. A Személygépkocsivezetöi tanfolyam Indul Békéscsabán, március 8-án 16 órakor * Jelentkezni lehet: Autóközlekedési Tanintézet Békéscsaba, Tessedik u. 21. demokráciára emellett szükség van magasabb szinten is, így a megyei bizottság és a psrtner- szervek között. Vonatkoztatta ezf a városi tanácsokkal és a megyei tanács ipari, valamint építési, közlekedési és vízügyi osztályával való együttműkö­désre. A szocialista munkaverseny- nyel kapcsolatban kérte: ne le­gyen látszateredményre való tö­rekvés. Felesleges bonyolult pontrendszereket alkalmazni, mint ami néhol előfordul. Ja­vasolta azt is, hogy a vállalatok fordítsanak nagyobb gondot a példamutató dolgozók erkölcsi elismerésére, am.ről az utóbbi években néhol szinte teljesen megfeledkeztek. A munkásvándorlás oka sem elsődlegesen anyagi okokra vezethető vissza, hanem az er­kölcsi megbecsülés, a megér­tés, a jó üzemi légkör hiá­nyára. A ■ hozzászólásokra Szalay 1st- ■ vánné, a megyei bizottság titká­ra válaszolt. Ezután került sor a 15 tagú megyei bizottság, az 5 tagú számvizsgáló bizottság és az SZMT. és a kongresszusi kül­döttek megválasztására. A me­gyei bizottság elnökéül pedig Papp Ferencet, titkárául Szalay Istvánnét választották meg is­mét. Megle’ent a Békési élet 1971. évi elsff száma A Békés megyei és a békés­csabai városi tanács támogatá­sával a Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat kiadásában megjelenő Békési élet 1971. évá első számát a napokban kapták meg az előfizetők. A 152 olda­las antológia tartalma ezúttal is igen változatos és a szer­kesztő bizottság körültekintő munkáját dicséri. Több kiváló tanulmányból kell kiememünk Becsei József: A felszabadulás utáni gazdasági, társadalmi vál­tozások hatása Békés megye te­lepüléseire című írását, Szé­kely György emlékbeszédét Márki Sándorról, Banner Já­nos tanulmányát, mely szintér Márki Sándor történetírói te»* kenységét elemzi. A Látogatóban rovatban Papp János riportját olvashatjuk, a szerző Mokos József festőmű­vésznél járt. Érdekes beszámo­lót írt Oltvai Ferenc a gyomai Kner Nyomdaipari Múzeumról A Vita rovatban Sast Ervin ta­nulmánya kelt gondolatokat ar­ról, hogy hosszú-e az út a fa­lun az ultizástól a könyvolva­sásig? Tartalmas a Tények, doku­mentumok, emlékek rovat is. Ebből Hunya István: Eligazo­dás című írását emelhetjük ki és Banner János A békési rév című munkáját, mely képekkel illusztrálva mutatja be a révé­szek életét. Változatos az anto­lógia Szemle rovata. Papp János a hetedik várszinházi évadról, Krupa András A széphalom- repertóriumról Ír. Figyelemkel­tő Szabó Ferenc: Jegyzetek ki­lenc könyvről — Békés megyei szemmel, és Donáth Ferenc: Demokratikus földreform Ma­gyarországon 1945—1947 című könyvéről Marik Dénes recep­ciója. Az antológia képes beszárro- lót közöl Szabó Pál biharugrai temetéséről és részletes kultu­rális krónikát Vollmuth ?n- gycsné tollából. Az antológia új borítólapjának tervét Vollrnuth Frigyes készítette, egyszerű esz­közökkel, korszerűen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom