Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-12 / 36. szám

Február 15-én kezdődik a párttitkáruk egyhetes tanfolyama Békéscsabán Pénteken délután rendezik meg a Fórumot A békéscsabai városi pártbi­zottság hétfő reggeltől egyhetes párttitkári tanfolyainot rendez az ifjúsági és úttörőházban. A tanfolyam célja a X. pártkong­resszus anyagának a tanulmá­nyozása, ezzel együtt módszerta­ni segítségadás a pártalapszer­vezetek, a tömegszervezetek és a gazdasági vezetők elvi és gya­korlati munkájához. Az előadá­sok, konzultációk és csoportos megbeszélések mindennap dél­előtt 9 órától délután 5 éráig tartanak. A tanfolyam tematiká­ja a következő: Február 15-én, hétfőn: A párt vezető szerepe, a tömeg­szervezetek és a tömegmozgal­mak tevékenysége, a pártmunka továbbfejlesztése címmel dr. Rusznák János, a megyei párt- bizottság osztályvezetője tart előadást. Délután hangzik el ör. Pankotai Istvánnak, a városi pártbizottság osztályvezetőjének a pártalapszervezetek szervezeti életéről, a munkastílus és mun­kamódszer továbbfejlesztéséről szóló előadása. Február 16-án, kedden. Dr. Becsei József, a városi pártbi­zottság titkára gazdaságépítő munkánk eredményeiről és fel­adatairól, a szocialista népgaz­daság és a tervgazdálkodás to­vábbfejlesztéséről tart előadást. Miután Várai Mihálynak, a vá­rosi pártbizottság osztályvezető­jének A párt helye és szerepe a gazdasági élet elvi irányításá­ban, szervezésében és ellenőrzé­sében című előadásáthallgatják meg a részvevők. Február 17-én, szerdán: A párt ideológiai munkája és mű­velődéspolitikája, a szocialista tudat és közgondolkodás fejlesz­tése címmel Grősz Károly, a KB agitációs és propaganda osztályának helyettes vezetője tart előadást, amelyet délután csoportos foglalkozás kő'-et. Február 18-án, csütörtökön: Délelőtt Kovács Ferencné, a megyei pártbizottság osztályve­zető-helyettese tartja meg Tár­sadalmunk szocialista fejlődése, a munkásosztály vezető szerepe, a munkás-paraszt szövetség, a szövetségi politika című előadá­j sát. Délután Nagy Jánosnak, a megyei tanács vb elnökhelyette­sének A társadalmi élet demok­ratizmusa, az állami élet fej­lesztésének feladatai címen hangzik el az előadása. Február 19-én, pénteken: A nők helyzetével kapcsolatos fel­adatokról és a párt ifjúságpoli­tikájáról hallhatnak előadást a tanfolyam részvevői. Az elő­adó: Inokai János, a megyei pártbizottság osztályvezető he­lyettese. Délután a város párt- és ta­nácsi vezetői Fórum keretében találkoznak a titkári tanfolyam hallgatóival, s válaszolnak az előzetesen írásban és a helyszí­nen szóban elhangzó kérdésekre. Február 20-án, szombaton: Patkó Imre, a Nemzetközi Szemle szerkesztője tart külpo­litikai tájékoztatót. Előadásának címe: A szocialista tábor helye és szerepe a nemzetközi életben. A tanfolyamon a témakörök­nek megfelelően egy-egy elő­adáson részt vesznek az alap­szervezeti vezetőségek reszortfe­lelősei, a KISZ-titkárok, a tö­megszervezeti, a gazdasági és az állami vezetők. Hétfőn dél­előtt dr. Becsei József, a városi pártbizottság titkára nyitja meg a tanfolyamot, majd szom­baton Gyulavári Pál első titkár értékeli és tart összefoglalót. Bárányt Ferenc önálló estje Február 12-én este 7 órakor kezdődik a TIT békéscsabai Ér­telmiségi Klubjában Baranyi Ferenc önálló estje. A harminc és negyven év közötti magyar költőnemzedék egyik legkivá­lóbb lírikusának műveit Dénes Margit zenei illusztrációi teszik még színesebbé, változatosabbá. A műsorból nemcsak egy költő portréját ismerhetik meg a hall. gatók, hanem betekintést nyer­hetnek a magyar líra szenvedé­lyes közéleti vonulatába. isseik annyit tudott, hogy Yama­moto, az Amerikából évekkel előbb eltűnt sorhajókapitány is­mét amerikai földre lépett. Ám, arról, hogy hol lakik, merre dolgozik, még semmit se tudtak megállapítani. Ennek pedig az volt az oka, hogy Yamamoto egy-egy ilyen kiruccanása után mindig a »Vörös Malom”-ba tért vissza, ott átöltözött, aztán több tucat japán közé vegyülve jött ki az épületből s eltűnt a város forgatagában. Az ONI- nak viszont ékkor még volt elég embere ahhoz, hogy egyszerre húsz-huszonöt embert is köves­sen, figyeltessen... Pedig csak így állapíthatták volna meg, hogy a Yamamoto néven bemu­tatkozó férfi mindig a japán konzulátusra tér vissza, s Ya­mamoto azonos a konzulátusán dolgozó Kochiba segédimokkal. De nézzük, mi történt közben Blake-kel? Sétál az utcán, sar­kában a két némettel, s azon törte a fejét, hogyan teremtsen kapcsolatot Stanleyvel, s hogyan adja tudtára: neki holnapután repülővel Ciscóba, onnan pedig a Matsonia nevű tengerjáróval Honoluluba kell elutaznia. De semmi okos nem jutott az eszé­be. Másnap délelőtt elment be­vásárolni, hogy felkészüljön az útra. Most két japán volt a kö­vetője. Blake belépett az egyik fehérnemű-üzletbe, hogy ingeket vásároljon magának. A japánok kint maradtak. Egy pillanattal később egy idegen férfi lépett be az üzlet ajtaján, majd Blake mellé állt, mintha válogatna az áruban. Az „izomember” a japá­nokra fordította minden figyel­mét, hogy egy alkalmas pilla­natban elillanjon előlük, s eköz­ben észre sem vette azt a nyur­ga fiatalembert, aki az üzletbe » t m utánajöít. Csak akkor esodálko- » zott el kissé, amikor a nyurga | férfi — a kirakott áru között 5 válogatva — halkan megszólí- ■ tattá Balke-et; ■ — Mindenről tudunk, a Mat- ■ sonián már nem lesz hely, s azt ■ követően, egy hét múlva indul i csak hajó Honoluluba — suttog- ■ ta az idegen. Rádióval lehallgat- : tűk az autóbeli beszélgetést.. ; Blake azonnal megkönnyeb- ■ bűit. Milyen ügyesen dolgozik j az ONI... Még szeretett volna ■ kérdezni egy s mást az idegen- * tői, de sziszegő hangú utasítást kapott, hogy gyorsan - menjen , ki az üzletből és a japánok ál- ■ tál megjelölt időpontban indul- ; jón San Franescóba. Blake eleget tett a parancs- ’ nak: repülőgépre ült és San Franciscóba utazott. (Folytatjuk) ■ Az agitáció második lépcsője „Esztendeje még mindig —j mert már évek óta — azon si­ránkoztunk, hogy a három mun­kásszállásunkon lakó emberek ! közömbösek, nem érdeklődnek aj poiitiKai kérdések iránt, nem vagyunk képesek bevonni őket a vállalat közös dolgainak közös megvitatásába. Próbálkoztunk sok mindennel. Vásároltunk még egy-egy tv-készüléket mindhá­rom helyre. Ismeretterjesztő elő­adásokat rendeztünk. Kicserél­tük a kihelyezett könyvtárak anyagát, újabb lapokra fizettünk elő; semmi változás. Tavaly, év elején azután bejött hozzám egy fiatal ember, a szálláson lakók közül, s tipródva, szabadkozva előadta, szeretné, ha segítenénk áthelyezésében, mert mint hal­lotta, a vállalatnak lakóhelyéhez közel is van gyáregysége, nem kellene szüleitől, ismerőseitől tá­vol... Megütötte a fülem a mon­dat, mint hallotta. Ezek az em­berek nem tudják, hogy hol van­nak egységeink? Hiszen akkor azt is aligha tudják, milyen sze­repet tölt be vállalatunk az ipar­ágban... Nem részletezem. Olyas­mire figyelmeztetett a fiatal em­ber, ami — nem röstellem be­vallani — elemista tudnivaló a politikai munkában: a szóbeli agitáció, a közvetlen eszmecsere nélkülözhetetlenségére”. Nem helyettesíthető Azért idéztük hosszabban a pártbizottság titkárának szavait, hogy ne csak maga a tény, de a belőle levonható tanulság is megvilágosodjék. Az, hogy sű­rűn a pártszervezetek tevékeny­ségében a legegyszerűbb igaz­ság is szem elől tűnhet, a rész elfedheti az egészet. Mi taga­dás, a pártalapszervezetek egy részében ez történt a szóbeli agi- tációval. Ügy vélték, fölös baj­lódni vele, hiszen a sajtó, a rá­dió, de főként a televízió tájé­koztat mindenről, tudatja a leg­fontosabbakat, országos vezető­ket szólaltat meg egyre sűrűb­ben... Igaz. Ám az is igaz, hi­szen tapasztalatok igazolják, hogy a tömegpolitikai munká­nak, a felvilágosításnak van má­sodik lépcsője is, s ahogy az el­ső, úgy ez sem helyettesíthető semmi mással. A föntebb idézett példa rávi­lágít, hogy nem magyaráz meg mindent a televízió, nem szabad, nem lehet ráhagyatkozni az agi- tációban az országos érvényű, tehát általános igazságokra. Nem, mert ezeknek az igazsá­goknak a helyi tények, tapasz­talatok ellentmondhatnak, s nem, mert a teendők, a felada­tok is különbözők. A párt X. kongresszusának előkészületei, tanácskozásai és dokumentumai tagadhatatlanul növelték a po­litikai érdeklődést. Jó alap ez) ahhoz, hogy a pártalapszerveze- tekben megnövekedjék a szóbeli agitáció becsülete, szerepe. Per­sze, ehhez elsősorban az kell, hogy legyen miről beszélni; lé­tezzék világos, félreérthetetlen helyi koncepció, akár a gyár­tásfejlesztésről, akár a dolgozók munkakörülményeinek javítá­sáról is legyen szó. Fentiekből következik, hogy nincs általános érvényű mód­szer, s az eszközök, lehetőségek is különbözőek. Az egyes ember- csoportok másféle megközelítés­sel válnak csak elérhetővé a tö­megpolitikai munka számára. Más módszerekre, más hullám­hosszra van szükség, amikor az udvari munkásokhoz fordulnak a kommunisták, másra, ha a TMK zömében maga’sképzett- ségű szakmunkásaival folytatnak eszmecserét, s megint másra, ha a gyártmányfejlesztés techniku­saival, mérnökeivel. Látni és láttatni A tömegpolitikai munka dif­ferenciáltsága, amiről oly’ sok szó esik, a gyakorlatban ilyen és hasonló, anrónak tűnő kü-1 lönbségekben ölt testet. Az előb­bi bekezdésben leírtakhoz visz- szatérve: még azonos embercso­porton belül is jelentősek az el­térések. A segédmunkások kö­zött is találni középiskolai vég­zettségűt, jól tájékozottat, s lel­ni a diplomások között is a vi­lágban vakon élőt, semmiről nem tudót Az az igazi próba, hogy az emberek e sokféle vo­nása ellenére, az agitáció lcépes- e betölteni kettős feladatát, a j látást és a láttatást. Azaz: föl- | vázolja-e a munkahely beillesz- 1 kedését az ország gazdasági szer­vezetébe, a munkahely egysé- \ geinek funkcionális szerepét, s j teendőit, s láttatja-e mindezeken belül a kis közösségek — a mű­hely, a brigád —, sőt, az egyén tevékenységének célját, értelmét, fontosságát? Ugyanakkor: lát-e az agitáció, azaz összegyűjti-e a véleményeket, kérdéseket? Mert naggr hiba lenne úgy felfogni a szófteli agitációt, mint igazsága­ink, véleményünk, érveink pusz­ta közlését. Eredményesen csak akkor le­het felvilágosító munkát végez­ni, ha arról is beszélünk, ami „nem szerepel a munkatervben”, ami foglaivoztetia környezetün­ket, amiről szóbeszéd születik, j híresztelések terjednek el. A he-! lyi kérdésekre — s most helyi alatt akár egv munkaközösséget, de akár egy település lakóit is érthetjük — helyben lehet vá­laszt adni, s ritka kivételektől eltekintve e válaszadás csakis szóban történhet. S ami döntő: a válasznak nemcsak igaznak, de egyszerűnek, közérthetőnek is kell lennie. Napjainkban ugyanis sűrűn megtörténik, hogy elhangzik a válasz, de megértés­re, s így elfogadásra sem talál, mert bonyolult, csak a „beava­tottak” számára érthető. Egy termelőszövetkezetben úgy agi­tálni az új agrotechnika beveze­tése mellett, hogy az növeli a halmozott termelési értéket, a gyárban úgy győzködni, hogy minden mondat megfejtéséhez a közgazdasági kislexikon után kellene nyúlni, nemcsak fölös­leges erőfeszítés, hanem az agi- tációval is szembefordíthatja, immunissá teheti az embereket. Az okosság: ésszerűség Dicséretként egy-egy beszél­getés, gyűlés, értekezlet után elhangzik: sok okos dologról esett sző. Az agitáció második lépcsőjének is okosnak, azaz ésszerűnek kell lennie. Baj, ha az agitáció túlságosan kötődik a mindennapok ezernyi dolgához, s baj, ha elszakad azoktól. Ha­tástalan ott az agitáció, ahol túl sokat markol: egyik nap a termelés szervezettségének nö­velését hangsúlyozza, másik nap viszont a sokasodó túlórá­kat indokolja az exportterv idő­beni teljesítésével... S igaz a fordítottja is. Aligha vernek visszhangot a szavalt, ha csupán az országosan igaz, de a helyi tényekkel össze nem vetett dol­gokat közük. A jövedelmek nö­vekedését méltatni ott, ahol két esztendeje nem fizettek nye­reséget, s a bérfejlesztés is mi­nimális volt, aligha nevezhető szerencsésnek. Ám arról beszél­ni, amellett agitálni, hogyan lá­balhatnánk ki a bajból, milyen teendők építenek utat ehhez: az ésszerűség fölismerése, okos agitáció tehát, amely meghall­gatásra talál, s cselekvésre ser­kent. A lépcsők egymáshoz illesz­kedő fokozatok. Azok az agitá­ció esetében is. A jó illesztés, a hézagok kiküszöbölése, az or­szágos és a helyi kérdéséli egészséges arányának meglelése, a célravezető módszerek, eszkö­zök megkeresése a pártcsopor­tok, a pártalapszervezetek ere­jének próbatétele. Az erő meg­van, ezer tény bizonyítja. Oko­san, ésszerűen élni vele: ez az amit napjainkban a változó kö­rülmények, a megnőtt igények minden kommunista közösség feladatává tettek! M. O. mélyfúrási SEGÉDMUNKÁSOKAT, FÜRÖMESTEREKET, GÉPKEZELŐKET VALTOZÖ MUNKAHELYRE ALKALMAZUNK. Felvétel esetén útiköltséget megtérítjük. Juttatások kollektív szerző­dés szerint Felvételhez szükséges ira­tokkal személyes jelentkezés kedd. szombat kivételével. VÍZKUTATÓ vall. üv. Cegléd, Rákóczi űt 72. 75048 békís 5 197L FEBßUÄB 12. Ingyenes művezetői tanfolyamot tartunk épitűipari szakmunkások részére (kőműves, ács. állványozó épületasztalos, hő. és hangszigetelő) Jelentkezés: Budapest, XI., Dombóvári út 19. 43. sz. ÁÉV szakoktatási csoport A tanfolyam 1971. február I5-én Indul. Jelentkezhetnek az általános .skola 8 osztályát el­végzett és 5 éves szakmynkásbizonyítvánnyal rendel­kezők, 45 éves korig. x

Next

/
Oldalképek
Tartalom