Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-11 / 35. szám
(Folytatás a 2. oldalról) tett törvénytervezet és az abban foglalt javaslatoik: jól szolgaijaik. A törvény szövege és indokolása világosan megjelöld a tanácsrendszer továbbfej lesztésének irányát. Első és legfontosabb következtetésként megfogal- mázhatjuk, hogy a törvényjavaslat érvényesíti és kifejezi a marxizmus—leninizmus- nak a szocialista államra vonatkozó alapvető elveit. Elvileg is helyesen, a szocialista fejlődés jelenlegi szakaszának megfelelően jelöli meg a tanácsok helyét, szerepét államrendünkben. Világosan kifejezésre jut ez a tanácsok és szerveik jellegének a törvény 2. paragrafusában foglalt újszerű meghatározásában, mély szerint a tanácsok „o nép hatalmát megvalósító szocialista államnak a demokratikus centralizmus alapján működő népképviseleti-önkormányzatig és államigazgatási szervei”. A jelenleg érvényben levő 'tanácstörvény a tanácsokat többek között ..tömegszervezet- íként” jelöli meg. Az elmúlt években végzett elemzések azonban azt mutatták, hogy a •tanácsok „tömegszervezeti” jellege nem igazolódott be a gyakorlatban, formailag sem válhattak tömegszervezetekké. Nem is lehetnek azok. hiszen állami szervezetben helyezkednek el, más a szervezeti felépítésük, részben mások a feladataik és módszereik is. ' A formális elemnek bizonyult tömegszervezeti” jelleg elhagyása természetesen nem jelentheti azt. hogy a tanácsoknak nincs szükségük társadalmi kapcsolatokra. Ellenkezőleg: a tanácsok mint a helyi lakosság szocialista önkormányzatai, riem is létezhetnek a lakossághoz fűződő állandó és széles kapcsolatok nélkül. Természetesen nem önmagukért a kapcsolatokért, hanem a feladatok helyes megoldása érdekében! A társadalmi kapcsolatok fejlesztése sokoldalú feladat. Mindenekelőtt azt igényli, hogy a tanácsok hallgassák meg a lakosság véleményét, javaslatait. Vegyék azokat figyelembe és vonják be az állampolgárokat a helyi feladatok megoldásába. Ebben a munkában a tanácsok a jövőben fokozottabban támaszkodjanak a Hazafias Népfront helyi bizottságaira. Vonják be azokat programjaik kidolgozásába és megvalósításába, kérjék ki véleményüket a lakosságot érintő döntések meghozatala előtt. Ugyanakkor a népfrontbizottságok segítsék jobban a tanácsok munkáját: a szó legnemesebb értelmében váljanak a tanácsok tömegpolitikai támaszaivá! Ezt természetesen nem szabad úgy leegyszerűsíteni, hogy a tanácsok csak az állami munkát végezzék, a népfrontbizottságok pedig a társadalmi kapcsolatokat szervezzék. A tanácsok munkájában — az államélet egészével összefüggésben — most a szocialista demokratizmus fejlesztése, szélesítése a feladat. A tanácsok szocialista önkormányzatként való felfogása természetesen nem jelentheti azt, hogy csak a helyi kérdések sorolhatók feladataik közé. A tanácsok állami szervek is: mint a (Bocialísta állam helyi szerveinek, részt kell vállalniuk az őszI Parlamentből jelentjük szes állami feladat végrehajtásából, azokat helyileg államigazgatási úton kell megoldaniuk. Éppen ezért a tanácsok tevékenységében biztosítani kell a szükséges centralizmust az összállami érdek feltétlen érvényesítését is. A tanácsok önállóságának növelése csak úgy válhat érdemivé, ha egyidejűleg fokozódik központi irányításuk hatékonysága, s a fő kérdésekben érvényesül az egységes állami politika. E két követelmény kiegészíti egymást. A központi irányítás ebben az esetben nem lehet részletekbe menő, aprólékos, de érvényesüléséhez garanciális lehetőség szükséges. Ilyenek: O A tanácsszervek feladatait, hatáskörét és működését jogszabályi keretek, a legfontosabb kérdésekben törvények és törvényerejű rendeletek határozzák meg, amelyek kötelezőek a tanácsok számára. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa alkotmányos, a magasabb szintű végrehajtó bizottság, illetőleg a minisztertanács pedig törvényességi felügyeletet gyakorol tevékenységük felett. © Megszűnik a tanácsok úgynevezett „államhatalmi”, illetőleg államigazgatási funkcióinak merev szétválasztásából adódó elkülönített központi irányítása; ez a törvényjavaslat szerint a Minisztertanácshoz összpontosul. Ez korántsem jelent azonban valamiféle operatív, a tanácsok életébe való felesleges beavatkozást. A Minisztertanács is elsősorban normatív rendelkezésekkel irányítja a tanácsok és a végrehajtó bizottságok munkáját. E téren méginkább mint az üzemeknél, valóban elvi jellegű irányítás kívánatos: a tapasztalatok általánosítása, elemzése, elvi jellegű ellenőrzés és nem tételes beleszólás. O Megmarad, sőt erősödik a miniszterek ágazati felelőssége. A tanácsok önállóságának növelése mellett gondoskodnunk kell arról, hogy a központi ágazati hatáskör egyidejűleg érvényesüljön. Az ágazati feladatok érvényesítéséhez megfelelő keretet, irányítási lehetőséget biztosít a törvényjavaslat. © Továbbra is érvényesül a különböző szintű végrehajtó bizottságok között a szervezeti alá- és fölérendeltség, ami megfelelő biztosítékot nyújt a központi elhatározások érvényesítéséhez. O A végrehajtó bizottsági titkári funkció képesítéséhez kötése és kinevezés útján történő betöltése ugyancsak a központi irányítás érvényesülését, s jogszabályok betartását, az • igazgatás szakszerűségének növelését szolgálja. Mindez — úgy gondolom —, teljesen elegendő ahhoz, hogy a tanácsok szervezeti rendszerében jól összeegyeztethető legyen s a gyakorlatban is jól funkcionáljon a tanácsok önkormányzati jellegéből fakadó önállóság és a tanácsszervek hatékony központi irányítása. Fehér elvtárs a következőkben a tanácsi demokrácia fejlesztésének feladatairól beszélt, majd szólott arról, hogy joggal remélhetjük: a törvény hatályba lépésével, a tanácsok hivatali szerveinek munkájában növekedni fog a szakszerűség, gyorsul az ügyintézés, szilárdul az igazgatási szervek és az ügyintézők felelőssége. Beszédének további részében azokról a tennivalókról szólt, amelyek biztosíthatják az új tanács-törvény maradéktalan érvényesülését, azt, hogy betöltse szerepét szocialista államunk fejlesztésében, meghozza azt az .eredményt, amelyet joggal vár tőle a közvélemény, a párt és a kormányzat. A törvény csak keret — noha elfogadásával jelentős lépést teszünk előre a tanácsok és szerveik tevékenységének továbbfejlesztésében, amelyet részben a központi szerveknek, részben maguknak a tanácsok- nák keli kitölteniük. Ami a kormányt illeti, miként eddig, ezután is arra fog törekedni, hogy a törvény alapgondolata és valamennyi szabály érvényesüljön. Alkalmazásában — az országosan egységes rendezést kívánó alapvető kérdések kivételével — nem kívánjuk megkötni a tanácsok kezét. Ennek megfelelően a törvény végrehajtásaként csak egy általános végrehajtási rendelet kiadását tervezzük. A tanácsokra vár a feladat, hogy a törvény felhatalmazása alapján — annak elveit érvényesítve — a helyi igényeknek, sajátosságoknak megfelelően tanácsrendeletben maguk határozzák meg saját tevékenységük és szerveik szervezeti és működési szabályzatát Az a legfontosabb, hogy a tanácsok éljenek is megnöveke- dett hatáskörükkel, önállóságukkal, mert csak így válik a lehetőségből valóság! A Központi Bizottság és a kormány véleménye szerint a tanácsokról szóló törvényjavaslat teljes mértékben megfelel társadalmi fejlődésünk igényednek, a tanácsok vonatkozásában érvényes,ti a kongresszusnak az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztésére irányuló határozatait. A törvény megalkotása nagy előrelépést jelent szocialista államéletünk fejlődé, se terén. Az új tanácstörvény megalkotása tovább fogja erősíteni a szocialista demokratizmust, népünk összefogását a szocializmus teljes felépítésére! Mindezek alapján a Központi Bizottság és a kormány nevében a törvényjavaslatot a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra javaslom. A felszólalások után szünet következett, majd Kállai Gyula a vitát lezárta, s megadta a szót dr. Korom Mihály igazságügy- miniszternék, aki válaszait az elhangzott felszólalásokra. Ezután határozathozatal kő' BÉKÉS MiCfEI^ 1971, FEBRUÁR 11. 3 vetkezett. Az országgyűlés előbb a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslatait, majd a tanácsokról szóló törvényjavaslatot általánosságban és. — a megszavazott módosításokkal — részletedben is elfogadta, Az ülésszak ezzel befejezte munkáját. Az elnöklő- Kállai Gyula emelkedett szólásra. Többek között a következőket mon. dotta: Országgyűlésünk és tanácsaink megbízatása ez év március 19-én lejár. A hátralevő rövid idő miatt ebben a ciklusban több ülésszakot nem tervezünk. Négy esztendő alatt megtett utunk eredményeit felmérve, * pártunk X. kongresszusán kitűzött új és még nagyobb feladatok elé tekintve, bizalommal nézünk a jövőbe. Most, amikor napirendünkkel végeztünk, engedjék meg, hogy a Magyar Szocialista Muiikáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az országgyűlés tisztségviselői és a magam nevében is köszönetét mondjak tisztelt képviselőtársaimnak, valamint a tanácsok tagjainak odaadó, lelkiismeretes munkájukért, amelyet megbízatásuk egész idején népünk javára, szocialista fejlődésünk, a béke és a haladás szolgálatában végeztek. A Magyar Népköztársaság országgyűlése 1967—1971. évi ciklusának utolsó ülésszakát ezennel berekesztem. Vajda Péter emlékíinnepség-sorozat Szarvason Tegnap, február 10-én Szarvason emlékünnepség-sorozat kezdődött a nagy reformista pedagógus, Vajda Péter halálának 125. évfordulójának tiszteletére. Délelőtt 11 órakor a város régi temetőjében koszorúzásra került sor a jobbágy származású pedagógus síremlékénél. A kegyelet virágait helyezték el a Szarvasi Vajda Péter Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola tanárai, tanulói, valamint az iskola KlSZ-szerveze- tének képviselői, a járási, városi művelődési központ, az 1. számú általános iskola és a felsőfokú óvónőképző-intézet hallgatói. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei és a szarvasi járási, városi szervezetének nevében Krupa András helyezett el koszorút. Az ünnepélyes aktuson, a jobbágyfiúból lett pedagógus nevét viselő szarvasi gimnázium és szakközépiskola igazgatója, Árvái Pál tartott megemlékezést. Délután három órakor pedig Hantos Gusztáv, a gimnázium és szakközépiskola igazgatóhelyettese nyitotta meg a művelődési központ emeleti csarnokában a Vajda Péter munkásságát bemutató emlékkiállítást. Harminc perccel később ugyancsak a művelődési központban került sor a jubileumi emlékünnepségre. Ezen Praznőczy Iván, a Hazafias Népfront szarvasi városi bizottságának elnöke mondott megnyitót. A jubileumi emlékünnepvég- sorozaton megjelent Sebő János, az MSZMP városi bizottságának munkatársa, és Fenyvesi András, a városi tanács képviseletében. Kibivített ülést tartott a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága Tegnap Békéscsabán, a városi tanács klubhelyiségében a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága kibővített elnökségi ülést tartott. Elsőként Nyári Sándor megyei titkár üdvözölte a megjelenteket, majd Csicsely Mihály, a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának munkatársa tartott előadást a községi népfrontelnökök közelmúltban rendezett háromnapos tanácskozásának tapasztalatairól. Ezt követően beterjesztették a HNF Békés megyei elnökségének ez évi programját és az első féléves munkatervet. A program részletesen taglalja a Hazafias Népfront mozgalom feladatait, a gazdaság-, város- és községpolitikai célkitűzéseket, az alkotmányjogi feladatokat, a művelődés és társadalom- politikai teendőket és hangsúlyozottan foglalkozik a nők körében és érdekében végzendő politikai munkával. Jelentős szerepet kapott a programban a nemzetközi béke- és barátsági munka ápolása és fejlesztése. Az elnökségi ülésen részt vett dr. Szabó Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára, aki tájékoztatót tartott a pártkongresszus és a Békés megyei pártértekezlet határozataiból adódó feladatok végrehajtásáról. Saigoni kormánycsapatok Laoszban Saigoni kormánycsapatok betörtek Laosz területére és ott hadműveleteket folytatnak a hazafiak ellen. Képünkön: Előrenyomuló dél-vietnami egységek tüzelőállásban.
