Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-06 / 31. szám

Mindenki mércéje A betyár mindenségit! — így kiáltott fel az egyik megyei vállalat vezetője, amikor az előléptetésre kiszemelt, a vál­lalatnál 20 éve dolgozó munkás 1400 forintos havi keresetét kel. lett tudomásul vennie. Kérdés, ■milyen ok miatt kiáltott fel? Azért-e, hogy a húsz éve seré­nyen dolgozó munkásra eddig miért nem figyeltek fel? Igen, Ezért! Ez volt az az ember ■— a sok közül —alti minden- nap becsületesen eleget tett a munkakörének. Társai, közvet­len vezetői is elégedettek vol­tak vele, és tudomásul vették, hogy ő is elégedett a vállalat­tal. Talán azért is feledkeztek meg róla. Ugyanakkor mások, akik talán nem dolgoztak hoz­zá hasonló szorgalommal, de hangosabbak voltak, hamarább kerültek a vezetők érdeklődésé­nek középpontjába. Az ilyen embernek hamarább emelték a bérét, sót üdülői beutalót is juttattak, csak tartsa száját. Ha valahol ürült feljebb a létra fokán egy hely, rögvest előlép­tették, noha erre munkájával, állhatatos szorgalmával nem szolgált rá. Néhány vezető sajnos, még mindig nem a végzett munka alapján ítéli meg a vállalati dolgozót, hanem ettől függet­lenül egészen más, szubjektív módon. Csokis ezért következ­hetett be olyan helyzet, hogy a régi dolgozónak, a törzsgárda tagjának kisebb megbecsülés jut fizetésből és a különböző juttatásból, mint az új belépő­nek. Az utóbbi időben, Ae főleg a párt X. kongresszusa óta, — ekkor ugyanis behatóan foglal­koztak ezzel a százezreket fog­lalkoztató témával —, mégis megürült néhány törzsgárda- tag munkahelye. A miértre csak egyetlen válasz lehet a helyes. Az ilyen esetekben félreérthe­tetlenül ki kell mondanunk a „megbecsülés hiánya” szavakat. Ha egy dolgozó a megbecsülés hiányát érzi, új munkahelyre vágyakozik. Sok vívódás sűrűsö­dik egy-egy ilyen elhatározás­ban. És a vállalat részéről mennyi energia szükséges Ah­hoz, hogy a kilépés tulajdon­képpeni okát felfedték, áthida­ló intézkedésekkel, közös meg­állapodás útján elejét vegyék a munkakönyv kiadásának, pó­tolják a megbecsülést! Mindez lényegében megelőzhető, ha a személyzeti munka kiegyensú­lyozott, ha mindenre, ami m dolgozó emberrel kapcsolatos, kiterjed. Időnként tatán ilyen indíté­kok alapján is érdemes lenne újból és újból megvizsgálni, há­nyadán is áll vállalatainknál, intézményeinkben a kétkezi dolgozók munka szerinti és a hűség alapjára helyezett meg­becsülése? Ki hogyan, milyen fokon látja el feladatát, eközben alkalmassá vált-e előléptetésre még a 20 éves törzsgárda- tagság előtt! Esetleg érdemes-e nagyobb Uzetésre és más egyéb juttatásra? Mindezt azért mondjuk el, hogy egyre kevesebbszer kell­jen rosszalőan felkiáltani. Gyak­rabban kellene felfedni az irá­nyításban dolgozók munkájá­ban olyan fogyatékosságokat, melyeket a párt kongresszusain időről időre úgy fogalmaznak meg, hogy a közösség érdeké­ben végzett munka, a magán­életben tanúsított példás maga­tartás legyen az alapja a dol­gozó ember társadalmi értéké­nek, megbecsülésének. Az ilyen mérce senkivel kapcsolatban sem vesszen el. Dupsi Károly Húsz nehézipari létesítmény lép az idén a termelőüzemek sorába Az űj ötéves tervidőszak első | évében mintegy 20 új nehézipari j létesítmény lép a termelőüze­mek sorába, A népgazdaság fejlődésének egyik feltétele az energiaellátás i megfelelő ütemű fejlesztése, öt ] év alatt 1400—1500 megawatt j villamoserőmű ka paci tás-bőví­tésre kerül sor. Ezt szolgálja a Gagarin és a Duna menti hőerő­mű új gépegységeinek üzembe [ helyezése. Ez évben részben már rendszeresen áramot szol­gáltat, részben pedig próbaüze­mei a Gagarin hőerőmű első két egysége. I A Dunai Kőolajipari Vállalat­nál befejeződik a beruházások első üteme, amely mintegy 20 létesítményt foglal magába, és ebben az évben megkezdi terme, lését az utolsóként felépülő gyár, a bitumen-üzem ts. Az idén megindult a polietilén, gyártás a Tiszai Vegyikombinát első petrokémiai alapanyagot feldolgozó 24 ezer tonnás üze­mében. Ez év második negyedé­ben már teljes üzemmel dolgo­zik a Péti Nitrogéngyár re­konstruált üzeme, ahol Magyar- országon először gyártanak komplex műtrágyát. Az Orosházi Üveggyár ÜVEGGYÁRTÓ AUTOMATA GÉPEK MELLÉ \ gépkezelőket keres felvételre J elentkezhetnek: lakatosok, gépszerelők és egyéb vasipari szak­mával rendelkezők. Jelentkezhetnek továbbá szakmával nem rendelkezők is, akiket a gép kezelésére a gyár betanít Kezdő kereseti lehetőség 1800—2400 Ft havonta. Vidékiek részére munkásszállást biztosít a gyár, étkezési lehetőség biztosítva van. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán. 216630 Érdemes-e törzsgárdatagnak 'tenni? Erre a kérdésre kértem vá­laszt a Szerszám. és Gépelemgyárak békéscsabai ^forgácsoló szerszámgyárában azoktól, akik 10—20 éve jóban-rosszban osztozva társaikkal hűségesen kitartottak munkahelyük mellett. Becsülettel dolgoznak, $ vannak közöttük, akik törekvő szorgalommal, tanu­lással közben azt is kiérdemelték, hogy irányító munkakörbe ke­rüljenek. Példájuk tanulságul szolgálhat azoknak, akik vándor­madárként igyekeznek pillanatnyi előnyökhöz jutni, nem törődve azzal, hogy közben kárt okoznak a társadalomnak, Törzsgárdatagok Lakatossegédként 1951-ben került a gyárba. Akikor 19 éves volt. Évekig tmk-üzemlakatos- ként dolgozott, közben sztaha­novista lett és többször meg­kapta az Élmunkás jelvényt. Munkája elismeréseként 1958- ban csoportvezetői beosztásba helyezték. A 60-as évek elején felvették a gépipari technikum esti tagozatára. Négy év után megkapta a technikumi bizo­nyítványt és 1965-ben a bmk mű. vezetője lett M5a 80—90 ember munkáját irányítja, szervezi. El. sősorban felelős azért hogy a szerszámgépek üzemképesek le- gyenek. Sokszor csábították más hely. re. Több fizetést, magasabb be­Mihálka Ferenc művezető osztást helyeztek kilátásba. Ö azonban maradt, amit így indo­kol: — Akár hiszi, akár nem, kép­telen lennék megválni azoktól a munkatársa.mtól, barátaimtól, akikkel hosszú idő óta együtt dolgozom. És itt vannak a szer­számgépek ... Az évek során ezekhez is szinte hozzanő az ember. Az a véleménye: ha valaki hi­vatásának éra a szakmáját, na­gyon meggondolja, hogy ott­hagyja a munkahelyét Legtöbb­ször a fiatalok mennek el pilla­natnyi anyagi előnyökért. Nem egy közülük megbánja, mert rá. jön. hogy ott is dolgozni kell. Kéri aztán, hogy vegyék vissza. Meakulpázik. hogy ő egészen másképp gondolta... De aki így jön-megy. már nem tekintik „stabil” embernek. Legalábbis egy ideig, amíg nem bizonyít. A vándormadaraknak külön lelkiviláguk van. Általában sem a munkát, sem a szakmát nem szeretik, szűklátókörűek. nincs igényük önmagukkal szemben és hiányzik belő. ük az az érzés, am, az embereket a munkában, sikerekben és olykor sikertelen, ségben összekapcsolja. Mihálka Ferencnek az a célja, hogy egyszer majd innen men­jen nyugdíjba is. Azt szeretné, ha két fia is követné a példá­ját: vasas lenne, de főiskolai vagy egyetemi végzettséggel. * » # Mint háziasszony került a gyárba 1953-ban. A férjét követ­te, aki itt lakatos Először egy kicsit idegenkedett a vasasszak­mától. Ügy gondolta, nem nő­nek való az ilyen munka. Tanulni' kellett. Segítették. Különösen Rendig Iván és Wág- ner Dusán csoportvezetőknek köszönheti, hogy megismerte a köszörű-, aztán a menethenger- lő gépet. Letette a szakmunkás-, később a meós-vizsgát Is. Immár 18 év telt el, amióta először lépte át a gyár kapuját. Most így nyilatkozik: — Csak azt sajnálom, hogy nem előbb kezdtem dolgozni. Radios Istvánná köszörűé Nagyon jól érzem magam, A ke. resetemmel is elégedett vagyok. Az órabérembe beszámítják az éveket, persze dolgozni kell, mert a végösszeget a teljesít­mény határozza meg. — Tehát marad a gyárban? — Hová is mennék? Itt na­gyon rendesek az emberek. A jó munkát megbecsülik Érde­mes törekedni, usztességesen dolgozni. — Mi a véleménye azokról, akik sokszor változtatják a munkahelyüket? Ha valaki egyszer-kétszer változtat, lehet annak valóban oka. Mondjuk közelebb akar ke­rülni a lakóhelyéhez. Előfordul, hat, hogy valaki nem fér össze a művezetőjével. De azt elíté­lem, afc azért vándorol, mert nem kap mindjárt ezreket. Hi­szen évek kellenek amíg valaki egy gép mesterévé válik és ki­fogástalan minőségű darab kerül ki a keze alól. ■— Mit érnek tehát a vándor­madarak? ■— Meg sem ismerik a munkát. Mások dolgoznak helyettük. Pe. dig a gyárnak feladata van. A termelés folyamatában minden­kinek részt kell vennie. Radics Istvánná mint műhely, bizottsági tag. igen jól tájékozott politikai és gazdasági kérdések­ben. Még annyit: többszörös Ki. váló dolgozó. Bánszki László diszpécser Most lesz húsz éve, amikor a felvételét kérte a gyárba. Át­képzés lett. Délelőtt munka, dél­után tanulás. Megszerezte az esztergályos szakmunkásbizo. nyítványt. Évekig gépen dolgo­zott, aztán, a présműhelybe ke­rült csoportvezetői beosztásba. Itt kapta meg 1964-ben a Gép­ipar Kiváló dolgozója kitüntető jelvényt. Tavaly diszpécser lett. Har­mincöt gép folyamatos munká­jáért felelős. Van tennivalója.^ de mégis más éz, mint az első években volt. Akkoriban az ala­csony kereset miatt sokan más* hol próbáltak szerencsét. Ö ma. radt. Bízott abban, hogy előbb- utóbb rendeződik a helyzet. Gya. korlat tesz; a mestert, s ha ő hűségesen kitart a gyár mellett, az egyszer majd kamatozni fog. Neki lett igaza. Bánszki László 1958 óta mim- kásőr is. Erről így vélekedik: — Kötelességem, hogy becsü­lettel helytálljak a munkába». Egyébként rajparancsnok va­gyok, többször elnyertük a Ki­váló címet Hogy hagyhatnám itt azokat akikkel életre szóló ba­rátság fűz össze? Persze a mű- helybeliekkel is. Szén az üzem, kedvezők a munkaviszonyok és a szociális körülmények. A keresetére sincs panasza. Ebben a gyárban iga­zán jód érzi magát. Megyih Andrásáé utókalkulátor (Fotó: Bamáez) Első munkahelye a gjrár, 196® augusztusban került ide. Mind­járt a gimnázium befejezése után. A közgazdasági techniku­mot (különbözeti vizsgával) egy év alatt elvégezte. A kezdet neki sem volt kömy- nyű. Ügy érezte, hogy jóformán semm.t sem tud. Talán másfél év is eltelt, amíg a feladatával összefüggő tennivalókat megis­merte. A tanulásnak azonban soha nincs vége. Ma már ugyan segítség nélkül ellátja a teendőit, de azért olykor akad megbeszél, ni valója Dányi Pállal, a cso­portvezetőjével. A munkakörülmények kedve, zők, a keresete is megfelelő. Nincs semmi, ami máshová von. zaná. Igaz messze van a gyár a Kulich Gyula lakóteleptől, ami kellemetlen, a 10 évét azon­ban nem adja fel. Készített már számvetést és kiszámította, hogy egv-egv dol­gozó kicserélődése a vállalatnak 6—7 ezer forintjába kerül. Sok­szor még többe. — Megbecsülik a gyárban a törzsgárdatagokat? — kérde­zem. — A nvereségrészesedés 1965 előtt öt év után 3 százalékkal, 1905 után évenként 1 százalék­kal nőtt. Ezenkívül nyereségju­talomként 4—500 forintot is kannak Természetesen a törzsgárda­tagok alapórabére is általában magasabb, m.nt a kezdő munká­soké. • • • Kovács Imre munkaügyi cso­portvezető azonban még nem tartja kielégítőnek a törzsgár- datagok megbecsülését.. — Nincs törzsgárda jelvény 1965 óta kevés az erkölcsi elis­merés. Itt is előfordult, hogy valakit felvettek és magasabb órabért adtak neki, mint ameny. nyit a 10—15 éves dolgozók kap. tak. Emiatt 3-an. 4-en elmen­tek. mert sértve érezték magu­kat — mondja. A rend azonban kezd kiala­kulni. A törzsgárda egyre na­gyobb megbecsülésben részesül, Pásztor Béte

Next

/
Oldalképek
Tartalom