Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-06 / 31. szám
Pedagógiai Hetek Szarvason l ajda Péter halálának 125. évfordulójára emlékeznek Vajda Pétert, a magyar pedagógia múlt században élt nagy alakját, harcos plebejus egyéniségként ismerte megakor társadalma. Többször került ösz- szeütközésbe a hatóságokkal, Petőfi Sándor „Vajda Péter halála” című versében a „függetlenség bajnokának” nevezte. Diákévei és külföldi utazásai után a szarvasi evangélikus líceum tanára lett, és hasonlóan Tessedik Sámuelhez, mindent elkövetett a nép felvilágosításáért. Nyilvános előadásokat tartott Erkölcsi beszédek címmel, amelyekben demokratizmusát és haladó természettudományos nézeteit fejtegette. Mint szépíró, műveit misztikus természetszeretet, a szabadság és egyenlőség kultusza jellemzi, mint tudós, egyike volt azoknak, akik nagy szerepet játszottak a Természettudományi Társulat létrehozásában, amelynek 1842-ben titkára lett. Vajda Péter 1846. február 10- én hunyt el Szarvason. Munkásságára, életére emlékeznék most, a halála 125. évfordulója tiszteletére meghirdetett „Pedagógiai Heteik” alkalmával. Az eseménysorozat február 10-én, szerdán délelőtt 11 órakor Vajda Péter síremlékének megkoszorúzásával kezdődik A sírnál Árvái Pál, a szarvasi gimná- 'zium és szakközépiskola igazgatója mond beszédet. Délután három órákor a járási-városi művelődési központban nyitják meg a Vajda-emlékkiállítást, ezen Hantos Gusztáv, a szarvasi gimnázium - és szakközépiskola igazgatóhelyettese, a város művelődésügyi állandó bizottságának elnöke méltatja Vajda Péter életművét. Délután fél négykor kezdődik a jubileumi emlékünnepség a művelődési központban. Ünnepi megnyitót Praznóczi Iván, a Hazafias Népfront szarvasi városi bizottságának elnöke mond, majd Molnár Irén szarvasi gimnáziumi tanuló szavalja él Petőfi Sándor Vajda Péter halálára című versét. Emlókb aszódét Eleik László, a Szarvasi Óvónőképző Intézet tanára mond, majd Lipták Ágnes szarvasi gimnáziumi tanuló, a Magyar Rádió és Televízió „Röpülj páva” című vetélkedőjének egyik helyezettje énekel magyar népdalokat. A Pedagógiai Hetek kiemelkedő eseménye 1-ón a szarvasi lesz március 2. sz. általános Alapvető gond a gyermekek elhelyezése — Jobbá kell tenni a szolgáltatást A Békéscsabai Városi Tanács /égrehajtó Bizottsága péntek délelőtti ülésén megvitatta a februári tanácsülés anyagát, melyre a harmadik ötéves terv eredményeiről, a negyedik ötéves terv célkitűzéseiről, valamint a pénzügyi tervről szóló beszámolókat terjesztik elő. A kissé hosszúra nyúlt ülésen elhangzott viták, vélemények és javaslatok azt bizonyították, hogy a város eddigi eredményeit a további fejlesztési feladatokat alaposan ismerik és szívügyüknek tekintik a vb ■ tagjai. A beszámolók éppen ezért igen sok értékes javaslattal módosultaik, melyeket a Vb elfogadott. Ezt követően a nők helyzetének javításával kapcsolatos tervet vitatták meg. Általában megegyezett a vélemény abban, hogy a terv mindazokat a gondokat tartalmazza, melyeken segítem kell, de egyben bírálták is, miivel nem eléggé konkrét, s nem tartalmazza az olyan tennivalókat, melyek megvalósítása közelebb vinne a célhoz: a nők helyzetének mielőbbi javításához. Alapvető gond például a gyermekek elhelyezése. Éppen ezért többen javasolták, hogy az óvodák, bölcsődék építéséhez szervezzék meg a vállalatok, üzemek anyagi támogatását iskola dísztermében az a szemléltetőeszköz-kiállítás is, melyen Gsiete József, a Békés megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának csoportvezetője mond ismertető beszédet. Március 5-én Benka Gyula élete és munkássága címmel dr. Tóth Lajos, a Debreceni Agrártudományi Egyetem szarvasi öntö- zéses-Melioráciás Főiskolai karának titkára tart előadást a szarvasi gimnáziixmban, március 10-én a szarvasi óvónőképző intézetben Mayer Andrásné, a Pedagógusok Szakszervezete Békés megyei Bizottságának titkára lesz az előadó. Előadásának címe: Kemény Gábor élete és munkássága. Március 19-én, Láng Gusztáv, a szarvasi zeneiskola igazgatója a zeneiskola nagytermében Chovan Kálmán életéről és munkásságáról emlékezik meg, március 22-én pedig a szarvasi úttörőházban dr. Tóth Lajos, Krecsmarik Endre életét és munkásságát mutatja he fiatal hallgatóinak. A Szarvason működött kiváló pedagógusok életére emlékező előadások méltó tisztelgés nagy értékű életművük előtt, melyekből a ma pedagógiája is sokat meríthet. A szarvasi _ „Pedagógiai Hetek” gondolatának megvalósításáért elsősorban a szarvasi városi tanács, a népfrontbi- zottság, a Pedagógusok Szak- szervezetének városi bizottsága, a TIT városi bizottsága, a szarvasi gimnázium és a művelődési központ vezetőit és munkatársait illeti dicséret. Szarvas iskolaváros jellege és hagyományai méltó formában jelentkeznek a közelmúltban egyre sűrűbben és színvonalasabban megrendezésre kerülő pedagógiai esemény-sorozatokban, melyeknek újabb állomása lesz ez a Vajda Péter halálának 125. évfordulója tiszteletére meghirdetett; „Pedagógiai Hetek” is. ,B nép a természet nem ismerése m:af! szenved” Megjelent a Bibliotheca Bekesiensis 5. kötete Ingyenes művezetői tanfolyamét tartunk építőipari szakmunkások részére (kőműves, ács, állványozó, épületasztalos, hő. és hangszigetelő) Jelentkezés: Budapest, XI., Dombóvári út 19. 43. sz. ÁÉV szakoktatási csoport A tanfolyam 1971. február 15-én indul Jelentkezhetnek az általános iskola 8. osztályát elvégzett és 5 éves szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkezők, 45 éves korig. A KÖZELMÚLT hetekben j bensőséges kegyelettel és tiszte-1 lettel emlékeztünk Tessedik Sámuel halálának 150. évfordulójára. A tv értékes filmet készített, emlékülés volt Szarvason, j Ruzsicskay György festőművész méltó rajzsorozatban m-utatta be Tessedik életét, s az emlékezés szép színfoltjaként megjelent a Bibliotheca Bekesiensis 5. kötete „Tessedik Sámuel írásaiból” dr. Papp János szerkesztésében'. Tessedik (1742—1820) a magyar művelődéstörténet kiemelkedő alakja, a türelmetlen, cselekvő patrióta, aki munkásságát Szarvason fejtette ki, legnemesebb hagyományaink része. A XVIII. század második felében már kiütköztek a feudális jobbágyi gazdálkodás ellentmondásai: elavult technika, nemesi kiváltságok, s az úrbéri szabályozás ellenére is nyomasztó job- bágyterhek. Tessedik érdeme nemcsak az elmaradottság okainak megmutatása, hanem a felemelkedés programjának kidolgozása is. Tessedik teljes életművének feltárása az agrártörténet, illetve neveléstörténet avatott szakembereinek feladata. E kis kötet nem erre vállalkozik, mégis hiányt pótol. Jól’ válogatott szemelvényeket mutat be Tessedik írásaiból a mai olvasónak. Első rész az 1817—18-ban írt Önéletírásból közöl válogatást. (A Zsilinszky Mihály-fóle fordítás és 1942-es Nádor Jenő által sajtó alá rendezett kötet alpján.) E művéből a legnemesebb népművelői munka bontakozik ki előttünk. „Nyilvános előadásaimban igyekeztem felmutatni a babo- násság, az uralkodó előítéleteknek és káros szokásoknak esz- telenségsit... a szarvasi tanítókat józanabb pedagógiai elvek ismeretére akartam vezetni... készítettem a falusi gyermekek szükségeihez mért olvasókönyvet.. építettem iskolát, alapítottam kertet és könyvtárat, szereztem kellő eszközöket és gépe. két a magam költségén”. Iskolája a Gyakorlati Gazdasági és Ipariskola európai hírű volt. (Festetics György, aki ismerte Tessedik munkásságát, hasonló intézmény létesítésének tervével foglalkozott Keszthelyen.) Elveinek helyességét gyakorlatban bizonyítja. Intézetében tanműhelyt is létesít, hogy növendékei „...a nemzeti iparnak művelt előmozdítói lehessenek”. A KÖTET második része az 1.784-ben megjelent Téssedik- műből „Der Landmann in Ungarn”... (A^ Paraszt Ember Magyar Országban mitsoda és md lehetne... Konyi János 1786-os fordítása alapján), közöl részleteket. Tessedik reális képet rajzol a paraszti gazdálkodás helyzetéről, a fejlődés gátló tényezőiről. Rámutat arra, hogy az árvíz és vadvizek pusztításai nem istencsapás, gátak kellenek, mint Hollandiában. Művelni, öntözni kell a legelőket. Jól látja az elmaradottság társadalmi okait is, a falusi osztályellentéteket, ahogy mondja „a parasztok között is vágynak vámpírok és despoták”, a közösségi gondolkodás hiányát. Látja a bajok fő okát, a feudális kötöttséget, hogy a paraszt nem saját földjén dolgozik. Nemcsak helyzetképet ad Tessedik, hanem ki is dolgozza elképzeléseit „egy jól rendbevett falu iránt”. A mintafalu egész közösségi életére, a termeléstől a községi' tisztviselők tevékenységéig mindenre kiterjed figyelme. Sok fát ültetni, a gyermekeket jó iskolákban tanítani! Kívánsága, hogy ez a falu Tiszántúlon állítassák fel. A kötet harmadik része Tessedik aforizmáiból ad jellemző válogatást. AZ ÍZLÉSES bibliofil kötet a Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, valamint a Magyar Pedagógiai Társaság közös kiadása. Az anyagot sajtó alá rendezte és a bevezetést írta dr. Tóth Lajos. A mű illusztrációi, valamint a Tessedik portré Ruzicskay György munkája. A kötet, amely diósgyőri bordázott papíron, garamond betűkkel, ingres kötésben készült a Kner Nyomdában és az iskola tanműhelyében, méltóan őrzi a legjobb me. gyei nyomdaipari hagyományokat. A tipográfia és kötósterv Petőcz Károly munkája. (Megjelent 500 számozott példányban.) Kálmán Gyula fz£BÖ~fÖLVOfit MtSíltwW " -~55 .. íNvU 1. 1941. december 7-én a japán légierő minden előzetes hadüzenet nélkül megtámadta az Egyesült Államok legnagyobb csendes-óceáni támaszpontját, Pearl Harbort. A támadás, amelynek következtében több mint háromszáz amerikai repülőgép és a csendes-óceáni flotta túlnyomó része megsemmisült, maga után vonta az USA hadba lépését és a második világháború csendesóceáni frontjának megnyitását. Az egyre terjeszkedni akaró japán imperializmus ezt a nagyméretű támadást már évekkel előbb előkészítette. Az amerikai földrészen fél évszázada letelepedett japán kolóniák tagjaiból olyan hírszerző-hálózatot épített ki, amellyel kevés ország dicsekedhetett. Ez a szervezet, a Pearl Harbor-i támadást megelőzően, már egy jó fél évtizeddel élőbb mozgásba jött, mégpedig egyetlen cél érdekében: Japán állandóan tudni akarta, milyen amerikai erők mozognak a Csendes-óceán térségében, hogy égy elkövetkező háborúra ennek megfelelő ellenerőt készíthessen fel... 1940-ben a San Frandscó-i világkiállításon egy különös „intézmény” csalogatta a kiállítás látogatóit. A cégtábla ugyan nem sokat árult el, mert mindössze ez állt rajta: „Művészi fényképészek modellstúdiója”, viszont amit benn lehetett látni, már inkább... Csekély belépődíj ellenében bárki bemehetett. Egy fiatal nő vette át a kabátot, aztán megjelent a tulajdonos és a belső helyiségbe invitálta látogatóját. Odabenn három feltűnően csinos fiatal hölgy üldögélt. Amikor vendég érkezett mindhárman ledobták magukról a selyempongyolát, a látogató elé lejtettek. Néhány beállítás & máris kattant a fényképezőgép: bárki lefényképezhette a meztelen modelleket. Óriási volt a forgalom, és a tulajdonos, bizonyos Al Blake, közismert amerikai artista elégedetten dörzsölte a kezeit. Blake, ez a kiöregedett artista, úgy érezte, össze tud szedni annyi pénzit, amennyi a nyugodt öregkort fedezi. Pedig valamikor milyen jól ment neki: még azzal is óriási pénzeket keresett, hogy tökéletesen uralkodva izmain, a nagy szabóságok kirakataiba helyezett próbababák közé állt, s a járókelők — kellő nyeremény reményében — „totózhattak”: melyik a baba és melyik az élő ember... Blake ezzel a képességével megszerezte magának Amerikában a „robotemberek királya” címet. De aztán, ahogy öregedett, úgy csökkent körülötte az érdeklődés, s persze ezzel együtt a pénzbeli honaráció is. De talán ez az ötlet a meztelen lányok fényképezésével ismét „bevág”... S valóban, a San, Franeiscó-i világkiállításon gyorsan híre kelt, hogy csinos, fiatal, meztelen lányokat lehet néhány centért fényképezni a „Művészi fényképészek modell- stúdiójóban”. Blake éppen egy látogatót bocsátott el, amikor egy zömök, ötven év körüli japán férfi lépett a stúdióba, nyakában az elengedhetelen fényképezőgéppel. Ezekben az években amerikai földön azzal lehetett megkülönböztetni a japánokat és a kínaiakat egymástól, hogy az előbbiek — bármilyen nyomorúságosán is éltek — mindenütt fényképezőgéppel a nyakukban jelentek meg S ha már itt tartunk, elárulhatjuk azt is, hogy ezeket a gépeket egyetlen Amerikában élő japán sem vásárolta, hanem ajándékba kapta, mégpedig — ismeretlen feladótól. S a nagylelkű ajándékozó — amint ezt már tudjuk — a japán hírszerző szolgálat volt, amely elsősorban faji hovatartozásukra apellálva, tízezerszámra dolgoztatta a világ különböző tájaira letelepedett honfitársait, mint kémeket. A zömök japán férfi, miután .(belépett a különös stúdióba, néhány felvételt készített, aztán jól szemügyre vette a tulajdonost...
