Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-21 / 44. szám
Fétissé® a társadalom fejlődéséért — Erősödő kapcsolat a pártszervezetekkel — Megoldásra vár a bérrendezés és a családos üdültetés Tanácskoztak a közalkalmazottak megyei küldöttei Lapunk korábbá számában hírt adtunk arról, hogy a mintegy 'ötezer tagot magába foglaló Közalkalmazottak Szakszerveze. te február 16-án tartotta meg megyei küldöttértekezletét Bé- késpsabán. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházában összegyűlt küldöttek a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei I bizottságának négyévi munkájáról szóló jelentését vitatták meg. Az írásos jelentésből, valamint dr. Súly ált István elnök szóbeli kiegészítőjéből a jelenlevők átfogó képeit kaphattak a megye közalkalmazottainak helyzetéről Nem látványos program ez, de magába foglal olyan tennivalókat, ami még jobb munkára serkentheti a szakszervezet tagságát Abból az alapelvből indultak ki, amit pártunk X. kongresszusa így határozott meg: „Alapvető feladat a közigaz-1 gatás további tökéletesítése és : szocialista jellegének erősítése.! Ez szükséges mind a örvények és rendeletek pontos Végrehajtása, mind pedig a lakosság ügyeinek gyorsabb és eredményesebb intézése érdekében... Különösen nagy a szerepe és fe_ lelőssége ebben a politikailag és szakmailag felkészült, munkájukat szocialista köztisztviselőkhöz méltóan végző hivatali dolgozóknak. A bürokratikus ügyintézés elleni harc, a köz- igazgatás tökéletesítése, a hivatali munka javítása minden kommunistának és az összes köztisztviselőnek állandó feladata és fontos kötelessége.” Az állami élet továbbfejlesztésével járó feladatok tehát az eddiginél színvonalasabb munkát követelnek meg a hivatalok dolgozóitól, a közalkalmazottaktól, Biztonságosabban is vállalják, mert támaszt éreznek mögöttük, hiszen a szakszervezeti választások időszakában tovább erősödtek a kapcsolatok a párt- szervezetekkel. A pártszervezetek kellő fontosságot tulajdonítanak a szakszervezeti munka iránt — igényelték a párttagok közreműködését. Igényelték, mert a szakszervezeti munka pártirányítása a párttagokon keresztül érvényesül. Igen lényeges gyakorlat ma már, hogy a szakszervezetben végzett tevékenység a párttagok számára pártfeladatot jelent. Erre a tényre hívták fel figyelmét az új vezetőségeknek, mert ezáltal teremthetik meg a további alapokat az érdekvédelmi tevékenység hatásosabb gyakorlásé^ hoz. Azáltal, hogy igy képviseli a dolgozók érdekvédelmét, egyúttal helyesen segíti a hivatali munkát is, mert hozzájárul a feltételek javításához. E lehetőségek felismerése és hasznosítása intenzívebbé teszi a szak- szervezeti munkát. Ezért van fokozott jelentősége annak, hogy együttesen mérjék fel azokat a problémákat, amelyek foglalkoztatják a közalkalmazottakat. Ezt a célt segítették elő a vezetőségválasztó taggyűlések és küldöttértekezletek vitái, amelyekben — a szakszervezeti munka eredményének elismerése mellett — felszínre kerültek azok a problémák is, amelyek foglalkoztatják a közalkalmazottakat, közöttük olyanok, amelyek már négy évvel ezelőtt is kifejezésre jutottak. Mindegyik feladatot nem részletezzük, csu. pán az értekezleten elemzettek címszavainak közlésére szorítkozunk. így ezeket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk, melyeket az értekezlet határozatai is tartalmaznak: a politikai és szakmai képzés fokozottabb segítése, a munkaértekezletek megtartása, az üdültetés helyzete, a bérezés, a munkaidő csökkentése a közszolgálatban, lakásépítési lehetőség, a nők, a többcsaládosok és gyermeküket egyedül nevelők helyzete, a nyugdíjasokkal való törődés és a sportolási lehetőség. Mindegyiket nem vesszük sorra, de elsőként utalunk arra, hogy a közalkalmazottak feladatai nehezebbé válnak az új körülmények között Ezzel függ össze az a jogos igény is, hogy a politikai és szakmai képzési a szakszervezet segítse elő saját eszközeivel is! A dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása mellett a szakszervezetnek jelentős feladata az eszmei és politikai tudatformálás. A köz- alkalmazottak (tanács, SZTK, statisztikai hivatalok stb.) jelentős hányadának munkája a társadalom fejlődésének széles területére kihat. Tehát elsőrendű követelmény a politikai, erkölcsi szilárdság és a szakma is_ mereta a társadalmi rend jó szolgálata. Tudvalevő, hogy az államigazgatási munka nagy ré. sze a községekre tevődik át, ezért szükséges külön figyelmet fordítani a nagyközségekben, községekben élő közalkalmazottak helyzetére. Nem kétséges, hogy ezzel összefügg a közszolgálatban a termelő ágazatok dolgozóinak jövedelmét elérő, vagy legalábbis megközelítő bérrendezés. Ezt az értekedet így rögzítette: Időszerűvé vált a közszolgálatban az egészséges és jobb bérrendszer kialakítása. A jelenlegi nem felel meg máj a követelményeiknek, ezért többször módosították is. Olyan bérrendszerre van szükség, amely jól kifejezi a munkakörrel járó felelősséget, kellően differenciál, ösztönöz és elősegíti az apparátus stabilitását. Igényként jelentkezik az erkölcsi elismerés lehetőségének kifejtesz, tése is. Az értekezletnek vitatott témája volt most is az évek óta visszatérő probléma a családos üdültetések lehetőségének bővítése. A megoldást abban látják, hogy alapvető változást csak a hivatali üdültetés bővítése hozhat. Eléréséhez indokoltnak tartották a saját kezelésű üdülők építését, illetve az ilyen üdülési lehetőségek hasznosítását. Továbbá feladatot képez a közszolgálata szerveknél a lakásépítés támogatása. Ez különösen a fiatal korosztályú közalkalmazottaknál jelentkezik fokozottabb igényként. Ennek kielégítésére akkor volna lehetőség — mondotta ki az értekezlet —. ha a közalkalmazottak munika helyén is lehetőség nyílnék az ehhez szükséges költségvetési alapok megteremtésére. A támogatás rendszerének kiterjesztéséhez a lakásépítéssel összefüggő új jogszabályok már lehetőséget adnak. Indokolt, hogy ez a lehetőség a gyakorlatban mielőbb megvalósuljon. A nők, a több családosok és a gyermeküket egyedül nevelő szülök helyzetét is felmérték. A feladatot a szakszervezeti bizottságoknak abban jelölte meg s.7 értekezlet, hogy ahol indokolt, megfelelő javaslatokkal éljenek a hivatal vezetésnél. Így csokrosodtak a tennivalók, melyekből egynéhányat kiragadtunk, ezekről beszéltek legtöbbet'a hozzászólok is. A küldöttek, illetve meghívottak sok tennivalót ajánlottak még az új vezetés figyelmébe, vele együtt segítségül saját munka jukat is. Ezt követően megválasztották a 15 tagú megyed bizottságot, Elnök: dr. Sulyák István, titkár: Pagyoga Lajosaié. Tagjai: dr. Krasznahorkai György, Csaba János, dr. Várnai Péter, Szabados Béláné, Sorbán József, dr. Mucsi Imre, dr. Lukács Emil, Burai László, Hajdú Istvánná, dr. Varga István, Sándor Erzsébet, Varga István és dr. Ó. Kovács István. Tudósításunkat azzal az ösz- szegezéssel zárjuk, mely az értekezletre küldött üdvözlő távira, tokból, jókívánságokból kicsendült: Meggyőződésünk, hogy a megválasztott új megyei bizottság az ÖSS7 társadalmi érdekkel összhangban minden igyekezeté, vei, döntésével azon lesz, hogy elősegíts? a megfelelő feltételek megteremtését, a tagság javát szolgáló feladatok valóra váltásához. Az eredmények a jobb és gyorsabb ügyintézésben jelentkeznek majd, s abban, hogy a bíróságok, ügyészségek, tanácsok, valamint egyéb ide tartozó szervek munkájában az állampolgárok törvényes jogainak védelme még jobban érvénye-' süL I Rocskár János I Hol helyezkedik el Békés megye az ország többi megyéjéhez képest a terület kiterjedésében, a népességben, a mezőgazdaság hozamaiban, az iparosításban és általában az infrastruktúra formálásában? Ezekre a kérdésekre adott választ február 16-án Baukó Mihály, az MSZMP Békés megyei bizottságának gazdaság- politikai osztályvezetője, a MTESZ kibővített elnökségi üléséi}. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségében dolgozó szakemberek ez alkalommal olyan előadást hallottak, melyre korábban aligha volt példa. Békés megye gazdasági helyzetét, a népesség, a mezőgazdaság, az ipar és az- infrastruktúra alakulását figyelembe véve eddig ilyen fórumon és színvonalon nemigen vizsgálta senki. A harmadik ötéves tervben elért eredmények, az összefüggések és következtetések felvillantottak egy olyan gondolatsort, amely mellett megyéjét, otthonát szerető ember nem léphet el közömbösen. Az a tény, hogy Békés az ország hetedik legnagyobb és népességben is az ország hetedik helyén álló megyéje, mutatja — 19 megye átlagában — mennyire jelentős a terület és a népesség száma az arányokban. A mezőgazdaságban a négy legtöbb árut adó megye között foglal helyet. Hízómarhából és hízósertésből az ország legtöbb áruját Békés megye szállítja. Iparunkról mindezt nem mondhatjuk el. Az ezer lélekszámra jutó ipari foglalkoztatottságban jóval az országos átlag alatti a helyünk. Majdnem az utolsók vagyunk. Ez utóbbi ténnyel megyénk vezető testületéiben és járásonként is szembe kell nézni. Az élet ugyanis felállította az ipar és az infrastruktúra szegénységéből Békésben alkotott tételét Talán ezzel függ össze, hogy a megyéből a korábbi években igen sokan elköltöztek az iparilag fejlettebb megyékbe, a megyei jogú városokba és a fővárosba. A feleslegessé vált munkaerő vándorlása jelenleg is tart. s ez a jövőben sem áll meg. További alapot ad ehhez a mezőgazdaság gépesitése, kemizálá- sa. Űiabb munkaerők szabadulnak fel. Ez eddig is így volt, csakhogy a megye iparénak fejlesztését, az új munkahelyek kialakítását nem sikerült úgy összhangba hozni, hogy ezzel az elvándorlást kellően ellensúlyozni lehessen. A harmadik ötéves terv ideién összesen ÍR ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Békésben. Ezt nagyrészt tíz ipartelep fejlesztésével értük eL Kétségtelen, hogy a központi elosztásos iparfejlesztésből Békés megye nem kapott annyit, mint amennyi megillette volna a terület nagysága és a népesség száma alapján. A megye ipari jellegű beruházásainak állami támogatása a harmadik Vidáman száll a dal Ebben az esztendőben is sok taps, tetszés, elismerés kísérte a békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola szokásos februári nővén lék-hangversenyét. A talán legnagyobb —, de felétlenül a legvidámabb — sikert az első szám aratta: az óvodáskorúak hangulatos, játékos produkciója. ötéves tervben mindössze M millió forint volt. Most, a negyedik ötéves tervben 1971. éa 1975. között 13 ipartelep fejlesztésére 135 millió forint állami dotáció jut. Ez már jelentős összeg, de nem elegendő ahhoz, hogy 1975-re Békés megye ipar- fejlesztése megközelítse a megyék között minden tekintetben indokolt 7—8. helyet. így hát az iparpolitikai célok elérésében minden eddiginél nagyobb szükség lenne meglevő üzemelnie kezdeményező képességére, az új munkahelyek kialakítására, a termelékenység növelésére, a olyan vállalatok közötti együttműködésekre, melyek a foglalkoztatás bővítésével együtt as eddiginél is rangosabb helyre emelhetik a megye iparát. Előbbre kellene lépnünk É könnyűiparban, az élelmiszer- iparban, a fém- és vasiparban, a szövetkezeti ipar teljes egészében és különösen az építőiparban. A lakosság szolgálta tási igényeinek kielégítése és a kereskedelem fejlesztése szintén központi helyet foglal el a megye vezető ! testületéinek törekvéseiben, 1971. és 1975. között Hogyan léphetünk előbbre? Egyetlen tanácskozáson erre a kérdésre aligha fogalmazható meg mélyen átgondolt, reális válasz. A február 16-i elnökségi ülésnek nem is az volt a célja, hogy a negyedik ötéves tervben előirányzott fejlesztési politikához ötleteket adjon. Az viszont minden bizonnyal jó volt, hogy a szövetség elnökségének, a társaságok vezetőinek figyelmét az iparfejlesztés helyi lehetőségeinek megvizsgálására fordítsa. A kiválóan képzett, a jó felkészültséggel és a nagy élettapasztalattal rendelkező műszakiaktól kért segítséget, támogatást a párt azzal, hogy működjünk szorosan együtt a megye előtt álló gazdaságpolitikai célok megvalósításában. Ez a kérés nyomban a tanácskozáson jó visszhangra talált. A műszaki és a természet- tudományi életben jártas vállalati igazgatók, főmérnökök az egves speciális fejlesztési feladatok megbeszélésére újabb időpontot jelöltek meg. Ezzel egyetértésüket fejezték ki a negyedig ötéves tervben Békés megyére jutó fejlesztési elképzelésekkel. A {Járt X. kongresszusán arról beszéltek a küldöttek, hogy a szocialista építőmunkát a negyedik ötéves tervben ki-ki az eddigieknél magasabb színvonalon szervezze, folytassa. Egy olyan gondolattól gazdag tanácskozáson, mint amilyen a február 16-i is volt, azt a következtetést vonhatja le az ember, hogy- a munka magasabb színvonalú szervezésében és folytatásában nem lesz hiány. Szakembereink felismerték a megye helyzetét, s a többi megyéhez képest kialakult hátrányos helyzetünket. Ennek felszámolására a MTESZ segítségével és a munkaköri feladat színvonalasabb ellátásával megteszik majd a megyéjüket szerető emberek kötelességét. Dnpsi Károly Házi újítási törvény az olajosoknál A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatnál házi „újítási törvényt” dolgoztak kL A vállalata szabályzat számol azzal a rejtett erőtartalékkal, amelyet az újítómozgalom jelent a műszaki fejlesztés és a termelés növelése terén. Az újítási féladatterv végrehajtását jelentősen ösztönzi, hogy a vállalat egy-egy téma sikeres megoldása esetén különdíják kifizetését is garantálja. A vállalati ösztönzés hatására az utóbbi három évben mintegy háromszáz újítást nyújtottak be. BÉKÉS MlCfB!, Üli. t'EUKUÁK 2L Bi 7 Lépjünk előbbre!
