Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-21 / 44. szám

Akárhogy nézzük, n paplan rövideb Nagyon szép a csanádapácai kultűrház. Valamikor malom volt egy része, aztán a község azt mondta: nem sajnáljuk a pénzt, ötven évre előre csiná­lunk egy kul túrházat! Az a ma­lom jó lesz az épület gerincének, csak egy jó tervező kell, aki ki­bővíti, alakítja, célszerűvé vará­zsolja. A terv is elkészült, aztán — nem éppen gyors tempóban, de ez már nemzeti hagyomá­nyunk az utóbbi években — ast épület is. A kultúrházat felavat­tál!, és a csanád apácaiak boldo­gan birtokba vették. Kitűnő beosztású ez a ház, ott játszik a mozi is a színházterem­ben, a második emelet a könyv­táré, van klubszoba, iroda, fo­tólabor, külön táncterem, szín­házterem, szép előcsarnok ruha­tárral és büfével, és minden, and kell. Csak egyetlen egy, annál na­gyobb probléma lépett a színre, ahogy eljött az első tél. Pompás, befúvásos, olajtüzelésű központi fűtőrendszerét használni — na­ponta egy vagyon. Nem éppen királyi vagyon, de 12 órára kö­zel ezer forint. Ez egy hónap­ban akárhogy nézegetjük, mint­egy 30 ezer! Persze, csak akkor, ha 12 órát dolgozik az olajka­zán, de ha nagy a hideg, nem lehet kevesebbet. Ha ez rend­ben is volna (bár nincs, ennyit költeni fűtésre nem csanádapá­cai lehetőség) akkor ott a má­sik baj: vagy csak a földszin­tet fűtik, vagy egyszerre az egész épületet, olyan helyisége­ket is, ahol nincs foglalkozás, ahol nincs senki: a fűtőtesteket kikapcsolni nem lehet. Ezek már ilyen fűtőlestek: jók, csak éppen nem gazdaságosak. A harmadik baj pedig: a második emeleten A Magyar Úttörők Szövetsége Békés megyei Elnöksége és a bé­késcsabai Ifjúsági és Üttöröház képzőművészeti pályázatot hir­detett a megye úttörőd számára. Dévavónyától Békéscsabáig és Tótkomlóstól Gyulaváriig húsz úttörőcsapat küldte be legügye­a könyvtár termeiben hideg van. Odáig már nem jut fel kellő hő­mennyiség. Könyvtárban pedig ea egyenlő a téli bénultsággal, szó sem lehet helyben olvasás­ról, időt igénylő olvasói tájékoz­tatásról, beszélgetésről. Beállí­tottak ugyan egy villanykályhát, (ami még tovább növelte az amúgy is magas fűtési költséget), de az'bizony nem volt elég. így született meg az egyetlen lehetséges megoldás: kéményt tervezni a központi fűtéscs épü­lethez, és olajkályhával fűteni a második emeleten. Még mindig jobb, mint vacogni, mondjál! az illetékesek, és tökéletesen iga­zuk van. A baj csak az: nem le­hetett ezt előre látni? Nem le­het előre tudni azt, hogy egy adott közpöntifűtés-berendezés milyen hőmennyiséget képes fel­juttatni az épület második eme­letére? Hogy ez a hőmennyiség elég lesz-e? És végül: azt sem tudták előre, mennyit fogyaszt ez az egész, és hogy ekkora ösz- szeg nagy megterhelés egy ilyen kis községnek?! Azt hiszem, még egy tucat kérdéssel meg lehetne toldani az eddigieket. De most már, utó. lag, keserves kérdések ezek. Pe­dig a tervezés nagyon racionális valami. Ott pontosan tudni kell (és lehet !) hogy mi lesz. Kár, hogy így sikerült. Nem árt, ha a gazdaságosság is fi­gyelemre méltó szemponttá vá­lik új terveiknél. Nem minden áron, csak a lehetőségeket jól látva, jobban, mint azt Apácán látták. Még ha a szóló olajkály­hák meg is mentik nagybátyjuk, a központi fűtőberendezés be­csületét. Sass Ervin sebb rajzolóinak, festőinek, ba­tikolóinak munkált. A kétszáz beküldött mű legjobbjaiból va­sárnap délelőtt 10 órakor a Munkácsy Mihály Múzeumban nyílik kiállítás. Megnyitót Da- ndss Győző, lapunk munkatársa mond. 1 fist rádfósnft órában: mm és tudomány Bár az elmúlt hetinél szür­kébb, töredezettebb a február 22 —28-ig terjedő időszak műsora, jó párszor mégis érdemes ki­nyitni a rádiót, elsősorban a ze­nét és a tudományos kérdéseket kedvelőknek. Kezdjük mindjárt az opera- közvetítésekkel. Kedden délelőtt 10.05-kor a Kossuth adó Ales­sandro Scarlatti ritkán hallott művét, A becsület diadalát su­gározza; szerdán 20.25-kor a Pe­tőfin Musszorgszkij Hovanscsi- náját hallhatjuk; pénteken este hétkor ugyanitt Richard Strauss A rozsai ovagját közvetítik Déry Gabriellával, Házy Erzsébettel, az üstökösként feltűnt Begényi Ferenccel a főszerepben. Nemrég nagy sikert aratott a televízióban Sullivan—Gilbert: Esküdtszéki tárgyalás című ze­nés komédiája. Csütörtökön a 22 órás hírek után a Kossuth is be. mutatja. A könnyűzene Kedve­lőinek szombati slágere pedig ugyancsak a Kossuthon este ki­lenckor: a san-remoi olasz dal- fesztivál gálaestje. A Rádióegyetem ezúttal — kedden 18.10-kor a Petőfi adón és csütörtökön 8.51-kor a Kos­suthon — a világmindenség tör­vényeivel foglalkozik, az adás vendége többek között a Ma­gyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének igazgatója. A Világszínház-soro- zat szerdán I5.20-kor a Kossu­thon Madách Imrét, Az ember tragédiája íróját mutatja be. Tudományt és költészetet kap­csol össze két csütörtöki műsor. A Kossuthon 16.39-kor Péter Ró­zsa Kossuth-díjas matematikus beszél legkedvesebb verseiről, 19.25-kor pedig a líra és a szo­ciográfia kapcsolatáról tart elő­adást Hajdú Ráfis. Pénteken 19.35-kor a Kossuth adón sugározzák a Nemeskürty István nagy közönségsikert ara­tott könyvéből készült Magyar- ország romlásáról, avagy má történt Mohács után? című, tör. ténelmünk egy vitatott fejeze­tét bemutató rádiójátékot A vasárnap délelőtt 10 óra­kor a Petőfin kezdődő Százados szenzációk műsor témái pedig: az olajmonopóliumok kialakulá­sa és középkor bizánci zélóta- harcosai. C ifcrmekrajzkiá Ififás a Munkácsy Mihály Múzeumban Négy földrész harminchárom országa felemelte be részvételéi a Vadászati Világkiállításra Indiai fehér tigrispár, etiópiai szelid oroszlánok a kiállításon Budapesten a Magyar Újság-j írók Országos Szövetsége szék-1 házában az augusztus 27—30-ig i megrendezésre kerülő Vadászati Világkiállítás előkészületeiről tartott sajtótájékoztatót Földes László miniszterhelyettes, kor­mánymegbízott. Többek között elmondotta, hogy bár még hat hónap van hátra a kiállítás megnyitásáig, az előkészületek már folynál!, sőt ezelőtt másfél évvel megkezdődtek. Amióta hí­rül adták, hogy Magyarországon rendezik meg a világkiállítást, a sajtó, a televízió és a rádió több alkalommal foglalkozott a témával. A sajtóban közel 1000 cikk, hír, tudósítás jelent meg az elmúlt időszakban. A kiállításra eddig négy föld. részből 33 ország jelentette be részvételét. Legtöbben Európá­ból. Ezenkívül 10 nemzetközi szervezet tette magáévá a kiál­lítás megrendezésének segíté­sét, többek között a FAO is, ez utóbbi mint kiállító. A kiállítás jellegéről a miniszterhelyettes elmondottá, hogy jelszava:„Em­ber, vigyázd a természetet”. A Vadászati Világkiállításra legalább egymillió hazai és 60 ezer külföldi vendéget várnak, ezért alaposan fel kell készülni a vendéglátásra a különböző szerveknek. Érdekességként em­lítette meg a programok közül, hogy a trófea-kiállításon Ma­gyarország jeleskedik, hiszen az itt elejtett szarvasok agancsai a legszebbek. Külön pavilont kap. nak a magyar sporthorgászok, a vadászati fegyverek. Szintén érdekesség, hogy In­diából fehér tigrispárt hoznak, Etiópiából pedig szelíd oroszlá­nokat. K. J. 108322 forintot fizet a négyes találat A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság közlése szerint a 8. já­tékhéten öttalálatos szelvény nem volt. Négy találatot 38 fo­gadó ért el, nyereményük egyen­ként 10? ,,‘>2 forint, három talá­lata 3932 fogadónak volt, nyere­ményük egyenként 523 forint. A kéttálálatos szelvények száma 128 111 darab, ezekre egyenként 20 forintot fizetnek. A nyereményösszegek a nye­reményilleték levonása után ér­tendők. A közölt adatok tájé­koztató jellegűek. A csavargó Pénteken este mutatta be színházunk Victor Eftimiu román drámaíró A csavargó című komédiáját Miszlay István rendezésé­ben. Képeink az érdekes, izgalmas előadás három pillanatát idé­zik az olvasó elé. Filimon, borkereskedő és drága családja — Demeter Hedvig, Simon György és Agárdi Ilona. A csavargó már keveri a kártyát — Simon György, Körivé* lyessy Zsolt és Szoboszlay Sándor. A szerelmesek — Agárdy Ilona és Csemák Árpád. (Demény Gyula felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom