Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-19 / 42. szám
Csütörtökön a Parlament va-! dászitermében kibővített ülést! tartott a Hazafias Népfront Or-| szagos Tanácsa. Az ülésen részit j vett és az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP | Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköz- | társaság Elnöki Tanácsának el- j nőké, valamint Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Benke Valéria, az Országos Tanács tagja, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa-' nak főtitkára, Bugár Jánosné, az Országos Tanács főtitkárhelyettese, Sarlós István és Ortu- tay Gyula alelnök. Ott volt a tanácskozáson politikai, társadalmi, kulturális életünk számos ismert személyisége, több egyházi vezető, író, művész, tudós, j Részt vettek az ülésen a megyei j népfront-bizottságok elnökei és j titkárai is. Kállai Gyula elnöki megnyitó- ' jában kegyeletes szavakkal emlékezett meg az Országos Tanács legutóbbi ülése óta elhunyt Szabó Pál Kossuth-dijas íróról, a Népfront Országos Tanácsának álelnökéről és Németh Imréről, az Országos Tanács tagjáról, a Borsod megyei népfront-bizottság alelnökéről. A részvevők né. ma felállással adóztak emléküknek. Ezután Kállai Gyula elmondta, hogy napirend szerint az ülésen a népfrontmozgalom legfontosabb alkotmányos kötelezettségéből eredő feladatokat, az országgyűlési és tanácsi választások kiírásának és lebonyolításának teendőit, továbbá a magyar néphez intézendő felhívást vitatják meg. Az elnöki megnyitó után Bencsik István térjesztett elő referátumot a Hazafias Népfront munkájáról, feladatairól, az országgyűlési képviselői és tanácsi választásokról, valamint a Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási felhívásáról. A vita során felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is. Várossasodik a Sárrét központja f Huszonkétmilliós fejlesztés, 14 milliós községi költségvetés Szeghalmon (Tudósítónktól) I Szeghalom a Sárrét központja, járási székhely. Az utóbbi idő- ben egyre többet lehet hallani! erről az egyre inkább városiasodé nagyközségről. Nemrég nagyközségi tanács, ülésen vitatták meg az idei terlakások építéséhez. A megvalósítandó tervekhez a nagyközség lakossága félmillió forint értékű társadalmi munkát vállalt. N. J. Négy év alatt új kórház, több orvosi rendelő és nővérszálló épült Egészségügyiek küldöttértekezlete Békéscsabán Tegnap délelőtt Békéscsabán, | a kórház kultúrtermében tartotta küldöttközgyűlését az Orvos- egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága. A tanácskozáson a 123 küldöttön kívül részt vett Lenkei! Lajos, az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezete központjának osztályvezetője, valamint a párt, a tanács és más szerveik, intézmények képviselői. Dt. Sonkoly Kálmán elnök megnyitója után Gulyás Sán- dómé megyei titkár mondott szóbeli kiegészítőt a megyebizottság írásos beszámolójához. A megyebizottság a négy év munkájáról számolt be a küldöttértekezleten, figyelembe vé-1 ve azt a fejlődést, mely ez idő [ alatt megyénkben az egészség-1 ügyi ellátás terén végbement. Megyénk számos új létesít-! ménnyel gazdagodott. A legna-! gyobb beruházás a 400 ágyas j orosházi kórház volt. Békéscsa- bán, az V. kerületben már mű- | Iködik az új rendelőintézet, | ezenkívül nemrég avatták a 10 ágyas ortopédosztályt az Árpádfürdőben, s felépült az új megyei vérkonzerváló állomás is. Békésen átadták rendeltetésé- i nek all) munkahelyes szakren- j delőt. Ehhez hasonló készül Szeghalmon is. Az egészségügyi dolgozók | életkörülményeinek javítását ■ szolgálták az új nővérszállók. ! Gyulán 60 férőhelyes, a József | Attila Szanatóriumban 22, Oros- j házán pedig 40 férőhelyes nő- j vérszállás épült. Megoldatlan. probléma viszont még a békéscsabai betegápolók és más egészségügyi dolgozók helyzete.! Oj létesítmények egész sora épült fel az elmúlt négy évben a községekben is. Az elkövetkező IV. ötéves tervben is számos rekonstrukció, új beruházás szerepel. Békéscsabán 90 millió forintos költséggel 1200 ágyas kórházzá fejlesztik a meglevőt. Tervezik az új KÖJÁL-székház építését és egy 250 férőhelyes gyermek- otthon létesítését. Gyulán 55 millió forintot fordítanak a megyei kórház rekonstrukciójára. A fejlődés természetesen gondokkal jár. Megyénkben 1969 végén 503 orvos működött s 56 százaléka rendelkezik szakorvosi képesítéssel, mégis hiány van orvosokban. 1970. december 1- én például még 92 orvosi állás volt betöltetlen. Hasonlóképpen sok gondot okoz az ápolónők, körzeti nővérek és más egészségügyi középkáderek biztosítása is, mert nagy a fluktuáció ezen a vonalon. Szó volt még a tanácskozáson a gyógyszerforgalomról, az ellátásról, s a gyógyszertárak működéséről, a kulturális és agitációs propaganda munkáról, a szakmai képzésről. Ezenkívül tárgyalták a munka- és érdekvédelmi helyzetről, valamint a szakszervezet gazdasági tevékenységéről is. A küldöttgyűlés részvevői azután a javasolt kiegészítésekkel együtt határozatot fogadtak el, majd megválasztották a 39 tagú megyei bizottságot. Elnöke ismét dr. Sonkoly Kálmán, titkára pedig Gulyás Sándomé lett. Kasnyik Judit veket, elgondolásokat, Szeghalom idei fejlesztési terve 22,2 millió forint, ebből az összegből befejeznek jó néhány korábban megindult építkezést. Elkészült az idén a 10 munkahelyes SZTK-rendelő, átadják a négy garázsos korszerű mentőállomást, megépül az út a Kinizsi, a Hunyadi és a Fáy András utcában. Az SZTK-rendelőhöz hat orvosi lakás felépítését is tervezték. A nagyközség idei költségvetése meghaladja a 14 millió forintot. Ebből például 2,9 millió forintot fordítanak a Szabadság híd befejezésére, 310 ezret az utak, a járdák javítására. A költségvetési összegből 687 ezer forintot költenek7 felújításra, ebből többek között bővítik a II. sz. iskola konyháját, rendezik a Kossuth teret és felújítanak egy kisebb kultúrotthont az újtelepen. Nem feledkeznek meg a kisebb feladatok megoldásáról j sem. Hetvenezer forint támoga- j tást kap a helyi sportegyesület, több mint 30 ezret költenek új könyvtári könyvek vásárlására, 25 ezret költenek az MHSZ-lő- tér kialakítására és 20 ezer forinttal járulnak hozzá a cigány-, Eftintiu~hennsiafő a Jókai Színházban A román irodalom élő klasszikusának, Eftimiunak A csavargó című vígjátékát mutatja be ma ná Szl I^az •n^“reSZ^~ÍaJ^.' Képönkön a magyarországi ősbemutató férfi főszereplői: Szo- boszlai Sándor Jaszai-dijas, Kort vei yessy Zsolt és Simon György Jászai-díjas. (Fotó: Demény Gyula) Személyre szóló feladatok Még javában dolgoznak a vállalati ötéves tervek elvein, részletein, miközben a végrehajtás is elkezdődött. Az idei feladatok mér ismertek, az 1971. évi tervek elkészültek. Ilyen helyzetben nélkülözhetetlen a vezetés elvi és operatív tevékenységének összhangja. Vagyis, az előrelátás, a középtávú vállalati tervezés csak akkor lehet hatásos, ha ezekben a hetekben nagy figyelmet fordítanak az idei tennivalók széleskörű ismertetésére, a konkret termelési, fejlesztési, értékesítési feladatok megszervezéséit1, a növekvő távlati feladatokkal összhangban. A IV. ötéves terv sikeres megkezdésének legfontosabb fel. tétele, hogy minden munkahely, részleg, brigád pontosan ismerje a vállalat, a szövetkezet egészének idei feladatait, s abból az ő szűkebb környezetére háruló tennivalókat. Az év eleji műszaki-gazdasági' konferenciák, termelési tanácskozások szokásos napirendje a tervismertetés. Ám ezek a megbeszélések — ha előzőleg nem végzik el a tennivalók sokoldalú elemzését, részletezését —, általánosak és érdektelenek. Pedig mit sem ér az olyan tervezés és tervismertetés, amely csupán a dolgozók számára érzékelhetetlen nagy vállalati számokkal és általános jelszavakkal operál. Haszna, kellő visszhangja csak olyan megbeszéléseknek lehet, amelyek munkahelyekre, munkakörökre, személyekre szóló feladatokkal foglalkoznak. A munkások, technológusok, a szerkesztők, az anyagbeszerzők, az értékesítők egyaránt arra kíváncsiak, hogy személy szerint tőlük mit várnak 1971-ben. Jó, ha ismerik a mérleg másik oldalát is, azt például, hogy milyen mértékben változnak a munka, az anyagi ösztönzés feltételéi, mit várhatnak az együttműködő osztályoktól, üzemektől. Az érdemleges, a személyre szóló tervlebontás régi jogos igény, teljesítése szorosan kapcsolódik a vállalat belső irányítási rendszerének korszerűsítéséhez. Csak ott lehet a feladatokat üzemenként, osztályonként s ezen belül munkakörönként, személyenként megnyugtató módon részletezni, ahol a hatáskör és a felelősség pontosan körülhatárolt. Az 1971. évi feladatok részletezése, konkretizálása nem reszort téma, nem a központi terv_ és üzemgazdasági osztályok kizárólagos dolga. Részt vesz benne minden szakterület és termelőegység vezetője s a viták során a vállalat valamennyi dolgozója. A gyáregységek, az üzemek, az osztályok vezetői saját hatáskörükben bontják fel a részlegükre jutó feladatokat műhelyekre, csoportokra, személyekre. A feladatok részletezése, az összefüggések elemzése alkalmas egyébként a szűk keresztmetszetek és a belső tartalékok feltárására, a szükséges intézkedések időbeni foganatosítására, az éves terv jobb megalapozására. A vállalaton belüli munka- megosztás formáinak, ügyrendjének kialakítása és konkrét tartalommal való telítése, a részletes feladatmeghatározás a tulajdonosi felelősségérzet elmélyítésének, s dolgozók aktivitása, kezdeményező készsége felkeltésének is fontos eszköze. A versenytörekvéseket, az egyéni ambíciókat csak így lehet célszerűen a vállalati feladatok szogálatába állítani. így — ha az 1971. évi vállalati tervek figyelembe veszik a növekvő hatékonysági követelményeket, a helyileg alakuló középtávú elképzeléseket —, jó kezdetről, és a negyedik ötéves terv sikeres indításáról beszélhetünk. K, JL Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa
