Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-19 / 42. szám

Mozgalom az NSZK-ban a mielőbbi ratifikálásért Nyuga t -Németországban szé­lesedik a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szer. ződés mielőbbi ratifikálásáért ■küzdő mozgalom, amelyben te­vékenyen rés2)t vesz a német KP, a német békeunió és más haladó szervezetek is. Számos gyűlést tartottak az NKP szervezésében Düsseldorf­ban, Essenben, Hamburgban, Solingenben és más városok­ban. A gyűlések részvevői egy­hangúlag úgy foglaltak állast, hogy a szerződések valamennyi ország érdekeit szolgálják, hoz­zájárulnak az NSZK és a szo­cialista országok kapcsolatainak normalizálásához és a politikai feszültség enyhítéséhez az eu­rópai kontinensen. A szerződések jelentőségének megértésében nagy munkát vég­zett a Düsseldorfban a szerző­dések ratifikálására létrehozott ..állampolgári szövetség” (MTI) Izrael nem tudja, hogy mit tegyen a békéért ? Tarringot támogatják a nagyhatalmak Az indítványok, kezdeménye­zések és kérdőívek körüli huza­vona jegyében találkozott szer­dán Jarringgal, U Thant közve­títő megbízottjával, El-Zaj jat! egyiptomi és Tekoah izraeli fő-; delegátus. A korábba fejlemények három fö pontban foglalhatok össsze: Izrael eljuttatta javasla tait Jarringhoz, s ezekre' eddig ■— saját állítása szerintj — nem kapott választ Egyip­tomtól. O Jarring „kérdőíveket” jut- ' tatott el Izraelhez és Egyiptomhoz, A kérdésekre j nyilván csak Egyiptom válaszolt,! mert Izrael sízerint Jarringot, jogköre nem hatalmazza fel ön­álló javaslatok előterjesztésére. O A Jarringnak adott egyip- | tömd válasz egyszersmind új indítvány volt Izrael szarná ra, s Tekoah szerdán végre meg­ígérte: kormánya tanulmányoz-1 ni fogja a javaslatokat E pillanatban a helyzet az, hogy — mint Tekoah mondotta — az egyiptomi memorandumot „Izrael a saját kérdéseinek fé­nyében teszi vizsgálat tárgyá­vá”, egyebekben pedig „válto­zatlanul várja” a neki címzett választ. Golda Meir izraeli miniszter­elnök szerdán este kijelentette. Izrael számára nem kifizetődő elfogadni Egyiptomnak azt az ajánlatát, hogy a (megszálló), csapatok vonuljanak vissza EH- ] Aris vonala mögé, ami feltétele lenne a békeszerződést előkészí­tő tárgyalások megkezdésének.' Meir azt az érvet hozta fel, hogy I a visszavonulás esetén „az egyiptomiak kezére jutnának a; (Szuezi-csatoma partján kiépí­tett) izraeli erődítmények”. A miniszterelnök egyébiránt j hangoztatta, hogy Izrael a köz-! vetett tárgyalások felvételével J „óriási engedményeket” tett! Egyiptomnak, s nem tudja, „mi egyebet tehetne még a béké­ért”. Csütörtökön újabb tárgyalást tartottak New York-ban a nagy. Via'a.'mak ENSZ-nagykö veiét. A Reuter hírügynökség kommen­tárja ezzel kapcsolatban megál­lapítja: Jarring ténykedése, be­leértve az önálló javaslatok elő­terjesztését, a „négy nagy” tá­mogatását és bizalmát élvezi. A Reuter azt is tudni véli, hogy a nagyhatalmaknak lé-, nyegében mindegyike hajlandó résztvenni egy közös közel-keleti békefenntartó erőben, s mostani eszmecseréjük fő témája az le­het, miként szabályozható a Biztonsági Tanács és a béke- fenntartó erők viszonya. Itt nyilván a „visszahívás joga” az alapkérdés. Feltehető továbbá, hogy a közel-keleti béke egyéb, általános garanciáiról is szó esett a csütörtöki, sorrendben 56. ülésen- (Reuter) Titn folytatja megbeszéléseit Egyiptomban Alexandriában folytatta Kai­róban megkezdett tanácskozá­sait Szadat egyiptomi és Tito jugoszláv elnök. Megbeszélésü­kön csak Husszein Bl-Safei egyiptomi alelnök volt jelen. Szerda este bankettet adtak Tito elnök tiszteletére. Itt mon­dott beszédében Tito hangoz­tatta, azért jött Egyiptomba, hogy a közel-keleti válság ösz­szes vonatkozását megtárgyalja — különös tekintettel a rende­zés lehetőségeire. A jugoszláy elnök szerint országa olyan helyzetben ■ van, hogy mind er­kölcsileg, mind politikailag se­gítséget nyújthat Egyiptomnak. Szadat és Tito pénteken tér vissza Kairóba, ahol folytatják tárgyalásaikat. (Reuter) U Thant ellenzi Jeruzsálem státuszának megváltoztatását Az ENSZ-főtitkár szóvivője, hivatalosan közölte, hogy UI Thant számos esetben teremtett1 ikapcsolatot az izraeli kormány­nyal a jeruzsálemi „városrende­zési és lakásépítési” tervek ki­vitelezésének megakadályozása érdekében. A főtitkár emlékez- j tette Golda Meir kormányát az ENSZ Jeruzsálemmel kapcsola­tos határozataira. A Biztonsági Tanács három iziben, a közgyűlés pedig két íz­békés ^ 9 1971. FEBRUAR 19. "■ ben hozott határozatot 1967 jú­niusa óta arról, hogy Izraelnek nem szabad olyan intézkedése­ket hoznia, amelyek egyoldalú­an megváltoztatják Jeruzsálem státusát. Saref izraeli lakásügyi mi­niszter hétfőn közölte: Jeruzsá­lem arab negyedében, illetve a | város melletti dombokon több mint 20 000 lakást szándékoznak felépíteni. A jeruzsálemi városi tanács tervezési bizottsága szer­dán már jóvá is hagyta az első 2200 lakás megépítésére vonat- j kozó terveket. A cél az, hogy i Jeruzsálem zsidó lakosságának számát a jelenlegi 200 000-ről 275 000-re emeljék. (APF) Ép elmével, de csökkent felelősségérzettel A dél-vietnamá polgári sze­mélyek meggyilkolásával vádolt1 William Calley főhadnagy peré­ben elhangzott az első pszi- j chiátriai szakvélemény. Dr. Da­vid Crane, aki maga is vietnami veterán, teljesen épelméjűnek irta le a vádlottat. Szakvélemé­nyében mégis felmentette ő a felelősség alól, mondván, hogy a My Lai-i tömeggyilkosság idején „csökkent szellemi fele­lősségtudatban” szenvedett. Az amerikai katonai törvé­nyek polgári személyek meg­gyilkolását tiltják és ilyen eset­ben nem teszik lehetővé a ka­pott parancsra való hivatkozást sem. A védelem, amely kierő­szakolta a pszichiátriai vizsgá­latot, arra építi érvelését, hogy Calley századosától, Medinától kapta a parancsot, de sztressz- hatás alatt állva képtelen volt „átgondolni” a’ parancs törvé­nyességét. (MTI) Nixon „rögtönzött” fenyegetőzései Köves Tibor, az MTI tudósí­tója jelenti: Nixon elnök szerdán rögtön­zött sajtóértekezleten „fokozott erejű” légitámadásokkal fenye­gette meg a VDK-t; arra az esetre, ha „nagyobb ellentáma­dással” válaszolna a laoszi in­vázióra. Mint az elnök hangoz­tatta, az atombomba bevetésétől eltekintve „semmiféle megkö­töttség nem korlátozza az ame­rikai légierő Indokína egész te­rületén történő felhasználását”. Nixon, váratlanul, magyar idő szerint a késő esti órákban meghívta hivatalába a Fehér Ház néhány állandó tudósító­ját. A máskor jó előre beha­rangozott és rendszerint élő tv- adásban közvetített elnöki saj­tóértekezletektől eltérően, ez­v úttal nem tették lehetővé az or­szágos tv- és rádióhálózatok képviselőinek, hogy felvételi készítsenek Nixon kijelentései­ről. A rögtönzött sajtóértekezlet szokatlan körülményeiből és a kijelentések tartalmából wash­ingtoni megfigyelők arra követ­keztetnék, hogy Nixon elsősor­ban nem „hazai fogyasztásra” szánta mondanivalóját, hanem egyenesen a VDK-nak és az indokínai szabadságharcosoknak címezte minden eddiginél har- ciasabb hangvételű fenyegeté­seit. Arra a kérdésre, hogy az USA támogatná-e a saigoni rezsim csapatainak invázióját a VDK ellen, Nixon azt válaszolta, hogy nem kíván „spekulációk­ba bocsátkozni”. Mint mondot­ta, „erről Saigonban fognak dönteni” s néki személy szerint „csupán” arról kell döntenie, hogy az USA nyújtson-e támo­gatást a VDK megtámadásához. Az amerikai elnök többszöri Jelentések az indokínai hadműveletekről kérdezésre sem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy „való­színűnek tartja-e a VDK ekem támadást”, ugyanakkor azonban az ehhez nyújtandó amerikai tá­mogatás lehetőségét sem volt hajlandó kizárni,, A csütörtök reggeli hírügy­nökségi jelentések az indokínai hadihelyzettel foglalkozva a ha­zafias erők sikereiről, az ameri­kai intervenciósok és bábjaik szorongatott helyzetéről és újabb csapa terő&ítesek felvonultatá­sáról számolnak be. A saigoni amerikai parancsnokság szóvi­vője ennek kapcsán beismerte, hogy a Laoszban tevékenykedői dél-vietnamá zsoldosok „támo­gatására” 1600 thaiföldi ..önkén­test” szállítanák légi úton a partizánok által immáron napok óta szorongatott Long Cheng , támaszpont, a CIA laoszi had- j műveleti központja térségébe. A laoszi hadműveletek jelenleg elsősorban a 9. számú főútvo­naltól dél-nyugatra és észak­nyugatra levő területre össz­pontosulnak. Mint dél-vietna­mi forrásból közölték, szerdán ebben a térségben több fegyve­res összecsapásra került sor a laoszi hazafias erők, valamint dél-vietnamá gyalogosok, ejtőer­nyősök és különleges harci fel­adatokra kiképzett rohamegy­ségek között. A legöldöklőbb harcok szerdán — mondotta egy saigoni szóóivő — Lao Bao ha­tárállomástól mintegy 15 kilo­méterrel délnyugatra zajlottak le. A laoszi hadihelyzet alakulá­sáról nyilatkozott Hoang Lam tábornok, a dél-vietnami inter­venciósok laoszi hadműveletei­nek parancsnoka is. Az újság­íróikat arról tájékoztatta, hogy ez idő szerint mintegy 15 000 déli-vietnami katona tartózko­dik Laoszban. Azt állította, hogy az intervenciós csapatok előőr­sei mintegy 10 kilométerre meg­közelítették Tchepone y árosát, ahol — a tábornok állítása sze­gő helikoptert és vadaszbombá- zót helyeztek készenlétbe. Az előkészületeiket a népi felszaba­dító erők elszánt támadásai aka_ dalyozták. A kambodzsai hadszíntéren szintén felélénküli a hazafiak tevékenysége. A hazafias erők csütörtökre virradó éjszaka több sikeres tá­madást indítottak a Pursati vas­útállomás, valamint a kambod­zsai kormánykatonaságnak a várostól mintegy 15 kilométer­nyire levő egyik őrállása ellen. A párizsban folyó vietnami konferencia VDK-küldöttségé- nek szóvivője csütörtökön reggel leszögezte: Nixon elnök szerdai kijelentései azt bizonyítják, hogy az amerikai elnök „újabb katonai kalandokra készül a független és szuverén Vietna­mi Demokratikus Köztársaság ellen”. „A vietnami nép szilárd el­szántságát azonban semmiféle fenyegetőzés sem képes megin­gatni” — fűzte hozzá a szóvivő. Dél-Vietnam fővárosában csü­törtökön folytatódtak az ameri- kaellenes tüntetések. A tünte­tők — mint ismeretes — immá­ron egy hét óta tiltakoznak a laoszi invázió és két dél-vietna­mi állampolgár Dui Nhon váro­sában történt meggyilkolása el­len. A csütörtöki incidensek során a tüntetők, akiknek többsége di­ák, további három amerikai ka­tonai járművet pusztítottak eL A továbbiakban Nixon az’ fejtegette, „Hanoi érdeke”, hogy „most keresse a megegyezést”, mert különben, „szembe keli néznie a csökkentett arányú, de folytatólagos amerikai katonai jelenléttel”, továbbá „az erő­södő Dél-Vietnammal”. Nixon hozzáfűzte, hogy az USA „nem tesz új engedmé­nyeket” Párizsiban, s amennyi­ben „Hanoi nem hajlandó a háború tárgyalásos befejezésé­re”, vagyis az amerikai felté­telek elfogadásaira, altkor „nö­vekvő erejű légitámadásokká1 keU szembenéznie..’­A feltűnően harcias „rögtön­zés” valószínű indítékára az amerikai elnök csupán közvet­ve utalt, amikor az indokínai harmadik frontról érkező hadi- jelentésekkel kapcsolatban el­ismerte, hogy „heves ellenállás­sal kell számolnunk Laoszban”. Ford Rowan, a CBS fehér­házi tudósítója az elnök sajtó- értekezletét összegezve megálla­pította: „Nixon elnök újból nyilvánvalóvá tette, hogy az erő helyzetéből akar tárgyalni.- Észak-Vetnammai szemben az elnök ismét azt a kemény irányvonalat viselte, amely mind a mai napig újra és újra csődöt mondott”. A CBS saigoni tudósítója szerdán éjjel azt jelentette, hogy a Thieu-rezsim „elégtétel­lel nyugtázta” Nixon megnyilat­kozását (MTI) rint — a partizán erők egyik fő utánpótlási támaszpontja van. „Tchepone váróra teljesen elpusztult” — fűzte hozzá a tá­bornok, de nem közölte, hogy mi okozta e pusztulást. Az egyik újságírónak arra a kérdésére, hogy elképzelhető-e dél-vietnamiak betörése a VDK- ba, Hoang Lam tábornok így válaszolt: „Megtámadjuk őket, { ha átlépik a határt, de arra nem kaptunk parancsot, hogy Észak- Vietnambam támadjuk őket..” Dél-Vietnamban a harci cse­lekmények szerdán Kontum tar­tomány térségére összpontosul­tak. Mint az AFP írja, az ame- j rikaiak a Dél-Laosz elleni má- 1 sodik dél-vietnami offenzíva „előkészítésére” nagymennyisé- j Edmund Muskie amerikai sze­nátor, a demokrata párt legese- i lyesebb elnökjelöltje szerdán Pittsburgban újságírók előtt ki­jelentette: „Mindaddig, amíg nem változik meg az Egyesült Államok külpolitikája, az USA- nak tudatában kell lennie a in­dokínai háború kiszélesedése ve­szélyének”. E pillanatban nincs más lehetőség — fűzte hozzá —, mint hinni William Rogers kül­ügyminiszter ígéretének, amely szerint amerikai szárazföldi csa­patok nem vonultak be Laoszba. A politikus megerősítette, hogy az Egyesült Államok lakossága békét akar és az indokínai har- \ cok befejezését követek. (UPI) | Tüntetések Kínában Kínában a hét első felében többmillió ember vonult az ut- | cákra, hogy támogatásáról biz- j tosítsa a kormány február 12-i nyilatkozatát, amely a koráb­binál is élesebb hangon ítélte el az amerikaiak és csatlósaik laoszi és kambodzsai agresszió­ját. A tüntetések Pekingben kezdődtek vasárnap, majd a következő napokban folytatódtak Sanghájban és a többi nagyvá­rosokban, többek között az in­dokínai fronthoz legközelebb le­vő tartományi székhelyen: Nan- ningban és Kunmingfoan. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom