Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-02 / 27. szám

Kudarc fenyegette a holdutazást Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Már az első órákban kudarc] lényegétté az Apollo—14 hold-l utazását A felhősödé® okozta 40 perces késéstől eltekintve normálisan startolt az űrhajó, de alig hagyta el földkörüli par­kolópályáját, mindjárt a Hold felé vivő út első szakaszán vá­ratlan technikai nehézségekbe ütközött, amelyek csaknem meghiúsították az egész vállal-! kozást. A már viszonylag egyszerű ru tinműveletnek számitó „átso­rolási manőver” befejező moz­zanata, a parancsnoki anyaűr­hajó és a holdkomp összekap­csolása csak negyedszeri pró­bálkozásra, úgynevezett, „ke­mény dokkolással” sikerült. A földkörüli parkolópályáról a Hold felé irányított űrkomp­lexum még négy egységből áll,; méghozzá nem abban a sorrend, ben összekapcsolva, ahogyan a holdraszálláshoz érkeznie kell. ! Ekkor még az amyaűrhajóhoz kapcsolódik a rakétahajtómű harmadik fokozata, ehhez gyű-] rű formájú szerviz-egység, eh­hez pedig a holdkompot tartal­mazó tartály csatlakozik. Az át­I parancsok, Allan B. Shepard (Telefotó—AP—MTI—KS) i Edgar D. Mitchell rendezési művelet során az anyaűrhajó leválik a harmadik rakétafokozatról, majd 180 fo­kos szögben elfordulva dugósze-j rűesn kiképzett orr-részével1 szembekerül a holdkomp hen­geres bemélyedésével, s végül az egymásbacsúszó két egységet' automatikusan bekapcsolódó nyelvek rögzítik egymáshoz. Az átrendezésnek ez a záró- mozzanata, az úgynevezett dok­kolás az első kísérletre nem si­került: nem léptek működésbe a külső horog-zárónyélvek, amelyek feladata, hogy lazán összetartsák a két egységet, amíg a belső zárnyelvekkel a szilárd rögzítés megtörténik. Ezután még két sikertelen „ne­kifutásra” került sor, s a Hous­ton-! űrhajózási központban! már komor hangulatban latol- i gatták azt az eshetőséget, hogy! az Apollo— 14-et esetleg dolga-j végezetlenül kell visszahozni a| Földre. Az Apollo—14 ékkor már több mint négy órája volt úton és hozzávetőlegesen 18 000 mén- földnyire távolodott el a Föld­től. Shepard parancsnok java­solta, hogy az anyaűrhajó ka­binját nyomástalanítva, s űrru­hában kibújva a fülkéből, köz­vetlenül szemléli meg, mi aka­dályozza az összekapcsolódást. Shepard ugyanis több sérülés­szerű karcolást észlelt a hold­komp hengeres bemélyedésén s ezeket akarta közelebbről meg-l tekinteni. A Houston-i központ] azonban utasítást adott, hogy! mielőtt ezzel próbálkoznának.’ tegyenek még egy végső kísér-! letet, ezúttal az előkapcsolást közvetlen „kemény dokkolás- j sál”. A parancsnoki kabinban fel- j szerelt színes tv-kamera előtt | jól látható volt a negyedszer közeledő holdkomp, majd meg­rázkódott a két test az összeüt­közéskor: az összekapcsolás si­került. A magyar idő szerint hétfőn hajnali 3 órakor több mint két­órás késéssel történt dokkolás után az Apollo—14 levászlasz- totia a harmadik rakétafokoza­tot és „sorainak” ilyen váratla­nul drámai rendezése után foly­tatta útját a Hold felé. Sorrendben ez a 4. amerikai: holdutazás, amelynek az Apollo. • program irányítói különös fon- : tosságot tulajdonítanak, mivel • közvetlenül nyomon követi az ■ Apollo—13 tavaly áprilisi, csak- : nem katasztrófával végződő,; meghiúsult vállalkozását. Az ■ Apollo—14-nek — az Apollo—11 ! és 12 sikeres holdkutató expedí- 5 cióját folytatva — igazolnia kell * a 20 milliárd dolláros program S hatékonyságát a közvélemény: előtt. ! ■ ■ A Holdra szállás j még mindig kérdéses ■ a Az a komoly nehézség, ame- • lyet le kellett győzniük, kérdé- • sessé teszi, vajon leszállhat-: nak-e a Holdra. A NASA egyik | alkalmazottja a houstoni ellen- ) őrző központban kijelentette, 1 hogy Alan Shepard parancsnok : és két pilótatársa, Stewart Roo-| sa és Edgar Mitchell még nem J döntött véglegesen a leszállás- « ról. A döntés meghozatala előtt * pontosan meg kell vizsgálniuk a ' kapcsolási mechanizmust, amely. az előbbiek során csődöt mon- s dott. Vajon az indulás negyvenper­ces késése, a holdkomp és a pa-; rancsnoki kabin nehézkes össze- • kapcsolása, amely a tervezett« egy óra helyett majdnem három : óra hosszat tartott, milyen mér- • tékben érinti az Apollo—14 ! misszióiának időrendjét? Erre: a kérdésre — mint az AFP írja ■ — a houstoni ellenőrző központ j szakemberei még nem tudnak : pontos választ adni. (MTI) 5 Izraeli támadás Libanon ellen SzBrnyfi mészárlás - egy jelképes per tükrében Két izraeli rohamcsapat haj­tott végre támadást a vasárnap­ról hétfőre virradó éjjel Liba­non ellen — közölték Tel Aviv- batn. A katonai szóvivő, aki a tá­madásról beszámolt, elmondot­ta, hogy az egyik csoport El- Kjam térségében, hat kilométer, re nyugatra az izraeli Metulla] településtől felrobbantotta a Dél-Libanonban állomásozó pa­lesztin gerillák egyik sorozóhi- vaitalát és megsemmisítette egyik támaszpontjukat. A másik csoport a Metultától ugyancsak nyugatra, másfél ki­lométernyi távolságban fekvő Kafar Kalába tört be, ahol „a gerillák által használt több épü­letet” robbantott fel. A támadó hadműveletben egy izraeli katona életét vesztette, három másik megsebesült. Az akcióról egyelőre csak Iz­raelben adtak hírt. (Reuter) Vietnamban szolgált 35 lesze­relt amerikai katona Detroitban jelképes pert folytatott le. j amelynek során megdöbbentő tények kerültek nyilvánosságra az amerikai katonák által Viet­namban elkövetett háborús bű­nökről A bíróság elnöke, Jan Crumb kijelentette, hogy egymillió dél­vietnami vesztette életét az •amerikai katonák által elköve­tett háborús bűnök következté­ben. Kevin Delay volt tengerész tizedes tanúvallomásában előad, fca, hogy a szövetségesek egyik bejelentett tűzszünetének idején egysége „rajtaütést” hajtott vég­re dél-vietnamiak nagyobb cso­portján, sok partizángyanús sze­mélyt megölt, a halottak át­vizsgálásakor azonban csak egyetlen egy személynél találtak fegyvert. Parancsnokuk ekkor utasította őkeit, hogy az egység tartalékfegyverei közül szórja- pák el néhányat a halottak kö- Hll, mintha azok a „partizáno­ké” lettek volna. Scott Camil volt tengerészgya­Chile a szocializmus útján Folytatja munkáját a Chilei Sxoeialista Párt konigreeasutia Luis Corvalan, a Ciliiéi Konv minista Párt főtitkára beszéd­ben üdvözölte a Chilei Szocia­lista Párt XXIII. kongresszusát. Hangsúlyozta, hogy a népi egy­ségfront kormányának hatalom­ra jutása óta eltelt 90 nap a leg­jobb bizonyítéka a kommunis­ták, a szocialisták, a radikálisok, a szociáldemokraták, valamint az egységes népi akció moz­galomhoz és a független népi akció mozgalomhoz tartozók kö­zötti szoros együttműködésnek. A kormány az elmúlt három hó. nap alatti tevékenységét méltat­ta. A Chilei KP főtitkára hangsú­lyozta, hogy Chile a szocializ­mus építésének útjára lépett Fel kell hívni a figyelmet ar­ra — mutatott rá Corvalan —, hogy rendkívül nagy felelőssé­get vállaltunk. Nem szabad meg­feledkeznünk arról, hogy a la­tin-amerikai népék roppant nagy érdeklődéssel figyelnek minket Nehéz dolgunk lesz. A reakció nyilván minden eszköz-) zel megpróbálja majd megaka­dályozni az új társadalom fel­építését. A kommunisták és a szociális- 1 ták nagy befolyást gyakorolnak a munkásosztályra. Éppen ezért elsősorban ezek a pártok felelő- [ sek a program végrehajtásáért.' Mindez arra kötelez bennünket, hogy felelősségteljesen cseleked­jünk és egyesítsük erőfeszítése­inket — hangsúlyozta befejezé­sül a Chilei KP főtitkára. A Chilei Szocialista Párt kongresszusa folytatja munká­ját. (MTI) I logos őrmester előadta hogy egységének sok Katonája győzel­mi trófeaként levágta az elesett partizánok kezét, parancsnokuk azonban közölte velük, hogy az ilyen „emlékek” gyűjtésétől tar­tózkodjanak, ha újságírók van­nak a közelben. Joe Bangert volt helikopter­lövész látta, amikor egy ameri­kai katona egy vietnami nő ha­sát késsel felmetszette és áldo­zatát megskalpolta. A tárgyalás során több ame­rikai katona azt vallotta, hogy egységük parancsot. kapott: szükség esetén öljenek meg pol­gári személyeket, sőt előírták, hogy naponta hány embert kell megölniük. Az így meggyilkolt dél-vietnamiakat azután a par­tizánokról kiadott veszteségüs- tán tüntették fel. (Reuter) Gyilkos incidens Los Angelesben Mintegy ötezer mexikói szár­mazású amerikai fiatal vonult tüntetni vasárnap Los Angeles­ben a rendőrterror ellen. A tüntetők a város keleti részé­ben tömeggyűlést tartottak, majd ennek végeztével ezren közülük a helyi seriff hivatala felé meneteltek. A rendőrök út­jukat állták és mihelyt az első kövek elrepültek, fegyverüket használták. Egy tüntetőt a lövé­sek halálosan megsebesítettek, mások könnyebb sérüléseket szenvedtek. A gyilkos incidenst szabályos utcai csata követte, amelynek során számos épület és üzlet ki­gyulladt. A seriff szürkülettől hajnalig tartó kijárása, tilalmat rendelt el. Nem a mostani volt az első eset, hogy a Los Angelesben élő mexikóiak halálos kimenetelű csatákat vívtak a rendőrséggel. Augusztusban azért rendeztek tüntetést, mert feltűnően soku­kat küldték Vietnamba harcol­ni; ekkor hárman vesztették életüket rendőrgolyóktól. Az augusztusit két további tünte­tés követte — az utolsóra janu­ár első napjaiban került sor. (Reuter) laaaaaaaa «aaaassaacaaaaaaaaaaaBaaaBaaaaaaaaa* Miért van éhezés a világon? Már szinte közhelyszámba megy a kézenfekvő válasz: az­ért van sok éhes ember a vi­lág majd száz országában, mert olyan nagy a népszaporodás, hogy nem jut mindenkinek ele­gendő táplálék. S ettől csak egy újabb lépés a rémkép: mi lesz, ha úgy elszaporodik a földön az ember, hogy kifogynak az élei­ül; szertermelés tartalékai? Nem lehet tagadni, hogy a né­pességszaporodásnak igen sok köze van az éhínségekhez, Afri­kában, ahol trópusi erdők mé­lyén elszórt törzsek élnek, ahol felégetnek egy darab erdőt, megművelik a földet azután ke­resnek egy újabb darabot, az emberek nem éheznek. Rosszul, egyoldalúan tápláltak, a gyere­kek rengeteg banánt esznek, semmi mást, ettől felfúvódik a hasuk. De éhezni nem éheznek. Ázsia sűrűn lako t területein v szent; példát.] Kelet-Pakisz- ténban s egyáltalán, a Bengali- ebó! vidékén, ahol a lakosság majd oly sűrűn él, mint Hollan­diában, vagy Belgiumban, - - na. piienden van az éhínség. Mi­ért? Mert a pusztán a természet etejére számít,j mezőgazdasági termelés kiszolgáltál ott minder, meteorológiai kilengésnek. Az emberi életek egy-egy kicsiny darib földhöz kötöttek, s lia otí é“víz vagy szárazság miatt — mindkettő előfordul —, elpusz­tul a termés, súlyos veszély fe­nyeget. Kétségtelen az is, nagy míg a függetlenség óta India mezőgaz­dasági termelése megduplázó­dott, 37 egy főre jutó rizsmeny- nyiségt jóformán nem nőtt A kézenfekvő ok itt a népesség­szaporodás. De vajon akkor más mentség nincsen: meg kell fékezni a szaporodást? / Ez először is roppant bonyo­lult dolog. Hiszen nem arról van szó. hogy most egyszerre min­denütt a világon több gyerek születik, mint a korábbi évek­ben. Nem, nem születik több gyerek. Csak kevesebb hal meg. A halálozási arányszám a világ minden részén rohamosan csökkent. A függetlenség után a volt gyarmati országok gazdasá­gilag nehezen tudtak előre ha­ladni, — egészségügyi tekintet­ben azonban rohamosan fejlőd­tek. Indiában a függetlenség előtt milliókat vitt el az éhha­lál. Ma is van éhség Indiában — de éhen senki nem hal. Az egészségügyi és szociális gondos­kodás ma minden fejlődő or­szágban sokszorosan magasabb szinten áll, mint amikor még gyarmatok voltak. Ceylonban — hogy ne a legfejlettebbeket ve­gyük példának — 1950—52-ben Í6.9 orvos jutott százezer lakos­ra. 1962-ben már 21,5. De ha ré­gebbi adatokat nézünk: 1944—46 között minden százezer ember­ből 136.1 halt meg maláriában. 1956—58 között már csak 1,6. Európai mércével mérve az egészségügyi viszonyok Afriká­ban és Ázsia sok országában még mindig igen rosszak. De ha ahhoz hasonlítjuk, amilyen a gyarmati időszakban volt, — a különbség leírhatatlan. Tehát nem afroi van szó, hogy többen születnek — hanem, hogy többen maradnak életben. És to­vább élnek Számokat lehetne erre is sorolni: a várható életkor a fejlődő országokban gyorsan emelkedik. Egyáltalán: a szoci­ális viszonyok gyorsabban javul, nak, mint a gazdaságiak. S itt értünk el a voltaképpeni kérdéshez. Igaz, a népességsza­porodásnak rendkívül nagy sze­repe van abban, hogy millió és millió gyerek nem reggelizik, amikor felébred, s hogy éhség­től sírva fekszik le este. De nem ez az igazi probléma. Hanem az, hogy a mezőgazdasági terme­lés, az élelmiszertermelés szín­vonala a világ legtöbb országá­ban igen alacsony. A világon ke­reken 350 millió mezőgazdaság­ban dolgozó család él. Közülük 250 millió még csak faekét, vagy legfeljebb vaskapát használ. Traktoroseke nincs több, mint legfeljebb 6 millió. Aki egyszer látott indiai vagy fekete-afrikai falvakat, az soha nem felejti el a látványt: Afrikában rövidnye- lű kiskapákkal vagy sokhelyütt egyszerű rövidnyelű. hosszúpen­géjű késsel kapirgálnak a föl­dön, azaz szántanak, aratnak, mindent azzal csinálnak. Indiá­ban pedig jóformán mindenütt úgy dolgoznak, hogy a paraszt­Stuart A Roos;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom