Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-02 / 27. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek l Mé\ NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1971. FEBRUÁR 2., KEDD Ara 1 forint XXVI. ÉVFOLYAM, 27. SZÄM Erős tagság — gyenge szövetkezet (3. oldal) Önkéntes rendőrök Gyiimöcsöl hozd könyvek hónapja Tizennégy éves hagyomá­nyainknak megfelelően az idei februárban is sor kerül a Mezőgazdasági Könyvhónapra. Ebben az évben Zala megye vállalta az egyhónapos rendez­vénysorozat legfontosabb ese­ményeivel kapcsolatban a házi­gazda szerepét. Zalaegerszegen került sor az ünnepi megnyitó­ra és az azzal járó könyvkiál­lításra. Ugyanott rendeznek meg olyan előadásokat és szak­mai eszmecseréket, melyek a korszerűv növényvédelem szere­pével, a termelés és műszaki fejlesztés iránya és hatása a szakember- és szakmunkáskép­zésre című témával, az élelmi­szergazdaságnak a IV. ötéves terv időszakában végbemenő fejlesztésével, valamint a mai falu helyzete és az agrárértel­miség kérdéskörével foglalkoz­nak. A XIV. Mezőgazdasági Könyvhőnap során 29 új mező- gazdasági szakmunka 122 ezer példánya kerül a könyvesbol­tokba és a bizományosokhoz. Ezenkívül 500 féle egyéb mező- gazdasági szakkönyv áll a kö­zönség rendelkezésére. Ország­szerte könyvkiállítások, szak­előadások sora, kereken 600 író—olvasó találkozó törekszik arra, hogy közelebb hozza egy­máshoz a mezőgazdasági szak- könyveket, szaklapokat és a fa­lu embereit, továbbá a mező- gazdaságban tevékenykedő ér­telmiségieket. Akadnak szenzációi is ennek a hónapnak. Például nyilván nagy érdeklődés fogadja majd a Vízgazdálkodási Lexikon, vagy a kétkötetes növényter­mesztési kézikönyv megjelené­sét. Ezeknél is fontosabb azon­ban, hogy a mezőgazdasági szakkönyvek és szaklapok e hónap alkalmából is az eddigi­nél szélesebb körben váljanak a mezőgazdaság legkülönbözőbb területein dolgozó mezei mun­kások, állattenyésztők, a vezetői posztok betöltői kezében is a szakszerű és eredményes gaz­dálkodás segítőivé. Tagadhatatlan, a mai magyar falu kulturális életében a mező- gazdasági szakkönyv és szak­lap nem foglalta még el az őt megillető helyet. Pedig alig van olyan könyv, amelynek for­gatása olyan gyorsan és kézzel foghatóan hozná meg a gyü­mölcsét, mintha valaki figye­lemmel tanulmányoz mondjuk egy baracktermesztési szak­munkát vagy egy baromfite­nyésztési kézikönyvet. Társadalmunknak létérdekei fűződnek ahhoz, hogy mind többen ismerjék fel ezt. Ezért tartjuk fontosnak, hogy az egy­hónapos eseménysorozat minden rendezvénye kapja meg a si­kerhez szükséges támogatást és érdeklődést. Akkor hoz a szó betű szerinti értelmében is gyümölcsöt az a több százezer könyv, amely nemcsak vásárlóra, de megértő fölhasználóra is vár az idei Mezőgazdasági Könyvhónap alkalmából. Negyven perc késéssel Fellőtték az Apollo—14-et Viharfelhők miatt késleltették az indítást jutalmazása (4. oldal) Továbbra is a cipő­reklamációk vezetnek (5. oldal) Kennedy-fok Az előre kitű­zött indítási időpont vasárnap 21 óra 23 perc előtt gyorshír­ben közölték a hírügynöksé­gek: az Apollo—14 startját a| Kennedy-fok felett gyülekező viharfelhők miatt felfüggesz­tették; néhány perccel később újabb jelentés érkezett, amely szerint folytatják az űrhajó in­dulásának visszaszámlását. Vé­gül is 22 óra 03 perckor az Apollo—14-et fellőtték. Az űrhajó magyar idő sze­rint 22.15 órakor föld körüli parkolópályára tért. Mokry Sámuel • • • Lottó tárgynyeremény­sorsolás (10. oldal) emlékülés Orosházán Megnyílt „A kenyér története" című kiállítás Vasárnap is dolgozlak a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság belvízelvezető brigádjai A Magyar Mezőgazdasági Múzeum, az Agrártudományi Egyesület, az Orosházi Váro­si Tanács és a Petőfi Művelő­dési Központ rendezésében ja­nuár 30-án, szombaton Mokry Sámuel emlékülést tartottak, amellyel egyidejűleg megnyi­tották A kenyér története cí­mű kiállítást. Az ünnepségen jelen volt Vlcskó Lajos, a Mezőgazdasági Múzeum fő­igazgatója, dr. Leilei János tudományos főmunkatárs, Gajdács György, a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának vezetője, Mihály And­rás, a városi tanács vb elnö­ke, dr. Körösi Zoltán, a Fel­sőnyomási Állami Gazdaság vezetője, dr. Babinszky Mi­hály, az orosházi mezőgazda- sági technikum igazgatója. A megnyitó után dr. Leilei János, az első magyar búza­nemesítő, Mokry Sámuel te­vékenységéről beszélt. A Bé­késcsabán és Orosházán dol­gozó haladó szellemű lelkész Tessedik Sámuel nyomdokait követve ismere fel, hogy tu­dományos alapossággal lehet csak előbbre jutni a búzater­mesztésben. Nevéhez fűződik az első magyarországi szántó­versenyek rendezése, a mű­trágyakísérlet, s az, hogy az 1870-es években pusztító bú­zabetegség idején nagy ellen­állóképességű fajtákat te­nyésztett ki. Hosszú ideig volt a Békéscsabai Mezőgaz­dasági Egyesület vezetője, több könyvében fektette le a szakszerű búzatermesztés el­veit. Üttörő munkája nagyban hozzájárult a későbbi búzane- mesítők eredményes tevé­kenységéhez. Az emlékülés második ré­szében dr. Körösi Zoltán, a mai búzatermesztés problé­máiról beszélt, ezt egészítette ki hozzászólalásában Gajdács | György, aki elmondta, hogy az utóbbi években csaknem 200 búzakísérlet történt a megyé­ben. A program második ré­szeként Mihály András meg­nyitotta a Kenyér története című kiállítást, majd az új művelődési központ színház- termében a Magyar Mezőgaz­dasági Múzeum tevékenységét ismertető film vetítésével zá­rult az emlékülés. Az utóbbi napokban az éjjel­nappali szivattyúzás és a ked­vező időjárás hatására ezer holddal csökkent a belvízzel el­öntött terület a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság területén. Ennek ellenére fokozták a vé­delmet. Vasárnap például az igazgatóság egész területén első fokú belvízvédelmi készültséget tartottak. Kinn a szántóföldek­ről, a falvakban, a városokban az elöntött utcákról iparkodtak elszívni a felesleges vizet. Az igazgatóság területén 50 szivaty- tyúteiep, több tucat szivattyú- állás és hordozható szivattyú működött. Másodpercenként több mint 105 köbméter vizet emelteik át a folyókba, illetve a belvízelvezető-csatornákba. A KÖVfZIG területén vasár­nap mintegy ezren segítették a belvízvédelmet. Mérnökök, technikusok, gépészek, vízőrök és más beosztásban tevékeny­kedők tartottak ünnepi műsza­kot, csakhogy mielőbb mente­sítsék a területet a pusztító bel­víztől. Az igazgatóság műszaki gárdája állandóan járja a terü­letet, s jelzi: hol a legsürgő­sebb a tennivaló. A lakott települések közül Békéscsabán, Gyomán, Béké­sen tartanak elsőfokú belvíz- védelmi készültséget, ahol a ta­nács építési, közlekedési és víz­ügyi szakemberei mindent elkö­vetnek a belvízzel borított bel­területek víztelenítésére. Békéscsabán az elmúlt na­pokban éppen a belvíz miatt rongálódott meg az Erdei sor 10. sz alatti ház, ahonnan a két lakót ki kellett - költöztetni. Ezenkívül egy melléképület összedőlését jelentették be. A Békéscsabai Városi Tanács Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztályától kapott tájékoztatás alapján a városban jelenleg három helyen, a Hajnóczi, a Berényi és Mokri út sarkánál, valamint a Franklin utcában szivattyúzzák a felgyülemlett belvizet. A kedvező időjárásnak köszönhető, hogy a munkák jó ütemben haladnak, állandóan nő a felszabadított terület.. Szinte tragikus lenne egy csa­padékos időjárás, hiszen a ta­laj telített. Mindenesetre az illetékesek készenlétben tarta­nak három másik szivattyút és felvették a kapcsolatot a Kö­rösvidéki Vízügyi Igazgatóság­gal, ahonnan ígéretet kaptak hathatós támogatásra, ha arra szükség lesz. Tegnap a megyei és városi tanács képviselői helyszíni be­járáson vizsgálták meg a város belvízhelyzetét, és intézkedése­ket tettek a gyors elhárításra. A városi tanács kivitelező­részlege már megkezdte a csa­tornák, átereszek tisztítását és szerencse, hogy az Élővíz-csa­tornában a vízállás alacsony, így a belvíz levezetését gravi­tációs úton tudják megoldani. iBassesssesaBsesEeBaaaBBBBeasessEaeasaaaaaeeBeessaseaeastsas Gallyazzák a fákat Bár a naptár még csak februárt mutat, de szerte a megyében tavaszra készülnek. Fotóriporte ünk Békéscsaba egyik utcájá­ban örökítette meg a fagallyazók munkáját. (Fotó; Demény Gyula)

Next

/
Oldalképek
Tartalom