Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-17 / 14. szám

1946 — híd a Dunán Budapest nem Tehet hidak nélkül. Így jajdult fel a költő, Illyés Gyula, az iszonyat nap­jaiban: „A legszomorú'bb látvány ez volt: a betörött gerincű néma hidak a két város között, ahogy feküdtek sorban, mint leölt állatok a bűnben és mocsokba», ők, az ártatlanok.” Óriási mészárszéknek nevezte a napokat, amikor a fasiszta düh sorra megsemmisítette a budapesti hidakat. 13s ünnep lett 1946 tele, janu­ár tizennyolcadika. Ekkor nyi­tották meg ünnepélyes keretek között a forgalom számára Bu­dapest felszabadulás utáni első állandó Duna-hídját a Kossuth- hidat. Huszonöt évvel ezelőtt. A felszabadult magyar nép hősi krónikájának szép fejezete az, amelyik a hídépítésekről ad szamot. Különösen a budapesti hidak űjraszületéséről. A jubi­leum megkívánja a történelmi visszapillantást: bizonyára lesz .majd vállalkozó, aki megírja a pesti hidak regényét is, mert a hidak történelme valamiféle­képpen Budapest történelme. A Gellért-hegy lábánál igen jelentős átkelési hely alakult egykoron. Írásos okirat emléke­zik meg a pesti révről, a Portus Pestről 1148. évi keltezéssel. De már korábban is voltak e tájé­kon ideiglenes, partokat kötő építmények. A Budát és Pestet összekötő állandó híd gondolatával Zsig- mond király uralkodása idején találkozunk. Egy erre járt fran­cia lovag, bizonyos Bertrandon de la Broquiére úr útifeljegy­zéseiben olvashatjuk, hogy a király tornyot építtet a pesti parton, szemben a várral és ez a torony az állandó híd pesti hídfője lesz. Az építmény már hat lándzsányi magas volt. Ma­radványai még a XIX. század elején is láthatok voltak — de a híd akkor nem épült meg. Hosszú századokig csak hajóhi- dak kötötték össze a két partot. Az eszme Széchenyi István gondolatában érett meg neki köszönhetjük a Lánchíd felépí­tését Az építkezés előmunká­latai 1839-ben kezdődtek Clark Thiemey William angol mérnök tervei alapján. A hidat 1849. november 20-án nyitották meg ünnepélyes keretek között. Már az építés során sok viszontag­ságot kellett megérnie, sokszor került veszélybe. A szabadság- harc idején többször akarták le­vegőbe röpíteni félig kész szer-< kezeteit az osztrákok. A hidak Iegújabbkori törté­nelmének szintén hősi nyitánya van. 1945 tavaszától 1946 janu­árjáig a szovjet hadsereg ál­tal épített ideiglenes híd jelen­tett egyetlen összeköttetési le­hetőséget a partok között. Ja­nuár 18: Kossuth-hídL 1946. au­gusztus 20: Szabadság-híd. 1947. november 16: Maruit-híd. 1949. november 20: Lánchíd. 1964 no­vember 20: Erzsébet-híd. A hősi munkával megépített Kossuth-hid 1955-ig szolgálta a közúti járművek forgalmát, ké­sőbb csak gyalogos forgalmat engedélyeztek rajta és 1960-ban lebontották. A Kossuth-híd már nem áll. De emlékezünk rá. Üj hídjaink büszkén feszülő íveiben tovább él, és ahányszor rágondolunk, emléke felszabadult népünk al­kotó erejét idézi. S. I. A televízió jövő heti műsorából ILLÉS ENDRE: FESTETT EGEK. (Kedd, 20.00) A három- felvonásos szánmű közvetítése a Madách Színházból, felvételről. Alig egy éve múlt, hogy Illés Endre drámáját bemutatta a Madách társulata. A főszereplő egy fiatal gépészmérnök, Szűcs Ádám (Huszti Péter alakítja), aki egy népbetegségben szenved: az önértékelési túlzás kórokozó­ja fertőzte meg, ezért hamis il­lúziókat tekint reálisnak, időn­ként — nyugodtan mondhatjuk — szenveleg, s a társadalmi ér­tékű teljesítmények helyett csak kézzelfogható eredményei, az autó, a villa és az egyéb státus­szimbólumok érdeklik. A cím Vörösmarty-ra utal, aki Meren- gőhöz című versében írta le a felejthetetlen sorokat: „Ábrán­dozás az élet megrontója, mely, kanosaiul, festett egekbe néz” a dráma bizonyítja, hogy sokak­ban még ma is fellelhető ez a tulajdonság. KARRIER. (Csütörtök, 18.35) Magyarul beszélő NSZK rövid- játékfilm. Milyen módjai van­nak a karriernek? A film ennek egyik változatát mutatja be, s ez a változat a pókeren alap­szik. A póker lényege a blöff, s a főszereplő fiatal színésznő ezt az utat választja: megrendez­teti búcsúestjét, s meghívja erre az egész stábot. Elhíreszteli ma­gáról, hogy Hollywoodból érke­zett számára ajánlat, s ezért hagyja el a társulatot. S ez elég­nek bizonyul ahhoz, hogy a pro­ducer főszerepet ajánljon fel ne­ki— SZÁLLNAK A DARVAK. (Szombat, 17.25) Magyarul be­szélő szovjet film, Magyarorszá­gon 1958 nyarán mutatták be a V. Rozov írásából Mihail Kala­tozov rendezésében készült fil­met — akkor, amikor a film már Cannes-i nagydíjas volt. Azóta többször felújították a szovjet filmművészet legrango­sabb hagyományait folytató al­kotást — s mindig sikerrel. Ve­ronika története a szerelem, a hűség hőskölteménye, ha ennek megjelenítési módja épp a hűt­lenségen keresztül történik is. A film őszintén ábrázolja a korsza­kot, a gyilkos háborút, a hősöket és a kisszerű kufárokat egy­aránt. Veronikát Tatjana Sza- moljova, Boriszt Alekszej Bata­lov alakítja. ■umiHímciiBmiaiiiiaiimimiiHiKu 8 BíKMmm y»U. JANUÁR IX Szexi televíziós program A „Chick” című szex-lap szer­kesztősége még az év vége előtt át akarja ültetni a gyakorlatba azt a tervét, hogy egy illegális adón keresztül „az első holland szexi televíziós műsort’ sugá­rozza. Amint az a „Chick” sajtóérte­kezletén elhangzott, a szükséges berendezések már rendelkezésre állnak. Emellett egy illegális an­gol televíziós program előállí­tóival is kapcsolatba léptek és már rendelkezésükre áll egy „teljes szexi film, mégpedig a javából”. A lap szerkesztőségének véle­ménye szerint itt az ideje an­nak, hogy a félreismert televí­ziónézőknek a hagyományos „magas szintű” programok he- S lyett valami olyat nyújtsanak, : ami igazi kikapcsolódást biztosit ■ számukra, ®aB»Bsae80Bs«nasesiBses»9S388eaBeaaeiM*WBss* fl pénz vonzza a pénzt! Alice Wallis kisasszonyt úgy : látszik bensőséges viszony fűzte ; bankjához. Amikor most 87 éves * karában meghalt, 18 264 font (ke- j reken 160 000 D márka) összeget ; kitevő készpénz vagyonát és az • egyik londoni elővárosban levő | házát a National Westminster s Bankra, Nagy-Britannia máso-» dik legnagyobb bankjára hagy- I ta. | William Palmer, az idős hölgy ; 82 éves szomszédja így véleke- ; dett: „Kedves öreg hölgy volt, 5 nrndenkire mosolygott, de azt ; hiszem nem sok ismerőse volt.” • A bank a következő vélemé- ■ nyének adott hangot: „Az el- S hunyt a bankot tekintette egyet- | len barátjának. Nyilvánvalóan ■ megelégedett ügyfél volt.” A bank azonban . még nem ■ hozta nyilvánosságra, miként S jctt létre a közte és Wallis kis- ; asszony közti barátság és mi | történik majd az örökséggel. FARSANGI 7- rejtvény iTartuffe): „Legyen: Nincs több szavam. — De most már fogom tudni, űri­hez tartsam magam: Tudom mi kényes jószág a be­csület, tehát Miként baráthoz illő — kihú­zom a fogát. A pletykának s gyanúnak:ele­ve kerülöm Nejét és gondom lesz rá: nem lát sem ő. sem ön.” Kérdés: Kinek a müvéből idéztük ezeket a sorokat? ÁSíalmennék é a ... Itt a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója „Általmermék én a Tiszán la­dikon ...” Három perccel 18 óra előtt mindennap fölhangzik az ismert népdal első néhány taktusa, a 222 méteres középhullámon. A Magyar Rádió szolnoki stúdiója jelentkezik, és megkezdi egy­órás önálló műsorát. Szolnokon, a Kolozsvári utcá­ban még néhány éve is messzire látszott a stúdió egyemeletes sár­ga épülete a környező földszin­tes házak fölött. A földszintes házak lassan eltünedeznek a környékről és a sárga épület összezsugorodik, ahogy körülfog­ják a négy-ötemeletes házak. Megfiatalodik a környék, s mintha lépést .akarna tartani, s stúdió szintén egyre fiatalabb. Nyolc munkatársa közül hét idébb van a harmincon, a stú­dióvezető sem régen lépte át a harmadik X-et. Szükség is van a fiatalos moz. gékonyságra: négy megye, Szol­nok, Békés, Bács-Kiskun, Heves életét kísérik figyelemmel, sőt olykor Csongrád és Pest megye, be is átruccannak a szolnoki rádiósok. Mióta megnövekedett az adó teljesítménye, szinte az egész Alföldön lehet hallgatni a stúdió műsorát, s az emberek csak akkor kapcsolnak át a 222 méteres középhullámra, ha tud. ják, hogy ott saját életükről, szűkebb hazájuk eseményeiről hallhatnak. A stúdió munkatársait sok tu­dósító segíti a gyors, pontos tá­jékoztatásban. A munkatársaknak szinte a rá­diós munka minden területén otthonosan kell mozogniuk. Pál- róti Ágoston, a kulturális té­mákkal, Kutas János a zenei műsorokkal, Pfeiffer Júlia és Gyulai György gazdasági kér­désekkel, Kampier Tibor bel­politikával és sporttal, Bayer Ilona és Szabó Margit a hírszer­kesztéssel és levelezéssel foglal­kozik, de a valóságban kevésbé éles a határ a munkaterületek között. A munkát Peták István stúdióvezető irányítja. Hogyan készül a műsor? »A körvonalak a heti munka- értekezleten bontakoznak ki. Mindenki elkészíti a saját ter­vét, ezt összehangolják az érte­kezleten. A műsortervben rög­zített anyagok elkészítéséért már mindenki felelős. Természetesen csak a nagyobb anyagok, úgy­szólván a műsor pillérei tervez­hetők meg, s köréjük épülnek a napi eseményekről szóló ki- sebb-nagyobb tudósítások. A műsortervben szereplő anyagokat rendszerint délben — kora délután leadják. A napos- szerkesztő ezt vágja, alakítja, s így áll össze a műsor. A szer­kesztő 3—4 órakor kezd dolgoz­ni, s az adótekercsre felveszi az aznap hallható műsort A stú­dióban azonban nincs „lapzár­ta”, illetve az adásidő vége je­lenti a lapzártát A szerkesztő mindig hagy bizonyos időt a A bemondók; Szalőki Judi, és Hollósi Frigyes, rendkívüli eseményeknek. Eiste 18 órakor megindítják az adó­tekercset. Többnyire erről megy a műsor, de nern mindig. Nép­szerűek a stúdió úgynevezett élő adásai, leggyakrabban sport- közvetítések, kerekasztal-beszel- getések. A Szolnoki Stúdió rádiósai nemcsak a napi egyórás műsor, idő kitöltéséért dolgoznák. A reggeli, a déli és az esti krónika és más műsorok hallgatóit gyak­ran tájékoztatják az alföldi megyék legérdekesebb esemé­nyeiről. öthetenként pedig sa­ját negyedórás műsorukkal je­lentkeznek a Petőfi adón. A szolnoki rádiósok a stúdió elsődleges feladatának tar tják, hogy hű krónikás legyen, napról napra beszámoljon az Alföld e részében történt eseményekről. Egy-egy nagyobb vállalkozására azonban sokáig emlékeznek a hallgatók. A régebbi időkből a nyolc folytatásból álló „Halálmars” és a hatrészes „Ekhós szekerek” maradt a legemlékezetesebb. Az előbbi a tragikus 1944-es észtén, dőről, az utóbbi az alföldi szín­játszás történetéről szólt. Szolnok megye és Tallin szé­pen fejlődő testvéri kapcsolatai adták az öttetet a nagy észt népi eposz, a Kalevipoeg keresztmet­szetének többrészes bemutatása, ra. Rendkívül népszerűek a va­sárnap esti sportműsorok, rész­ben azért is, mert a hallgatók gyakran itt értesülhetnek elő­ször a totó eredményéről. Az emlékezetesebb műsorszámok között tartják még számon egy tanácsi fogadóóra egyenes adás­ban való közvetítését. A stúdiónak jó kapcsolatai vannak a környező megyeszék­helyek színházaival, és termé­szetesen a szolnoki Szigligeti Színházzal. Az elmúlt tíz-tizen­öt évben rövidebb- hosszabb szolnoki tartózkodásuk alatt többek között Mensáros László, Mádi Szabó Gábor, Somogyvári Rudolf, Keres Emil, Drahota Andrea, Kozák András vett részt a stúdió produkcióiban. Az archívum őrzi Beregovoj űrhajós, Paul Robeson, Marina Vlady és sok más híres ember hangját, akik a stúdió munka­társainak nyilatkoztak magyar- országi tartózkodásuk idején. Bistay András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom