Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-17 / 14. szám
A történelmi múltat idéző kiállítás. dogatják, hogy ilyen rossz úton ] többé nem hajlandók közieked- j ni. Egy kis történelem Az 1238 lakosú határmenti Békés megyei kisközségről kevesen tudják, hogy a történelemben egykor milyen jelentős szerepet töltött be. A harsányi- akban azonban él a múlt, ami még fájóbbá teszi számukra, hogy a társadalom gondoskodásában is a perifériára szorultak. Mit érdemes tudni Körösnagy- harsány történetéről? Talán azt, hogy a települést a Váradi Re- gestrum 1093-ban Harsan néven említi meg. Lakói az Árpád-házi királyok idejében szabad földművelők és pásztorok voltak, akik a keleti gyepüket védték. Egyszer a tatárok, majd később kétszer a törökök pusztították el a települést, de mindig újjáépült Bocskai István erdélyi Hajdú Gyula: — Ez a Petőfi utcai kút 1946- ban percenként 24 liter vizet adott, ma pedig 3 liter csöpög belőle. A fálu egyharmada jár ide. azért állunk sorban. Hajdú István: — Állatgondozó vagyok a tsz. ben, 11 éve járok a telepre. Ha esik az eső, térdig ér a sár a kövesúton. Legalább egy gyalogjáró lenne. Fél az ember, hogy a lábál kitöri. Búj Piroska: — Tavaly fejeztem be a-z általános iskola 8. osztályát. Munkalehetőséig nincs Harsányban. Legalább kertészete lenne a tsz- nek. Haidű Gyula: — Miért nem telepítenek egy üzemet Zsadányba, Bibarugrá- ra. Körösszakáira vagy ide? Vig Lajos: — Növénytermesztő vagyok a jZ-ben. Sokszor nincs munka. Főleg a háztájiból élünk. Szívesebben dolgoznék valamilyen üzemben. Fiatal vagyok, gondolLe a ka'aaaal Fá<-z°k már úi házat szeretnélek énPeni. C7eV>t->et. tásr''«*>b bet a mostaninál. Olyat, amiben fürdőszoba is van. Horváth László az Egyetértés Tsz kovácsa. Valamikor régen Erdélyből került a községbe. Jól emlékszik gyermekkorára, amikor még télen is mezítláb járt. Két fia van, elsősorban értük dolgozik. — Az ő életük ne legyen olyan küzdelmes, mint az enyém volt — mondja s egy kis apai büszkeség van a hangiában, amikor arról beszél, hogy Laci, a nagyobbik fiú a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem természettudományi karán végzős hallgató. Matematika és földrajz szakos tanár lesz. Tibor. a kisebbik Szeghalmon jár a gimnázium második osztályába és ő is jó tanuló. És csak úgy megjegyzi: — Le a kalappal Laci előtt, hogy megállta a helyét. Nem segítette senki. £n hogyan is [ tudtam volna 4 elemivel? mást tehettek volna, a fiút küldték át Biharugrára, aki kerékpáron rohant. Az orvos azonban azt mondta: hozzák át a beteget! Lóhalálában igyekezett vissza ' Harsányba. A tanácselnök megkért egy gépkocsitulajdonost, hogy menjen el az orvosért. mert a beteget szállítani nem lehet. Megérkezett az or_ vos, adóét beutalót. Űjabb telefon a mentőkért, akik hosszú idő után megérkeztek Gyuláról. Reggel 7 óra volt, amikor a belantit, hogy ez az egykori hajdúváros ne néptelenedjea el. A Petőfi utcai kútnál hallottunk, néhány jó tanácsot. Ne maradjon a „világ végén” Koros-nagy- harsány. Pásztor Béla—Béla Ottó BÜtÉSMECW* 1971. JANUÁR 17. KÓRÓS NA C HHARSÁNV Jeges az öt, a sűrű ködben aüá lehet 50 méterre látni. A fák ágait, a villany- és távbeszélővezetékeket zúzmara lepi be. A dermesztő hidegben egy lelket sem látunk a körösnagy- harsányi utcákon. Vajon hol vannak az emberek ilyenkor télidőbem? — Nagyon sokan foglalkoznak háztáji állatneveléssel. Jóformán ki sem mozdulnak hazulról. Aztán meg itt a „világ vége”. Mindentől messze vagyunk. Szeghalom, a járási székhely is ide 55 kilométer. Átmenő forgalom nincs — mondja pesszimizmussal a hangjában Máté József tanácselnök. Kiderül a7 is, hogy a község csak igen nehezen közelíthető meg. A vasútforgalmat csökkentették, helyette nem állítottak be autóbuszjáratokat. A bihar- ugra—körösszakáli elágazástól a községbe vezető 2 kilométeres út szinte járhatatlan. Naponta mindössze két autóbusz érkezik Körösnagyharsányba. Az egyik a debreceni, a másik a gyulai járat, ami 10 éve is megvolt. De a buszvezetők már nagyon monAz egykori hajdúyáros fejedelem 1605-ben szabad hajdú várossá nyilvánította. A község címerében egy vár- szerű csonkatorony előtt kardot tartó oroszlán áll. Ez jelképezi, hogy a lakosság évszázadokon keresztül védte a ma is meglevő csonkatoronyban önmagát és Nagyváradot a német és a török betörések ellen. A XIII. században a debreceni főiskolának algimnáziuma működött Harsányban. Az 1848-as szabadságharcban sok harsányi férfi vett részt A kiegyezést követő időkben kert. gazdálkodásra tért át a lakosság. Különösen káooszta termesztésben vált híressé. Az első világháborút követő időkben megkezdődött a parasztság rétegeződése. A felszabaduláskor azonban nem volt birtok, amit fel lehetett volna osztani. Bihurugra. Maevarho- morog és Körösszakái adott kölcsön földet, ami ma is a körös- nagvöarsányi Egyetértés Tsz-hez tartozik. A kútnál Az egyik kútnál nők, férfiak állnak sort. Amíg várakoznak, van idejük egy kis tercierére. Amint a tanácselnökkel odamegyünk. elhallgatnak. Nem kell azonban sok biztatás, hogy szóra bírjuk őket. Mondják sorban. Danek Károjyné: — Látja ezt az utat? Olyan gödrök vannak rajta, hogy már elsüllyedünk. kozom, talán el is megyek az iparba. A községnek 1602-ben 612, 1945-ben 1500 lakosa volt, ma pedig 1238-an élnek Körös.iagy. harsányban. A tsz kondása Rácz Ádám földkunyhóban született a falu végén. A körHorváth László egyúttal a községpolitikai állandó bizott- j ság elnöke. A legtöbb gondot | neki is a rossz utak jelentik, de azért reménykedik, hogy végre majd segítenek a községen. Néhány év múlva talán a vízmű építése is sorra kerülhet. Búcsúzunk egymástól, de ő még kór valamire: Egy év alatt négy és fél millió forint forgalom. nyezetéhez tartozók még koldulásból, tapasztásból és néha- néha bizony lopásból éltek. Ö azonban —• mint többen a hozzá hasonló korúak — már más utat választott. Dolgozni kezdett. Először zsákolt a tsz-ben. Jól keresett. Egyszer aztán megbetegedett. Könnyebb munkára osztottak he, kondás lett. És 12 ' éve becsülettel ellátja ezt a feladatát. A fizetése 1500 forint, és van egy hold háztájija. Jár neki még kapatópénz és csizmapénz is. Ez a mellékes cigarettára és egy kis italra. Mert csak megissza az ember a maga részét, ha kondás is. EevSbként takarékosan él a családiéval egviitt. Igv aztán vett egv házat a közr séeten aminek az árát már ki is fizette. Az asszony gondos, . rendet tart és szépen öltözteti a 10 éves Imit meg a 6 éves Attikát, mindkettőjük szemefényéit. Azt szeretnék, ha a két fiú tanult ern'-^rré vátn-a. Ä tsz egvik leffolőién nvolc kunvhö állt éx^eVkel ezelőtt. Most kettő van. Ez a kettő is harmosan el+űmk. — írja meg: Köszönöm a Békés megyei Tanácsnak, hogy Laci fiam ösztöndíjas lehetett. Nincs orvos Karácsony előtt egy éjszaka, úgy éjfél tájban felriasztották a lakásán a tanácselnököt: — Józsi bácsi, édesanyám megzavarodott. Mit csináljunk? —■ kérdezte ijedten egy fiatal legény. ■— Mindjárt hívjuk az orvost vagy a mentőt. A tanácselnök maga telefonált a mentőknek, akik azonban azt válaszolták: csak akkor megyünk, ha az orvos beutalót ad. A községben orvos nincs, a biharugrai jár át. De neki telefonálni éjszaka nem lehet. Mi teggel elindultak a kórházba. Múzsái Imréné szülésznő is gondban van néha, mert nemegyszer a mentő kiérkezése előtt mégszületik a bate. Kissé távol esik a világtól Kö- rösnagyharsány. Kétmillió for'nt A közepesen gazdálkodók közé tartozik az Egyetértés Tsz. Nagy kiterjedésű legelőin 420 szarvasmarhát, ezer sertést és ezer juhot tart. A háztáji gazdaságokban még több a szarvasmarha és a sertés. A szövetkezetben zárszámadás előtt állnak. Szávák Gábor fő- agronómus és Szeibl László főkönyvelő már készítik a terveket. Hogy a jövőben ne érje a tsz-t az 1970. évihez hasonló belvízkár, megkezdik a vízrendezést, amire több mint 2 és fél millió forintot fordítanak. Egymillió forint költséggel korszerűsítik a sertéstelepet. A lakosság jövedelmének fő forrása a háztáji állaitnevelés. A szorgalmas munka eredménye, hogy a harsányiaknak ma 2 millió forintjuk van takarékbetétben. A Zsadány és Vidéke ÁFÉSZ egy évvel ezelőtt korszerű vegyesboltot nyitott. Máté Áron üzletvezető örömmel újságolja: — A forgalmunk 1970-ben elérte a 4 és fél milliót. Többek között 30 olajkályha. 50 televízió, 50 gáztűzhely, 40 mosógép, 15 centrifuga és 10 porszívó talált gazdára. lenn! valamit A fiatalokat azonban nem vonzza ez az élet. Közülük sokan mondanak búcsút a falujuknak és máshol próbálnak szerencsét. Szilágyi Károly, az iskola igazgatója lehangolta« mondja: — Az idén mindössze 163 tanulónk van a nyolc osztályban, míg négy évvel ezelőtt 224 volt. A legnagyobb gondunk, hogy a nyolcadik osztályt végzők közül alig néhányan maradnak a községben. Egyre öregszik a falu. Talán mégis lehetne tenni va_ / Az ősi címer. Fiatalok már csak az iskolában vannak.
