Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-10 / 8. szám

Pályaválasztási tanácsadás Gimnázium, szakközépiskola vagy szakmunkásképző-iskola? Vollmuth Frigyes kiállítása a Tízek Klubjában Kiállítási pillanat... A kép bal oldalán az alkotó. (Fotó: Martincsek G.) (Tegnapi, szombati számunk­ban közöltük a cikk első részét, melyben a gimnáziumi tovább­tanulás lehetőségeit elemeztük). A szakközépiskolai kép­zés az ókitatási reform, a társadalom gazdasági, politikai és kulturális fejlődése eredmé­nyeként jött létre. A középisko­lai hálózat szerves része. Közép­fokú általános műveltséget és szakmai ismeretet nyújt, egyben felkészíti az érettségizetteket a továbbtanulásra. A szakközépiskolai képzésen belül különbséget kell tenni az úgynevezett régi és új típusú szakközépiskolák között. A régi típusú szakközépiskola egy szakma oktatására specia­lizálódott. A szakma elsajátítá­sa lehetővé tette az érettségi bi­zonyítvány mellett a szakmun­kás-bizonyítvány kiadását A tudományos műszaki fejlő­dés, a termelés gyors szervezeti változása igényelte, hogy az új­fajta szakmai képzés rugalma­sabban igazodjon a társadalom szükségleteihez. A technika olyan ütemben fejlődik, hogy egyetlen szakmára korlátozott képesítéssel — a termeléstől a részfolyamat irányításáig — hosszú távon nem lehet érvé­nyesülni. A jelenlegi szakképzést nyúj­tó iskolák — amelyeket új típu­sú szakközépiskoláknak neve­zünk — egyrészt szilárd alap- képességet alakítanak ki a nö­vendékeinkben, lehetővé teszik az azonnali munkavállalást, másrészt a termelés változó kö­rülményeihez való gyors igazo­dást. megalapozzák a továbbta­nulást. Ez az iskolatípus nem egy szakmára, hanem azonos szak­ágon belül szakmacsoportra ké­szít elő.. Az érettségi bizonyít­vány. tételesen megjelöli, miiven középfokú munkakörök betölté­sére nyújt szakmai előképzést és ad lehetőséget a munkaválla­lásra. A végzős növendékek nem kapnak szakmunkás-bízón vít­ványt, hanem az előképzettség­nek megfelelően, mint említet­tem. 8—10 munkaterületen he­lyezkedhetnek el, s beosztásuk­nak megfelelően, rövidített időn belül szerezhetnek szakmunkás­bizonyítványt. Az általános műveltséget nyúj­tó táravak elsajátítására maga­sabb óraszám biztosított, így a szakközépiskolai képzés e szak­áénak megfelelően az egyetemi, főiskolai továbbtanulásra is fel­készít. Megiegyzem, a szakkö­zére skólának nem az egyetemi előkészítés a fő célia. Aki a szakiránytól eltérő felsőoktatási intézményben kívánja magát továbhkénezni, az felvételi vizs­gánál hátrányosabb helvzetbe kerül, mint a gimnáziumban érettségizettek. Az 1971—72. tanévtől kezdő­dően mesvéníkben csak úi típusú szakközén! skolai első osztályok indulnak. Az egyes szakmai pro­filú iskolákról a „Pályaválasz­tási tájékoztató” c. kiadvány ad részletes útbaigazítást az érdek­lődőknek. Az olvasók körében jogos kér­désként fogalmazódhat meg, hogv a technikum és a szakkö­zépiskola, mint iskolatípus ho­gyan függ össze? Mindiárt elöljáróban választ szeretnék adni, hogy a techni­kumi kénzés fokozatosan meg­szűnik. Üj első osztályokat nem indítunk. A technikum iskola­típus fejlettebb, korszerűbb vál­tozata a szakközépiskola. A teljes igazsághoz hozzátar­tozik, a közvélemény előtt a g ÚBKOSSsa 1911. JANUÁR 10. technikusi oklevelet adó, hosszú múlttal rendelkező technikumok ma még nagyobb vonzást gya­korolnak, mint az alig egy év­tizede életrehívott szakközép- iskolák. Ennek ellenére az új típusú szakközépiskolák már eddig is bizonyították, hogy valóban a jövő iskolájáról van szó. Ide elsősorban azok a fiatalok je­lentkeznek, akik az általános műveltség megszerzése mellett minél előbb a termelőmunkában kívánnak részt venni vagy szak­mai ismereteiket kívánják to­vábbfejleszteni. Ez az iskolatí­pus a technikusi oklevél iránti igényeket is képes kielégíteni, mert a végzettek a munkaterü­letükön technikusi bizonyítványt is szerezhetnek. A felsőbb ha­tóságok részéről ennek részletes kimunkálása folyamatban van. A szakmunkásképzés helyzetéről, feladatairól az utób­bi időben egyre több tájékoztató jelent meg, mint a korábbiak­ban. Ez összefüggésben van a szakmunkásképzésről szóló 1969. évi új törvénnyel, amelyből ki­tűnik, hogy a szakmunkáskép­zés is középfokú képzés. Az általános iskolát végzettek oktatása „A” (hagyományos) és a „B” (emelt szintű), a közép­iskolai végzettséggel rendelke­zők képzése „C” tagozaton fo­lyik. Általában a hagyományos kép­zési formát, a manuális készsé­get igénylő szakmáknál választ­ják, míg a több elméletet igény­lő szakmák tanítása emelt szin­ten kerül megszervezésre. A szakmunkásképző-iskolák olyan szakmai és általános is­mereteket nyújtanak, amelyek megfelelnek a termelés fejlődő igényeinek és elősegítik a vég­zettek középiskolai tanulmányai­nak folytatását. A képzési idő három év, a középiskolai bizo­nyítvánnyal rendelkezőké más­fél—két év. A szakirány sokrétűségével nem kivánok foglalkozni, inkább a különböző tagozatok, más is­kolatípusokkal való összefüggé­seire és eltérő sajátosságaira té­rek ki. Azok a tanulók, akik a külön­böző szakmai profilú szakmun­kásképző-iskolák hagyományos és emelt szintű tagozatán része­sülnek képzésben, tanulmányai­kat eredményesen befejezve, szakmunkás-bizonyítványt sze­reztek, különbözeti vizsga leté­telével a gimnázium nappali vagy felnőtt (esti, levelező) ta­gozat második, illetve harmadik évfolyamán folytathatják tanul­mányaikat Az emelt szintű, „B” tagoza­ton szakmunkás-bizonyítványt szerzett tanulók különbözeti vizsga nélkül — a szakiránynak megfelelő — szakközépiskolá­ban az esti tagozat III. évfolya­mára iratkozhatnak be. A dol­gozók szakközépiskolája viszont csak ott szervezhető, ahol ha­sonló szakirányú nappali tago­zat is működik. Ez egyelőre bi­zonyos centralizáltságot igényel, ami a heti háromszori iskolába- járást negatívan befolyásolja. A szakmunkásképzés és a szak­középiskolai képzés párhuzamo­sítása, egymásra építése iskola­telepítési problémákból adódóan nem mindenütt lehetséges. Amíg megyénkben a Munka­ügyi Minisztérium irányítása alatt 21 különböző szakmában vezették be a reform szerinti képzést, addig szakközépiskolai hálózat keretében 13 szakmai ágazatnak megfelelő képzés fo­lyik. A párhuzamosságról nem­csak az eltérő számarányok mi­att nem beszélhetünk, hanem a szakmai sajátosságok miatt sem. A következő öt év alatt a me­gye objektív helyzetét alapul véve, szakközépiskolai felnőtt tagozat indítása közgazdasági, gépészeti, növénytermesztő és állattenyésztő szakon lehetséges. Úgy gondolom a középfo­kú oktatási formák egymás mel­lé állítása — gimnázium, szak- középiskola, szakmunkásképző­iskola — nem volt hiábavaló. Célom az volt, hogy közelebbről megismerjék az érdekelt szülők és tanulók az egyes képzési for­mák előnyeit, perspektíváit, ugyanakkor korlátozott voltát is. A most végző VIII. osztályos fiataloknak ezzel is segíteni kí­vánunk, hogy könnyebben vá­laszthassanak megfelelő szak­mát, iskolatípust, élethivatást. Raffay József Meglepően sok színjátszó csoport jelentkezett Békés megyéből az amatőr együtte­sek legnagyobb 1971-es ese­ménysorozatára. a Szálljatok, szép szavak! országos vetélke­dőre. Huszonnégy lelkes gár­da készül a tavaszi megyei se­lejtezőre, hogy a legjobbak aztán területi középdöntőkön képviselhessék a megyét Az előadásra kerülő művek között vannak egyfelvonáso- sok, drámakeresztmetszetek, vers- és: prózacsokrok, zenét és irodalmat ötvöző produkciók. Érdekes kísérlet a Tollfosztó­ban voltam az este című ze­nés-táncos-játékos összeállí­tás és a Küzdelem az árral, a közelmúlt eseményeit idéző dokumentumműsor. A szerzői névsor elején Moliére és Cse­hov áll, korunk írói közül pe­dig Brecht, Peter Weiss, Mes­terházi Lajos és Juhász Fe­renc. Kner Imre, Szabó Pál és Sinka István emlékét, élet­művét kulturált összeállítások elevenítik fel. A jelentkezők listáján a megye szinte valamennyi táj­egysége, a legkülönbözőbb jel­legű csoportok megtalálhatók. A Gyulai 613. sz. Ipán Szak­munkásképző-Intézet Irodalmi színpadától a Telekgerendási Állami Gazdaság művelődési otthonának amatőr színját­szóiig, az Űjkígyósi ÁFÉSZ együttesétől a Rózsa Ferenc A békéscsabai Ifjúsági és Űt- törőház Tízek Klubjában ja­nuár 7-én nyílt Vollmuth Fri­Gimnázium és Szakközépis­kola csabai fiataljaiig. _ A felkészülés első szakaszán túljutott már a csoportok leg­nagyobb része. A következő hetek munkáján múlik, me­lyik együttes bemutatkozása lesz a legsikeresebb. gyes tanár kamarakiállítása. Harmincnál több fiatal hallgatta Hevesi József bevezető szavait, majd az alkotó vallomását ön­magáról, a kiállított művekig vezető útjáról, a tárlaton bemu­tatott tusrajzokról, monotípiák- ról, melyek szépen komponált, erőteljes munkásemberekkel, lí­raiad rajzolt vizekkel, vízi­tájakkal — Körössel, Balaton- kömyékkel — s finom, tiszta nőalakokkal idézik fel az alkotó benső világát, egy művészeti ág kimeríthetetlen tartalmi és for­ma-gazdagságát. A késői órákba nyúló est jó szolgálatot tett egy induló fiatal -művésznek és jó szolgálatot a Tízek Klubja művészetet kéű- velő fiataljainak. A BÉKÉSCSABAI FORGÁCSOLÓ FELVESZ esztergályos, marós szakmunkásokat és betanított munkásokat, valamint segédmun­kásokat. Jelentkezni a gyár Munkaügyi Osztályán, Békéscsaba, Kisrét x Ssakembrrr... Prikcsik szaki a ktsz lakatosműhelyé­ben ütötte a vasat. Amit lemezből és idomvasból nagyka- lapáccsal össze lehe­tett bütykölni, azt meg is csinálta — úgy 170—ISO száza­lékra. Mármint mennyiségben. Ami a minőséget illeti... no de mér báncsák a dógozót. Egyszer sem for­dult még elő, hogy teszem azt, egy el­készült munkadarab még aznap szétesett volna. Az viszont elő-elöfordult, hogy szállításkor a rako­dónak a kezében ma­radt némely gyen­gébben odademulált elem. No, de hát ki dolgozik hiba nélkül? Olyan is előadódott, bogy egy új építmény nyílászáró szerkezetei (vasajtó, vaskapu) né­mileg; úgy cca. 5— 10 centiméterrel el­tértek a megadott mérettől. És akkor mi va i? Építsék hoz­zá a házat. Ha már az ajtóméret adva van. Többrendbeli fi­gyelmeztetés, kárté­rítés és egyéb szank­ciók után, amikor már úgy látszott, hogy csak a munka- könyv kézbeadása se­gít — egy csapásra megváltozott a hely­zet. Az történt, hogy Prikcsik szaktárs a ktsz-ben eltöltött 10 év alatt összekalapált annyit, hogy hozzá­kezdhetett a két szo­ba összkomforthoz. De ha már új ház, akkor legyen olyan kerítése és kapuja, hogy a közeli és tá­voli ismerősök csodá­jára járjanak; mond­ván — mégis csak szakmabeli ez a Prik­csik. A kerítés- és kapu­elemeket a jól sike­rült vállalati pros­pektusból választotta ki; a vállalati rak­tárban vall is készlet belőle. Természete­sen a főraktárosnak megmagyarázta, hogy kinek lesz. Megtör­tént a kiválogatás — ahol a szokástól el­térően a lakatosrész- leg-vezető mindvégig ott volt. Rendben is volt minden addig, amíg a felállításra sor nem kerüít. A becsü­lettel megrakott ter- mésméskőoszlopok közé hiába próbálták beilleszteni az állító­lagos mérethü dara­bokat. A két Tcapuszámy 12 centiméterrel voll hosszabb a kelleté­nél; a kerítéselemek között két egyforma nem akadt. A bot­rány az áruforgalmi ügyintézőnél tört ki. Prikcsik a becsapott vevő jogán majdnem szétverte az íróasz­talt. Hivatták a laka- tosrészleg-vezetőt, aki azonnal helyszíni vizsgálatot eszközölt. Mindegyik fuser- munkán rajta volt az impresszium letagad- hatatlanul. — Látja, Prikcsik szaktárs, mondta csöndesen a műveze­tő, rábökve az omi­nózus számcsoportra — 70-3-14-76-77-; ezerkilencszázhetven március tizennegye­dikén a 76-os és a 77-as számú dolgozó készítette. Mennyi a maga munkahelyi száma? — Hetvenhat — hangzott a keserves válasz. Azóta eltelt egy kis idő. A megyében ha valami reprezentatív lakatosmunka készül — mind gyakrabban köti le a megrende­lő, hogy Prikcsik brü gád végezze el. De zeng is a laka­tosműhely, úgy, hogy egy-egy gyengébben odaeszkábált kala­pácsnyél is belere­meg; ha teszem azt valamely trehányabb szaki 1—2 millimé­terrel túllépi a iola- renciát. Mert Prikcsik bri- gádvezetövel minden vonalon ki lehet jön­ni — de a fusermun­kára rettenetesen al­lergiás. Huszonnégy színjátszó csoport versenyre készül S. Gv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom