Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-10 / 8. szám
HÓ ÉS MAP Alacsonyan Jár a Nap a hó borította táj fölött, tél van, s ha nem lenne olyan szeszélyes az időjárás, szívből tudnánk örülni, látva a fehérbe öltözött házakat, fákat, mezőket. Szép a tél, es a zúzmarás ágak, az ereszcsatornán csüngő jégcsapok, a szárnyukkal ködöt riasztó varjak áthangolják, merengő- vé teszik az embert. Szép a tél, legalábbis annyira, mint minden más évszak. A tél az újságok első oilcálá- ra került. Ám korántsem szépsége, sokkal inkább gondokat jelentő volta miatt. Igaz, a Viharsarokban nem voltak a dunántúlihoz hasonló hóviharok, nem számolhaittunik be látványos mentési kísérletekről, de aki nap mint nap tanúja, krónikása volt a hócsatának, tudja, hogy sok száz embernek ad munkát, nagyon is komoly munkát a hó. A kidőlt távíróoszlopok, a megrongálódott vezetékek, a nehezen járható utak, vasutak, mind, mind olyan feladatokat jelentettek és jélentenek, amelyek a tél szükségszerű velejárói. Gyakran olvasható, mi is leírtuk, hogy például „a rendkí. vüli időjárás miatt késnek a vonatok”, vagy pedig „a rendkívüli útviszonyok megnehezítették a fűtőolaj-és gázpalackszállítást”, vagy pedig... de minek is folytassuk? A kicsit is rosszmájú olvasó visszakérdezhet: miért rendkívüli az, ha télen hó esik? Nem jött váratlanul, hiszen ezen a tájon emberemlékezet óta igy zajlik le a tél Jobban fel kellett volna készülni rá..,' Igen, igen, de a rendkívüli jelző használata nemcsak az újságírói mesterkedés „bűné”, hanem a valóságos és a sokszor bizony kritikus helyzet szükségszerű jellemzője. Mert csakugyan nem mindennapi do. log az, hogy Kórösnagyharsányban 24 órán át nem volt áram, vagy az, hogy a kisebb falvakban nem lehetett gázpalackokat cserélni, s hogy néhány helyre késve érkezett meg az újság. Tény az, hogy az utóbbi évek simább lefolyású telő kicsit elkényeztettek mindnyájunkat, s most, az egyszerre lezúduló sok hó sok gondot is okozott. Illesse dicséret azt, akit illet; a hó- esatát becsülettel megvívtuk és „Ök” is fáznak. A varjak a tél fekete ruhás, elegáns madarat Hómunkások a békéscsabai utcán. A hócsata egyik legfontosabb fegyvere még mindig a lapát. (Fotó: Demény Gyula) — ne tűnjön teátrálisnak a kijelentés — legyőztük Tél Tábornokot! Persze a gyerekeknek csak örömet jelent a fehér világ. Előkerültek a szánkók, s bár az Alföldön nem lehet olyan istenigazában ródlizni, mint a hegyvidéken, a gátak oldalán leni egy-egy fazékkalapos, sárgarépa orrú, széngombo6 hóembert. Azt, amelyet fotósunk lencsevégre kapott, csak hosszas keresés ~ütán a békéscsabai Ifjúsági Ház udvarán fedeztük fél, de (hogy változnak az idők!), fazék helyett díszes papírdoboz volt a fejfedő, s az orr sem sárKis legény a még kisebb hóemberrel. Szánkó csilingel az úton, a lovak párát fújnak. ereszkedni sem utolsó dolog. (És erről jut eszünkbe, jó 200 évvel ezelőtt egy békéss zentan drási atyafi szarvast fogott a szánkója elé, úgy járta a vidéket S ha már a kuriozitásoknál tartunk, elmondjuk, hogy e táj hajdan olyan gazdag volt állatokban, különösen farkasokból volt sok, hogy a köznépre úgynevezett farkasadót vetettek ki. Ez pedig azt jelentette, hogy évenként és családonként meghatározott számú farkast kéllett megölni és beszolgáltatni. Régen igy intézményesítettek a veszedelmes ordasok pusztítását.) Azóta sok minden megváltozott Nemcsak a farkasok tűntek el, hímem furcsa módon a hóemberek is. Alig-alig lehet látgarépából, hanem egy mosószeres műanyag dobozból készült A hóember-hiány aligha írható a szeszélyes időjárás számlájára. Egyszerűen nincs! A gyerekek talán kevesebbet tartózkodnak a szabadban? Meglehet hi. szén a klubok és a különböző, teremben tartott foglalkozások bőséges programot kínálnak a hagyományos hógolyózás és hóemberépítés rovására. Mindenesetre azt még el kell mondani, hogy az adottságok miatt téli sportokban szegény vidékünk kicsit több figyelmet, nagyobb törődést érdemelne. A kicsi pénzből nagy öröm elv alapján jó lenne sok jégpályát, vagy éppen ródlipályát építem, Elsősorban persze a gyerekek kedvéért, de úgy hisszük, a felnőtteknek se tenne rosszat egy kis sport, egy kis mozgás a friss, téli időben. Mivel is lehetne befejezni A hókotró már hozzá tartozik a téli tájképhez. Csak lenne belőle még több... egy ilyen írást? Aki szereti a telet, annak sok havat, csikorgó hideget kívánunk. Aki pedig nem szereti, azok kedvéért eláruljuk, hogy már hosszabbodnak a nappalok, egyre magasab. ban jár a Nap és sok mezőgazdasági üzemben kikeltek a tavaszt idéző, pelyhes kiscsibék. Brackó István
