Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-10 / 8. szám

Paraszti jövedelem Lényegében pártunk IX. kongresszusa óta beszélhetünk a biztonságos paraszti jövede­lemről. Ezen a kongresszuson fogalmazódott meg először, hogy szocialista építőmunkánkban el­ért eredményeink alapján lehe­tőség nyílt a tsz-parasztság évi, minimális jövedelmének törvé­nyes megfogalmazására. Ezt kö­vetően országgyűlésünk elé ke­rült a termelőszövetkezeti tör­vénytervezet, melyben a pa­raszti jövedelem minimális ha­tárát az előző két esztendő ré­szesedési alapjának 80 százalé­kában állapították meg. Ez olyan esetekre vonatkozik, ami­kor az emberi szorgalom gyü­mölcsét a víz, az aszály, vagy valamilyen más természeti csa­pás viszi el. Szövetkezeti parasztságunk körében ez az intézkedés nagy elismerésre talál. Bár az akkori igen kedvező évjárásokban nem értékelték a maihoz hasonló módon a minimálisra biztosított részesedési alapot. 1970-ben a nyár eleji árhullám levonulása a Maroson és a Körösökön ve­szélybe sodorta e térségben gaz­dálkodó termelőszövetkezeteket. Nem volt egyetlen szövetkezet sem megyénkben, amelyik ne szenvedett volna a belvíztől. A tsz-tagok jövedelmének alakulásáról, állami szavatolá­sáról ezért beszéltek a megha- tódottság Hangján a nagy élet- tapasztalattal rendelkezők a szeptemberben tartott szövetke­zeti kommunisták aktívatanács­kozásán, később a párt közsé­gi, járási, városi és megyei ér­tekezletén. És ez nem volt vé­letlen, hiszen évtizedekkel ez­előtt egy-egy olyan természeti csapás, mint az 1970. évi volt, koldusbotra juttatta az egyéni gazdálkodók többségét. Ekkor nti volt a társadalompolitikai megoldás? Csak a kivándorlás nyújtott életreményt. Három­millió magyar hagyta el az or­szágot Hol tartunk ma a paraszti jö­vedelemben? Az 1970. évi belvízkárok mi­att a termelőszövetkezeti tagság évi közösből származó jövedel­me alatta marad ugyan az 1969. évinek, de eléri az 1968—69-es esztendő átlagának 80 százalé­kát! A tagság keresete e része­sedési alapon belül a végzett munka szerint alakul. Lehetsé­ges, hogy a szorgalmasak a mostani zárszámadás során ugyanannyi, sőt több jövedel­met 'mondhatnak magukénak, mint 1969-ben. Aki tehát dol­gozott, az most is ugyanúgy, mint korábban megtalálja szá­mítását. Mondhatjuk ezt azért is, mert a fogyasztási alap tö­mege nem csökkent a károk arányában. A tsz-tagok jövedelme, ide­számítva a háztáji üzemágat is, becslés szerint megközelíti, egyesek szerint pedig megha­ladja az 1969. évit. 1969 máso­dik felétől ugyanis rohamosan fejlődött a háztáji állattenyész­tés. Tejből, tojásból, vágóba­romfiból, hízott libából, hízott sertésből és hízómarhából igen jelentős bevételt hozott a szor­galmas munka. Ha a hízott ser­tés utáni bevételt vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy 1970-ben. 68 ezerrel több sertés került az állatforgalmihoz, mint a korábbi esztendőben, s ez 203 millió forint bevételt hozott. A jövedelem növelésében ennek nettója a többivel együtt rgen jelentős tétel. Érdekes, hogy a háztájiban a hiányos takarmány termés miatt nem csökkent az állatállomány. Ennek az a magyarázata, hogy az állam különböző takarmány­akciókkal segített. Megyénkben 7 ezer vagon takarmányt vásá­roltak fel a háztáji részére; A paraszti jövedelem alaku­lásának ezeknél azonban több összetevője van. A termelőszö­vetkezeteknek juttatott adóked­vezmények, vissza nem téríten­dő állami támogatások, szociális juttatások több százmillió fo­rint összegre rúgnak. Ezek is közrejátszanak, számolni kell '«elük. Dupsi Károly A MEG) £#' PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGY ETTAN ÁCS i 'APJA ’ 1971. JANUAR 10., VASÁRNAP Ara: 1,20 forint XXVL ÉVFOLYAM, 8. SZÁM Jegesek a közutak 65 gép készenlétben Péntekről szombatra virradó éj­szaka megyénkben —6, —7 C fok alá süllyedt a hőmérő hi­ganyszála. A téli időjárás ködöt, zúzmarát hozott. A Közúti Igaz­gatóság ügyeletese Lipták István műszaki ellenőr arról tájékozta­tott, hogy a közutakon vékony jégfoltok képződtek, de vala­mennyi út járható. A mellék út­vonalakon még vékony hóréteg is található. A Közúti Igazgató­ság 65 gépéből 11 az éjszaka is és szombaton egész nap munká­ban volt Békéscsaba és Tótkom­lós között, Magyarbánhegyes és Dombegyháza között, vala­mint Magyarbánhegyes és Nagy­Február: Mezőgazdasági Könyvhónap Az immár hosszú hagyomá­nyokra visszatekintő Mezőgaz­dasági Könyvhónap megyei elő­készítő bizottsága elkészítette a rendezvénysorozat programját A megnyitó február 3-án, a Száz falu — száz könyvtár mozgalom keretében január 31-én átadásra kerülő újkígyóst könyvtárban lesz, amelyen dr. Sárkány Pál, a Mezőgazdasági Könyvkiadó igaz. gatója tart előadást A további hetekben kiváló szakemberek ismertetik a gyü­mölcstermesztés, kertészkedés, növényvédelem, növénytermelés és állattenyésztés legidőszerűbb kérdéseit Békéscsabán, Gyulán, Magyarbánhegyesen, Medgyes- egyházán, Méhkeréken, Oroshá­zán, Sarkadon és Szarvason. A Mezőgazdasági Könyvkiadó a Könyvhónap alkalmából min­ta tsz-szakkönyvtárat ajándékoz a megyének, melynek elhelyezé­séről a későbbiekben döntenék. Háromszázezer forint gépekre Az Orosházi Cipész Ktez 1968- ban kezdett nagyobb mennyiség­ben cipőfelsőrészeket készíteni, majd a következő evekben fej­lesztette a felsőrészkészítő rész­leget. A fejlesztés során húsz nődolgozót vettek feL A felső­részek többségét a szövetkezet bérmunkában készíti. A kész­ben az utóbbi években más munkaterületeken is gyarapodott a nődolgozók létszáma, ezért a ktsz-ben nőbizottság alakult. A termelékenység növelése érdekében jelentős összeget for­dítanak gépek vásárlására, ta­valy mintegy háromszázezer fo­rintért többek között négy tűző­gépet vásároltak. A szövetkezet terveiben szerepel áttérni női és férfi ragasztott cipők gyártására. Ez az új technológia lehetőséget ad e téren is a műszaki fejlesz­tésre. bánhegyes között három őrjára­tos gépkocsiról szórták a sót és egy hótoló szélesítette az utat. Gyoma környékén két őrjáratos sószóró gépkocsi és négy hótoló dolgozott azon, hogy fekete utat biztosítson. A Békéscsaba és Gyula környéki mellékútvonala- kon egy vontatható hótoló ás két gépkocsira szeréit hóeke tisztította a mellékútvonalakat Az igazgatóság teljes ügyeletet tart Valamennyi gép vezetője készenléti szolgálatban van szombat reggel 8 órától vasár­nap 8 óráig Amennyiben az idő. járás jobbra fordul a készenléti szolgálatot feloldják, ha azonban újabb hóesés lesz valamennyi gépet bevetik. Bocsa sem „hallgat” már Megfeszített erővel dolgoztak a távközlési üzem helyreállító munkásai azon, hogy Bucsára egy telefonvonalat kiépítsenek. Nem rajtuk, hanem a hirtelen beállt zúzmarán múlt, hogy pén­tekre nem sikerült összekötte­tést létesíteniük. Jó hír viszont, hogy Füzesgyarmat és Kertész- sziget között pénteken délután 3 órakor már befejezték a vo- nalépitést. Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy Bucsa sem hallgat már, si­került egy vonalat kiépíteni. NT A: Miért csökkent a tejfogyasztás? (3. old.) Mikor és hogyan javulhatna a zöldségellátás? (5. old.) Hó és Nap <9. oldal) Huss év alatt nyolcssáshatvan újítás az orosházi baromfifeldolgozóban A Békéscsabai Baromfifeldol-1 gozó Vállalat orosházi gyárában két évtizedes múltra tekint visz, ! sza az újító mozgalom. Még 1950-ben alakult egy újító bri-1 gád, amely elsősorban az akkori kedvezőtlen munkakörülmények javításán fáradozott. Munkájuk eredményeként vette kezdetét a gépesítés, a szalagrendszerű fel­dolgozás, amellyel a munkakö­rülmények is javultak. Az eltelt Télért sent áll a munka Békéscsabán a Szabadság téren épül a MEZÖBER irodaháza. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat munkásai gerendará­csot, illetve szerelőszintet készítenek elő. Amíg az időjárás nem fordul rosszabbra, nem állnak be a fagyok, bárhogyan is esik a hó, az építés nem áll le. két évtized alatt 860 újítást ad­tak be a dolgozók, amelyek 60 százalékát elfogadták és beve­zették. Az elmúlt három évben vált erősebbé a mozgalom, 1967-ben ll újítást fogadtak el, amely együttesen 430 ezer forint ered­ményt hozott. 1968-ban 22 volt a benyújtott és 18 az elfogadott újítások száma. Ezekre 8500 fó­rint újítási díjat fizettek ki. Távalyelőtt rekord számú ész- szerűsítési javaslat érkezett be 51, amely közül 31-et fogadtak el, s ezek együttesen csaknem 200 ezer forint gazdasági ered­ményt hoztak. Ekkor a kifizetett Újítási díj 21 ezer 700 forint volt. Tavaly 30-an adták be ja­vaslataikat, huszonegyet elfo­gadtak, s ez negyedmillió forint eredményt jelentett. A kifizetett díj pedig 22 ezer 500 forint volt. Az erkölcsi megbecsülés mellett tehát az anyagi elismerés sem maradt el. Napjainkban az újító mozgalom már nemcsak egyéni jellegű, egyre inkább bekapcso­lódnak a szocialista brigádok, mint például a gyár Martin Lu­ther King és a Gépész brigádja. A közeljövőben elkészül a ne­gyedik ötéves terv újítási fel­adatterve, amelynek megvalósí­tásához az ösztönzőkről is gon­doskodnak. Több mint negyedmillió forint totónyeremény Szőke Molnár József, Oroshá za, Felhő utcai lakos elmondhat­ja, hogy ez az év is jól kezdő­dött. A totó első fogadási hetén ugyanis 13 plusz 1-es találatot ért el, amelyre 265 ezer 145 fo­rint nyereményt kap. Mivel kol­lektív szelvénnyel játszott, volt még három db 12-ese, ugyan­ennyi 11-ese és egy db 10-es ta­lálata is. Ezekre együttesen 11 ezer forint nyereményt fizetnek. Az orosházi totózóban vásárolt szelvényekre így összesen 276 ezer 141 forint jár, amelyet ja­nuár 14-én, csütörtökön fizetnek ki a több éve rendszeresen totó- aó szerencsés nyertesnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom