Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-06 / 4. szám

Apró nyelvi bosszúságok ilyenkor — iskolai szünet ide-, jén ki nem hallott még efíéle' mondatokat röpködni a levegő-: ben: Vége az iskolának! Ma már nincs iskola! A szünidő befejez- j tével aztán ezek a mondatok így alakulnak: Kezdődik az iskola! j Holnap már lesz iskola! Egészen természetesen használják e for- ' mákat szülők és gyermekek, pe-1 dig valamennyien tisztában van- i nak azzal, hogy az iskolai szünet j kezdetével azért nem az iskola-! nak van vége, hanem csupán a! tanítás szünetel egy időre, s hogy j a szünet végén sem az iskola kezdődik, hanem a tanítás. Hasonlóképpen szinte teljesen j létjogosultságot nyertek hétfőn- i ként a „Ma nincs tv”, más na- ; ponként ennek analógiájára a ! „Ma nincs mozi" kifejezések. Pe­dig nem a tv és a mozik tűn­nek el ezeken a napokon, hanem csupán az adás, illetőleg a vetí­tés szünetel. E káros nyelvi jelenség annyi­ra elterjedt, hogy ma már szinte , az feltűnő, ha valaki jól hasz- j «álja anyanyelvűnket. Essék szó emellett egy olyan j apróságról, amely a legmaga­sabb hőfokon izzó filmvitákból, afilmnek az ifjúságra tett Hatásá­nak legkülönbözőbb vizsgálatai­ból legtöbbször kimarad. Azokról a filmekről van szó, amelyeknél | az alkotók, szereplők neve az el- l sőtől az utolsóig kisbetűvel pe­reg a vásznon, pedig valameny- nyi tulajdonnév s ezért csak nagybetűs írása a szabályos. Nyitva marad bennem — és még inkább tanítványaimban, az általános iskolásokban — a kérdés: miért kell a tulajdonne­veket az iskolában nagybetűvel írni, mikor a moziban lehet ki­csivel is? Lehet hogy ez túlzott aprólékosságra vall, de a szó szűkebb értelmében ez Is kettős nevelés, s legalább annyi kárt okoz az utóbbi időben minden gondos ápolás, őrzés ellenére is oly sok csorbát szenvedett anya­nyelvűnknek. Márpedig a kettős nevelés ellen nap mint nap sza­kadatlan harcot folytatunk, csak sokszor nagyon beszűkült terüle­ten és csak egy fronton — ab­ból a csalóka alapállasából ki­indulva, hogy vannak ennél na­gyobb problémák is. Igaz. De so­hasem szabad megfeledkezni ar­ról. hogy valamikor minden mai nagy probléma kicsi Volt. Mindannyiunk közös feladata, hogy a szép, világosan csengő magyar nyelv kertjében kibuk­kanó gyomokat már a kezdet kezdetén tövestül tépjük ki, mi­előtt még megerősödve, magju­kat elhullajtva elborítanák a kertet, elszívnák a nedvet a vi­rágok elől. Szilárd Áilám Statisztikai könyvszemle Belkereskedelem 1970. I. —IV. A Központi Statisztikai Hiva- ,al szerkesztésében és a Statisz- ' i.ikai Kiadó Vállalat gondozásá­ban az előző évekkel azonos szerkezetben es terjedelemben jelennek meg a „Belkereskede­lem” kőtelei. A negyedéves ki- j adványolt sok velületében mu- ' tatiák be a belkereskedelmi te­vékenységei. Az adatokból megismerhető az1 eladási forgalom és árukészlet dinamikus fejlődése, árucsopor­tonként! összetétele, területi és vevő szerinti megoszlása. Foglal­kozik a kiadvány a kiskereske­delmi árak alakulásával, bemu­tatja a kiskereskedelem üzlet- hálózatának fejlődését a belke­reskedelemben foglalkoztatottak számának és átlagkeresetének ágazatonkénti alakulását. A vállalatok vezetőinek segít­séget nyújt azzal, hogy ismerteti az áruforgalom es gazdálkodás fontos összehasonlító mutatószá­mait. Elkülönítve tartalmazza a budapesti vállalatokra, a megyei vállalatokra és a fogyasztási szö­vetkezetekre jellemző adatokat vállalati, illetve üzlettípusok szerint rendszerezve. Segítségé­vel bármely vállalat, illetve szö­vetkezet rendszeresen nyomon követheti, hogy forgalom- és készletalakulása, létszám- és bérgazdálkodása, jövedelmezősé­ge. részesedési és fejlesztési alapjának képzése mennyiben hasonló a vele leginkább rokon szervezetekéhez vagy mennyiben térnek el az általánostól. Kerékpárral indult szolgálatába Beszélgetés Gyurkovics Zsuzsával Mit tehet egy 14 éves kislány, [ ha a szülői tilalom ellenére is [ színésznő szeretne lenni? Bizo­nyára minden gyerek máskép-, pen dacol az atyai szigorral. Gyurkovics Zsuzsa például an-1 nak idején felpattant egy kerék j pórra, és elszántan hagyta a há l ta mögött a tótkomlóst határt.] így aztán az echós szekér helyett biciklivel indult Thália szolgála­tába. — Könnyű volt megszökni ott­honról, hiszen tudtam, hogy ho­vá megyek — meséli nevetve a művésznő. — 1949-ben indultam Budapestre, ahol a Horváth Ár­pád kollégiumban szeretettel várták a vidékről jött tehetséges I fiatalokat. Szüleim haragja is1 hamar elpárolgott amikor fel­vettek a főiskolára, és később otthon, Tótkomlóson szurkoltak értem a legjobban. A kollégiumban tevő nyílt, j őszinte légkör és a főiskola j nagyszerű tanárai biztos alapot adtak a pályához. Főiskolás ko- ■ romban rengeteget szerepeltem i a Nemzeti Színházban, ahoij egyik emlékezetes alakításom, a Liliomfi Erzsikéje volt. Ebben a j darabban játszottam együtt a í felejthetetlen Lehotay Árpáddal, j A főiskolán olyan kiváló embo- j rek tanítottak, mint Bajor Gizi és Somlay Arthur. A Színművészeti Főiskola el­végzése után. mint a Nemzeti Színház ösztöndíjasa 1951-ben Győrött Játszottam, majd a Nem­zetihez, később a Madách Szín­házhoz szerződtem. Shakespeare- Csehov- és Mo- liere-szetepek. Arthur Miller és Thornton Wilder. Mai magyar \ «érzők. A fiatal, pályakezdő! művésznő aligha mondhatta,! hogy szerencsétlen csillagzat I alatt született. — Valóban nem volt okom a panaszra. Egymás után kaptam j a sok szép feladatot, és közben olyan kollégákkal játszhattam együtt, mint Tolnay Klári, Tímár ; József, Gábor Miklós, Pécsi Sán­dor. Az ő nagy tudásuk segítsé­gével az ember ajátszva” tanul­hatja meg a szakma min­den fortélyát. Időközben férj­hez mentem, fiaim születtek. 1961-ben férjem államközi szer­ződéssel a Német Demokratikus Köztársaságba utazott mint ku­tatóorvos. Én természetesen kö­vettem a családot. Az 1963-64- es évadra még hazaruccantam, amikor a Madách Színházban játszottuk az Egy vasárnap New Yorkban című darabot. Ez volt eddigi utolsó főszerepem. Ismét az NDK-ba mentem, s amikor férjem szerződése lejárt, haza­jött az egész család. Itthon szo­morúan láttam, hogy szinte tel­jesen megfeledkeztek rólam. A korábbihoz hasonló ambícióval, de kicsit keserű szájízzel kezd­hettem élőiről a színés^iályát Hosszú hullámvölgy után. 1967- ben a Vidám Színpad szerződte­tett, azóta ott játszom. — Nyilvánvaló az összefüggés a külföldi tartózkodás vés a szé­pen ívelő pálya — ha úgy tet­szik: karrier-törése között. Nem bánta meg, hogy annak idején itthagyta a főszerepeket és a fér­jével utazott? — Ilyesmi eszembe se jutott! Először is meggyőződésem, hogy ha valaki színésznő, attól még lehet rendes feleség, Igazi család­anya. Nekem mindenképpen a férjem és a fiam mellett volt a helyem. Ettől függetlenül: olyan sok élményt, tapasztalatot gyűj­töttem klnntartózkodósom ide­jén, ami feltétlenül hasznomra válik. Megtanultam németül és ma már eredetiben olvashatom Goethét vagy Thomas Mannt. Egész Európára érvényes útleve­lem volt és rengeteget utaztam, sok érdekes színházi előadást láttam. A Brecht színház próbái, ra például úgy jártam be, mint­ha egyetemre mennék. Tudom, ezek a tapasztalatok előbb-utóbb kamatoznak majd. — Teliát optimista? — Feltétlenül! A boldogság elsősorban akarat kérdése, és én derülátón akarom nézni a világot. Társulatomnál, a Vi­dám Színpadon a könnyű mű­faj országszerte népszerű egyéni­ségeivel dolgozok együtt. Min­dig érdekeltek a mai témák, s mi a politikai kabaréban már a holnapot játsszuk. Ez rendkívül hasznos műfaj és örülök, ha itt is megállóm a helyem. Egy-egy tv- és rádiószereplés után remé­lem, joggal hihetem, hogy jó úton haladok, s a közönség és a színházi világ lassacskán ismét felfedez. Befejezésül, mi is nagyon sok klasszikus és vidám szerepet, sok szép feladat megoldását kíván­juk a megyénkből származó mű­vésznőnek. Andódy Tibor ,,Budapest statisztikai zsebkönyve 1970." A kiadvány bevezető részében I rövid áttekintést ad a felszaba- j dúlt főváros 25 évéről. A zseb­könyv további fejezetében — a korábbi évekhez hasonlóan —. gazdag adatgyűjteményt tesz közzé, a '’áros fejlődéséről, a gazdasági kulturális szociális élet jelenségeiről, általában az 1960—1969. közötti időszakra vo­natkozóan. L j »átírok nemzetközi knni»resszu*a tanácskozik Havannában ltaul Roa Kubai külügyminisz. 1 tér 80 ország 300 küldöttje, meg- íígyelője és meghívott vendége ; jelenlétében kedden Havanná- j ban megnyitotta a Nemzetközi i Újságíró Szervezet 7. kongresz- szusát. „Bizonyosak vagyunk abban j — mondotta megnyitó beszédé- I ben Roa —, hogy az újságíró- j szervezet 7. kongresszusa kifeje- I zésre fogja juttatni a szabadsá- | gukért és függetlenségükért har­coló népekkel vállalt szolidari­tását”. A kubai külügyminiszter megállapította hogy a kongresz- | szust olyan időben tartják, ami- kor Ázsia. Afrika és Latin-Ame- rika népei elszánt harcot vívnak ; az észak-amerikai imperializ­mus eilen. 1971. JAN CÁR 6. Az első két fejezet u népesség- j szám alakulásáról, a népesség I nem és kor szerinti összetételé- j ről ad számot, továbbá tájékoz- : tat a lakosság népmozgalmi ese- : menyeiről, A „Beruházás” című f fejezet a fővárosban teljesített és ■ üzembe helyezett beruházások • 'értékadatai mellett, a beruhá- ■ zási összegek népgazdasági ágak. ; anyagi, műszaki összetétel sze- j rlnti megoszlásáról is tájékoztat, I továbbá Ismerteti az 1969 folya- ■ mán üzembe helyezett fontosabb j létesítmények adatait. Külön fejezetek foglalkoznak > az ipar. az építőipar, a mezőgaz- • daság és a kereskedelem tévé- : kenységének, eredményeinek ; sokoldalú bemutatásával, vala- ; mint a lakosság jövedelmének, • fogyasztásának, közművi és kul- ; turális ellátottságának elemzésé- S vei. A kiadványban az idegenfor- » galomról is képet kap az olvasó. : Az idegenforgalmi szálláshelyek : befogadó-képességének ismer- • tetőse mellett, a vendégek szá- • mának alakulásáról is tájékoz- ■ tatást ad. A befejező részben a \ , fizikai viszonyokról közöl adató- • kát. A főváros földrajzi fekvé- ■ sének bemutatása mellett a leg- : fontosabb meteorológiai adatok • is szerepelnek. J A kiadványt 32 oldal színes : grafikon teszi gazdagabbá, szem- ■ léltetőbbé. ? 18. E kis kitérés után — mely úgy vélem nem volt hasztalan, legfeljebb a mai állapotok közt felesleges —még néhány monda­tot vesztegetnem kell a munka­helyükről illegálisan távozókra, annál is inkább, mert a délelőtti vendégek jó része mégiscsak be­lőlük kerül ki. Védelmükben nyilatkozom! A legtöbben csak a pultnál állva hörpintették fel a kávét, és már szaladtak is. Hogy egyesek utána elintézték a bevásárlást is? Na és? Munka­idő után álljanak sort a boltok­ban? Ki fizeti meg azt nekik? Tibor, de Gyula is ki nem áll­hatták ezeket. No, nem azért, mert lóglak, hanem a csekély fogyasztási érték miatt. Mi ha­szon van egy vacak duplán? Csak a vakmerőbbek reszkíroz­ták meg, hogy a kávéba féldeci rumot vagy mást töltessenek. A tartósabb lógásra elszántak beültek Valamelyik rekeszbe. Jó­magam szinte állandóan szolgá­latban voltam. Egyik legérdekesebb vendégem Fux elvtárs volt. Vastag feke­tekeretes szemüvege mögül szú­rós szempár leselkedett ki. A be­ijedősebbek azt hihették , róla, körzeti revizor. Négyszögletes feje is arra engedett következ­tetni. hogy mindenféleképpen számszaki ember. Öltözködésé­ről Ítélve — állandóan tiszta fe­hér ing, az évszaknak megfelelő színű nyakkendő —, kínos pre­cizitással kivasalt nadrád, mil­liméter pontossággal két szárny­ra kötött cipőfűző — valamiféle piperkőc, középkorú úriember­nek lehetne nézni. Fux elvtárs izonban fontosabb, nyugodtan .ebeghetem, kulcspozícióban le­vő hivatalnok: lakásügyi előadó! Ennek tudatában ki merné a szemére vetni, hogy munkaidő ilátt átugrik egy kávéra? Min­dennapos vendégünk volt egé­szen t az általam felelevenített napig. Akkurátus pontossággal negyed tizenegykor jött, s a leg­több alkalommal félkor már tá­vozott is. (Kimérten, mint. aki tudatában van fontos társadalmi pozíciójának. Derekát olyan egyenesen tartotta, mintha karót nyelt volna, tekintetéből pedig áradt a magabiztosság. (Igen. igen!) — mondhatná valaki, ép- ien ennyi idő kell, míg a rende­lés után kihozzak a kávét, elka- vargatja a cukrot, s komótosan, hivatali rangjához méltóan ízlel­ve, a fekete zamatét elfogyasztja. Látszólag így is történt. Ám, ne higgyék, hogy Fux elvtárs ezt a negyedórát is köztevékenység nélkül töltötte. Sohase ült egye­dül mellettem. Még itt is foga­dott ügyfelet, de egyszerre csak egyet. Szép jövő előtt álló város­kánkban bizony még lakáshiány van, s Fux úr — mert szó, ami szó, itt már nem elvtársazták —. kávézás közben is elsőrendű fel­adatának tartotta, hogy ezen enyhítsen. Míg tapasztalatlan asztalka voltam, őszintén kese­regve, még szántam is Fux elv­társat. Szegény, mennyi ügyes­bajos dolga lehet, ha még egy vacak duplát sem tud nyugod­tan, csendben elfogyasztani! Csak később jöttem rá, miután megtudtam, hogy a pénznek ne­vezett barna papírdarabok kü­lönös szerepet töltenek be az emberek életében, hogy mién tart itt is félfogadást. Szemérme-, egyéniség Fux úr, mert sose asz­tal fölött, mindig csak asztal alatt vette át a kezébe csúszta­tott bankóköteget. Lelkiismere­tességét pedig mi sem bizonyít­ja jobban, minthogy a terítő alatt gyorsan megszámolta, meg­van-e a norma szerint neki já­ró összeg. (Csak mellesleg emlí­tem meg, ötezerért már lehetett nála kapni kétszobás lakást). Meg is szokta vendégelni páci­enseit esv dupla erejéig, s nagy mosoly közepette nyugtatta meg őket, hogy holnap már át is ve­hetik a kulcsot. Adott szavát mindig megtartotta, s egyetlen alkalomra sem emlékszem, hogy becsapott volna valakit. Persze, én csak az itteni munkáiéra gon­dolok. hogy a hivatalban mit csinált, mit nem, honnan tud­hatnám. Addig az én lábam se ér el. Egy bizonyos: a mintegy négyszáz lakás igénylő kérvénye gyakran cserélődött u dosszié­ban. (Ugyan ki csúsztathatta né­melyikét a sor legelejére?)

Next

/
Oldalképek
Tartalom