Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-06 / 4. szám

Mit kell tudni

i

a kisipari szövetkezeti tagoknak vezető szerveik ú/jáválasztósáról?

Az OKISZ vezetőségének felhívása alapján a kisipari szövetkezeti szerVek és a szövetség küldöttközgyűlési küldötteinek választására 1970. december 1 és 1971. március 31 között kerül, sor. A választásokkal kapcsola- i tos egyes kérdésekre kívánunk: az alábbiakban tájékoztatást adni:

— A próbaidős tagnak van-e

választójoga?

— Nincs. A próbaidős tagnak a közgyűlésen csak tanácskozási joga van. Szavazati joggal csak a közgyűlés által felvett szövetkezeti tagok rendelkeznek. A j próbaidős tag tehát a választásban nem vehet részt.

— Kit lehet szövetkezeti tisztségre megválasztani?

— Tisztségre csak nagykorú ] szövetkezeti tagok választhatók,; ha velük szembén kizáró körül- j mény nem áll fenn. Nem vá-; laszthatók tehát tisztségre a 18 éven aluli tagok, továbbá azok, akiket jogerős bírói ítélet a köz- ■ ügyektől eltiltott, feddhetetlenséghez kötött tisztségre azok a tagok, akik tiszta erkölcsi bizonyítvánnyal nem rendelkeznek. Az ilyen tagokra esetleg leadott szavazat érvénytelen.

— Azokat a szerveket is újra kell-e választani, amelyeknél megválasztásuk óta i év még nem telt el?

— Valamennyi szövetkezet új alapszabállyal rendelkezik és

a választásokat az új alapszabály szerint kell megtartani. így azokat a szövetkezeti szerveket, amelyeknek megválasztása az új alapszabály jóváhagyása után és az új alapszabályban meghatározott módon történt, — feltéve, hogy az illető szervet az új alapszabály tartalmazta —, nem kell újjáválasztani. Egyéb esetekben valamennyi szerv új jóválasztása szükséges.

— Hány szavazólapot kell egy- egy tag részére átadni?

— A választás átalában egy szavazólapon bonyolódik le. Ezen azonban külön kell feltüntetni az egyes szervek elnökeire, külön a szervek tagjaira és külön a szövetség küldöttközgyűlésébe választandó küldöttekre vonatkozó jelölést. Egynél több sza- vazlólap kiadása csak akkor szükséges, ha a közgyűlés a jelölőbizottság javallatán túl, valamelyik szerv elnöki tisztségére (szövetkezet elnöke, ellenőrző bizottság elnöke, ' szövetkezeti bizottság elnöke stb) több jelöltet fogad el. Ilyen esetben az illető szerv elnökének megválasztására külön titkos szavazást kell tartani és ez külön szavazólappal történik.

— Hogyan történik a szavazólap hitelesítése?

— A szavazólapon szerepelnie kell a szövetkezet bélyegző-lenyomatának és a szavazatszedő bizottság elnöke kézjegyének.

Javul a tej és tejtermékek minősége

A vidéki vizsgálatok eredményei

A megyei élelmisaerollenőrző cB vegyvizsgáló intézetek az elmúlt hetekben a tej és a tejtermékek minőségét elemezték. Az országos vizsgálat megállapította: a korábbinál lényegesen kevesebb kifogásolható áru került forgalomba. Általában javult a minőség és a csomagolástechnika is fejlődött. Ennek ellenére még bőven akad tennivaló, mert — egyebek között —, még mindig előfordul, hogy „folyat” a műanyag csomagoló- tasak vagy pohár.

, A fogyasztók joggal kifogásolják, ha a termékeket jelzés nélküli csomagolásban árusítják. A szigetcsépi termelőszövetkezet tejüzeméből került ki olyan polipack-tej-, tejfel- és 'vajszállítmány, amelyet az üzletekben nem lehetett azonosítani és ráadásul a szavatosság és a gyártási idó ,valamint a szabványszám is „lemaradt” a csomagolóanyagról.

A minőségre a korábbinál kevesebb megjegyzést tettek az ellenőrök, ami azt jelzi, hogy az üzemekben jobban ügyelnek a szabványokra.

Azon a napon; amelyikre emlékezem, Fux elvtárs nem jelentkezett. Nem a szabadságolások ideje volt, így arra gyanakodtam, ő is megkapta a hivatalnokokat időszakonként szinte

kötelező érvénnyel utolérő betegségit jták valamelyikét, mint magas vérnyomás, idegkimerültség, esetleg aranyérbántalom a sok üléstől stb. Pénzcsömörre is gondoltam, de gyorsan el is hesse- 1 gettem ezt a sejdítést, hiszen Fux elvtárs mindig vigyázott arra, hogy sose lépje túl azt az optimális mértéket, amin felül már gyanakodni kezdenek a rossz májú emberek Ezért nem vett eddig még autót sem. Éppen ez hiányzott volna! A lakás- kiutalást eredménytelenül várók egyből nyelvükre vették volna, h«gy könnyű neki, hiszen, aki

megkeni a kereket, annak juttat. Egyébként az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Fux elvtárs presszóiátogatásai nem minden alkalommal hoztak nagyobb summát. Kevés új lakás épült a városban, azoknak is jó része már eleve — hogy úgy rebegjem hivatalból — foglalt volt, de egy kis mellékes abból is cseppent, hogy jó tippeket adott, hogyan lehet a leggyorsabban és legeredményesebben egy maszek háztulajdonosnak a törvényesség látszatát a legszigorúbban megtartva, kipasszolni a lakót egy olyan háztulajdonos terhére, aki nem volt hajlandó megfizetni a felvilágosítási díjat. Mint a lakásgazdálkodás legfőbb helvi irányítója, pontosan meg tudta azt is mondani, hol, mikor szabadul fel új lakás, körülbelül mennyit kell leguberálni a lelé- pésért. Némelyik kényesebb tranzakició lebonyolítására — kellő honorárium ellenében — maga is vállalkozott. (Persze, mindege..ü -suba alatt csinálta, sose szerette a feltűnést munkájában). A közhangulat azonban a sok-sok embertársi segítés ellenére Is egyre jobban szembefordult vele. Hátha még tudták volna azt. hogy a Balaton mellett villája van, s télen-nváron hasznot húz a szobák kiadású oól. bár ezt a családi ügvletet anyósára bízta, akft odaköltöztelett s ő viseli gondját az épületnek) Miből vette a villát? Ej. no’ Nem kell annyira kiváncsinak lenni. Különösen ne feszegesse ezeket a kérdéseket az olyan, aki a Fuv-féléktől lakást akar. mert hoppon maradt, hiszen senki se szereti, ha ott tapogatják, ahol a legérzékenyebb).

(Folytatjuk)

f

i

>

Érvényesen szavazni csak ilyen szavazólappal lehet.

— Kiket lsei! a szavazólapra felvenni?

— Csak azokat a jelölteket, . akiknek a szavazólapra való felvételét akár a jelölőbizottság, akár valamelyik szövetkezeti tag javaslata alapján a közgyűlés' nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel elfogadta.

— Mit kell egyszerű szótöbbség alatt érteni?

— Az egyszerű szótöbbség a közgyűlésen jelenlevő, szavazásra jogosult szövetkezeti tagok 50 j százalékát és még egy főt je- j lent. Érvényesen megválasztott- ' nak csak azt lehet tekinteni, aki * legalább ennyi szavazatot ka- j pott. Ha tehát például a közgyűlésen 200 szavazásra jogosult tag van jelen, az egyszerű szótöbb- 1 ség megállapításához 101 szava- ■ zat szükséges.

— Mi a teendő akkor, ha egyes tisztségekre a több je- j lölt közül egyik sem kania meg a megválasztáshoz szükséges egyszerű szótöbbséget?

— Ebben az esetben ezekre a 1 tisztségekre — de csak ezekre a j tisztségekre — újabb titkos szavazást kell tartani. Mielőtt erre sor kerülne, a közgyűlésnek határoznia kell, hogy az újabb szavazást nyomban megtartják- e vagy a legközelebbi közgyűlés napirendjére tűzik ki a hiányzó személyek megválasztását.

— Kötelező-e a fegyelmi bizottság megválasztása?

— Igen. A vezetőségi és az ellenőrző bizottsági tagok fegyelmi ügyében csak a közgyűlés által választott fegyelmi bizottság járhat el, ezért a fegyelmi bizottság megválasztása nem mellőzhető.

— Hogyan történik a fegyelmi bizottság megválasztása?

— A fegyelmi bizottság elnöke az ellenőrző bizottság elnöke, tehát itt elnököt külön jelölni és választani nem kell. A fegyelmi bizottság két vezetőségi tagból és két ellenőrzőbizottsági taeból áll, továbbá ugyanannyi póttagot is kell választani. Ebből következik, hogy a fegyelmi- bizottsági tagságra jelölteket nem kell a szavazólapon külön felsorolni. Elég, ha a vezetőségi, illetve ellenőrzőbizottsági tagságra jelöltek neve mellett feltüntetik, hogy ki van egyszersmind fegyelmibizottsági tagnak, illetve póttagnak is jelölve. De olyan megoldás is lehetséges, hogy az egyes jelöltekre leadott szavazatok száma vagy a neveknek a szavazólapon levő sorrendje dönti el, hogy ki lesz egyszersmind a fegyelmi bizottság tagja, illetve póttagja a vezetőségi és ellenőrzőbizottsági tagok közül. Célszerű azt az ellen- őrzőbizottsági tagot is megjelölni, aki a fegyelmi bizottság elnökét akadályoztatása esetén helyettesíti. Ez utóbbi megoldás esetén azonban a közgyűlésnek határozatilag ki kell a szavazás előtt mondani, hogy a fegyelmi bizottság megválasztására ezt a módszert fogadja el.

— A szavazatok ösRzeszámlá- lása után mi történjen a szavazólapokkal?

— A szavazatok összeszámlá- lása után a szavazás eredményéről a szavazatszedő bizottság jegyzőkönyvet vesz fel. A szavazólapok ennek a jegyzőkönyvnek mellékletét képezik, A szavazólapokat a szava zatszedő bizottság borítékba helyezi és a borítékot zárószalaggal leragasztja. A borítékol a szavazatszedő bizottság elnöke és tagjai a zárószalaann aláírásukkal átíri-’k. A borítékot a szavazat- szedő bizottság elnöke átadja az újonnan megválasztott vezetőségnek. A vezetőség köteles a borítékot 10 évig megőrizni. Ninos helve tehát annak az egves szövetkezetek által korábban folytatott gyakorlatnak, hogv a sza- vazlóianokat az összeszámlálá« után elégették.

Dr. Galli Átadói

ltm, JANCIAK 6.

A kollégiumok hivatása

j típusú szocialista középiskolai kollégiumaink 1969- ! ben voltak tízévesek. A rövid ! egy évtized alatt is sok szolgála- [ tot tett hazánk közoktatás ügyé- j nek. Tartalmi munkában sokat gazdagodtak, s ma is jelentős; segítséget adnak a kapcsolatos > iskolák munkájához, ugyanakkor a KISZ egyik komoly mozgalmi bázisát jelentik. Sokat javultak munkájuk tárgyi és személyi feltételei is, s hosszú éveken át tanügyigazgatás! szerveink gondozásának középpontjában állottak. Fontos feladat hárul a kollégiumokra a fizikai munkát végző! dolgozók gyermekeinek megsegí- j tésében, hiszen megyei szinten 70—80 százalékban fizikai dolgozók gyermekei népesítik be a í kollégiumokat

Kezdetben a munkás—paraszt tanulók beiskolázásán volt a fő hangsúly, később azt kapták feladatul, hogy a szakközépiskolás tanulók előtt nyissanak tágabb lehetőségeket, és esetleg „bűnnek” számított, ha egy-egy hagyományos gimnazista tanuló beiskolázásra került.

Ahogyan buzgólkodtunk az iskolareform megvalósításán, úgy tisztázódtak hivatásbeli felada- taik is. Sokat hallottunk arról, hogy milyen szép eredményeket ért el a fővárosi dolgozók tehetséges, gimnazista gyermekei számára létrehozott középiskolai kollégium. Szükség volna-e megyénkben egy hasonló kollégiumra? Természetesen. De a kollégiumi munkának eredményeit ehhez mérni helytelen volna. Szerintem mi sem könnyebb, mint kiválogatott tanulókkal eredményt elérni. Én a lehetőségek megteremtésében látom a kiemelkedőt Természetesen, ilyen beiskolázási százalék mellett nem válogatott gyerekekkel is megmarad a kollégium szép hivatása. Feladatunk marad a szakközépiskolai tanulók beiskolázása, az arra rászorult gimnazista tanulók elhelyezése, és ma már akkor sem fogunk hibát elkövetni, ha a fizikai dolgozók te- j hetséges gyermekeit fölvesszük, \ még abban az esetben is, ha \ megvolnának a bejárási lehetőségeik.

T egfontosabb feladataink kö- zé tartozik továbbra Is, hogy a tanyai, szétszórt iskolák növendékeit beiskolázzuk és eljuttassuk őket a középiskolákba, sőt ha lehet, annál magasabb szintre is. Gondoljunk csak arra is, hogy milyen nehéz feladatot kell megoldani kollégiumainknak, míg az osztott, részben osztott, vagy teljesen osztatlan isko- ■ Iákból hozott hátrányt bepótolják a tanulók. Okozhatja ezt a hátrányt a megfelelő szakos tanárok hiánya is. Kollégiumainkat nem érheti ezen a területen j szemrehányás, hiszen nagyon sok pótkurzust szerveznek, a tanulási idő intenzív kihasználásában, megrövidítésében érdekeltté teszik a fiatalokat. Rendszeres időbeosztást készíttetnek. Vizsgálják a tanulók, tanulási módszereit, tanulmányi tervet készíttetnek a tanulókkal, ellenőrzik a másnapi; felkészülést és kifejlesztik a ta- i nulókban az önellenőrzés képességét. Megszervezik az öntevé- j kenységre épülő korrepetálást. : Fontos feladatuknak tartják az egyes életpályák ismertetését és összeállítják a főbb irányok ön- J képzési anyagát. Egyénileg fog- j lalkoznak a tehetséges tanulók- í kai. Sok tanulónknak problémát okoz a hiányok pótlása, .mivel nagyobb távolságról járt általános iskolába. Vannak olyan növendékeink, akinek hét—nyolc— kilenc testvérük van. Vannak, akinek otthon nincs megfelelő lakásuk. A rendezetlen családi! körülményeket is meg kell em- j líteni, hiszen ebben az évben , két negyedik osztályos tanulónk- ! nak váltak el a szülei.

Olyan tanuló is akadt akinek j a szülei nem támogatták a to- j vá'ibtanulását. Kollégi'-mnink- nak ezekkel a nroV-lémákkal j mind meg kell küzdeni.

A fenti példák azt mutatják,

r* hogy valamennyi fizikai dolgozó gyermekével való törődés társadalmi igény, s egyben a pedagógus számára kötelesség. Természetes dolog, hogy a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeivel kiemelten kell foglalkozni. Felvetődik a kérdés, hogy csak gimnazista tanulókra értjük ezt a segítséget és csak a szellemi tehetségeseket segítsük? Én erre nemmel felelek, hiszen más iskolatípusban is lehet tehetséges tanuló. Talán még azt is fontos feladatommá tenném, hogy ne csak az általános tehetséget segítsük, hanem a speciális tehetségeket is. hiszen ezek a tanulók az általános tehetségnek relatív, alacsony foka mellett is magasra fejlődhetnek. Ilyenek például a számoló tehetségek, technikai tehetségek, művészeti tehetségek stb. Nagy eredmény számunkra, ha ezeket az adottságokat tanulóink magas fokon tudják művelni és mi segítettük őket hozzá. Mindig büszke vagyok azokra a tanulókra, akik tudásukkal, tehetségükkel az átlag tanulók fölé tudtak nőni. Sajnos, hogy a megsegítés módszerében a szakközépiskolák tanulói kötve vannak az adott iskolához, mivel nem tudják igénybe venni azt a lehetőséget, amely számomra azt a zöld utat jelenti, hogy minden tehetséges tanulót oda irányítsunk, ahol a legjobbak a személyi és tárgyi feltételek.

A pedagógus féltve őrzi és gondozza jó képességű tani ványait, pedig akkor tesz jót vele, ha oda irányítja, ahol fejlődése legjobban biztosított. Jó lenne megyénkben is ezt a zöld utat tudatosan irányítani. Amikor a tehetséges / tanulók kibontakoztatásáról beszélünk, követelményként kell beállítani azt is. hogy a tanuló jó magatartású. progresszív erkölcsi, politikai tulajdonságú legyen. Nekünk azokat az akadályokat kel) leküzdeni, amelyek gátolják a tanulót abban, hogy képességei teljét tudja adni. A fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek megsegítésével nem privilégiumot akarunk adni, hanem az egyenlő feltételeket ' kívánjuk biztosítani, hogy a mérésnél ne kelljen igazságtalan megkülönböztetést tenni. A kiválasztást természetes, politikai, pedagógiai felelősséggel kell tenni és osztályszempontokat kell érvényesíteni, nem szűkkörűen csak a társadalmi munkamegosztás fázisából származó helyzetet. A jó kiválasztás azért is fontos, mert így valóban a rászorultak és a megérdemeltek részesülnek a társadalom által is igényelt tanulmányi segítésben.

A kollégium abban is segíti a fizikai dolgozók gyermekeit, hogy segít a pályaválasztásban. Megértetik a tanulóval, hogy mire van hivatása, ki, milyen munkát tudna legtökéletesebben végezni. Emellett megmutatjuk a társadalom igényét is. A hivatásra való nevelésben megmutatjuk a tanulóknak, hogy aki olyan életpályát választ, amely számára nemcsak foglalkozás, s nem unalmas, terhes munka, hanem becsvágyának és munkaképességének kielégülése, aki a mindennapi munkáját örömmel végzi és hivatásának érzi, annak gondok között is megmarad a kellő lelki egyensúlya, s érzi, hogy életének van célja és értelme.

A fenti feladatok eredményes megoldásán fáradoznak kollégiumaink nevelői 48 órás munkaidőben, rosszabb munkafelételek mellett, a nevelőmunka viszonylag, bonyolultabb körülményei között. Végeznek szakköri munkát, korrepetálást, előkészítést önzetlenségből, anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Erre csak olyan inven- ciózus igazgatók és nevelők képesek, akik szeretik hivatásukat, és már több mint tíz vagy' tizenöt éve végzik eredményesen a nevelőmunkát.

László István,

a Békéscsabai Kulich Gyula Fiúkollégium igazgatója