Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-31 / 26. szám

Balett, népi , , daljáték, dráma a XIII. Szegedi Szabadtéri Játékok műsorán A július 10-től augusztus 21- íg tartó Szegedi Ünnepi Hetek előkészületeiről tanácskozott ja­nuár 29-én, pénteken a feszti­vál intéző bizottság. Ezt köve­tően Papp Gyula, az intéző bi­zottság elnöke sajtótájékoztatón ismertette a gazdag kulturáis programot. Az ünnepj hetek fő eseménye a XIII. Szegedi Szabadtéri Já­tékok műsora lesz. Tizenkét év óta először láthat magyar ba­lettegyüttest a Dóm-tér közön­sége július 17-én és 18-án. A Magyar Állami Operaház ba­lettegyüttese — Párizs, Buka­rest és más európai főváros után — itt is bemutatja Hacsa- turján: Spartacus című balett­jét, Seregi László rendezésében, Orosz Adél és Róna Viktor fő­szereplésével. Július 23-án„ 25-én és 31-én a húszéves fenn­állását ünneplő Magyar Állami Népi Együttes — Rábay Miklós vezetésével — két évtized leg­sikeresebb táncait mutatja be az Ecseri lakodalmas műsorá­ban. Évek óta dédelgetett terv valósul meg Muszorgszkij: Bo­risz Godunov című operájának szegedi bemutatásával, július 24-én, 30-án, valamint augusz­tus 1-én és 7-én. Az operát egyébként — a címszereplő Ni­kolai Gyuselev bolgár énekes kivételével — magyar nyelven viszik színre, Szinetár Miklós rendezésében, Vaszy Viktor kar­mester vezényletével. A főbb szerepeket Palcsó Sándor, Ud­varát Tibor, Karikó Teréz és Szalma Ferenc énekli. A cím­szereplő Borisz mellett a má­sik főszerep az énekkarnak jut, amely száztagú lesz. Augusztus 6-án, 8-án, 14-én és 20-án Far­kas Ferenc: Csínom Palkó cí­mű daljátékát mutatják be, amely 1960-ban is nagy siker volt a szegedi szabadtérin. A daljátékot' Horváth Zoltán, a Pécsi Nemzeti Színház művésze rendezi, a főbb szerepékben Bessenyei Ferenc, Gyimesi Kál­mán, Domahidi László és Gre­gor József látható. Augusztus 15-én. 19-én és 21-én Illyés Gyula: Dózsa György című drá­I máját mutatják be, Bessenyei i i Ferenc főszereplésével. A szabadtéri játékok mellett elkészült a nyári társasrendez­vények programja, tizenkét ki­állítás, három tudományos prog­ram, négy műsoros rendezvény, öt zenei és hét sportprogram egészíti ki az ünnepi hetek mű- j Sorát. Ez utóbbiak keretében az idén tizenkettedszer rende­zik meg a Szegedi Nyári Tár­latot, sor kerül. a Somogyi Könyvtár ritkaságainak kiállí­tására, ezúttal a XIX. század könyveiből. A Képcsarnokban iparművészeti, a Bartók Béla Művelődési Központban mű­gyűjtő- és fotókiállítást rendez- I nek, ugyanitt mutatják be Vé-1 kony Sándor, hódmezővásárhe­lyi keramikus, a Népművészet mesterének munkáit. Nem ma-: rad el a hagyományos őszi- ! barack- és borkiállítás sem, az ifjúság pedig július 30-án, au­gusztus l-én és 2-án gondosko­dik programról, amelyet a ti­szai vízikamevál zár. Látvá­nyosnak ígérkezik a Szakszer­vezeti Néptáncfesztivál, ame­lyen tizennégy együttes, köztük hat külföldi csoport vesz részt. A zenei program keretében há­rom orgona-hangversenyre ke­iül sor, a tudományos rendez­vények közül kiemelkedik az ipari-tudományos konferencia. A sportkedvelők pedig nemzet­közi motorversenyt láthatnak. A korábbiakhoz hasonlóan tartalmas, sokrétű program vár­ja a Szegedi Ünnepi Hetekre érkezőket. A vidéki szervezések már megkezdődtek, előjegyzés­ben biztosíthatók a fesztiválra szóló jegyek, s a nagy érdek­lődésre való tekintettel az inté­ző bizottság jelenleg a szénás biztosításán dolgozik. S. P. Növényvédő szaktechnikus-képzés Karcagon Képünkön: Király Imre géptan tanár a Békés megyei hallgatók­kal ismerteti a Rapitox működését. (Fotó: Malmos) •saaaaaaaaaaaaaaBBEaaaaaaBaaaHasaaasaaaaaaaa««m«aaaaaa«aaaaaaaaaaaa«a«aaaaMMi vízumot szeretnék lepecsételtél., ni — mondta Moj zisch, s jól szemügyre vette az inast. Von Papén leírásából ráismert a fel­ajánlkozó ügynökre, s amikor Cicero az általa megadott jel­szóra válaszolt, már tudta, hpgy találkozott az emberével: — Ilyen későn nincs hivatalos idő... Holnap délelőtt tíz óra­kor szíveskedjék ismét elfárad­ni... — mondta Cicero, majd halkan odasúgta Mojzisch-nak: — Westend bár... Mojziseh sejtette, hogy a más. nap délelőttre megadott idő az­nap estére vonatkozik, s hogy az inas este tízkor várja őt a Westend bárban, de nem volt benne biztos, ezért halkan még megkérdezte: — Ma tízkor? — Igen.., A náci ügynök visszaült gép- : kocsijába, s elhajtatott. Már kilenc órakor odaállt a • Westend bár elé, hátha előbb : találna érkezni az inas, s így : még az ajtóban el tudja csípni, • s beülteti a kocsijába. De Ciceróról a pontosság szob- : rát lehetett volna megminíázni, • mert sem előbb, sem később, ; hanem pontban tízkor érkezett • a Westend bár edé. Mojziseh : szótlanul megérintette a vállát, ; aztán a kocsi felé intett. Mind- ; ketten beszálltak. A náci hírszerző tiszt géplko- S csija robogott az utcákon, s köz- : ben Mojziseh beszélt: 1 — Elfogadjuk az ajánlatát! De : mi a biztosíték arra, hogy az j anyagok valóban használhatók S is? Továbbá, hogyan lehet arra [ nézve biztosítékot kapnunk, j hogy a* ön anyagairól csupán • mi értesülünk? — kérdezte, és ■ jelentőségteljesen az Inasra pü- ! lantott a — Az első anyag átvételénél ■ önök pontosan meg tudják ál- j lapítani, hogy mennyire használ. : ható! — felelte tökéletes angol- s sággal Cicero. — Igaz, az anva- • got nem vagyok hajlandó más- S képp átadni, csak csere-csere ala. * pon, vagyis ha a pénzt azonnal : megkapom. De tudom, hogy utá_ • na ismét jelentkezni fognak ! újabb, friss anyagokért. Erről i meg vagyok győződve. Én itt i vagyok, el nem szököm, idead- j ják a pénzt, én átadom az anya. ; got, önök előhívják a fi! met, s J méri* megállapítják, mit kap- i tak a kezükbe. Arra nézve, • hogy más nem jut ezekhez az • anyagokhoz, biztosítékot nem i tudok adni. Vagy érdekli önöket, i "agy nem. (Folytatjuk) * A Karcagi Mezőgazdasági Szakközépiskolában történik a tiszántúli, Duna—Tisza közi, va­lamint az északmagyarországi területen dolgozó szaKtechniku- sok átképzése növényvédő szak- technikusokká. Az alapképzés öt hónapot vesz igénybe, ami után a hallgató bizottság előtt záró­vizsgát tesz. Az elkövetkező években az országban két helyen lesz növényvédő szakember- képzés: az illetékes szakminisz­ter közlése szerint Karcagon és Keszthelyen. Töbii lesz a liba és a pulyka A Békéscsabai Baromfifeldol­gozó Vállalat terv szerint az idén a tavalyinál 10,8 százalékkal több baromfit dolgoz fel. Ez mennyiségben — a békéscsabai és az orosházi gyárban együtt — 2350 vagont jelent, aminek 75— 80 százaléka jut exportra. Tojást csak Békéscsabán dolgoznak fel, mégpedig 110 milliót. A nyersanyagot a tsz-ek biz­tosítják. A kedvező felvásárlási árak fokozták a baromfiterme­lési kedvet. Különösen hízott és pecsenye libából, valamint puly­kából lesz jelentős növekedés. Nyúlból 40 vagon várható, arhe- lyet részben élve, részben feldol­gozva olasz cégek vásárolnak meg. Galambból kilenc vagon a terv. A feldolgozáshoz szükséges idénymunka-vállalókkal az elő­zetes szerződéskötés már tart. Igazságosan ás méltányosan 1V! éhány nap múlva, feltehe- t 1 ’ tőén a hét végén, egész 1 sor, egymással összefüggő, új i jogszabály — kormányrendelet! és végrehajtási utasítás — ke- i rül a nyilvánosság elé a lakás- | építésről, elosztásról, a lakbé­rekről és a kapcsolatos kérdé­sekről. A rendelkezéseket a kor­mány már jóváhagyta és ezt követően az építésügyi minisz­ter ismertette a sajtóval A bejelentés, lényegét illetően, nem jött váratlanul Ellenkező- | leg, már a lakásügy e széles körű rendezésének, és az alap­elveknek tavalyi „előrejelzé­se'’, különösen pedig a bérlaká­sok felmérésének megkezdése óta kíváncsian várták az embe­rek, pontosan mit is tartalmaz­nak majd az új jogszabályok, és hogyan történik' a végrehajtás, egyszóval, hogyan alakul az egész lakásügy a jelzett július 1—i dátum után. Ami pedig a rendezés lényegét illeti, az még régebben közismert, hiszen már évekkel ezelőtt megfogalmazó­dott a pártnak és a kormánynak a munkásosztály helyzetéről ho­zott határozataiban és a 15 év­re kitűzött egymilliós lakásépí­tési programban. És itt nyomban hadd jegyez­zük meg: a tizenöt évből tíz le­telt, és az egymillió lakásból jó néhány ezerrel több áll már hatszázezernél, azaz a tíz esz­tendőre tervezett mennyiségnél. A hátralevő mintegy négyszáz- ezer 1975-ig esedékes, s most már elég nagy biztonsággal tehetjük hozzá: reális is. Szóval, a kérdés összefüggő rendezésének alapelgondolása jó ideje közismert, mégis égé- j szében eléggé szerteágazó és bo­nyolult ahhoz, hogy alkalmat adjon félreértésekre, esetleges ferde magyarázatokra és nem csekély, indokolatlan félelemre is. És annyi bizonyos is: a la­káskérdés, amelynek megnyug­tató rendezését olyan sok, rész­ben különböző érdekű ember igényli, és amely anny, szállal kötődik a gazdasági és társadal­mi fejlődés egészéhez, csak igen nagy anyagi és erkölcsi, ha úgy tetszik, politikai erőfeszítés árán ígér általános megnyugtató megoldást. A rendeletek szerkeszt® mind­ezek tudatában dolgoztak, olyan jellemvonásokkal ruházva fel munkájuk eredményét, amelyek rendkívül fontosak az egész rendezés megbízhatósága, hitele szempontjából. IVI elyek hát ezek a vonások? Mindenekelőtt az alapos­ság a körültekintés. A lakásügy egyes problémakörei annyira összefüggnek a gazdasági és tár­sadalmi fejlődés számos kérdé­sével és m ndenekelőtt egymás­sal, hogy nem kevesebb, mint nyolc új jogszabály egyidejű el­készítésére volt szükség, ame­lyek közül hét néhány napon belül megjelenik, s a nyolcadik —■ amely telekkérdéssel össze­függésben rendezi a saját tulaj­donban levő lakó- és üdülőépü­letek helyzetét — néhány hét múlva szintén napvilágot lát. Mit rendez az említett hét in. tézkedés? A lakások elosztását és magát a lakásbérletet, a lak­béreket, valamint az albérleti és ágybérleti díjakat, a lakbér­növekedés miatt szükségessé vált állami, illetve vállalati lak­bérhozzájárulás mértékét, kifi­zetésének módját, az új lakásba költözők által fizetendő lakás- építési hozzájárulást, illetve la­káshasználatbavételi díjat, a már eddig is ismert lakásszö­vetkezetek helyzetét, a létesíten­dő új jellegű lakásépítő szövet­kezetek státuszát, végül a kü­lönböző lakásépítési formákat és az építés pénzűgvi feltételeit. Valóságos kérdés-rengeteg, ’melyet némi joggal olykor dzsungelnak neveztünk, s amely most kezd áthatolhatővá lenni. A thatolhatóvá, nem csupán ** jogi érteimben, hanem — és ez a rendelkezés szellemiből következik — az emberi igaz­ságosság követelménye szerint is. M’ndenki tudja, hoev a la- káshe’vzet ma, bárhonnan te­kintsük is át, sok igazságtalan­ságot, aránytalanságot jelez; egyesek ingyen jutnak olcsó la­káshoz, mások rendkívüli terhe­ket vállalnak, hogy segítsenek magukon, vagy gyermekeiken, a lakbér nem nyújt fedezetet sem az állami, sem a magántulaj­donban levő lakások tisztessé­ges fenntartásához, a bérek egyébként is aránytalanok és így tovább. Mindez már jó ideje rendezésre várt, de mert össze­függött sok egyébbel is, a ren­dezés váratott magára. Ugyancsak a társadalmi igaz­ságosságra, nem kevésbé szociá­lis törekvésre, méltányosságra vall a rendelkezések sok más jellemvonása. Abból indul ki mindahány: a lakáskérdés meg­oldása össztársadalmi ügy a lakosság részvétele nélkül al.g- ha elképzelhető; éppen ezért in­dokolt, hogy minden munkaké­pes ember — lakásigényének és anyagi képességeinek megfelelő­en — vállaljon részt a lakásépL tés és fenntartás terheiből. Ha­sonló vonás az is, hogy a taná­csok a jövőben csak meghatá­rozott jövedelmű, illetve szo­ciális helyzetű igénylőknek jut­tatnak állami költségen épült tanácsi bér- vagy szövetkezeti lakást. Különösen fontos az az egyér­telmű törekvése az egész rende. zésnek, hogy egyetlen réteg életszínvonala se csökkenjen, egyetlen család se kerüljön ne­héz helyzetbe, vagyis hogy a la­káshelyzetet úgy javítsuk és oldjuk meg végül, hogy közben az életszínvonal, a párt politiká­jával összhangban, fokozatosan emelkedjék^ Ilyen értelemben szabályozzák a rendelkezések a lakbéreket és a lakbérhozzájá­rulást, különös tekintettel a nyugdíjasokra és a keresőkép­telenekre; s ilyen szellemben az új lakásba költözés, illetve a lakásépítés feltételeit is, meg­különböztetett figyelemmel a gyermekek számára (még a szü­letendő gyermekekre is!) és az eltartottakra. IVI iután egész társadalmi fej- lődésünket a demokratiz­mus növekvő igénye jellemzi, természetes, hogy ez csendül ki a lakásrendeletekből is. Alapelv ugyanis, hogy a lakások eioszA sában és a lakásállománnyal való gazdálkodásban a tanácsok szerepe lényegesen megnövek­szik, ők állapítják meg a lakás­igény helyileg méltányos mérté­két, egyszersmind azonban idő­ről időre lakáselosztási és tény­leges k-utalási tervet kell készí­teniük és azt ki js kell függesz­teniük, mindebben kötelezően részt vesznek a jövőben az ille­tékes társadalmi bizottságok! Látnivalóan lényegesen nö­vekszik tehát az egész kérdés — ha helyénvaló még ez a kifeje­zés — „kezelésének” nyíltsága, őszintesége, ami a rendelkezé­seknek nemcsak a betűjéből, de a szelleméből is kiviláglik. Senki sem állítja például — még a kérdés rendezéséért felelős mi­niszter sem —, hogy egy csapás­ra sikerül letörni az albérleti uzsorát, de megtesszük az első lényeges lépéseket ennek meg­szüntetése érdekében is. Mint ahogy az egész lakáskérdés sem oldható meg végképp, sőt még a következő öt esztendőben sem teljes egészében e rendezéssel. A rendelkezések tehát végül is messzemenő realitásér­zékről tanúskodnak, mert ép­penséggel nem vindikálják ön­maguknak e nagy társadalmi kérdés egy csapásra való meg­oldásának képességét, hanem továbbra is a legfontosabbra, a gyorsított ütemű építésre hárít­ják a legfőbb feladatot. Mégis megteszik, ami tőlük telik: anya­gilag, szervezetileg megnyitják az utat, a valóban minden eddi­ginél nagvobb mértékű lakás­építés előtt. 1975-ben, a mostani tervidőszak utolsó esztendíében például már kerek 90 ezer la­kást kell feléníteni, ami azt je­lenti. hogv időközben el kell ér­nünk az évi R0 ezres laká'énítési átlagot! Kzért reális, ezért alko. tó rendelkezések. Balogh János

Next

/
Oldalképek
Tartalom