Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-31 / 26. szám

A tavalyi vizes év kedvezett a halászoknak 278 vagon hal a tavakból és a fólyókból A gazdasági stabilitás helyreállítását politikai feladatnak tekintjük Csatári Béla vb-elnökhelyettes nyilatkozata a veszteséges termelőszövetkezetek zárszámadásáról összeállították az 1970. évi hal­gazdálkodás megyei eredmé­nyeit. Ezek alapján Nagy Sán­dor, a megyei tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osz­tályának halászati, vadászati felügyelője a következő tájékoz­tatást adta. A tavalyi vizes esztendő ked­vezett a megyében működő tó­gazdaságoknak, az élővizeket hasznosító gyomai Viharsarok Htsz-nek, a horgászoknak, a ha­lászoknak, a kagylószedőknek, békahalászoknak, és a rákászok­nak. Az öt tógazdaság — a Szarvasi HAKI, a Szarvasi Ál­lami Gazdaság, a Biharugrai Tó­gazdaság, a Gyomai Viharsarok Halászati Szövetkezet és a gyu­lavári Lenin Tsz — 248 vagon halat adott az országnak. Ezt az igen kiváló eredményt 63 vagon ivadék kihelyezésével érték el. Egy év alatt a tógazdaságokban tehát 184 vagon halszaporulatot könyvelhettek el. A halhús-termelésre felhasz­náltak 588 vagon takarmányt. Egy kiló halhúsra jutó keményí­tő érték alig haladta meg a más­fél kilót. Két évvel ezelőtt egy hold tóról 300 kiló körüli nemes­halat — pontyot — halásztak le, tavaly pedig 457 kilót. A megyében működő tógazda­ságok 4038 hold vízfelületet hasznosítóinak minden eddiginél jobb eredménnyel. Növelte a halgazdaság hozamát az is, hogy 1970-ben először halásztak le nagyobb mennyiségű Fehér Amurt, Busát és Pettyes Busát. A haltermésből két mázsa hí­ján, 44 vagon jutott a negyedik negyedévre. Ez is rekord a ko­rábbi évekhez képest. A negye­dik negyedévben halászott hal­ból 25,1 vagonnal exportáltak, főként nyugati országokba. A Körösök és mellékfolyóik, valamint a holtágak is valóság­Lottónyeremények A Sportfogadási és Lottó Igazga­tóság közlése szerint az 5. játék­héten 5 találatos szelvény nem ér­kezett, 4 találatot 110 fogadó ért el, nyereményük, egyenként 35 758 fo­rint, 3 találata 7341 fogadónak volt, nyereményük egyenként 368 forint, a 2 találatos szelvényék száma 192 ezer 675 darab, ezekre egyenként 13 forintot fizetnék. A nyeremény­összegek a nyereményilleték levo­nása után értendők. gal ontották a halat. Az élővi­zekről tíz és fél vagon, a holt­ágakból 13 vagon, az intenzíven kezelt holtágakból 5,9 vagon ha­lat halásztak. Rekordesztendő volt a békahalászoknak is. Két és fél vagon kecskebékát fogtak, melyet Budapestre szállítottak további értékesítésre. Békés megye halgazdaságai, halászszövetkezetei 1970-ben összesen 278 vagon halat fogtak hálóval, illetve horoggal. A Körösök vidéke valóságos horgászparadicsom volt tavaly. Ezt mutatja az is, hogy három­ezer 400 felnőtt és 1200 ifi-hor­gász tevékenykedett a folyókon. Ebben az esztendőben, a tavalyi igen eredményes év után tovább folytatják az élővizek és a holt­ágak, az intenzíven kezelt holt­ágak halasítását. A Gyomai Vi­harsarok Halászati Szövetkezet üzemtervében 314 mázsa haliva­dék telepítése szerepel, melyet az utóbbi napokban 100 mázsá­val növeltek. A halászati és az igazgatási szakemberek fontos feladatuknak tartják, hogy ebből a mennyiségből elsősorban a ká- kafdki holtágat és a horgász­tanyák környékét halasítsák. Ennek megfelelően Szarvason 50 mázsa, a két horgásztanya köré pedig a holtágakba 7,5—7,5 má­zsa, a Kettős-, illetve Hármas- Körösbe 25 mázsa ivadékot he­lyeznek ki még a tél folyamán. Az idegenforgalommal jelentke­ző horgászigények kielégítésé­re tovább halasítják a Gyula környéki tavakat és a gyopárosi tavat is. fdupsi) Bérintézkedésekről tárgyalnak A Békés megyei Állami Építő­ipari Vállalat szakszervezeti ta­nácsa február 5-én, pénteken délelőtt 9 órai kezdettel, ülést tart Békéscsabán, a vállalat köz­ponti irodájának tanácstermé­ben. Az értekezleten a szakszerve­zeti tanács megvitatja és vélemé­nyezi a vállalat idei tervének munkaügyi szociális és bérintéz­kedési részét. A tanácskozáson ezután meghatározzák az idei munkaverseny és munkavédelem főbb irányelveit majd jóváhagy­ják a szakszervezeti tanács ez évi intézkedési tervét. * I A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén meg­vitatta a mezőgazdasági és élei- j mezésügyi osztály, továbbá a pénzügyi osztály vezetőjének j előterjesztését a mezőgazdasági | termelőszövetkezetek 1970. évi veszteségeinek rendezéséről. A ■ végrehajtó bizottság üléséről tu. | dúsításban számoltunk be. Erről az előterjesztésről., nem tettünk; különösebb említést, mivel tér- ] jedelme túlnő a vb-ülésről írtí közleményen. Ezért felkerestük | Csatári Bélát, a megyei tanács vb elnökhelyettesét, hogy a veszteséges termelőszövetkeze­tek zárszámadásainak előkészü­leteiről részletesen tájékoztassa olvasóinkat. Hogyan alakulnak a terme­lőszövetkezetek 1970. évi gazdálkodásának eredmé­nyei? Az utóbbi hónapokban, gya­kori beszédtéma a múlt évi rendkívüli időjárás és az ezt követő, összegében minden ed­digit felülmúló károsodás. Ta­valy több intézmény vizsgálta az ár- és belvíz miatt keletke­zett veszteségeket. Ezeket az Állami Biztosító itt a megyében — csak a szántóföldi eseteket figyelem,be véve — 600 millió forintra értékelte. Termelőszö­vetkezeteink az Állami Biztosí­tótól. a megyei költségvetésiből kaptak kártérítésit. Ezen túl a megyei tanács végreha jtó bizott­sága több tsz-ben csökkentette, vagy törölte az esedékes föld­adót. A veszteségek rendezésére a Pénzügyminisztérium és a Me­zőgazdasági. és Élelmezésügyi Minisztérium utasítást adott ki. Ennek megvalósítása körülte­kintő munkát igényel, húszén a bajba jutott termelőszövetkeze­tek kimondottan falun gazdál­kodnak, így más jövedelmi for­rásra nem igen számolhatnak. Ezért mér a múlt esztendő má­sodik felében a megyei tanács végrehajtó bizottsága messze­menően mérlegelte ezt a tényt és hathatós segítséget nyújtott az 1971. év gazdasági előkészí­tésére. Több százmillió forint óvadékot, rövidlejáratú és kö- zénlejáratú hitelt folyósítottunk azért, hogy mennél hamarabb talpra állhassanak ezek a gaz­daságok. A gazdasági stabilitás helyreállítását politikai feladat­nak tekintettük és tekintjük a jövőben is! Tavaly sokat szenvedett me­gyénk mezőgazdasága, termelő­szövetkezeti parasztságunk az árvíztől és a belvíztől. Csökkent a közös gazdaságok jövedelme, ennek arányában csökkent vol­na a tagok részesedése is, ha a parasztság megsegítésére nem bontakozik ki korábban egy széles körű társadalmi összefo­gás. A tsz-törvényben biztosított paraszti jogra gondolok, amely félreérthetetlenül kimondja, hogy a veszteséggel gazdálkodó termelőszövetkezetek tagjai — olyan esetekben, mint amilyen a múlt esztendő is volt — az előző két év átlagának 89 szá­zalékos jövedelmére garantáltan számolhatnak. Most örömmel ál­lapíthatjuk meg hogy ezt a se­gítséget parasztságunk az 1971. óv gazdasági megalapozására fordította. A paraszti jog mel­lett a tsz-tagok köteleaségtuda- ta, munkája jól érvényesült. Hány csoportra oszthatók jövedelmük és vezetőségük alapján az 1970-ben gazdál­kodó termelőszövetkezetek? — Mi három csoportot állítot­tunk fel. Természetesen ezek mesterséges normák alapján alakultak ki. Az elsőbe azokat soroltuk, amelyek kellő tarta­lékkal rendelkeztek és sikeresen átvészelték az 1970. évet. Ezek­nek a gazdaságoknak évközben | nem kellett különösebb anyagi | segítséget nyújtanunk. Éltek le-1 hetőségieikkel, s a termelésben! újabb lehetőségeket teremtettek, j így jövedelmük a tervezett kö­rül alakult. Helyenként terven felüli jövedelmet is oszthattak. A második csoportba azokat a gazdaságokat soroltuk, ahol a veszteségek valójában az elemi károk miatt következtek be. A harmadik csoport,ba pedig azok a szövetkezetek kerültek, ahol a veszteségek előidézésében a tsz vezetősége és kisebb kollektívái közrejátszottak. Azért említem, ezt ennyire részletesen, hogy a lap olvasói kellőképpen megérthessék az államigazgatási szervek megkü­lönböztetett gondoskodását a bajbajutott szövetkezetekről. Azokban a gazdaságokban ugyanis, melyekben a veszteség kizárólagosan az elemi kár számlájára írható, úgynevezett gyorsított veszteségrendezést folytatunk. Ennek az a lényege, hogy a termelőszövetkezet zár­számadó közgyűlése előtt pénz­ügyi, mezőgazdasági és banki szakemberek járásonként, az ér­dekelt termelőszövetkezetek képviselőivel együtt áttekintik a helyzetet és amennyiben a szövetkezeti vezetők kellő garan­ciát ajánlanak a veszteségek 1971—72. évi kigazdálkodására, akkor eltekintünk a teljes jog­körű szanálástól. Különböző hítelekiiel megelőlegezzük a be­vételi veszteségeket Ezután, ke­rül közgyűlés elé a zárszámadás. A rendelkezésünkre álló ada­tok alapján gyorsított szanálási eljárást folytatnak le a békési Kossuth Tsz-ben és az Október 6 Tsz-ben, a köröstarcsai Petőfi Tsz-ben, a mezőberényi Lenin Tsz-ben és a Petőfi Tsz-ben, a gerlai Magvető Tsz-ben, a me- zőgyáni Magyar—Bolgár Barát­ság Tsz-ben, az újszalomtai Bé­ke Tsz-ben, a dobozi Petőfi Tsz- ben, a gyulavári Lenin Tsz-ben, a méhkeréki Nicolae Balcescu TSz-ben, a sarkadi Haladás Tsz- ben és a Kossuth Tsz-ben, a magyardombegyházi Rákóczi Tsz-ben, a kisdombegyházi Tán­csics Tsz-ben, a békésszentand- rási Zalka Máté Tsz-ben és Tessedik Tsz-ben, az endrődi Űj Barázda Tsz-ben és Béke Tsz-ben, a hunyai Hunyadi Tsz- ben, a gyomai Űj Élet Tsz-ben, a csabacsűdi Lenin Tsz-ben, a kondorosi Vörös Október Tsz- ben, a vésztői Kossuth Tsz-ben és Aranykalász Tsz-ben, az ecsegfalvi Egyetértés Tsz-ben, a körösladányi Üj garázda Tsz- ben, a Zalka Tsz-ben és a Dó­zsa Tsz-ben, a körösúj falui Rá­kóczi Tsz-ben, az okámyi Alkot­mány Tsz-ben, és a Petőfi Tsz- ben, a szeghalmi Rákóczi Tsz- ben, a zsadányi Dózsa Tsz-ben, a körösnagyharsányi Egyetértés Tsz-ben, a békéscsabai Május 1 Tsz-ben és a Magyar—Csehszlo­vák Barátság Tsz-ben, a gyulai Köröstáj Tsz-ben és a Munkácsy Tsz-ben, a szarvasi Bem Tsz- ben és a Dózsa Tsz-ben. , Azokban a gazdaságokban, ahol az elemi veszteségeket a vezetésben dolgozók hibái tetéz­ték, teljes jogkörű szanálást rendelt el a megyei tanács vb- elnöke. Ezeket a közös gazdasá- j gokat a megyei tanács vb elnö­kének megbízásából szanálásij bizottságok keresik fel. A bél- megyeri Űj Barázda Tsz szaná­lási bizottságát Vozár György, a járási tanács osztályvezetője vezeti. A gyulai járásban három szanálási bizottságot hoztak lét­re. Boross Péter, állattenyészté­si főfelügyelő csoportja a lökös- házi Haladás Tsz-ben, Sándor Béla, a járási tanács osztályve­zetője a sarkadi Lenin Tsz-ben, Antal József, a járási tanács osztályvezetője a sarkadkeresz­túri Egyetértés Tsz-ben látja el feladatát. A mezőkovácsházi járásban négy termelőszövetke­zet teljes jogkörű szanálását rendelték el. A kunágötai Ber­csényi Tsz-ben Roczlav Borisz- lav, a járási tanácsi közgazdasá­gi csoportvezetője, a dombegy­házi Petőfi Tsz-be Illés László csoportvezető, a battonyai Vö­rös Október Tsz-ben Horváth Endre, a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz főállattenyésztője, a battonyai Petőfi Tsz-ben pedig Eleki János, a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz főagronőmu- sa kapott megbízást a szanálási bizottság vezetésére, Az oroshá­zi járásban a nagyszénása Dózsa Tsz-ben Bozó Károly, a járási tanács főelőadója, a csorvási Kossuth Tsz-ben pedig Kovács Pál. a járási tanács osztályve­zetője irányítja a teljes jogkörű szanálást. Teljes jogkörű szanálásra ja­vasoltuk a gyomai Dózsa Tsz-t is, amely az utóbbi napokban olyan bejelentéssel élt, hogy a mérleg nullszaldóját megoldot­ták. Bár a járási szervek to­vábbra is a teljes jogkörű sza­nálás mellett foglaltak állást, mi azt javasoltuk, hogy ezt előzzé meg egy pénzügyi revizori vizs.- gálat. A harmadik negyedév vé­gén ugyanis négy és fél millió forint veszteséget mutattak ki. Nem vagyunk róla megbizonyo­sodva, hogy ezt és a negyedik negyedévben jelentkező kiadá­sokat kigazdálkodtak volna. A szeghalmi járásban a vésztői Féke Tsz-ben Almása József, a megyei tanács pénzügyi főelő­adója, a szeghalmi Petőfi Tsz- ben pedig Lehoczki Mihály, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz ■főagronómusa irányítja a szaná­lási bizottságot. Amikor az elő­terjesztés készült, akkor még úgy láttuk, hogy a dévaványai Lenin Tsz-t is teljes jogkörű szanálás alá kel! vonnunk. Eb­ben a szövetkezetben meggyő- ződiünk arról, hogy a vezetőség megtette a tőle telhetőt a bel­vízkárok enynitéső-re, így a tel­jes jogkörű szanálástól •* végre­hajtó bizottság eltekintett Az itt jelentkező veszteségeket gyor­sított szanálási eljárással ren­dezzük. A szanálási bizottságok mi­kor kezdik el munkájukat? Ahhoz, hogy a szanálási bi­zottságok ténylegesen dolgozhas. sanak, szükségük van a köz­gyűlés által jóváhagyott zár­számadásra. Ezért mi korábban is azt javasoltuk a teljes jog­körben szanált termelőszövet­kezetek vezetőinek, hogy minél előbb készítsék el és vigyék köz­gyűlés elé zárszámadásukat. Vé­leményem szerint ezeket a zár­számadásokat legkésőbb febru­ár 20-ig valamennyi veszteséges tsz-ben be kellene fejezni, hogy a szanálási bizottság elkezdhes­se munkáját. Az a célunk hogy a szanálási bizottságok javasla­tai alapján március 31-ig hitel­képessé tegyük a nagy veszte­séggel gazdálkodó szövetkezete­ket. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága éppen ezért arra kéri a teljeskörű szanálási mun­kában részvevőket, hogy márci­us 20-ig tegyenek jelentést ta­pasztalataikról, adjanak javas­latot a további munkához. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága ezzel a témával legköze­lebb április 6-i ülésén foglalko­zik — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Csatári elvtárs. Dupsi Károly sm 3 1971. JANUÁR 31. A nemzetközi olajkartell és a magasabb árat követelő termelő országok nemzetközi egyesülése, az úgynevezett OPEC tagjai kő. zött folytatott tárgyalások azon­ban néhány nappal ezelőtt Te­heránban megszakadtak — s ezt követte azok újrafelvétele előtt az amerikai kormány beavatko­zása. A második kérdés tehát, amely választ vár miért mutat­koznak ilyen merevnek az olaj­trösztök és az eddigi gyakorlat­tól eltérően miért választotta az amerikai kormány a nyüt be­avatkozás módszerét. Az olajkartell álláspontja könnyein megmagyarázható. A kartell élén amerikai trösztök állanak, de az arab világ olajá­nak elsőrendű fogyasztója Nyu- gat-Európa. Az amerikai piac nagyjából védett. Az importot, a belső árszínvonalat és ezzel a nagy trösztök belső profitját megfelelő intézkedések a szük­séges szinten tartják. Az ameri. kai trösztöknek viszont érde­kük, hogy az emelkedő olajárak mellett is alacsonyan tartsák a helyszínen fizetendő árat. Hiszen így mind nagyobb hasznot vág­nak zsebre Nyugat-Eurapában. A megnövekedett profitot rész­ben a nyugat-európai fogyasztók tömegei, részben a továbbra m alacsony áron eladó termelő országok öntik a trösztök kasz- száiba. I Kevésbé természetes az amerikai kormány magatartása, amely kijelentette: nem tekinti a trösztellenes törvény megsér­tésének, ha az amerikai monopó. liumok kartellszerűen egyezte­tik álláspontjukat és minden erővel fellépnek az olajtermelő országok árköveteléseivel szem­ben. Ennek az egyedülálló lé­pésnek belső gazdasági magya­rázata: Nixon ezekben a hetek­ben azon igyekszik, hogy újra lendületbe hozza a stagnáló amerikai ipari termelést — mégpedig az infláció fokozódása nélkül. Az amerikai acéltrösztök egy része már áremelést jelen­tett be és ahhoz a Fehér Ház tiltakozása ellenére is ragaszko. dik. Ha ebben a helyzetben az olajtermelő országok magasabb ár fizetésére kényszerítik a nemzetközi kartellt —, akkor a monopóliumok óhatatlanul áthá­rítják ezt a fogyasztókra és ma­gában az Egyesült Államokban is számolni kell az olaj, illetve a benzin árának emelkedésével. Ilyen fordulat az amerikai gaz­dasági helyzetben — ahol az autói par meghatározó szerepet játszik —, újabb súlyos inflá­ciós lökést jelentene. Ezért szán­ta rá magát Nixon arra, hogy leplezetlenül kiálljon az árcsa­tát vívó olajmonopóliumok mel­lett. —i —e

Next

/
Oldalképek
Tartalom