Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-04 / 2. szám
Az első munkanap A Békés megyei Tégla, és I Cserépipari Vállalat 14 gyárának ' a kemencédnél az ünnepeik alatt I sesm szünetelt a munka. Most folytatódik. A békéscsabai 1-es és 2-es, valamint a mezőberé- nyi 1-es téglagyárban, ahol mű- szárító van, nyerstéglát és cserepet is gyártanak. Bérűd László, a vállalat igazgatója örömmel újságolja: — Az elmúlt év gazdasági eredménye jobb az 1969. évinél, amit nagyban elősegítettek a kongresszusa vállalások. A vállalat idei terve téglából és cserépből mintegy 5—6 százalékos növekedést ír elő. Augusztus végéig elkészül az új békéscsabai cserépgyár tervdokumentációja, aztán megkezdődik majd az építkezés. A Férfi Fehérneműgyár békéscsabai gyáregységében ismét rendes munkanap van. Meet csapás — árvíz és belvíz — je- I lentősen visszavetette megyénk- j ben a vadállomány fejlődését. I Éppen ezért a november 1-én kezdődött nyúlvadászati idény — amely különben három hónap időtartamú szokott lenni — két hónap alatt befejeződött. Megyénk vadásztársaságai saját szükségletre és lőtt vad értékesítésre 60 nap alatt teljesítették előirányzatukat. Így az állománykímélő vadászatot eredményesen befejezték. Dr. Nagy Lajos, a vadász szövetség megyei titkára a január 1-én befejeződött nyúlvadászattai kapcsolatban elmondotta, hogy feltétlenül szükség volt a nyúlva- dászat idényének lerövidítésére, az állomány kímélésére, mert a következő hetekben Békés megye területén az élő befogás ke. rül előtérbe. Vadászhálók segítségével 14—15 ezer élő nyulat kezdték meg a szalagok szovjet exportra az álló- és apacsgalléros nyári ingek gyártását. Csaknem másfél milliós megrendelésről van szó. Fontos esemény: egyeztető tárgyalások folynak a Békéscsabai Kötöttárugyárral horgolt kelmék konfekcionálásáról, i Minden bizonnyal hasznos lesz I a két gyár együttműködése, amely elsősorban hazai vásárlók igényének a jobb kielégítését szolgálja, de elősegíti az export növelését is. A Békés megyei Tanács 1-es számú Sütőipari Vállalat üzel medben már január 2-án megkezdődött a kovászkészí tés és a kemencék felfűtése. Január 3-án már reggel 5 árától tart a friss kenyér és sütemény kiszállítása a boltokba. Zöldhegyi József főmérnök elégedetten állapítja meg: fognak be és szállítanak Sopronba, ahonnan exportra kerül a Békés megyei nyúl. Ebben a munkában megyénk 30 vadász- társasága vesz részt. A fácánkakas vadászata to. vább tart. Valamennyi vadásztársaság most arra törekszik, hogy helyes ivararányt alakíts son ki, mégpedig úgy, hogy egy. egy kakasra öt-hat fácántyúk jusson. A tavalyi nagy belvízjárás elvitte a fácán fészekaljak jelentős részét A víz gyors levonulása után a fácántörzs új fészket rakott. A belvízkárt így nagyrészt kiheverte a* állomány. A januári havazás egyre több figyelmet kíván valamennyi va_ dásztársaságtól az állomány gondozására, téli védelmére. Megyeszerte etetik az őzeket, a nyulaikat és a fácánokat. (dupsi) — A7 ünnepek alatt minden igényt kielégítettünk. A saját üzletei nkben 15—20 mázsa kenyér maradt meg, ami nem több mint máskor. Ezt majd feldolgozzuk morzsánák. A Baromfiipari Országos Vállalat békéscsabai gyárában csak a szolgálat van bent. A dolgozók ma tartják az elmaradt szabad szombatot. Mikóvári György, a tervosztály vezetője is inspekeiós. ő tájékoztat arról, hogy tavaly 1500 vagon baromfit és 50 millió tojást dolgozott fel a gyár, ami 1969-hez képest 30 százalékos növekedést jelent. Az idei kilátások még jobbak. Ami igen lényeges: bel- és külföldön egyaránt nőtt a kereslet a gyár termékei iránt. Hamarosan megkezdődik egy új üzemrész építése, ahol pesz- tőrzött tojáslét készítenek majd. A tojáslét tészta, és culkrósz- üzemékben használják feL A Kner Nyomdában az idén 110—120 millió forinttal több termék előállítását írja elő a terv. Hogyan is hajtsák végre a feladatot? Erről tanácskoznak a vállalat műszaki vezetői az igazgatód irodában. És arról is, hogyan lehetne növelni és gazdaságosabbá tenni a termelést. Botyánszky Pál igazgató tájékoztatása szerint az üzemekben rendesén folyik a munka. Éppen úgy, mint más hétköznapókon. Csak annyi a különbség, hogy kezdéskor mindenki boldog új évet kívánt a munkatársainak. A gond: előreláthatólag 3 hónappal késik az új építkezés befejezése. A nyomda termelési tervének a teljesítésére azonban van remény. A Békés megyei Szolgáltató Ktsz mind a 182 boltja kinyitott. — Dolgoznál: a fodrászok, fényképészek, órások, cím festők, lakáskarbantartók, ruhatisztítók, műanyaggyártók — mondja Perdi Béla, a szövetkezet elnöke. Tavaly 25 millió 300 ezer forint termelési érteket ért el a ktsz, az idei terv 37 millió forint örvendetes, hogy öt év alatt 3083 forinttal nőtt az egy főre jutó munkabér, ami a dől- I gozók jó munkáját dicséri. P. B. I Befejeződött a nyúl állománykimélő vadászata A fácánkakasokra még puskacsövet tartanak Az 1970. évi nagy természeti r király jut eszébe — hiába is röhögsz — igenis az — amikor azt mondják: László. Icu ilyenkor nevetett, duruzsolt, dorombolt, és egyre azt hajtogatta, nem tudod te, mama, milyen szép az, hogy Latyak, és hogy mennyivel több, mint a László. Meg aztán homályos célzásokat tett arra, hogy van olyan eset, amikor Latyak nem Latyak, hanem Bihari László és ennek a KISZ- lakásépítés az oka... A mama egészséges idegrendszerében ilyenkor melegséges áramlatok kelték útnak és nagy, reménykedő sóhajokat fakasztottak. De ma semmi. Az öreg régen feljött a pincéből, meg is tisztálkodott, sőt a liternek a felén is jócskán túl járt már — majd ügyelni kell a latorra, mert lám már szóba elegyedett a macskával — ha van a fejében, mindig azzal vitatkozik — de Icu nem mozdul. — Ajaj, te rejtelmes isten — fohászkodott bele a mama a szemetesládába kinn a konyhában — csak nincs valami baj? Ez a büdös kölyök is jöhetne már, hátha az tud valamit. Sanyi és Icu között két év a korkülönbség, remekül értik egymást. A fiúnak olyan a humora, mint a tüsszentőpor, a suliban is Tüsszen esnek hívják és gyalázatos zsiványpofával tűri Icu fölényes anyáskodását. — De a Latyaknak is itt kellene már lenni — emelte fel a hanyatt fektetett öreg vekkert és önkéntelenül is az előszoba felé fülelt. Szinte szomjazta az ismerős csengetést. Mert Icu szerint senki se tud úgy csengetni, mint Latyak. Néha valósággal énekel a csengő a keze alatt, máskor humorizál, mint Armstrong a trombitájával, de úgy is van, hogy riadót dóból. Ilyenkor rohanni kell. Be se jön, csak becsókolomoz az ajtóból, elmarkolja Icu csuklóját és már viharoznak is lefelé a lépcsőn. Mire kinyitná a száját, hogy aztán ne maradjatok soká, már a kapu dörren. — Hogy ezek mindig rohannak — morog a papa. — Csak hadd menjenek, fiatalok — mondja a mama. — Ez az egyetlen módja, hogy megunják egymást — vigyorog Sanyi. És csendes lesz a ház. Felberreg a csengő. Icu nem mozdul. Ez nem Latyak csengetése. — Icu, csengettek! Icu megy, Sanyi áll az ajtóban. — Mért csöngetsz, te idióta? — Mindjárt te is csöönögsz. — Mi ütött beléd? — Akarsz majmot látni? A mama betuszkolja a fiút a konyhába, a papa is kicsoszog, igyekszik érdeklődő arcot vágni. Icu rosszat sejt, sápadt. — Mi van a majommal? — Latyak itt piál a presszóban. Irtó zónás. Valami csajjal van. Icu sarkon fordul, beszédeleg a szobába. — Talán te vagy zónás, Laci sose ivott! — De most ugyancsak! Ügy néz ki, leüt öblíti. Ha ezt nem teszi hozzá, talán másképp fordulnak az események. Ettől á mondattól a mama felforrt. — Icu, azonnal mondd meg, mi történt! — Mi történt volna, összemartunk és kész, vége. — Miért?------ Csak. Nem mindegy? — Ezért nem jött fel a La... a Laci? — Ezért. — És többet nem is jön? — Nem. Ne is jöjjön. És már el is törött a mécses. — Na majd én hozom, öltözz! A tárva-nyitva hagyott ajtón magasra tartott farokkal besé- tifikált a macska, odatörleszke- dett a papa nadrágjához. — Hehehe — kuncogott a derék atya — ha a mama azt mondja, hogy hozom, akkor hozza is, erre mérget vehetsz. Kitöltötte maradék borát, és mélységes bánattal nézett a macskára: — Ha nem tudnád, engem is az ő mamája hozott ide. : : Célrészjegyből épült • . »’ Egy régi épületből alakította ki 200 ezer forint költséggel a tótkomlóst ÁFÉSZ ezt a vegyesboltot, amely a Nagyér úton található. Faksz Mihály és felesége havonként 140—150 ezer forint forgalmat teljesít itt. Érdekessége ennek a boltnak, hogy a tagság által összeadott célrészjegy forintjaiból építették fel. (Fotó: Balkus) »•MiaianunuiiiiauiuiumiimHHiaaiMiMUHHiHiuMUBaiuiiiuMmtu.i» Még 300—350 óvodai férőhelyre lenne szükség * Ülést tartott a Békéscsabai Városi Tanács V. B. Az óvodák helyzetéről, a fejlesztés lehetőségeiről, valamint az Állami Biztosító Városi Fiókjának elmúlt évi munkájáról tárgyalt tegnap, idei első ülésén a Békéscsabai Városa Tanács Végrehajtó Bizottsága. A megyeszékhelyen — közölte a jelentés — mintegy kétezer óvodás korú gyermek él. A jelenleg működő 20 óvodában közülük csaknem 1600-an nyertek elhelyezést. A csoportok túlzsúfoltak, de a jelentkezettek egy részét még így is el kellett utasítani. A7 óvodai férőhelyek bővítését indokolja a nők fokozottabb foglalkoztatottsága, a szülések számának várható emelkedése, valamint az a tény, hogy az óvodák eredményes pedagógiai munkájának hatására egyre több szülő kéri — különösen az iskolába lépés előtti évben —, gyermeke óvodai felvételét. A várható igények kielégítésére még 300—350 óvodai férőhelyre lenne szükség — állapította meg a vb —, s ennek érdekében a társadalmi erőket i6 mozgósítaná kell. Foglalkozni kell a tanácsiak mellett a már meglevő üzemi óvodák férőhelybővítésével, illetve a lehetőségekhez mérten új gyermekintézmények létesítésével. I Sokat javulták az utóbbi években az óvodák tárgyi feltételei. A városi tanács 1970-ben több mint egymillió forintot fordított óvodafejlesztésre és korszerűsítésre. Ennek ellenére még számos óvoda elmarad a kívánt követelményektől: helyiségproblémával küzdenek, rosz- szák a szabadtéri foglalkoztatás feltételei, az udvarok felszerelése pótlásra vár és hiányosak a szemléltetési eszköztárak. A közeljövőben bevezetésre kerülő új nevelési program, az aktivitás fejlesztését szolgáló, a minden gyermeket egyszerre foglalkoztató módszerek alkalmazása ezen hiányosságok mihamarabbi felszámolását sürgeti. A hozott határozat értelmében részletesen felmérik az óvodák szemléltető és egyéb eszközellátottságát, s a hiányzó szükséges eszközök pótlására a végrehajtó bizottság megfelelő anyagi fedezetet biztosít. A végrehajtó bizottság ezután elfogadta az Állami Biztosító Városi Fiókja 1970. évben végzett munkájáról szóló tájékoztató jelentést, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság dolgozói az ó- esztendő utolsó éjszakáját és az új év eddigi napjait munkával töltötték a gátakon. A rendkívüli — hol hideg, hol enyhe — csapadékos időjárás hatására megáradt Tárnán és Taktán szilveszterkor elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el, majd szombaton árhullám indult el a Bodrogon is. A folyó vízgyűjtő területén vasárnapra virradóra tizenöt milliméter eső és mintegy tizenhét milliméternek megfelelő havas csapadék hullott. Ez tovább növelte a Bodrog vízszintjét és Felsőbereckinél vasárnap reggel már ötszáznegyvenhét centiméter magas vízállást mértek. Ezért a folyó gátjain másodfokú védelmi szolgálatot tartanák. Mindössze három centiméter hiányzik, hogy harmadfokú készültséget rendeljenek el. Árad a Tisza is és a két árhullám Tokajnál már találkozott, ahol a vízállás elérte a hatszázhúsz centimétert. A vízügyi szakemberek szerint a két folyó a Bodrogközben, a Taktaközben és Dél-Borsodban elönti a hullámterek mélyebben fekvő részeit. A gátak megvédésére máris számos intézkedés történt. A magas vízállás miatt a Bodrog és a Tisza mentén a főcsatornák zsilipjeit lezárták. Jelenleg a csehszlovák határtól egészen Dél-Borsodig tizenegy szivattyútelepet üzemeltetnek, amelyek másodpercenként huszonhat köbméter vizet emelnek át a csatornákból a folyókba. A munkát nehezíti a csatornákat borító jégpáncél. Vasárnap reggel a gátakon és a csatornák partjain ötszáz ember dolgozott, illetve tartott figyelőszolgálatot. A téli árhullám gyorsabb levezetésére Tiszalöknél megnyitották a duzzasztómű zsilipjeit is. (MTI) Bítís mm&& 3 1971, JANUÁR 4. Ötszáz ember vádi a gátakat Másodfokú árvízvédelmi készültség a Bodrogon
