Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-04 / 2. szám

A nagy német testé és grafikus. Dürer születésének 500. évfordulóját ünnepli 1911 -ben a világ. A művész egyik méltató- ja tehetségét, műveinek hatását és főleg sokoldalúságát Leonardo da Vinciéhez hasonlítja. Dürer a festészetben, a fa- és rézmetszésen kívül az építészettel cs a szobrászattal is foglalkozott, érdekelte a geometria és a hadtudomány. Ismerte és elfogadta kora leghaladóbb eszméit, a reformáció tanait. A XVI. század első évtizedeinek forrongásai ihletik a 15 lapból álló. ma Is csodált Apokalipszis fametszet- sorozat elkészítésére. Behatóan foglalkozott a betűművészet kérdéseivel is. Művészetelméleti munkáiban gótikus és antikva betűk kánonjait rögzítette.

Dürer Albrecht Niirnbergben született, 1471. május 21-én, ott is halt meg 1528. április 6-án. Nagyapja gyulai ötvösmester volt, apja a Gyula melletti Ajtós községben született és hosszas bolyongás után Nürnbergbcn telepedett le.

Néhány esztendővel ezelőtt Dürer-em lék eket, pontosabban a halálának 400. évfordulójára rendezett ünnepség részleteit kutattam a gyulai levéltárban és a három utcából álló Ajtósfalva idős. de jó emlékezetű lakosai körében. írtam is erről, de úgy érzem, nem haszontalan dolog, most, születésének 500. évfordulójára készülve ismét szólni, nemcsak az érdekesség miatt, hanem kicsit tanulságként is.

egy pengős árat mindenki sokallja és eddig abból csak egy példányt tudtunk elhelyezni..

A Gyulai Levéltár, a Dürer- ünnepségekre vonatkozó vaskos iratkötege ilyen címmel közli a programot: „A budapesti és gyulai Dürer-ünnepségekkel kapcsolatos teendők és a gyulai ünnepségek programtervezete”. Ezek szerint 1928. június 29-én 11 órakor „díszgyűlés”-t tartottak a tudományos akadémián. Petri államtitkár üdvözölte a nürnbergieket és a gyulaiakat. Ezzel egyidőben megnyitották a helytörténeti kiállítást. Másnap, június 30-án a vendégek várost néztek és tisztelgő látogatást tét Budapest főpolgármesterénél. Július elsején délelőtt fél kilenc órakor gyulai városházán díszközgyűlést rendeztek, s jegyzőkönyvbe iktatták az ajtó- siak emlékét. Nürnberg főpolgármesterét Gyula város díszpolgárává választották. A gyulai emléktábla-avatás 10 órakor kezdődött. Csallóközi Farkas Lőrinc festőművész mondott ünnepi beszédet a következő szövegű emléktábla alatt: „Legyünk rá büszkék, hogy városunkban élt egykor a szomszédos Ajtósfalváról származott Aj. tósi nemes Aythosey nemzetség. Itt élt Antal, az ötvösmester és itt született három fia: Albert (1427—1502), a később Nüm- bergbe vándorolt és ott már Dü- ! remek nevezett ötvös, aki fiában ifjabb Albrechtben (1471— 1528) világhírű festőművészt adta az új hazájának.”

„Közvetlenül a kongresszus után veitek fel a pártba99

Nevem Szűcs Terézia. Műn- j káiscsaládiban születtem, Gyű- j Ián, 1951-ben Szüléimről csak' annyüt, hogy kicsi korom óta j nemigen törődtek velem. Nem j voltak, mert nem is lehettek \ továbbtanulási álmaim. Az ál- j talános iskola nyolc osztályának elvégzése után kereskedelmi szakmunkástanulónak szerződtem. Mivel kitűnő Voltam, reszt vehettem az országos szakmunkástanuló-vetélkedőn. Jó eredményem jutalmaként öt hónappal előbb kaptam meg a segédlevelet, 1960-ben.

Aztán nagyon mozgalmasak voltak a hetek, hónapok. Beiratkoztam a négyéves szakközép- iskolába, s megválasztottak a kiskereskedelmi vállalat központjában működő KlSZ-alap- szervezet titkárának. Arról, hogy milyen volt azelőtt a KISZ-élet, nem szívesen beszélek. Talán elég annyit mondanom, hogy az előző titkár „kiöregedett”. Legalábbis ennek tulajdonítottuk azt, hogy az évi két taggyűlésen kívül nem volt más rendezvény. Azóta igyekszünk minden alkalmat megragadni a fiatalok összehívására. Elsősorban is megszerveztük a KISZ-oktatást. Előadóknak felkértük a vállalat párt- és szakszervezeti titkárát, az igazgató- helyettest és a munkaügyi felelőst is. Ez azért is jó, mert a fiatalok közvetlen választ kapnak felmerülő gondjaikra, s jobban megismerkedhetnek a vállalat terveivel, nehézségeivel.

KISZ-szervezotünk 37 tagjának nagy többsége lány. Nem tehetnek róla, hogy a fiúk nélkül nem érezték jól magukat a különböző összejöveteleken. Ezért úgy határoztunk, hogy a különböző szellemi vetélkedővel összekötött táncos klubdélutánokat a gépjavító és a vízműtársulás KISZ-szervezetével együtt rendezzük meg. Azóta eléggé lüktető a KISZ-élet. A szellemi vetélkedőn díjat is osztunk. Abból a pénzből, amit szabad időben a kertészeti vállalatnál és a MÉK gyulai kirendeltségén kerestek az alapszervezet tagjai. Mivel a vállalat is segített, még kirándulásra is futotta ebből a pénzből.

Miután 1969 októberében KISZ-titíkámak választottak, többször meghívtak pártalap- szeirvezetünk taggyűlésére. A taggyűlések előtti és utáni beszélgetés közben többször megkérdezték, hogy \ szeretnék-e párttag lenni? Azt mondtam,

hogy nagyon, mert így csak vendégnek érzem magam a taggyűlésen. Aztán mikor megjelentek a X. kongresszus irányelvei, felbátorodtam és a kongresszus összehívása előtt két héttel beadtam a felvételi kérelmemet. A kongresszus befejezése után három nappal megtartott taggyűlésen vettek fel párttagnak.

Terveim? A négyéves szak- középiskola elvégzése után szeretnék egyetemen továbbtanulni. Férjhezmenés? Ezen még nem gondolkodtam komolyan. Akkor sem, amikor nagymamával közösen megvettünk egy OTP-lakást.

K. I

Január 6-ig tart a szakmunkástanulók téli vakációja

Tizenhét napot töltenek pihe-1 nessel az idei téli szünetben a j szakmát tanuló fiatalok. A va- I kációt legtöbben családjuknál j töltik, ám nem mindenkit várt haza a családi 0tthon. Az árvák, I félárvák, rossz családi körülmények között élő szülők gyermekei — akiket az állam vett gondozásába — részint a barátok, ismerősök, tanulótársak vendégszeretetét élvezik, részint pedig kollégiumokban üdülnek ezekben a napokban. Több mint 400, zömében 16—17 esztendős fiatal budapesti, illetve győri diákotthonokban tölti a vakációt. A kollégiumokban sok szeretettel veszik körül őket azok a pedagógusok, akik a maguk családias ünnepeit feláldozva önként vállalták, hogy otthonos

melegséget varázsolnak a sok szeretetre szoruló fiatalok közé. A téli vakáció minden napjára színes \ Változatos program jut. Budapesten üdülő vidéki szakmunkástanulók két estét színházban töltenek, több alkalommal mennek moziba, múzeumokat látogatnak, sporteseményeken vesznek részt s közben ismerkednek a főváros nevezetességeivel is, amelyekkel több fiatal most találkozik első ízben. A Budapesten élő szakmunkástanulók lakják a győri kollégiumot, számukra Győr és Sopron jelenti az újdonságot, a téli táj szépsége mellett a történelmi emlékhelyek, a kiállítások és a fertőrákosi kőfejtő.

A szakmunkástanulók téli szünete január 6-án ér véget.

•**«»•«»••a•••■«(

Cseh István állami tanító 1928. február 29 én hivatalos levélben kérte a gyulai városatyákat, hogy az évforduló emlékére helyezzenek el emléktáblát Ajtósfalván.

Az előkészületek meg is indulnak, bár ma már nagyon nehéz kideríteni, hogy mennyi érdeme van ebben Cseh István beadványának.

A budapesti és a gyulai Dü- rer-ünnepségekre 800 pengőt szavaztak meg. Ez alapjában véve nem sok, hiszen a gyulai józsefvárosi Zimmer-féle iskola falára tervezett emléktábla csak maga 240 pengőbe került. Az emléktáblát Zsillé Kálmán budapesti tervező és kivitelező iparművész készítette el. Az ajtósfalvit viszont — tisztelet és becsület érte — Trenkó József saját költségén állíttatta fel. A .torabeli dokumentumok közül két kézzel írott levél a lázas, de korántsem zökkenőmentes előkészületekről tanúskodik.

„Az ajtósfalvi iskola külső tatarozása jövő héten okvetlenül elvégzendő, a faluba vezető kövezet szintén rendbehozandó.”

A másik levelet dr. Bevilaqua Bélának, a Hadtörténeti Múzeum adjunktusának címezte a gyulai polgármester: „A Dürerről szóló értekezését nem árusíthatnám-e olcsóbban, mert az

4 békés uccmsszr.

1*11, JANUAR #,

a

Az ajtósfalvi ünnepségekre ; csak délután került sor. Akkor £ leplezték le a település egyet- ; len középületének, a ma is álló ! Iskolának a falán az azóta is ; látható s kicsit már megkopott ! emléktáblát. (Itt volt egykor bir_ í toka az Ajtósi nemes Aythossy ■ nemzetségnek, amelyből Alb. : recht (1427—1502) Nürnbergbe • vándorolt ötvös is származott. 5 Az ő ott született fia, ifjabb Dü- 5 rer Albrecht (1471—1528) mint j festőművész lett világhírű. En- ; nek unokafivérét, a Kölnben 5 megtelepedett Magyar Miklóst • pedig mint jeles ötvösmestert : emlegetik. Állította az ifjabb • Dürer Albrecht halálának 400. ■ évfordulóján a hadi múzeum j kezdésére egy magyar.) >

Gyulán, a művész sétány Dü- •

rer-szobra, és két emléktábla :

•

idézi a művészt. Ajtós falva ne- 8 vében még ma is él az Ajtóssy- • ak emléke. A Dürer név is a * szülőfalu, Ajtós nevének neme- E sített változata, s a származás ■ emlőének megőrzésére vall a E család címere is: kétfelé kitárt 8 ajtó a hármas halom, fölötte « szerecsenyfej és törzs, karók 5 nélkül, hegyes föveggel.

Az 1971-es Dürer év gyulai • előkészületei már javában foly- : nak. Biztosra vehető, hogy a ! sokféle programot ígérő jubileu- • mi rendezvénysorozat méltó : tiszteletadás lesz a XV—XVI. ! század egyik legnagyobb mű- 8 vészegyénisége előtt.

Bracko István :

16.

Ez a nyakigláb kendőárus a legp.maszabb a korai kuncsaftok közül. Még be se melegeit a gép. máris sürgeti Mancikát vagy Ibit, hogy „davaj, davaj, elvtársnő, várnak a vevők”. Csak azért igyekeznek gyorsan kiszolgálni, hogy minél hamarabb elvigye az ördög, A többi Se sokkal különb. Mind siet! Mintha a sírgödör nem várná meg őket. Nyáron még csak elviselhetek, de télen vagy latyakos őszi-tavaszi időjárásban rengeteg sarat hoznak be, de a „minden a vendégért” mozgalom keretében még szólni se nagyon lehet nekik, hiszen azonnal kérnék a panaszkönyvet, egy-egy bejegyzés pedig csökkentené az üzlet esélyeit a megyei szocialista munkaversenyben, különösen a „figyelmes kiszolgálás és tapintatosság” alkategóriában, s mivel ebben lehet a legtöbb pontot gyűjteni, jelentősen befolyásolná a pontszerzést. A dicsérő bejegyezések kétszeresen számítanak. így — egy kis kegyes csalással — a po_ hős különösen az értékelési oe- riódusok előtt szokott jó néhány bejegyzést az arra érdemes vendégektől kicsikarni. Más üzletekben se nagyon clrkuszolnak, ha sáros lábbal libegnek be a vásárlók — mivel sártisztítóra nincs keret —, így itt se lehet szigorúbb eszközökhöz folyamodni. Tiltsák ki őket? Ez nem megy! Dobáljanak össze egy kis pénzt az alkalmazottak, s vegyenek sártisztítót? Ha bolondok lennének! Ancsának megérné, mert csak ő takarítja a szennyet, de épp a legkisebb fizetésű hozza meg ezt az áldozatot? Ez sehogyan se lenne humánus. Nevelőmunkával ugyan lehetne némi eredményt elérni, de ki bírja ezt idővel. A létszámkeret egyelőre zárolt, közönségnevelőt belátható időn belül nem lehet alkalmazni. Ezt egyébként külön miniszteri rendelet is szabályozta. A helyzet javítása érdekében a Városi KISZ-Bizottság „T.szta lábbelivel a presszóba!” mozgalmat indított, s már az úttörőknek is külön foglalkozásokon előadást tartanak a presszóillemről. Itt magyarázzák meg a „sároscipő- csúnyaság” esztétikai és etikai fogalmát (az életkori sajátosságok figyelembevételével a kisdobosoknak más az előadás anyaga.) Ez egyelőre helyi kezdeményezés. de a jövőt tekintve országos mozgalommá nőhet, elvégre a ma kis úttörőiből lesznek a holnap kávéfogyasztói.

A délelőtti forgalomból az utóbbi években elég sokan kiestek mióta a hivatalok, intézmények, de a termelőüzemek nagy többségében is megkezdődött s egyre inkább terebélye. sedik a kávéfőző-mozgalom.

Eleinte, mint minden, csak szűk körben létezett ez is, leginkább a főnökök előszobáiban volt található egy-egy kisgép, nem annyira a helyi fogyasztás, hanem a reprezentáció kedvéért. Később a beosztottak is mindjobban szenvedélyes kávézókká váltak, s így lett a titkárnőknek, majd utánuk más nőalkalmazottaknak is egyik igen fontos, szakképzettségüknek nélkülözhetetlen vonása a kávét főzni tudás. Ám bármennyire is országos méretűvé vált napjainkban már ez a mozgalom, — nevezhető kis epéskedéssel kontárkodásnak is, hiszen nincs rá se iparengedély, se szakképzettség — nem fenyegeti az állami presszókat, hiszen mióta nemzeti italunkká vált a kávé, egyik kuncsaft a másiknak adja át

szónkban is. Nyugodtan állíthatom, minden túlzás nélkül, hogy nálunk meleg ülésváltás van. Nincs ebben semmi különös, hiszen a kávéval is úgy vannak