Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-23 / 19. szám
MAGYARORSZÁGON a becs. lesek szerint mintegy három- százezer cigány él. Többségük falusi, kisebb részük városszéli cigánytelepeken, csekély hányaduk pedig elvegyülve a magyar lakosság között. A cigányság alkotja jelenleg társadalmunk legalacsonyabb életszínvonalú, legelesettebb rétegét. Társadalmi helyzetük mind a mai napig rendezetlen, s elmondhatjuk, hogy a magyar lakosság életkörülményei és a cigány népesség átlagának életkörülményei között az elmúlt két évtizedben észrevehetően növekedett a távolság, bár a cigányok helyzete is javult. Az, hogy a cigányság leszakadt a magyar társadalom zömétől, nem meglepő. A cigánylakosság iskolázottsága jóval alacsonyabb, mint a magyar lakosság átlagáé, számukra tehát valamilyen szakmát elsajátítani, s így megbecsültebb munkát végezni nem nyílott alkalom. Ahogy a parasztságba korábban sem tudtak beolvadni, úgy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek sem tudták tömegesen befogadni őket, részint azért, mert nem volt annyi munkaerőre szükség, részint pedig azért, mert a tagság kételkedett abban, hogy megfelelően dolgoznának. A oi- gánykeresők számára leginkább a szakképzettséget nem igénylő városi, ipari munkahelyek elérhetők, a cigánycsaládok viszpnt zömükben faluszéli telepeken élnek. A férfiak elingázásához és a kereset hazajuttatásához különös fegyelem kell, azonban a beosztásnak, tervezésnek azok a szívós képességei, amelyeket a parasztlakosság századokon át i felhalmozott magában, hiányza-j nak a kétfelé szakadt cigánycsa. j ládokból. A városi letelepedés! két szokványos útja közül ők egyiket sem választhatták. Lakást kiutalással nem kaptak és építeni sem tudtak. Ha mégis beköltöztek a városokba, többnyire megint csak engedély nélkül épített putrikba kényszerültek. A TELEPI cigányok lakáskörülményei nyomorúságosak. Míg a magyar lakosságra átlagosan személyenként 14 négyzetméter lakóterület esik, a sárból tapasztott, földes padlójú, eső, szél, hi. deg ellen alig védő, roggyant putrikban jő, ha másfél négyzetméter jut egy személyre. A putrikban hat-nyolc emberre j egy-két fekvőhely .jut, alvásra; ott a föld, egymás hegyén há-1 tán, leterített szalmán, rongyokon. Nincs hely, ahová ágyat, szekrényt, asztalt tegyenek, ruhájuk elkoszosodik, ha vesznek is valamilyen tárgyat, hamar tönkremegy, hajlékuk annyira ideiglenes, mégha évtizedekig élnek is benne, hogy abba beruházniuk, berendezésre költeniük nem érdemes. Megemlítenénk: a takarékos életmód szervező központja a lakás, akinek van lakása, az élelmezésen felül minden fillérjét beruházhatja, akinek nincs: elverheti. A cigánycsaládok termékenysége jóval meghaladja a magyarokét, a sokgyermekes családok zöme hovatovább a cigányok közül kerül ki. Három gyerek után az asszonyok rendszerint otthon maradnak, a cigánycsaládokban méginkább, hiszen a bölcsődék, óvodák sem kapkodnak gyerekeikért. Innen adódik, hogy a cigánycsaládok zömében egy keresőre három-négy eltartott jut, nem ritkán nyolc-tíz is. Osszunk el egy segédmunkás keresetet ennyifelé és kiderül, hogy vannak családok, ahol egy főre alig több mint kétszáz forint jut Táplálkozásuk ebből következő1 en szegényesebb, tej, hús ritkán kerül asztalukra, az iskolaorvosok megállapítása szerint a cigánytanulók lényegesen rosz- szabbul tápláltak, s ezért testi fejlődésükben is elmaradottab- bak, mint a magyarok. A cigányság elmaradottságát tartósítja az a körülmény, hogy gyermekeiknek egytizede sem végzi el az általános iskolát, sőt túlnyomó részük még a felső tagozatot sem éri el. Pedig kiemelkedésükben kulcsszerepe lenn« az iskolának. Ez a kulcsántéa- mény mégsem tudja betölteni társadalomszervező rendeltetését a cigányság körében. A tankötelezettség éppúgy vonatkozik a cigányokra, mint az összes többi állampolgárra, de a pedagógusi kötelezettségteljesítés indítékán túl valójában senki sem érdekelt abban, hogy a cigány- gyerekek elvégezzék az általános iskolát. A gyerekek eleve hátránnyal indulnak kétnyelvűségük, fogyatékos magyar nyelvtudásuk miatt. Tetézi ezt, hogy otthonukban nincs egy zug, ahol leckéjükkel félrehúzódhatnának. SZÜLEIK többnyire analfabéták, nincs aki segítsen. Sőt, vigyázni kell a kistestvérre, aki sikerrel tépi össze az ingyen kaSzázezer metszetet, rézkarcot 11 ezer festményt és grafikát vásároltunk tavaly A Képcsarnok Vállalat összegezte az elmúlt év eredményeit. A mérlegből kitűnik, hogy mind többen vásárolnak eredeti képzőművészeti alkotásokat. 1970- ben festményekből, egyedi grafikai alkotásokból 11 ezer talált gazdára, sokszorosított grafikai műveket — rézkarcokat, linó. és fametszeteket — pedig csaknem 100 ezren vásároltak. Érdekes eltérések tapasztalhatók az ország különböző részei között az igényeket illetően. Dunántúlon az elvontabb, az absztraháltabb művek is keínípujsag, 1971. JANUÁR 23. resettek, míg az alföldi emberek életében úgy tűnik, ma is jelentős a színélmény,' s így a naturálisabb, konkrétabb jellegű alkotásokat kedvelik. A Dunántúlon inkább a fekete-fehér rézkarcokat keresik, az alföldi részeken pedig a színes linómetszetek iránt nagy az érdeklődés. A közízlés fejlesztése érdekében az ország 14 vidéki, illetve hat budapesti bemutatótermében rendszeres kiállításokat rendez, nek. Az elmúlt esztendő folyamán 19 ilyen tárlatot együttvéve mintegy félmillióan tekintettek meg. A negyedik ötéves terv folyamán további képcsarnokok létesítésére kerül sor Kecskeméten, Székesfehérvárott, Sopronban és Siófokon is. pott könyvet, füzetet, öltözetük az átlagosnál rendetlenebb, piszkosabb, a többiek elkülönülnek tőlük, kicsúfolják őket, a tanítókat ingerli, hogy többet kell bajlódniuk velük, hogy a munkájuknak nincs látványos eredménye, hogy gyengébb előmenetelükkel lerontják a statisztikai eredményt, s így az ő nevelői sikerességüket is . Mindezek révén a cigánygyerek — bár természettől nem butább a többinél — egy-kettőre a szellemi fogyatékosok osztályában találja magát. Az iskolát sérelmek sorozataként élheti át, onnan ezért, ha csak teheti, elmaradozik, amit se szülei, se nevelői, se osztálytársai nem bánnak különösebben. Általános iskolai végzettség nélkül rájuk várnak a legnehezebb, legpiszkosabb, a köztudat által a legkevésbé becsült segédmunkák, amit a városiak már nem vállalnak, ami így a legigénytelenebb munkaerőre, az országon belüli „vendégmunkásokra”, főként a cigányokra hárul. A cigány tehát született segédmunkás, sorsának csekély mértékben ura, szükségképpen megreked a társadalom legalacsonyabb életszínvonalú, legtudatlanabb csoportjában. Táncfilniek a csabai Balettkedvelők Klubjában Vasárnap délután 4 órakor kezdődik a Megyei Művelődési Központ Balettkedvelők Klubjában a Rábai Miklós Kossuth- díjas koreográfusról, a Balassi Táncegyüttes megalapítójáról, munkásságáról, tevékenységéről szóló előadás. A Rábai Miklós februári békéscsabai látogatását előkészítő beszélgetést Bora Miklós, az együttes jelenlegi koreográfusa vezeti, majd a résztvevők két táncfilmet tekin. tenek meg: a Korsóstáncot és a Kalotaszegi leánytáncot. Mindkettőt Rábai Miklós tervezte, s az Állami Népi Együttes művészei adják elő. Háztáji portákra is nevel palántát a tótkomiósi Viharsarok Tsz A tótkomiósi Viharsarok Tsz termálvízfűtéses hajtatóházában nagyüzemi palántanevelésre is berendezkedtek. Már az elmúlt évben több százezer prima minőségű paprika-, paradicsom. és egyéb palántát adtak kollektív gazdaságok és háztáji gazdaságok részére. Ezért az idén még többen keresték fel a jó hírű szövetkezetét és rendelték meg a palántákat fólia alá és szabadföldi kertészetek számára. A medgyesegyházi háztáji portákra például , jelentős mennyiségű palántát adnak Tót. komlósról. •aEBBBBBBBB««BBBBaBHBBBBa9BB-BBBBBBBBBBaBBaBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBaBBBBBaBB«BBBaBBBBBa»SBBBS: A Budapesti Fúvósötös hangversenye Békéscsabán A megyei tanács nagytermében mintegy százan hallgatták meg a Budapesti Fúvósötös — Jeney Zoltán, Szeszler Tibor, Meizl Ferenc, Medveczky András, Hara László — és Alföldi Mária énekművész hangversenyét. A Színek és hangok a művészetben című koncert érdekessége volt, hogy Jeney Zoltán hangulatos, okos összekötő szövege mellett híres képzőművészeti alkotások vetített reprodukciói kísérték a zeneszámokat. A koncert legfőbb gondolati témái: a képszerű barokk zene, a fúga művészete és a matematika, a feltörekvő, majd hanyatló polgárság kora, a tájkép és a modern portré esztétikája voltak ... melyet két művészet szerencsés együttműködésével él- ményszerűen fejeztek ki az előadók. (Fotó: Barnára István) SBBBBBSBBBBBBBBBBBBBBBW •BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBSBBBBBBBBBÍ« iSXSSIIIBBBSBBBBBBBEBSBBB 33. Akiket személyesen nem ér el, telefonon zaklatja. Ezért vezettette be a telefont lakásába, hiszen egyes hivatalok, intézmények vezetői olyan érzéketlenek e hasznos hobby ira.it, hogy eltiltották az ingyenes telfonhasz- nálattól. A postai nyilvános fülkét meg nem kötheti le annyi időre, mert van úgy, hogy a kérdezettel negyedóráig is társalognia kell, mire kicsikarja a helyes megfejtést. Van, amikor e nemes ügy érdekében cselezni kénytelen. Arra fanyarodott a sok meg nem értés miatt, hogy bizonyos tekintélyes egyének hangját utánozva kíváncsiskodjék. Egyszer már az is előfordult, hogy egyik gimnáziumi tanárt a párttitkár nevében hivatta ki óráról, s megkérdezte Majakovszkij egyik versének részletét. Mivel a lyukasórás irodalmárok egyike se emlékezett rá, kénytelenek voltak felszólni a kollégáért, hiszen nem éghet le a nevelőtestület éppen a párttitkár előtt azért, hogy nem tudják őt irodalmi kérdésekben felvilágosítani. Az esti „műszakra”, mint már említettem, a sima ke- reaziraitvénveket hapvia Olyan rutinja van már ezek megfejtésében, hogy eggyel-eggyel negyedóra alatt végez. Postai forgalma is elég nagy, mert igen szerencsés megfejtő, s nincs olyan hét, hogy két-három könyvet ne nyerne. Ezért minden hétköznap tíz és tizenegy között feltétlen otthon van, mert arrafelé ekkorára ér oda a postás. A nagyobb rejtvénysorozatok megfejtése révén jutott már ki a Szovjetunióba és az NDK-ba. Kerékpárt, fényképezőgépet, egyéb tárgyakat’ is nyert már. A sok megfejtés ellenére se mondható „kiművelt emberfőnek”, noha ő azt hiszi magáról, hogy a város leguniverzálisab- ban felkészült szellemi kvalitása, akinek a művészetről éppen- úgy megvannak a maga szilárd ismeretei, mint a tudományokról, sportról stb. Kétségtelen, rengeteg lexikális adat hemzseg hosszúra nyúlt, felül kissé hegyes koponyájában, de elemző tevékenységre képtelen. Az egyik szellemi vetélkedő helyi selejtezőjéből azért nem jutott tovább, mert a döntő, egy összehasonlító művészeti kérdésre nem tudott megfelelni. Azóta se lépett a nyilvánosság elé, de írásos megfejtéseivel elárasztja a lapokat, folyóiratokat. A zenétől különös ihlete támad. Sokkal gyorsabban kapcsol az agya, ha' egy keresztrejtvény megfejtése közben lába modern ritmusra kalimpál. Néha még dúdolja is a szöveget, s az se zavarja, hogy az asztalnál ülők mosolyognak, olykor nevetnek rajta. Az ismeretszerzés érdekében el kell az ilyesmit tűrni ebben a bár- dolatlan környezetben, s ilyenkor a koruk által meg nem értett zsenik élete vigasztalia, akiken sokszor fölényesen átnézett a silány kortárs-nemzedék. ö ugyan sose vágyott a halhatatlanság babérjaira, de arra nagyon büszke, hogy oly sokszor megielent már neve a különböző sajtótermékek helyes megVelük vagy nélkülük? Élet, hátország nélkül
