Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-23 / 19. szám
La sits— és légy egészséges 1 Az idegességről azt mondják, hogy korunk betegsége. Régen nem volt ennyi baj az idegekkel. A mai orvosoknak és pszichológusoknak nem ez a véleménye. Idegesség régen is gyakori volt, csak nem ismerték a beteges szövődményeit. A neurózisok okozói közül a leggyakoribbak a testi és a pszichikai túlterhelések (gondok, munkahelyi vagy családi konfliktusok stb.) minden időben voltak. Ezek a túlterhelések régen is és most is a szervezet működésében funkeió-za- vavarokat, a huzamos funkció- zavarok izmokban, ízületekben, belső szervekben kóros elváltozásokat, pszichikailag szorongást, fájdalmat, álmatlanságot, okoznak. Ez esetben az emberek a szervezeti káros változással jelentkező panaszaikkal keresik fel az orvosukat, reumás, gyomor-, vese-, bélrendszeri fájdalmaikkal. s nem az idegrendszeri panaszaikkal. Henrik Seyfferth norvég orvos és pszichiáter több évtizedes gyakorlati munkája folyamán feltárta az ideges alapon létrejött túlterhelés betegségek okait, és megkereste azokat a gyógyulásra vezető módszereket, amiket nemcsak az orvos, hanem a betege is használhat. Hazánkban az idegbetegségek gyógyítása folyamán a betegek azt várják, hogy orvosuk csupán gyógyszerekkel tüntesse el panaszaikat mert ez látszik a legegyszerűbb és leggyorsabb the- rápiás eljárásnak. Az emberek többsége úgy véli, hogy minden fajta betegsége gyógyszerrel meggyőgyíthtó, és sok esetben orvostól orvosig jár, hogy megtalálja ezt a gyógyító csodaszert Márpedig a betegség okozóit éppen a különböző neurózisok esetén nem lehet egyszerűen gyógyszerekkel kiküszöbölni. A testi és lelki túlterhelésből származó betegségeknél az ideges reakciók: a szorongásos feszültség, a stress, a légzésgörcs, a szívidegesség, az emésztési zavarok, a reumás bajok, a fejfájások, a fóbiák, az álmatlanság tüneteit létrehozó alapokat és okokat kell legelőször is az orvosnak és pszichológusnak betegével együttműködve feltárni, mert csak így sikerül az okokat kiküszöbölve a gyógyulás útjára lépni. H. Seyffert „Lazíts — és légy egeszseges!” című könyvében (Gondolat Kiadó, 1970) komoly segítséget nyújt az orvosnak és betegének mind az idegesség és funkciózavarok okainak feltárásához, mind a kiküszöbölésük módjának és a megfelelő therápiának a megtalálásához. A norvég szerző részletesen elemzi először a testi túlterhelésből származó idegbetegségeket, s megtanít arra, hogy a helyes üléssel, járással, munka- módszerrel, preventív tornával miként lehet elejét venni a súlyosabb bajoknak. Majd ismerteti a pszichés alapon létrejött túlterhelések válfajait, a különböző szorongásos feszültséggel járó idegállapotokat és ezek szervezeti működés-zavarokban jelentkező kísérő tüneteit, hogy ezután részletesen kifejtse a leghatékonyabb gyógymódot, a „lazítás művészetét”. A szerző azt írja, hogy legtöbb így kezelt beteg — miután elsajátította a lazítás különböző módszereit — így nyilatkozott „Ügy érzem magam, mintha kicseréltek volna”. Általában az orvosok nem szeretik, ha az emberek laikusán betegségekről és gyógymódokról olvasnak, mert szakmai ismeretek hiányában nem tudják helyesen megítélni a saját magú kon mutatkozó tüneteket, és hamis következtetések alapján olyan betegnek képzelik magukat, amiben valójában nem szenvednek. Ezzel szorongókká, idegesekké válnak. E könyv olvasását mégis ajánlhatjuk „laikusoknak" is, mert az innen szerzett ismeretek alapján jobb önismerethez juthatnak, az orvosnak — betegségük esetén — tárgyilagosabban, konkrét jelzéseket adhatnak panaszaikról, és sok esetben meg is előzhetik helyes magatartással és életmóddal az ideges alapon létrejöhető betegséget Seyfferth könyve arra ösztönöz, hogy bánjunk helyesen szervezetünkkel, győzzük le a fájdalmakat és az ideges feszültséget, biztosítsuk szellemi egyensúlyunkat, és egyben megmutat ja ehhez a helyes módszereket is. Or. Kiss Tihamér Kulturáltabb kiszolgálásra, jobb ellátásra ösztönöz a kereskedelem mádssítol! szabályozó rendszere Keserít Jánosáé miniszterhelyettes nyilatkozata A január 1-én életbelépett továbbfejlesztett közgazdasági szabályozó rendszer vonatkozik a j kereskedelmi vállalatokra is, ott i azonban az általánostól eltérő elemek is érvényesülnek. Erről nyilatkozott Keserű Jánosné bel-; kereskedelmi miniszterhelyettes Kovács Ferencnek, a MTI munkatársának. A belkereskedelemben a szabályozó rendszer továbbfejlesztésének az a célja, hogy egyrészt, közvetlenül ösztönözzön; a la-1 «OitseiiBscess9:ccai«>HUMM>a9*Maec*ssuaBiMi kosság igényeinek mind jobb kielégítésére, másrészt a tervben megszabott mértékben csökkenjenek a . forgalom lebonyolításának költségei. A számítások szerint a IV. ötéves tervben legalább 35 százalékkal növekszik a kiskereskedelmi forgalom ehhez a megfelelő kínálat biztosításához arányosan növelni kell a készleteket. Ahhoz, hogy a következő években eddiginél kulturáltabb körülmények között vásárolhasHasznos időtálló a fejtőinek rovatában — amikkel mégiscsak vele mostohán bánó szülővárosára hívja fel a figyelmet országos szinten —, s titokban azért azt reméli, hogy halála után legalább egy mellékutcát elneveznek róla, amivel majd a jövő rója le kegyeletét a gúnyosan mosolygó jelen helyett. E különleges tevékenység nagy anyagi megterhelésbe kerülne, ha leleményességét nem bizonyítaná e téren is. A szűkös nyugdíjból minden rejtvényes sajtóterméket — s melyik nem az? — nem tudna megvásárolni. Ezért nyilván tartja, hová, milyen újság, folyóirat, képes hetilap jár, s elkéri az illetőtől, akinek nincs már rá szüksége. Nem az egészet viszi el, csak a rejtvényoldalt. (Ha elvétve még akadnak csikkszedők, akkor ez sokkal felemelőbb gyűjtőszenvedély! — vallom én is.). Nelli már gyorsabb ritmusú dalokat vert a billentyűkön, Boskovics előtt pedig ott szomor- kodott a pohár, benne a kihűlt feketével. Csodák csodája, most a rejtvényfejtés se ment neki. Csak ült ráhajolva a Nénszabad- ságra, s ahogy telt az idő, mind sűrűbben a bejárat felé pislogott. Egyelőre teljesen érthetetlen volt viselkedése. Fél nyolc után beállt a nagyüzem. A zongora körül elhelyezkedett aranvif júság fokozta a hangulatot. Egyszerre vonaglottak székeiken a zene ritmusával, visszatapsolták a legvadabb számokat, amiket Nelli magára kényszerített, mosoly közepette megismételt. Jumbó dob technikája, eszelős rángatózása olyan extázisba hozta őket, hogy egyesekre rájött a tudatalattiból felszabadult ősi rombolási ösztön, s jobb híján a poharakat, hamutartót, vázákat csapkodták a parkettre. Gyula nyomban a kárszínhelyre sietett, s azonnal megfizettette a fogyóeszközökben keletkezett hiányt, ami miatt nem is zúgolódtak, hiszen, ha kacagányos ősapáink földhöz- vághatták a boros kupákat, akkor e mozgalmas korban élő farmernadrágos nemzedék sem maradhat el tőlük. Akit e felfokozott hagyományápolás még nem ragadott el, az tenyerével vagy öklével verte a taktust szegény asztaltársaim tetején. Az ifjúságnak ez a sokat emlegetett szűk rétege sem egységes. Egy hattagú galeri azonban sülve-főve együtt van. A „chef” Pimpi, a hírhedt kötekedő, akinek kedvenc passziója — némi boxoló múlt után —, hogy tálkájától kísérve, szerelmesen sétáló párokba kössön, magányosan hazafelé tartó nőket zaklasson. Most kihasználja a konjunktúrát. mert korábban nem az ő bandája volt a városi éjszakák réme, hanem Tvintyié, de ők most javító-nevelő munkán elmélkedhetnek a szolidabb civil élet szénségeiről. Egv megfélemlített lánvt leütöttek a parkban, felvitték Tvintvi lakására. megerőszakolták, majd a meztelenre vetkőztetett szerencsétlent kilökték az utcára. Pim- piék felsóhajtottak, amikor a raituk is uralkodó galeri lebukott. (Folytatjuk) Kisházi Kálmán békési mozdonyvezető minden szabadidejében díszhalaival foglalkozik, nagy őrömére szépen fejlődnek és szaporítanak vitorlás halai (kép alján). Lakásán 30 akváriumban közel 2000 díszhal tenyészik. (Fotó: Márton László) son a lakosság, 17 milliárd forintot kell fordítani a hálózat fejlesztésére, s az összeg egy részét a forgalom növekedéséből származó nyereségből maguknak a vállalatoknak kell előteremteniük. Mindehhez hatékonyabb kereskedelmi munkára van szükség. Ezt segítik az új szabályozóit. A kereskedelemben január 1- től érvényes szabályozó rendszerben egyrészt erősödtek a népgazdaság valamennyi ágazatára érvényes elemek, másrészt, jellemzőbbek a kereskedelem sajátosságaiból származó, azt figyelembe vevő eltérések. Az» egységesítés irányába mutat, hogy a kereskedelemben is vállalatfejlesztési alapból fedezik a készletek tartós növekedését és a korábbi 70 százalék helyett — az ipari vádiatokéval azonos — 60 százalékos fejlesztési adó érvényesül. A szabályozó rendszer új vonása, hogy az állami kiskereskedelmi vállalatok mellett ezentúl valamennyi — más ágazathoz tartozó kereskedelmi tevékenységet folytató egységet: a termelőeszköz — és a fogyasztási cikk — nagykereskedelmet, s a szövetkezeti kereskedelmet is kötelezik kereskedelmi adó fizetésére. Az adót differenciáltan állapítják meg. A kereskedelemben is bevezetik bizonyos fejlesztési célok költségvetési támogatását A ki_ jelölt 1000 négyzetméteren felüli ABC-áruházak, a legalább 2000 négyzetméteres iparcikkáruházak, a kereskedelmi, valamint a zöldség-gyümölcs raktárak, a csarnokok és a paicok, az ellátatlan területek üzletednek építéséhez az állam pályázati rendszer útján anyagi segítséget nyújt. A kiskereskedelemben 1971-től, a vendéglátásban 1972- től az eddigi 60 százalék helyett az értékcsökkenési leírás teljes összegét megtarthatják a vállai latok, s ezt a pénzt gépesítésre, korszerűsítésre fordítják. Úja bb kezdem ényezések tbc-mentesítésre Dr. Csukás professzor Békéscsabán Ciklámenvásár a kertészeti vállalatnál Télen sem szünetel a munka a Gyulai Kertészeti Vállalatnál. Az üvegházi növények közül legszebben a ciklámenek, a cserepes tulipánok, jácintok virágzanak. A ciklámen általában sok virágot hozott, ezért is nagyobb a szokásosnál a téli ciklámenvásár a városban. A cserepes és vágott virágok értékesítésével párhuzamosan megkezdték a nyári virágpalánták magvainak vetését. Jól bevált módszer szerint hatalmas földlabdával telepítenek úi parkrészekbe, a Béke su- gárútra 15—20 éves „facsemetéket”. A nyírfa, a tölgyfa és az ezüstfenyő hatalmas földlabdával, emelődaruval kerül ki a fagyos földből s ugyancsak daru segítségével helyezik az új helyen a két méter átmérőjű gödörbe. A tapasztalatok szerint a földlabdával áttelepített fák megeredése százszázalékos. 1971. JANUÁR 23. Békés megye állami gazdaságaiban és termelőszövetkezeteiben országosan is figyelemre méltó eredményeket értek el a szarvasmarha-állomány tbc- mentesítésében — állapította meg dr. Csukás András, a MÉM Állategészségügyi és Élelmiszer- higiéniai Főosztályának osztály- vezetője január 15-én, az állatorvosok megyei megbeszélésén. Az állam jelentős anyagiakkal támogatja azokat az üzemeket, melyek vállalják a mentesítéssel járó többletmunkát. Ebben az esztendőben 13 termelőszövetkezet jelentette be tbc-mentesítési szándékát a megyei állategészségügyi állomásnak. Közöttük olyan gazdaságok is vannak, amelyek saját állományból alakítják ki az egészségest, nagyobb részük azonban igénybe veszi a mentesítésre felajánlott vemhes üszőket. Ezeket az Állattenyésztési Felügyelőség révén kapják meg az érdekelt termelőszövetkezetek. A megye negyedik ötéves tervében tíz százalékkal irányozták elő a tehénlétszám növelését. A tervidőszakban 12 szakosított szarvasmarha-tenyésztő telep épül, ahová egészséges állományt helyeznek el. A szeghalmi és a szarvasi járási tanács határozatot hozott arra, hogy a járás állami gazdaságaiba és termelőszövetkezeteibe kizárólag csak tbc-mentes állományt szabad bevinni, még hizlalás céljára is! Valószínű, hogy ebben az esztendőben újabb járási és városi tanácsok hoznák hasonló határozatot. Az utóbbi években ugyanis a szomszédos megyékből és a Nyírségből felvásárolt szarvasmarha-állománnyal hurcolták be a betegséget. Dr. Csukás András tulajdonképpen ennek megelőzésére kérte a Békés megyei Állategészségügyi Állomás állatorvosainak, technikusainak segítségét. A mentesítés hatékonyságát ugyanis csak akkor tudják biztosítani, ha elejét veszik az előbb említett betegséghurcolásnak. Ismeretes, hogy a tbc-mente- sítés után a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok magasabb áron értékesíthetik a tejet, ugyanakkor azt sem szabad lebecsülni, hogy a lakosság olyan tejtermékhez, marhahúshoz juthat, amely egészséges, tehát nem kell félnie a tbc-fertő- zéstől. A gümökór ugyanis egyaránt terjed állatról emberre és emberről állatra. Különböző nemzetközi egyezmények értelmében az élőállat- és a húsexport-lehetőségek kihasználásánál a külföldi kereskedők előnyben részesítik azt a partnert, aki egészséges állományt vagy állománytól származó húst értékesít. Egy-két éven bedül küldföldre nem szállíthatunk sem élő állatot, sem pedig vágott marhát, ha aztbc- ve] fertőzött. A mentesítéshez tehát nemcsak az államnak, hanem a termelőüzemnek is nagyon lényeges érdeke fűződik. (dupsl)
