Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-23 / 19. szám

Összevont KISZ-taggyűlés a Békéscsabai Konzervgyárban Vezetőségválasztás a Szórakoztató Zenészek Szakszervezetében Jobb kereset, javuló munkakörülmények a békési kosárgyarban Az Erdőgazdasági Fűz- és Ko­sáripari Vállalat békési kosár­gyára jó eredménnyel zárta az elmúlt évet és így várhatóan mintegy 8—10 nap nyereségré­szesedést kapnak majd a dol­gozók. Az idén a termelési terv érték­ben, a tavalyihoz hasonlóan, 60 millió forint, melyből 55 millió forint értékű áru exportra kerül. A megrendelés már most egész évre biztosított. A darabbér általában 11, egyes cikkcsoportokon belül pedig 15— 25 százalékkal növekedett. A jobb kereset és a javuló munka- körülmények eredményeképpen, többen azok közül, akik az el­múlt években máshová mentek dolgozni, visszatértek a gyár­ba. A dévaványai, az eleki, a kö- rösladányi és a köröstarcsai te­lep két éve alakult meg, s eze­ken a helyeken a termelés már eléri a gyár átlagszintiét. A ke­reset is ennek megfelelő. Január 21-én összevont KISZ- taggyűlést tartottak a Békéscsa­bai Konzervgyár ifjúkommunis­tái. A taggyűlésen — amelyen részt vettek a gyár gazdasági, párt- és szakszervezeti vezető­ségének képviselői — Irházi La- josné, a szervezet csúcstitkára beszámolt az elmúlt évi akció- program teljesítéséről, az elért eredményekről, és az 1971. évi főbb feladatokról. Ezután Bo- tyánszki Mihály szervező-titkár ismertette annak a versenynek az eredményeit, melyet a KISZ- szervezet vezetősége 1970 máso­dik felében hirdetett meg a X. pártkongresszus tiszteletére. Az elmúlt félévben 1200 tár­sadalmi munkaórát dolgoztak a gyár KISZ-esei, hatvannal nőtt a taglétszám, s a politikai oktatás­ban 160-an vesznek részt. Az alapszervezetek közötti verseny­ben a Ho Si Minh-ről elnevezett lett az első, és az összevont tag­gyűlésen Kocsis József né alap­szervi titkár átvette a csúcsveze­tőség 1000 forintos jutalmát. A második helyezett Radnóti-alap- szervezet 700, a harmadik helye­zett Ságvári III. alapszervezet 400 forintos jutalmat kapott. A „legjobb reszortfelelős” okleve­let és a 200 forintos vásárlási utalványt kapták: Huszár End- réné, Uhljár Györgyné, Lezinyi Ilona, Vidovenyecz Jánosné, Kri- zsán Judit és Stefanik Pálné. A kongresszusi versenyben maxi­mális pontszámot elért 14 fia­tal szintén átvette jutalmát az összevont taggyűlés résztvevői előtt. A Szórakoztató Zenészek Bé- | kés megyei Szakszervezeti Bi- zottságának január 14-i vezető- ! ségválasztó küldöttgyűlésén[ megjelent Orczijalvi Vilmos, a Művészeti Szakszervezetek Szö­vetségének képviselője, dr. Ab- rányi Lajos, az Országos Szó­rakoztató Zenei Központ Igaz­gatóságának képviselője és Ber­talan Sándor, az SZMT képvi­selője. Káté Béla szb-titkár ismertet­te a szórakoztató zenészek két év óta végzett munkáját. A me­gyében 212 tagjuk van, melyből heten nyugdíjasok. Kilenc bizal­mi intézi a tagság ügyes-bajos dolgait. 1970-ben tíz új tagot vették fel és három dolgozó kapta meg a Kiváló Dolgozó címet. A beszámoló foglalkozott a zenészek élet- és munkakörül­ményeivel. Az előadó kifogásol­ta, hogy még mindig kevesen élnek az önképzés adta lehető­ségekkel. Beszélt a politikai to­vábbképzésről. Elmondotta, hogy csak Békéscsabán tudták meg­szervezni a Társadalmunk idő­szerű kérdésed című tanfolya­mot, jó volna — mondta —, ha az 1971—72-es oktatási évben a megye más városaiban is meg tudnánk szervezni az okta­tást. Az üdültetéssel kapcsolat­ban elmondta, hogy 1970-ben 13 felnőtt, 1 szanatóriumi, 1 kül­földi és 2 gyermekbeutalót kap­tak. A beszámolót vita követte. Beck György, az OSZK-kiren­deltség vezetője kérte a tagsá­got, hogy mindenkor tartsák be azt, amit a munkaszerződés elő­ír. Elmondotta, hogy a megyé­ben kevés a szakképzett ze­nész, s így kénytelenek „re­gisztereseket”, alkalmi zenésze­ket alkalmazni. Dányi György gyulai küldött szintén az alkal­mi zenészekről beszélt. Kifogás solta, hogy elég magas bért kap­nak. Javasolta, hogy tegyék kö­telezővé részükre a vizsgát. Orczifalvi Vilmos, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége ne­vében köszöntötte az értekezle­tet Beszélt a zenészek helyze­téről, a munkafegyelemről. Egyetértett azzal, hogy élég ala­csony a zenészek zenei művelt­sége, így fontos feladatnak tart­ja az önképzést. Kérte a Szak- szervezetek Békés megyei Ta­nácsát, hogy segítse a zenésze­ket a helyiség megszerzésében, ahol a továbbképzést részükre biztosítani tudják. Dr. Ábrányi Lajos, az Országos Szórakoztató Zenei Központ Igazgatóságának képviselője is egyetértett az em­lített problémákkal. Örömmel vette tudomásul, hogy me­gyénkben minden szakképzett zenésznek állása van. Javasol­ta, hogy a fiatal regiszteres ze­nészek közül válogassák ki a tehetségeseket és velük pótolják az utánpótlást. Bertalan Sándor, az SZMT küldötte rövid tájé­koztatást adott a megyében fo­lyó szakszervezeti választások­ról. A jelölő bizottság előterjesz­tése alapján megtörtént a vá­lasztás. Az elnök Farkas Dezső, a titkár ismét Kóté Béla lett. Az szb tagjai: Csíki Lajos, ifj. Rácz Károly, Pálfi Árpád, Kóté Árpád és Hirtl Lajos. mes mmzsr. 3 1971. JANUÁR 23. & folyók nem árainak — Aránylag kis területen van belvíz Az utóbbi napok enyhébb időjárása miatt gyors olvadás­nak indult a hótakaró. Éppen ezért tájékoztatót kértünk a Körösvidéki Vízügyi Igazga­tóságtól, ahonnan megtudtuk, hogy az igazgatóság terüle­tén a belvízzel elöntött terü­let mindössze 1600 katasztrá- lis hold és ebből csak 200 hold a vetés. Az erőteljes olvadás következtében a belvízleveze­tő csatornák vízszintje az utóbbi napokban emelkedett és ezért jelenleg 11 szivaty- tyútelep és 3 szivattyúállomás üzemel, amelyeknek össztel­jesítményle másodpercenként 30 köbméter. A belvíz zavartalan és gyors levezetése érdekében a Kö­rösvidéki Vízügyi Igazgatóság ezúton is felhívja a területén levő mezőgazdasági üzemek vezetőit, hogy fokozottabban szorgalmazzák a barázdák; ár­kok tisztítását, a táblák bel- víztelenítését és a határszem- léken ellenőrizzék a munkák végrehajtását Az igazgatóság területén le­vő folyókon jelenleg sehol sincs elrendelve a védekezés, mert a Romániából kapott in­formációk alapján a hegyek­ben nem indult még meg az olvadás, így a folyók vízszint­je nem emelkedik. A Berety- tyónak, Körösladány feletti ré­szén jégtörő hajó áll készen­létben, hogy szükség esetén biztosítsa a jég zavartalan le­vonulását. Szénást „gyémántok 9 9 A Lenin Tsz vezetősége akkor indult el „gyémántkeresésre” 1970 nyarán, amikor nyilvánva- • ló volt, hogy árbevételeik a tervhez képest 7 és fél mülió forinttal csökkennek. Szeren- j cséjük volt, hogy az 1969. évi fejlesztési alapot ekkor még nem költötték el. így némi J anyagiakkal rendelkeztek ah-1 hoz, hogy a pulykatelep építé-j sét elkezdhessék. Tulajdonkép­pen 30 millió forintos beruhá­zásra vállalkoztak. Ennek ] azonban csak egy része a saját! erő, mert az állam jelentősen j támogatta és támogatja törek­véseiket a Kanadai Fehérgyé­mánt hibrid pecsenyepulyka ne­velésében, a szénása gyémánt­telep kialakításában. Két tsz fogott össze Nagyszénáson a Lenin Tsz és a Vörös Hajnal Tsz fogott ösz- sze tíz nevelőépület elkészítésé­re és a járulékos beruházások kivitelezésére. A Lenin Tsz 87 százalékkal vesz részt a 30 millió forint beruházás megva­lósításában. Tavaly, június 15-e körül szervezték meg az építőbrigá­dot, amely a hernádi Március 15 Tsz-szel együttműködve nyom­ban hozzálátott négy nevelőház összeszereléséhez. A hernádiak szállították a különböző szerke­zeti anyagokat és megtanították a nagyszénás! építőbrigádot a i szerkezetek összeszerelésére és j egy különleges típúsú panélszer- kezet gyártására. A Hunnia ti- j pusű baromfinevelővel részt vettek a hernádiak az 1970. évi i Országos Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Kiállításon. A bíráló; bizottság aranyéremmel jutal­mazta törekvésüket. A gyakorlat is igazolta: jó helyre került az aranyérem. Nagyszénáson ugyanis néhány hónap alatt elkészültek az első ólak, melyekből december végé­ig 20 ezernél valamivel több pecsenyepulykát szállítottak a Eredményesen zárták az elmúlt évet az endrődi szabók Bevezették a 44 órás munkahetet Az Endrődi Szabó Ktsz az el- j múlt évet ismét eredményesen; fejezte be. A dolgozók előrelát­hatólag egyhónapi nyereségré­szesedést kapnak, ami néhány nappal több a tavalyinál. A szövetkezet kilátásai az idén is jók. A munka máris nagyrészt biztosított. A termé­kek — főként gyermek- és lány­kakabátok — 80 százalékban ex­portra készülnek. Január 1-től bevezették a 44 ói;ás munkahetet, amit a terme­lékenység növekedése tesz lehe­tővé. Többek között új vasaló­prés-gépet állítottak be, amely 4—5 ember munkáját helyette­síti. Még az I. negyedévben há­rom japán gyártmányú varró­gép érkezését várják, amelyek közül az egyik gomblyukat varr, a másik ujjat varr be, a har­madik hóloz. Érkezik még az idén övfeltevő, zsebző, koptató felvarró és néhány sima gép. Így a kézi munka jórészt megszű- j nik és a termelékenység év vé­gére mintegy 20 százalékkal nő. A gépek beszerzésének költsége több, mint félmillió forint, ami­hez a HUNGAROCOOP Külke-] reskedelmi Vállalat is hozzájá­rul. A negyedik ötéves tervidő­szakban a szövetkezet üj üzem­házat alakít ki és több gépet vá­sárol még. A fejlesztésre 10 mil­lió forintot irányzott elő, s 1975 végéig — mintegy 50—60 fős létszámemeléssel — a jelenlegi termelést megkétszerezi. Baromfiipari Országos Vállalat-1 nak. Az eddigi számítások azt tanúsítják, hogy pulykánként 18—20 forint tiszta bevételre tettek szert! Az építőbrigád Csajkás Jó-! zsef technikus vezetésével a kedvező időjárású novemberben,; decemberben és januárban há­rom épület vázszerkezetét állí­totta össze. További háromhoz ezekben a napokban kezdenek hozzá és ha beköszönt a jó idő, akkor az oldalfalak panelgyár­tására térnek át Érdekessége ennek a Hunnia típusú baromfinevelő ólnak az, hogy oldalfalai mindössze 13 centiméter vastagok. Ezzel szemben kiváló hőszigetelő tu­lajdonsággal rendelkeznek. Mí­nusz 20 Celsius fok külső hő­mérsékletet úgy szigetelnek el, hogy az épületben a 35—38 Cel­sius fokú hőmérséklet huzamo­san tartható. Eloszlik az aggály Hegedűs Béla, a szövetkezel elnöke említette, hogy Csajkás József építésztechnikus a mun­ka elkezdésekor még nem volt termelőszövetkezeti tag 1970, végén kérte felvételét. Hogy jól megállja helyét a közösben, mi sem bizonyítja jobban, mint diplomamunkája: a pulykane­velő telep. Tavaly nehéz gazdasági fel­adatokat oldott meg a nagyszé­nás! Lenin Tsz. A 7 és fél mil­lió forint árbevételi kiesést kü­lönböző intézkedések révén 3 és fél millió forintra csökkentet­ték. Ennek áthidalására az 1970. évi zárszámadás egyenlegének biztosításához banki hitelt vet­tek fel olyan feltétellel, hogy az 1968—69. évi tagrészesedés átla­gának 80 százalékát fizetik ki a mostani zárszámadáson. A tagság véleménye azért oszlott meg a pulykanevelő telep épí­téséről. Többen azt fejtegették, hogy miért verte magát költ­ségbe a szövetkezet, amikor ár­bevételi hiánnyal zárja az évet? Mások, elsősorban a szövetke­zet vezetőségében dolgozó fiatal szakemberek, köztük Apáti Nagy Gábor főállattenyésztő ag­rármérnök és Fábián János nagyszénási születésű agrármér­nök, akire a telep szakmai irá­nyítását bízták, helyeselték e törekvést, ök és az előrelátó tsz-tagok naponta beszéltek ar­ról, hogy anyagilag miért elő­nyös a pulykatelep építése. Az eddigi eredmények azt ta­núsítják, hogy Kunstár Máriá­nak, aki gimnáziumi érettségi­vel a műszaki anyagraktárban dolgozott és Juhász Ilonának, aki mezőgazdasági technikus­ként a kertészetben adminisztrá­tori munkakört töltött be, érde­mes volt otthagynia és Vállal­nia az újjal járó gondot, több­letmunkát. Ök Stranszki Fe- rencnével és Tarr Magdolnával egy hónapot töltöttek Szécsény- ben, hogy megtanulják a Kana­dai Fehérgvémánt pecsenye- pulyka-nevelés módszerét. A pulykánként befolyt ha­szon kissé felvillanyozta az ag­gályoskodókat és most már mind kevesebb azoknak a szá-1 ma, akik ellenzik, hogy ebben az esztendőben és jövőre továb­bi 5—5 millió forint saját erő­vel— a fejlesztési alap terhére— járuljanak hozzá a telep komp- Íettírozásához. Tiszta jövedelem: 5 millió Miből is áll ez a telep, ha készen lesz? A tíz nevelőólat fehér út köti majd a központi! épülethez, ahonnan a dolgozók; munkaruhában és cipőben, a fekete-fehér öltözőt és fürdőt! maguk mögött hagyva indulnak az állatok gondozására. Lesz a telepen egy fekete út is, ame­lyen a trágyát szállítják a gyűjtőhelyre, A telep teljes ki­építésének ideje nincs messze. A szövetkezet önálló építőbri­gádja nagy lelkesedéssel dolgo­zik. így év végére a tíz nevelő­ólból 150 ezer pecsenyepulykát szállíthatnak a baromfiiparnak. Ez 3 millió forint tisztabevé­telt jelent a közösnek. 1972-től a telep ^évi termelése 250 ezer pe­csenyepulyka lesz, a tiszta jö­vedelem pedig 5 millió forint Ahhoz azonban, hogy a beru­házás 1970. évi üteme ne csök­kenjen, az első félévben 2 mil­lió forint rövid lejáratú hitelre lenne szükségük. Csak ilyen módon szerezhetnék be a még hiányzó anyagokat. A beruházási program meg­valósításában messzemenően él­vezte ez a vállalkozás a Magyar Nemzeti Bank Békés megyei Igazgatóságának támogatását Valószínű, nem gördítenek aka­dályt a 2 millió forint saját erő hitelezése elé, melyet a tsz 1971 végén már vissza is fizet­ne. A hitelkérés miatt különöse­képpen nem lehet a nagyszé­nási ak szemére vetni semmit. Ugyanis a 3 és fél milliói forint . 1970. évi árbevétel áthidalására kapott pénzügyi fedezet egy részét, melyet csak 1971 végén kellett volna visszafizetniük, rendezik a mostani zárszámadás során. Vagyis egy évvel koráb­ban tesznek eleget kötelezettsé­güknek. Ezt a gyorsaságot most fedezetként ajánlják a kért 2 miUip forintra. Kerestek és találtak Szép és eredményes az a vál­lalkozás, melyet a nagyszénási termelőszövetkezetek elindítot­tak. Nehéz helyzetben keresték a kivezető utat Nemcsak egy esztendő gondjának megoldásá­ra törekedtek, hanem a jövő kellő alapozására gondoltak, amikor a pulykanevelő telep létrehozását vállaták. Gyémán­tot kerestek és találtak. Meg­győződéssel vallják azt — ennek így adott kifejezést Hegedűs Bélá tsz-elnök —, hogy a két közös gazdaság termelését jó alapokra helyezték, hiszen a jö­vőben erről a telepről évi 5 millió forint tiszta bevételre számítanak! Ez az 5 mülió fo­rint majdnem megfelel a tsz 1970. évi fejlesztési alapiának. Dupsi Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom