Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-22 / 18. szám

Hogy ne maradjon titokban Öt év alatt 53 millió forint a lakossági szolgáltatás fejlesztésének elősegítésére Tavaly óta kormányhatározat írja élő a tanácsok felelősségét a lakossági szolgáltató tevé­kenységnek az igényeikhez mért gyorsabb fejlesztéséért. Békés megyének 1971—1975 között er­re a célra állami keretből 53 millió forint összegű alap áll rendel ekzésére, melyből vissza nem térítendő támogatást kap­hatnak azok a vállalatok, szö­vetkezetek, gazdasági szervek, amelyek saját fejlesztési pénz­eszközeiket ilyen célra használ­ják fel. A textűtisztitás támogatására 17 millió forint jut, melyből Békéscsabán megvalósul a Pa­tyolat Vállalat üzeménék re­konstrukciója és két vegytisztí­tó szalon is épül. Ebből az egyik a Tanácsköztársaság út­ján, a másik a Kulich Gyula lakótelepen. Vegytisztító szalon létesül még Szarvason, Szeghal­mon, Endrődön és Mezőkovács- házán. Támogatja a megyei tanács a GELKA szervizhálózatának a fejlesztését, melyfe 6 millió 100 ezer forintot biztosít. Ennek alapján új szerviz létesül Me- zőkovácsházán, Gyulán, Béké­sen, Szeghalmon. A környező községekben felvevőhelyeket szerveznek. A szállítás lebonyo­lítására négy csukott gépkocsi vásárlásához is hozzájárult a tanács. Szarvason és Békéscsa­bán a szövetkezeti ipar ilyen irányú tevékenysége is támoga­tást kap. A családi házak, lakások kar­bantartása csak igen nehezen oldható meg. Sokszor nincs ki­vitelező akkor sem, ha valaki víz- vagy gázvezetéket akar be­vezettetni. Hónapokig kell vár­ni, amíg valaki a lakásában a cserópkályhát, a parkettet ki tud­ja javíttatni. Kevés a festő, má­zoló, bútorjavító. A helyzet megváltoztatására a tanács 500 —500 ezer forintot juttat a Bé­késcsabai Ingatlankezelő, vala­mint a Békés megyei Kémény­seprő Vállalatnak, hogy a szol­gáltató kapacitásukat növeljék. Gyulán, Orosházán, Mezőko- vácsházán, Békésen, Szarvason és Gyomán az építőipari szövet­kezetek 700—800 ezer forint összegű támogatást kapnak, hogy a lakáskarbantartási igé­nyeket jobban ki tudják elégí­teni. A magángépkocsik ég motor­kerékpárok javításának, karban­tartásának elősegítésére Mező- kovácsházán másfél milliós költséggel új üzem jön létre. A békéscsabai, orosházi és szarva­si üzemek bővítését további 10 millió forinttal támogatja a ta­nács. Félmillió forint költséggel Békéscsabán mozgó gépkocsi- segélyszolgálat megszervezésére is sor kerül. Szarvason befejeződik, Békés­csabán, a Tanácsköztársaság út­ján pedig sorra kerül egy új szövetkezeti szolgáltatóház épí­tése. Ezekhez a tanács 4 mil­lió forint támogatást nyújt. A községekben meglevő szolgálta­tóházak jobb kihasználására a helyi tanácsoknak lehet és kell is intézkedniük. A tanácsi támogatás mellett természetesen szükség van arra is, hogy a vállalatok, üzemek, szövetkezetek használják ki a vonatkozó kormányrendeletben biztosított pénzügyi kedvezmé­nyeket. Ennek alapján a bérfej­lesztési lehetőség és a vissza­maradó fejlesztési forrás ösz­tönzőleg hat további kedvezmé­nyezésekre. Dr. Romvári László az MTVB tervosztályánál:: vezetője „Az üzemek nem tanultak eleget a tavalyi belvízveszély­ből, most sem tisztítják ki min­denütt a betömődött árkokat, belvízelvezető csatornákat — mondotta a minap aggódva me­gyénk egyik országgyűlési kép­viselője. Aggodalma sajnos nem alaptalan, amint a Körös vidéki No lám, így is lehet. Ilyen se­rényen. Mintha csak néhány perce kezdték volna. Pedig ép­pen dél van, tehát már 6 órát dolgoztak. Fáradtságnak azon­ban semmi nyoma. Hát persze könnyű nekik, fiatalok. De. ki vagy mi hajtja őket? Veres József művezető nem. Azt mondja: — Minek? Tudják ők, mit kell csinálni. A brigádvezető ügy dolgozik, mint a többi. Jóformán fel sem néz közben. Dobrotka Mihály szakmunkás tud indokot: — Kell a pénz! Ahogy dolgo­zunk, úgy fizetnek. Rózsavölgyi György szak­munkás folytatja: — Szalagmunka van. A ló­gással másokat is gátolnánk ab­ban, hogy keressenek. Kovács János brigádvezető derűsen néz körbe: — „Megesszük” az alkatré­szeket. A Budapesti Bútorgyár gyulai gyáregységének az előszerelő brigádjáról van szó. Itt kezdő­dik a szekrényalkatrészek ösz- szeállítása. Innen megy tovább egy másik, aztán harmadik, ugyancsak ifjúsági brigádhoz és végül elkészül a szekrény. „Megenni” az alkatrészeket, annyit jelent, mint gyorsan ösz- szeszerelni, hogy továbbítani le­hessen. A brigád mind a ki­lenc tagjának van ebben vala­milyen szerepe. A szak- és a Vízügyi Igazgatóságon megtud­tuk. A KÖVIZIG ugyanis a saját hatáskörében levő belvíz­elvezető csatornákat már ko­rábban kitisztította. A műtár­gyakat is megtisztították a hó­tól, jégtől. Megszervezték a fi­gyelőszolgálatot, s ha bárhol jégdugó keletkezik vagy egyéb akadály hárul a vlzelvonulás elé, azonnal intézkednék, „zöld utat” biztosítanak a belvíznek. Amint a KÖVIZIG szakembe­rei elmondották, igen kedvező megyénkbe a lassú félmelege­dés. A Körösökön és a Berety- tyón megindult a jégzajlás, készséggel mondanak le a jég­törő hajók tervezett munkájá­ról. A határban lassan olvad a hó és a jég, a belvíz egy része beszivárog a talajba. A hó alatt azonban nem látni eléggé a ve­szélyt, ezért helyes, ha minde­nütt alaposan felkészülnek a védekezésre. A mezőgazdasági üzemek hatáskörében levő ár­kok, csatornák kitisztítása való­ban sokat segíthet a belvízelve­zetésben. Követésre méltó pél­daként említették a békéscsabai j Május 1 Tsz és a Vizesfási Ál- j lami Gazdaság munkáját, ahol — mint már évek óta rendsze­rint — most is munkába álltak a vízelvezető brigádok. Szak­emberek irányításával vizsgál­ják meg a határt s ahol szüksé­ges, árkot húznak, elhárítják az akadályt s elsősorban az őszi vetéseket igyekeznék megkímél­ni a belvíztői A. R. amJÜSŰlSst 3 1971. JANUÁR 82. W segédmunkásoknak is. Nincs hozzá szükség különösebb szak­értelemre, igyekezetre annál in. kább. Persze azért nem mind­egy, hogy ki, hogy fogja meg a szerszámot. A szakmunkások ehhez jobban értenek. Ha pedig más beosztásba helyezik őket, nem kell elölről kezdeniük a tanulást. Ezért magasabb az órabérük. Ám csoportelszámo­lás van, a kereset végöszegét a teljesítmény és természetesen a minőség kerekíti ki; Kovács János tulajdonképpen csak „kisegítő” brigádvezető. Ö az egyetlen idősebb szakmun­kás az egész üzemrészben. Nem­rég került ide, amikor a brigád- vezetőt behívták katonának. Sok tapasztalatot még nem szerzett, de annyit máris hatá­rozottan megállapít: — Derék gyerekek, szófoga­dók. Biztos, hogy továbbra is elérjük a 100—110 százalék kö­zötti teljesítményt. Ne maradjon az sem titok­ban, hogy a katonának behívott brigácívezető a családját nehéz helyzetben hagyta itthon. A fe­lesége, aki a második gyerme­két várja, albérletben lakik. Ki- lencszáz forint OTP-kölcsönt is vissza kellene fizetnie, amit azonban a fiatalok magukra vállaltak. „Összedobják” a pénzt. Ennyit elvárhat tőlük az a társuk, akivel évek óta együtt dolgoztak és jóban, rosszban osztoztak, közben háromszor ér­demelték ki a szocialista bri­gád címet. Több hasonló nemes tett fű­ződik a brigád nevéhez, me­lyekről azonban csak a napló emlékezik meg. A brigád elismerést még nem kapott. Azaz Dobrotka Mihály valamire mégis emlékszik. Hogy is történt? — Egyszer valaki Pestről volt itt a gyárban. Kérdezte, hány százalékot érünk el. Mondtuk, száznyolcat. Kezet szorított ve­lünk. Hogy ki volt, nem tudjuk.' A művezető és a brigádvezető nem fukarkodik a dicsérettel, ha valaki tényleg megérdemli; A brigád híre azonban nem ju­tott a műhely falain túl. Még a versenyhíradó-tábláig sem. Ottlakán Péter, a gyár KISZ- titkára ezt egyáltalán nem tart­ja rendjénvalónak, amit a kö­vetkezőkkel is indokol: — Tavaly például a fiatalok semmiben sem maradtak ti az idősebbektől, sőt túl is tettek rajtuk. S ha az idén még több kerül a közös kasszába, az idő­sebbek bizonyára nem fognak megsértődni. Nekik is több jut majd belőle. A KISZ-nek még nem sike­rült észrevétetni Kovács János ifjúsági brigádját, sem a má­sik kettőt, amelyekkel egy mű­helyben dolgozik. A szakszerve­zet nem törekedett erre. Nos, talán a Népújságnak most sikerül. Mert vágynak az elismerésre a fiatalok, ami jog­gal meg is illeti őket. Pásztor Béla Megszülettek az új év * első kíscsikól, megkezdték a libakelfeiést az orosházi Új Élet Tsz-hen Az ország legnagyobb törzsli- batenyésztő szövetkezetében, az orosházi Űj Élet Tsz-beh meg­kezdődött, a libakeltetés. Az el­ső gépeket megrakták friss liba­tojásokkal, s a sárgapelyhes kis jószágok egy hónap múlva látnak napvilágot. Az Üj Élet Tsz-ben egyébként negyven­ezerre növelték a törzslibuállo- mányt s az idén mintegy egy­millió naposlibára számítanak, amit saját állomásukon kelte­nek. Ugyancsak híres lótenyészté­séről is az Űj Élet Tsz. Az új év első kiscsikói megszülettek. Az állományt egyébként is új egyedekkel gyarapítják az idén, s a lótenyésztés egyik fontos üzemága lesz a szövetkezetnek. A körösladányiak távcsövet nyerlek - A szeghalmiak korbácsot kaptak * Megyei vadászgyűlés Békéscsabán A Magyar Vadászok Országos, Szövetségének Békés megyei Intéző Bizottsága tegnap, janu­ár 21-én összehívta a megyei vadászgyűlést Békéscsabára. Csatári Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese, a vadásztár­saságok intéző bizottságok el­nöke vezetésével megvitatták a MA VOSZ megyei intéző bizott­ságának 1970. évi tevékenysé­gét, melyet dr. Nagy Lajos, a MA VOSZ megyei titkára ter­jesztett elő. Bartha István, a megyei ellenőrző bizottság elnö­ke az ellenőrzésekről adott szá­mot. Dr. Oláh László megyei főügyész, a MAVOSZ megyei fe­gyelmi bizottságának elnöke pe­dig a fegyelmi ügyek rendezé­sében elért eredményeket is- j mertette. Ugyanezen a vadász-1 gyűlésen hagyták jóvá a me­gyei intéző bizottság 1971. évi munkatervét. Csatári Béla a vadászgyűlés­sel kapcsolatban a következő tá­jékoztatást adta: — A vártnál jobb eredmé­nyek születtek az 1970-es va­dászati idényben. A vadállo­mány kiheverte az árvíz és a belvíz okozta nagy veszteséget. Vadásztársaságaink és termelő­üzemeink között mind kedve­sükben alakulnak a kapcsola­tok. Ez a mostani időszakban is megmutatkozik, amikor az ál­lomány etetéséről együttesen gondoskodnak. De nemcsak a termelőüzemekkel fenntartott kapcsolatainkat szükséges ren­dezni, hanem vadásztársasága­ink belső működését is hozzá szeretnénk igazítani a megnöve­kedett követelményékhez. A szocialista demokrácia kiter­jesztésére gondolok. Másrészt örömünkre szolgál, hogy apró­vadban Békés megye az or­szág legjobban gazdálkodó táj­egysége lett. Az a jutalom, melyet a fácán­fészekaljak mentéséért vadász- társaságainknak juttatunk, csak szimbolizálják az áldozatos munka elismerését. A körösla- dányi vadásztársaságnak egy 10—50-es lencséjű távcsövet ajándékozunk. A Békéscsabai Nimród Vadásztársaságnak, a békéssámsoniaknak, a gyomai­aknak és a bókészentandrásiak. nak jelzőkürtöt, vadászkést" és fegyvertisztító felszerelést jutta­tunk. A szeghalmi községi tanács vadásztársasága korbácsot kap azért, hogy azt a sok rossz ku­tyát, amelyik egy-egy vadásza­ton más vadját összehordja, rendre tanítsa. (dupsi) Másodpercen ként ötvenezer művelet A Gépipari és Automatizálási i nye ötvenezer művelet másod Műszaki Főiskola Kecskeméten, percenként. Képünkön: progra uj számítógepet kapott. A ma- . . - , „ . gyár gyártmányú berendezésből j 11102351 művelet az új számító eddig mindössze egy működött [ ^eP°n' az országban. A gép teljesítené-j (MII fotó: Karáth Imre felv. Követésre méltó a vizesfási és a békéscsabai példa... Az üzemi árkok, csatornák kitisztítása sokat segíthet a belvízelvezetésben

Next

/
Oldalképek
Tartalom