Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-22 / 18. szám

Százezer forint alapítvány szónokképzésre

Sokszor és sok helyütt szóvá tették már: milyen magyartalanul beszélnek és írnak a közéleti pályán dolgozó emberek, ámde ennek megváltoztatására kevés történt eddig. Pécs most úttörő szerepet vállalt a szép magyar beszédért folytatott törekvésekben. Dr. Hajdú Gyula nyugalmazott egyetemi tanár, a pécsi—baranyai munkásmozgalom kimagasló személyisége százezer forint összegű alapítványt tett a szónokképzés céljára. Az alapítvány kamatainak felhasználásával évente retorikai pályázatot és versenyt hirdetnek Pécsett,

Az alapítvány intézőbizottsága most retorikai pályázatot hirdetett, amelyen természetesen nemcsak a szakör tagjai vehet* raek részt, hanem minden dolgozó és tanuló fiatal. A helyes és szép magyar beszéd elsajátítását, gyakorlását szolgáló pályázat három részből áll: megadott szövegrész előadásából, továbbá versenydolgozat készítéséből és egy megadott téma szónoki kifejtéséből. A legjobb előadókat a retorikai alapítvány ötezer forintos kamatának ösz- szegóből díjazza majd a pályabizottság.

A boltosnak is lehet igaza

Nem váltják vissza az üres üvegeket címmel a Békés és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 7-es számú boltjában tapasztaltakról írtunk az egyik vásárló által kifogásolt dolgokról. Az eladó és a vevő között vita támadt a sörösüvegek visszaváltása körül. A szövetkezet kereskedelmi főosztályától kaptunk választ a megjelent cikkre, melyben közölték, hogy ha a bolt nem árusít sört, akkor ott nincs gyűjtőrekesz és a szállító nem szállítja el. Ezért fordult elő, hogy a kérdéses boltban nem akarták visszaváltani a sörösüvegeket. A vásárló persze ezt nem tudta és hivatkozva a rendeletre, mely szerint műiden egységben — bárhol is vásárolták az italt — vissza kell váltani az üvegeket.

A fenti esetben azonban a bolt vezetőjének volt igaza!

Ha rossz a palack...

Gázügyben fordult hozzánk levélben egyik eteki olvasónk. Megírta, hogy fura dolog történt vele január 11-én. Végre megkapták a propánbutángáz-engedélyt és a palackot is. Nagyon örültek ennek, azonban a palack bekapcsolása után egy órával kiderült, hogy zárt állapotban is szivárog belőle a gáz, tehát életveszélyes. Vissza is vitte a cseretelepre, de ott meglepő választ kapott. Semmi akadálya a cserének, ha fizet újabb 42 forintot. Kérdi, mi a teendő ilyen esetben?

A hibás palackcserével kapcsolatban az alábbi tájékoztatást kaptuk:

A cserére térítésmentesen van lehetőség, ha méréssel megállapítják, hogy mindössze egy kiló, vagy annál kevesebb gázt használtak el a palackból. Nem volt tehát helyes a cseretelep vezetőjének eljárása. A tömítőgyűrűvel kapcsolatban, melyet szintén hiányolt olvasónk, olyan tájékoztatást kaptunk, hogy tömítőgyűrűt korlátlan mennyiségben lehet kapni, csupán a telep vezetőjének kell megrendelnie.

Öröm az orosi pusztán

Békés megye észak- j keleti részén terül el az egész I országban jól ismert Biharugrai j Halgazdaság.

Ez a gazdaság — de maga Bihar- ugra község is, — régi történelmi: múltra tekinthet vissza. A Kis- Sárrétnek ezen a lápos, iszapos területén 1910 és 1913 között épült meg a (jelenlegi) gazda- í ság halastavainak 'őse.

1944 után a biharugrai napszámosok által épített halastavak népi tulajdonba kerültek.

1962-ben, az akkor meglevő üreg tavakat korszerűsítették és a Begécsi nádas, gyékényes víztárolójából új halastavak születtek, amihez az állam 78 millió forintot biztosított.

1967-ben kialakultak a mai körgátakkal körülzárt mesterséges, modem tórendszerek. Megindult a haltenyésztés gépesítése. Űj lakóházak épültek a gazdaságban és új üzemág létesült, a tavi pecsenyekacsanevelés, mellyel a gazdaság termelési érlóke megkétszereződött.

Modem kultúrház épült és ét- j kező, konyha, ahol a dolgozók j kényelmesen, fehér asztal mel-! lett fogyaszthatják el ebédjüket, j Megváltozott az élet Biharugrán ' és az emberek is úgy vélekednek, mint ahogyan Szabó Pál: 1 „ez a 700 éves község arculata teljes egészében megváltozott’’. 1967 évben már 3 ezer 400 ka- tasztrális hold tó területtel rendelkezett az üzem. Ekkor a gazdasághoz három község területe tartozott Biharugra, Zsadány és j Geszt határában.

Zsadány mellett egy;

másik gazdaság létezett abban az időben, a Zsadányi Állami Gazdaság. Ez az úgynevezett orosi pusztán alakult ki a fel- szabadulás után, 1945-ben, a •földreform idején. De a primitív gazdálkodás, a rossz területi adottságok következtében az ottani lakosság továbbra is rossz körülmények között élt. A megmaradt földeken, az állami tartalék területeken, Bölcs pusztai székhellyel, egy új gaz- •' daság jött létre 1949-ben.

idején, a munkahelyekre rendkívül nehéz körülmények között juthattak el, mert a telepnek nem volt kövesútja. Ősszel és tavasszal a traktoroktól és a nehéz gépektől felszántott földes, rossz úton juthattak csak hazg vagy a munkahelyükre.

Az országos központ 3,8 millió forintot biztosított az orosi bekötő út megépítésére, és 1970. október 1-én társadalmi összefogással megindult az építkezés. A Debreceni Útügyi Igazgatóság építő, a békéscsabai 8. számú AKÖV. a berettyóújfalui 6. számú AKÖV szállítóbrigádjai és vezetői, a Szarvasi Állami Gazdaság építőbrigádjainak tagjai megértették az uiosi pusztán élő 52 család gondjait és segítették őket sokszor társadalmi munkában is. amiért őszinte köszönetét mondunk valameny- nyiüknek. A bekötő úttal régi vágya teljesült a puszta népének és így elérhetőbb közelségbe kerültek a községhez is, mert a tervek szerint hamarosan rendszeres buszjárat közlekedik itt.

így íe;lődik évről évre a Biharugrai Állami Gazdaság és a hozzá tartozó településhálózat. Reméljük, a jövőben tovább tart ez a természetes fejlődési folyamat és egyre messzebb kerül az az idő, amikor nehéz, verejtékes munkával kellett az itt élőknek a mindennapi kenyeret megkeresniük.

Kovács György

tex-melési igazgatóhelyettes

Színek h hangok

r

Ez a címe a Budapesti Fúvós, j ötös es Alföldi Mária énekmű- | vész ma délután 4 órakor a megyei tanács nagytermében sorra keiülő hangversenyéneik. A képzőművészeti alkotások vetítésével kísért koncert műsorán I Bach-, Händel-, Mozart-, Bee- 1 thoven-, Mendelssohn-, Liszt-, I

Mintaszervezetek a Vöröskeresztnél — Egészségügyi akadémiák, balesetvédelmi vetélkedők

A Vöröskereszt megyei veze- I tősége szerdán délelőtt Békés- j csabán az SZMT székházában ki. [ bővített ülést tartott, melyen Őz j Ferenc megyei titkára beszámolója alapján értékelte az elmúlt évi munkát, valamint megvitat, ta az ez évi tervet.

Az elmúlt évben a Vöröskereszt alapszervezetek munkája színvonalban jelentősen javult és emelkedett a tagság létszáma is. Különösen jelentős volt az aktivisták árvízvédelmi tevékenysége. Munkájuk nyomán a Vöröskereszt több mint egymillió 500 ezer forint értékű ruhaneműt, valamint egymillió 360 ezer 537 forint készpénzt juttatott el Szabolcs árvíz sújtotta lakóinak. Ezenkívül a megyében levő családok megsegítésére egymillió 470 ' ezer forint gyorssegélyt és 24 : millió forint ingatlan segélyt juttattak

az összedőlt házak felépítésére, a megrongáltak tatarozására. Ez összesen 2260 családot érintett.

A szervezeti életben is javulás mutatkozott. A harmadik kongresszus óta eltelt időben a munkát javították a különböző tanfolyamok, melyeket titkárok, véradófelelősök és más reszortfelelősök részére tartottak, összesen 34 új alapszervezel | alakult, s az új tagok száma ! 4128.

Kiemelkedő eredményt ért el a szervezésben a szeghalmi és a szarvasi járás, valamint Orosháza, Békéscsaba és Gyula.

a mii vészeiben

Debussy és Bartók művei szerepelnek. Egyebek mellett részletek a Figaro házasságából, a Fidelioból, s felhangzik a Szerelmi álmok, az F-dúr fúga, befejezésül pedig néhány néger spirituálé. A műsort Jeney Zoltán érdemes művész vezeti.

Az egészségügyi felvilágosítás színvonala az újabb szakemberek bevonásával is javult. Népszerűek voltak az egészségügyi akadémiák, a különböző előadás- sorozatok, balesetvédelmi vetél, kedők, melyeket elsősorban az üzemekben tartottak. Ezekben jő eredményt ért el a Sarkadi Cukorgyár és az Orosházi Üveg. gyár. Üzemi egészségügyi napokat szerveztek Gyulán, Békéscsabán és Orosházán is A megyében az 1969—70-es oktatási évben 359 tanfolyamot tartottak, melyeken nyolcezer hallgató vett részt. Ezenkívül 749 egészségügyi felvilágosító előadás volt, 27 ezer hallgatóval, melyeken összesen 190 alkalommal tartottak filmvetítést is,

A polgári védelmi munkában sikeres volt az elmúlt év tavaszán rendezett parancsnoki továbbképzés, a megyei verseny, válamint az orosházi harcászati gyakorlat. A véradásban szintén jó eredményeket értek el. Különösen jelentős, hogy az elmúlt évekkel szemben tavaly érték el első ízben a tervezett 5600 liter túlteljesítését megyénkben. Ez elsősorban a jó felvilágosító munkának, valamint az alaposan megszervezett kiszállásos véradónapoknak köszönhető.

Jó példa voll Szeghalmon.

ahol öt nap alatt 700-an adtak

vért.

Viszont komoly lemaradás van a szarvasi és a gyulai járásban, valamint Gyula városnál. A beszámoló foglalkozik a véradók, megbecsülésével is, melyben még igen sok tennivaló van megyénkben. A. tisztasági mozgalmat az ifjú vöröskeresztes mun. kát, valamint az alkoholizmus elleni küzdelmet is értékelte a Vöröskereszt megyei vezetősége e tanácskozáson.

A vitában többen értékes javaslatokkal segítették a további munkát, valamint kiegészítették a beszámolót saját területükön szerzett tapasztalataikkal.

iiiiiHiiiimaiiMiiiiiiiiiiiiimmai

■

Az így kialakított területeken j megkezdődött a küzdelmes élet. • Az elavult termelési eszközök, £ az elhanyagolt földek, a pusztí- ! tó állatbetegségek következte- ■ ben sok volt a veszteség. Szer- : vezetlen, zilált termelésszerke- ! zet alakult ki, és az emberek • nem érezték a fejlődést. A ve- ; zetők sem tudtak megbirkózni a j problémákkal.

1967 évben az orosi pusztán : nagy változás következett be, f amikor az országos központ a ! megerősödött, jól termelő Bi- [ harugral Halgazdasághoz csa- j tolta az orosi részt.

Pl* egv^t’tett Bihar- ; ugrai Állami Gazdaság új feladatokat tűzött lel célul. Központi segítséggel az elavult, régi termelési módszereket felszámolták, helyette új termelési technológiát dolgoztak ki. Kialakították a növénytermesztő kerületet, amelynek feladata lett, hogy a halastavak takarmányszükségletének egy részét biztosítsa. A kerületben a juhászati ágazatot megerősítették, a veszteséggel termelő, elavult igazatokat pedig felszámolták. Az új gazdálkodási mód, új életkörülményeket hozott létre. Megindult orosi pusztán is a szocialista brigádmozgalom, kialakult a kollektív vezetés.

Mindezen eredmények mellett az orosi pusztán élő 52 családnak még mindig megmaradt az a nagy panasza, hogy télnek

32.

Nelli és Jumbó között visszaemlékezésem idejében már megbomlott a vadházastársi harmónia. Akkor vettem ezt észre először, amikor Jumbó, szokásával ellentétben, egy-egy meg- újrázott szám után nem csókolt kezet Nellinek, aki egész este oly dölyfösen sandítgatott a dob mögött bamba vigyorral vonagló Jumbóra, mintha egy világvárosi koncertteremben verte volna a billentyűket. így azután a dobogóról áradó hangulat se volt olyan vérbeli, mint korábban, de ezt csak finomabb fül, fürkészőbb szem vehette volna észre. Jómagam is csak onnan sejtettem, hogy valami van. amikor fáidalmas rezonációim nem hasítottak úgy rostjaimba, mint a hangulatkeltések kialakult bezsongatásai- ban. Bizony én egyáltalán nem bántam, hogy Nelliék elég kutya-macska viszonyba kerültek, amiről eddig nem a diszkréció, hanem a jó kereset biztosítása érdekében hallgattak.

Nelli ezen az estén kisírt szemmel lépett a dobogóra.

„Mi történhetett?”

Az esti megtelítődés hét és fél nyolc közé esik. Nyolc felé

már csak olyan rekeszekben van szabad hely, ahová párok vagy szólófacérok ülnek be. Ezekre igen pipásak Gyuláék, hiszen a

forgalomnövelők elől rabolják el a helyet, s azok, akiknek nem jut szabad rekesz, inkább elmennek haza vagy jobb híján beülnek a Fehér Kacsába, ahol még cigányzenekar van, de ha oda is betör a modem zenei igény, nagy bajba kerül Lala a

bandájával, hiszen egyik napról a másikra könnyen kenyér nélkül maradhat. Egyelőre azonban ettől nem kell félniük, mert az idősebb és középkorú nemzedék, amelynek vállaira nehezedik jelenleg a városvezetés gondja, még ragaszkodik a hagyományokhoz, s nem is titkolja hoey a mi presszónk korszerűsítéséből logikusan következett, hogy a Fehér Kacsában, bizonyos műsorpolitikai változtatásokkal, a régebbi zenei motívumok maradnak az uralkodók, hiszen örömét vagy bánatát nem a rikoltözó dzsessz-muzsika, hanem cigánvzene mellett tudia elsiratni a magyar.. Hogy a fiatalság a osimm-bumm után vonzódik, ez nem baj, egyáltalán nem veszélyes, majd lehiggadnak. s mire a tisztességes felnőtt korba érnek, már ők is inkább a mélabús magyar nóták vagy inget-gatyát leizzasztó csárdásritmus után szomjaznak. Laláék műsorrendje sokat változott az utóbbi években. Repertoárjukban megtalálhatók a klasszikusok, operettszerzők, de az ismeretlen népi dalszerzők művei is. Az öttagú zenekar operákat is nagyszerűen tud játszani, s nekik, teljesen mindegy. mit kíván a vendég Ha kell, Verdi Trubadúrjából a kovácsok dalát húzzák, de a hangulattól függően egyik pillanatról a másikra át tudnak váltani a „Nem tudom az életemet, hol rontottam én el” bús keser- gésébe.

Este a legbelső rekeszekbe vagy a nagyon szemérmes fiatalok, vagy az élet bizonyos problémáit csak zenei aláfestéssel megoldani tudók ülnek. Is-