Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-01 / 1. szám

BÉKÉS A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A.MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 1. S/AM Ara: 1,20 forint 1971. JANUÁR 1., PÉNTEK n miniszter köszönti a mezőgazdaság dolgozóit Az élelmiszergazdaság és a fa­gazdaság dolgozói munkasike­rekkel eredményesen fejezték be az 1970-es évet, szabad éle­tünk huszonötödik esztendejét. Társadalmunkat megnyugvás­sal és bizakodással töltötte élt hogy a termelőszövetkezetek tagjai, az állami gazdaságok, az élelmiszeripari vállalatok, az er­dő. és fagazdaságok, a faipari üzemek dolgozói még ilyen rendkívüli körülmények között is, biztosították a zavartalan élelmiszerellátást és tovább erősítették a szocialista gazdál­kodásunk alapjait. Ezekben a sikerekben jelentős érdeme van az élelmiszer, és fagazdaság dolgozóinak, akik szorgalmuk­kal és hozzáértésükkel gyakran áldozatot nem ismerve megfe­szített munkával ellensúlyozták az idei év természeti csapásait, Helytállásukért, odaadó munká­jukért ezúton is elismerésem és köszönetemet fejezem ki. A jövő feladatait egyértelmű­en összegezte pártunk X. kong­resszusa. A szocialista építőmun­kánkat népünk javára magasabb szinten tovább folytatjuk a ki­próbált és. bevált politika kö­vetkezetes érvényesítésével. A gazdasági épitömunkánk közvet­len céljait a TV. ötéves terv je­löli meg. Az új esztendő a IV. ötéves terv első éve. Program­jában az élelmiszer, és fagazda­ság intenzív fejlesztésével a tár­sadalmunk igényeinek hiányta­lan kielégítése, az ágazataink ban dolgozók életszínvonalának további emelése, a munka- és életkörülményeinek fejlesztése szerepel. A program megvalósí­tása mindannyiunk' közös ügye. Meggyőződésem, hogy az élel­miszer. és a fagazdaság min­den dolgozója felelősséget érez e közös feladatokért és kérem, hogy szorgalmas munkával tu­dásuk legjavát adva járuljanak hozzá azok sikeres megvalósítá­sához. Az új év alkalmából a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium munkatársai nevében tisztelettel és szeretettel kö­szöntőm a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, az élelmi, szeripar, a? erdőgazdaság, az el­sődleges faipar, a földügy- és a térképészet minden dolgozóját, kívánok mindannyiuknak sike­rekben gazdag boldog új eszten­dőt és jó egészséget. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter MA; Célok, kívánságok az új év küszöbén (2. oldal) Ezer vagon dermesztő hideg (3. oldal) Eszi, nem eszi (S. oldal) ' Halló 71 (8. oldal) Szilveszteri muri (13. oldal) V ílágvége-ügyben Mari néninél (13. oldal) Az év első kiállítása Január 3-án, vasárnap dél­előtt 11 órakor a Miunkácsy Mi­hály Múzeumban nyílik az év első békéscsabai kiállítása, me­lyen a belgrádi képzőművészek „Április” csoportja mutatja be az alkotók legújabb festményeit. A tárlatot Dér László megyei múzeumigazgató és Ezüst György festőművész nyitják meg. Mi történi az óév utolsó napján? Titokzatos malacfejek — Jó volt a dudaellátás — Kislány az utolsó nap első újszülöttje — Minden jó, ka jó a vége December 31-ét az az el nem hanyagolható körülmény külön­bözteti meg az esztendő többi napjától, hogy az óév utolsó napja. Ilyenkor mindenkinél föl­borul a szokásos napirend. Kicsit dolgozunk, kicsit vásárolunk, ki­csit az ünnepre készülünk és va­lamivel izgatottabbak vagyunk, mint máskor. Tegnap éppen ar­ra kerestünk választ, hogy ki mit csinált és egyáltalán mi tör­tént az óév utolsó napján Bé­késcsabán. Az üzletek most már valóban az 1970-es év utolsó vásárlói ro­hamát „vészelték” át. Több-ke­vesebb sikerrel. Pezsgő, bor, pá­linka, hús, szóval enni- és in­nivaló általában bőven volt. Nem hiányzott a malacpecsenye sem, igaz, ezt inkább csak a vasta­gabb pénztárcájú vásárlók ke­resték. Telefonon érdeklődtünk „malac-ügyben” a békéscsabai cukrászüzemnél is, arra voltunk kíváncsiak, hogy hány marcipán malacfej készült a szilvesztere- zőknek. Sajnos, választ nem kaptunk, mert az üzem vezetője — hivatkozva az igazgatói körlevélre —, nem adhatott tájékoztatót a „titok­zatos” malacfejekről. Sajnos, kevés volt és az igé­nyeket nem tudták kielégíteni sörből és réteslapból. Feliratko­zott a hiánycikkek listájára az újévi képeslap is, s azok, akik csak késön kaptak észbe, azok az óév utolsó napján azt a vá­laszt kapták, hogy nincs. Szinte minden papírboltban és trafik­ban elfogytak az üdvözlő lapok. Bár az idén 15—20 százalékkal rendeltek többet a tavalyinál, ez is kevésnek bizonyult. Jelentő­sen emelkedett a naptárak és az előjegyzési naptárak forgal­ma és az év utolsó napján is sok fogyott. furcsa módon jelentős forgal­mat bonyolítottak le a műszaki, ruházati és könyvesboltok is. Ügy tűnik, nemcsak időnk, ha­nem pénzünk is bőven volt az év utolsó napján. Még a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek is gazdára találtak. így például az UJNi VERZÁL Tanácsköztár­saság úti rádió- és viuamossagi boltjában Ebergényi Ede békés­csabai lakos csütörtökön délelőtt vett televíziót. A készüléket még aznap üzembe is helyezték, így az év egyik, alighanem leg­utolsó tv-vásárlója a képernyő előtt köszönthette az új esz­tendői. Ami pedig a hagyományos szilveszteri rekvizitumokat il­leti, azokból sem volt hiány. Dél­előtt és délután a papír- és já­tékboltokban, délután és este a kisiparosok sátrainál lehetett be­szerezni a harsogó dudát, a szí­nes papírcsákót és a konfettit. Előzetes felméréseink birtoká­ban elmondhatjuk, hogy jó volt 'a .dudaellátás” és az egy főre, pontosabban egy fülre eső szilveszteri dudaszó mennyisége meghaladta az előző évit. Bár neveket és címeket nem mondunk, majd mindegyik vál­lalatnál és üzemnél, közvetlenül a munkaidő befejezése után (né­hol előtt is) úgynevezett elő- szilvesztert rendeztek, amely csak annyiban különbözött az igazitól, hogy például a főköny­velő nem a felségével, hanem a titkárnőjével koccintott... (Ez csak vicc, természetesen). Sokan nem ottnon Készülődték a szilveszterre. Az IBUSZ tájé­koztatása szerint az óév utolsó napjaiban csak­nem százan utaztak megyénk­ből Varsóba, Zakopanéba, Krakkóija, Leningrádba, Zág­rábba, Drezdába, Szasz-Svájc- ba, Moszkvába, Belgrádba és Bukarestbe, hogy ott búcsúz­zanak az 1970-es évtől. Az Expressz 31 viharsarki fia­talt vitt szilveszteri útra a Szov­jetunióba, huszonkettőt az NDK- ba, 18-at pedig Lengyelország­ba. Az óév utolsó napján senki sem Kötött naza„»aguu oekescsa- bán, da az tény, hogy az esz­tendő legutolsó házasságkötése szerdán volt, az esküvő Oláh Ibolya és Réthy István nevéhez Iuzouik. A íapzarta miatt azt sajnos nem tudjuk megírni, hogy ki volt az óév utolsó újszülött­je. Azt viszont megerdeiuoatuk, hogy, december 31-én a békéscsabai kórházban 6,20 órakor kislány, Bújdosó Enikő született. Az év utolsó napjának első újszü­löttje 3 kg 20 dekagramm. Ö és a boldog mama is jól ér­zik magukat. Természetesen nem teljes a kép, hiszen számtalan kisebb- nagyobb esemény történt még december 31-én. Az azonban biz­tos, hogy a nehézségek ellenére sem volt „rossz” ez az esztendő. Utolsó napi tapasztalataink pe­dig azt igazolják: minden jó, ha jó a vége. B. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom